Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-19 / 65. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 19., SZOMBAT 3 Grassalkovich közelít „A birtokszerzésben kiváló stratéga”— ahogy Heltai Miklós jellemezte I. Grassalkovich Antal grófot az 1975-ben megjelent Gödöllő' című könyvben —, ha kortársunk lenne, naponta a lapok címoldalán szerepelne. Hol botrányaival, hol alkotásaival. Életének 77 évéből az utókornak az alkotások maradtak örökül. „Grassalkovich Antal vezette a budai és pozsonyi királyi paloták építését, megmentette Mária Terézia trónját az örökösödési háború alkalmával. ”A császárnéi bécsi emlékművén egy mellékalak. A Polyglott útikalauznak a magyar kiadása sem említi a nevét a vezető'férfiúk — Kaunitz kancellár, Van Swieten udvari orvos és mások — koszorújában. A barokk fó'úr Magyarország reneszánszát szolgálja hagyatékával, amit csak felsorolni is hálás feladat. Harminc- három templom Máriabesnyó'tól a Tárná völgyi Aldebróig. A gödölléíi és a hatvani kastély, a babati istállókastély, ahol tüdőbeteg családtagját gyógyíttatta az istálló jótékonynak gondolt levegőjével. Legértékesebb kincsünk természetesen a gödöllői kastély, amelynek kerítésén nem is oly rég még a Nye kurity! felirat igazította el az orosz katonák mellett a közép-kelet- európai „turistát” A városka jövőjének meghatározó pillérét építi, amikor a kormányzati támogatással visszafordítja évtizedek romlását. Ma még a városháza ad otthont a XVIII. századi kastély mindennapjaival és ünnepeivel foglalkozó művelődéstörténeti konferenciának — jövőre talán már a történelmi falak. Legnagyobb barokk kincsünk arra is jó példa lehet, hogy igenis ötvözhető a kulturális érték a gazdasági érdekkel. A Cégér Könyvkiadó a gödöllői tavaszi napok alkalmából jelenteti meg Anti Szabó János így volt, hogy volt című kötetét, amelyben 28 színes rajzzal mutatja be a 250 éves kastély legendás történetét és szépségeit. S mint hírlik, ezt újabbak követik, hogy mire elérkezik a millecentenárium, a honfoglalás 1100. évfordulója, a remények szerint megnyíló kastélyból ilyen emlékeket is haza lehessen vinni. Ónmagában is sokat mond: a jövő szombaton megjelenő könyv szövegét Ripka Ferenc 1896-ban napvilágot látott Gödöllő, a királyi család otthona című munkájából Válogatta Varga Kálmán. (A művelődéstörténeti konferencia programját lapunk 10. oldalán közöljük.) Balázs Gusztáv Kormánynyilatkozat a megszállásról Csökkenhet az infláció Kedvező körülmények között reális esély van arra, hogy sikerül 20 százalék alá szorítani az éves inflációt — ezt a következtetést vonta le a legfrissebb statisztikai adatok alapján Cinkotai János kormányfő-tanácsadó. A szakértő a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy februárban az előző havihoz képest 1,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal. Az elmúlt 12 hónapban így csupán 16,2 százalékkal nőtt az infláció. — Ilyen alacsony ráta pedig még soha nem volt az elmúlt négy esztendőben — mutatott rá Cinkotai, hozzátéve: az infláció alakulásának szempontjából az év eleji adatok kiemelt jelentőségűek. Juhász Judit szóvivő a tájékoztató további részében ismertette a kabinet legfrissebb döntéseit. Bejelentette, hogy a kormány egymilliárd forint hitel felvételéhez kezességet nyújt a közismereti tankönyv- ellátáshoz. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy ez év január elsejétől már nem a kiadók, hanem a fogyasztók kapják a tankönyvek után járó támogatást. Juhász Judit szóvivői tájékoztatón felolvasta azt a kormánynyilatkozatot, amelyet a miniszterek csütörtöki ülésükön fogadtak el. „1944-ben sötétség borult Magyarországra. A Magyar Köztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy megemlékezzék nemzeti tragédiánk e sötét hónapjáról, történelmünk mélypontjáról, és a kegyelet főhajtásával tisztelegjen a sok százezer ártatlan áldozat emléke előtt. 1944-ben az egész világra éhes két diktatúra halálos szorításában vergődött az ország. A náci hatalom és fegyver még elég erős volt eltiporni állami szuverenitásunkat, amelyet majd fél évszázad után, csak a közelmúltban nyertünk vissza. Március 19-e után nálunk is kezdetét vette a máig felfoghatatlan szörnyűségek sorozata, a magyarországi zsidóság előre kitervelt és tudatos, szervezett és hideg fejjel irányított, tömeges és senkit sem kímélő kiirtása, a soha nem felejthető holocaust tragédiája. Ami történt, mélységesen idegen volt a történelem során mindig befogadó magyarság számára. A félelem árnyékában és a diktátor által eltiport önálló nemzeti akarat hiányában is mindig voltak bátor emberek, akik enyhíteni tudták az üldözöttek szenvedéseit. Emlékezzünk az ő tetteikre is. És emlékezzünk az évforduló során a háború összes áldozataira, azokra a szenvedésekre, amelyeket a történelem zúdított a nemzetre. A tények feltárása a történet- tudomány, az emlékezés az egész nép kötelessége. A tisztelgő visszapillantás egyben alkalom arra, hogy hitet tegyen az alkotmányos demokrácia belülről is fakadó korparancsa mellett, örökre és visszavonhatatlanul elutasítva-elítélve bármely oldalról is jövő szélsőséges eszméket. A Magyar Köztársaság kormánya — változatlan elkötelezettséggel a parlamentáris demokrácia iránt — valamennyi törvényes eszközzel határozottan fellép mindazon törekvésekkel vagy jelenségekkel szemben, amelyek a szélsőségekből táplálkoznak, ellentétesek alkotmányos elveinkkel és alkalmasak a mindennapok légkörének mérgezésére, már- már elhamvadó félelmek újra- keltésére. A kormány meggyőződése, hogy a holocaust örök memen- tója és a szilárd demokrácia együttesen olyan erővé vált hazánkban, amely végérvényesen képes ellenállni az emberiség méltóságát, és békéjét fenyegető veszélyeknek.” — zárul a kormánynyilatkozat. Európa-nap Debrecenben Embert próbáló átalakítás A honvédelem négy éve Az Európai Közösség nem zárt egység, szükségünk van a kiszélesítésére, s ennek során olyan nagy Európa kialakítására törekszünk, amelyben Magyarországnak is helye van. E szavakkal nyitotta meg az első magyarországi Európa-napot tegnap Debrecenben Hans Beck, az Európai Közösség Bizottságának budapesti nagykövete. A diplomata megerősítette: Már csak kilenc plenáris ülésnap van hátra az Országgyűlés jelenlegi "ciklusából, ezért hétfőn már valóban megkezdődik a törvényhozási hajrá: Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke szokásos programismertető sajtótájékoztatóján tegnap elmondta, hogy levélben fordul a frakcióvezetőkhöz, kérve a határozathozatalokhoz szükséges létszám biztosítását. A házbizottság ülésén erre minden érintett ígéretet is tett, sőt azt is vállalták, hogy különböző témákban felszólaló képviselőiket önmérsékletre szólítják fel. Hétfőn a megszokottól eltérő sorrendben zajlik majd a munka, felcserélődnek a szokásos napirend előtti teendők (esetleges rendkívüli felszólalások csak a tárgysorozat elfogadása után lesznek). Ezt követően határoznak a képviselők azokról a törvényjavaslatokról, amelyek ügyében a múlt héten a szükséges létszám hiányában nem tudtak a működőképes európai integráció megteremtése egybeeső érdeke az Európai Unió tagállamainak és Magyarországnak is. Ugyanakkor ez nem egyszerű folyamat: meg kell nyerni az érintett országok lakosságának támogatását. Hans Beck rendkívül fontosnak nevezte, hogy az a folyamat, amelyik során a hangsúly a nemzeti államról áttevődik az integrált Európára, közös cél legyen. A dönteni. A tíz előterjesztést érintő szavazás után lefolytatják a rendőrségről szóló, valamint a termőföldről benyújtott törvényjavaslat részletes vitáját. Kedden a délelőtti vitákat követően interpellációk és kérdések szer-epeinek a tervezett napirenden, majd folytatódik a nagy fontosságú törvényjavaslatok határozathozatala. Ekkor dönt a Ház az EU- csatlakozási kérelem beadásáról, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatról, módosítja a választási törvényt, valamint az építésügyről szóló jogszabályt. A késő estig tartó határozathozatalok sorában várhatóan megszületik a gázszolgáltatásról szóló törvény, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló jogszabály. Szerdán befejeződik a Duna szigetközi vízpótlásáról szóló határozati javaslat általános vitája, és folytatódik a villamosenergia-törvény részletes megvitatása. nagykövet szerint ennek érdekében kell megismertetni a lakosságot az Európai Közösség tevékenységével, amelyhez jelentős mértékben hozzájárulhat a debreceni Európa-nap. Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke Európa története legnagyobb kalandjának nevezte Magyarország nyugati integrálódását, amely ebben a régióban adaptációs feladatokat és nehézségeket is jelent. Az MDF nem tókeellenes A korábbi aggodalomra okot adó fejleményekkel szemben számos kedvező folyamat tapasztalható közvetlen szomszédságunkban. így például örvendetes, hogy az ENSZ, illetve a NATO végre határozott, következetes magatartást tanúsít a délszláv válság ügyében. Biztató az is, hogy „pontozásos vereséget” szenvedett a Me- ciar nevével fémjelzett politika Szlovákiában. Egyebek mellett erről beszélt Csáti György, a Magyar Demokrata Fórum kül- ügyekben illetékes ügyvivője szokásos tegnapi sajtókonferenciáján. A politikus kitért egy amerikai lapjelentésre is, miszerint az MDF kifogásolná, hogy a külföldi tőke teret nyer Magyarországon. Csóti György határozottan cáfolta ezt a beállítást. Leszögezte: pártja mindig is szorgalmazta a nyugati tőke beáramlását Magyarországra, annál is inkább, mivel a magánosítást Magyarország nem képes önerőből végrehajtani. „...mindenekelőtt önmagunkra kell támaszkodnunk, nem bízhatunk meg az égvilágon senki támogatásában, mert vérét ontani miértünk, önként és nem az érdekei parancsára, senki sem fogja.” Egyebek közt ezt írja A honvédelem négy éve című reprezentatív kiadvány előszavában Göncz Árpád államfő. A kötetet bemutató tegnapi sajtótájékoztatón Für Lajos honvédelmi miniszter elöljáróban megjegyezte: stílusosabb lett volna a majdani várható őrségváltáskor értékelni a honvédelem elmúlt Az árutőzsdetörvény gazdaságra gyakorolt hatásáról, a női nyugdíjkorhatár módosításáról, a családi pótlék egyszeri kiegészítéséről és az egészségügyi dolgozók fizetésemeléséről volt szó tegnap a Képviselői Irodaházban azon a beszélgetésen, amit Kulin Ferenc, az MDF képviselőcsoportjának elnöke vezetett. Bakó Lajos, a parlament költségvetési bizottságának tagja a budapesti áru- és értéktőzsde szerepéről és működéséről tartott előadást. Szerinte Budapestnek jó esélye van arra, hogy Közép- és Kelet-Európa pénz- és tőkepiaci központja legyen, de ehhez elengedhetetlen a törvényi szabályozás. négy évét. A miniszter többek között kiemelte, hogy egy túlméretezett, túlszervezett, támadó jellegű, a Varsói Szerződésbe tagolt hadsereget kellett átalakítani védelmi feladatokra. Az elmúlt évek során a korábbi 150 ezerről 100 ezerre csökkent — a polgári alkalmazottakkal együtt — a hadsereg létszáma. Ezen belül 27 500-ról 22 ezerre csökkent a hivatásos tisztek száma. Szólt az embert próbáló átalakításról is, amelynek során a korábban a Dunántúlra összpontosított haderőt kellett átcsoportosítani. Kiss Gyula, az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy alapvetően az érintettekre (a nőkre) kell bízni, meddig kívánnak dolgozni, élnek-é a korai nyugdíj lehetőségével. A családi pótlék egyszeri kiegészítésével kapcsolatban elhangzott, hogy azt minden jogosultnak meg kell kapnia, amennyiben időben kitölti a szükséges nyomtatványokat. Az egészségügyi szakdolgozók fizetésemeléséről megtudtuk, hogy különböző mértékű munkahelyi pótlékok kifizetésével kívánják megszüntetni az elégedetlenséget. Sz. L. B. A házelnök levelet ír a frakciókhoz Törvényhozási hajrá Pénzpiaci központ lehet hazánk fővárosa Pimaszkodók a mikrofontól A Magyar Rádió március 15-ei hírszerkesztésével kapcsolatosan a hírszerkesztést elmarasztaló közleményt adott ki a Magyar Újságírók Közössége etikai bizottsága. Ezt a közleményt lapunkban közzétettük, most pedig részletet adunk abból a válaszból, amelyet Avar Károly turnusvezető szerkesztő, valamint Obersovszky Péter és Pálfy István szerkesztők juttattak el a Magyar Távirati Irodához: „...vagy fülek akarnak mindenáron mást hallani (az újságíró-közösség etikai bizottságának füleiről van szó — a szerk.). Mi nem szívesen ajánlanánk erre szakorvost, mert elképzelhetőnek tartjuk, hogy a félrehallás mélyebb eredető, s nem elég rá a tüneti kezelés. Ám tudjuk, hogy az önök közösségének díszelnöke jeles profesz- szor, aki bizonyára tud valamit ajánlani. (Benedek Istvánról van szó — a szerk.) Annál is inkább, mert ha jól emlékszünk^ tőle származik a MÚK alapgondolata, az a bizonyos sajtótisztesség.” Valóban a sajtótisztesség kifejezés Benedek Istvántól származik, s nem ezektől a rádiós szerkesztőktől, akiktől a tisztesség olyannyira távol áll, mint... Feltételezni is képtelenség lenne, hogy az ilyen szemtelen hangvétel és az a sajtótisztesség, amelyet Benedek István emlegetett békésen megférnének egymás mellett. De ne is férjenek! Az a személyeskedő és gyalázatos hangvétel, amely Avar Károly leveléből süt, egy szakmai közösség etikai bizottságának a véleményére született. Ebbe ilyen aljas módon belekeverni hetet- havat, elegendő ahhoz, hogy Csúcs László folytassa azt az elismerést kiváltó munkáját, amelynek eredménye lehetne: nem 129, hanem 132 rádiósért viselhetnének. kék szalagot, ma már nem tányérsapkájuk, hanem szmokingjuk hajtókáján egyes országgyűlési képviselők. Viseljék egészséggel — sokáig! A kék szalagnak ugyanis van egy hagy erénye. Nem beszél. Ezért szeretem jobban a 168 órásoknál. (Vödrös)
