Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-02 / 51. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 2., SZERDA i Egy különös kiadványról Már népszerűsítette a magyarokat a Ricordi? Madách-idézetek könyve Gedényi Mihály igen sokat foglalkozott a legnagyobb magyar drámaíró életművé­vel. E kutatómunka eredmé­nye a Madách-idézetek könyve. Erről beszélgettünk G. Gaál Zsuzsannával, Ge­dényi Mihály özvegyével. Az aforizmák, idézetek sor­sáról érdeklődtem beszélge­tésünk legelején. Toros Gábor plakettje — Az aforizmák, így együtt, külön gyűjtemény­ben még sohasem jelentek meg — kezdte Gedényiné Gaál Zsuzsanna. — A drá­mákból, a költeményekből „szűrte le” a férjem ezeket és csoportosította őket hét fejezetre; ezek: Verba — szállóigék, aranymondások; Elet és halál; Férfi, nő, sze­relem; Az ember; Bölcselet; Politika; Irodalomművé- szet. A gyűjtemény kézirat­ban van. — Most, halálának 130. évfordulóján, a Madách-em- lékévben könyvalakban is ki­adják az idézeteket? — Ez lett volna Gedényi minden vágya. Tizenöt évig dolgozott, gyűjtötte az idé­zeteket, de sajnos, nem tud­ta a kiadást megvalósítani politikai okokból. Nem ta­lált rá kiadót. Az elvtársi vi­lág nem tartott igényt Ma­dách gondolataira. Lényeg az, hogy most a Fekete Sas Kiadó már foglalkozik az idézetekkel, s a könyvhétre készül kiadni őket. Jóma­gam kaptam néhány olyan ígéretet, hogy megjelenés esetén kémek ötven vagy száz példányt a könyvből. Ez azonban a kiadás költsé­geinek csak egy részét fe­dezné. Készpénzes támoga­tásra remény, sajnos nin­csen. Az igényeket felmér­ve háromezer, esetleg öt­ezer példányban szándéko­zunk mgjelentetni a köny­vet. Grétsy professzor úr szerint kiválóan alkalmas ju­talmazásra az irodalmi vagy nyelvi vetélkedőkön, szava­lóversenyeken. — Mi késztette vajon Ge­dényi Mihályt, hogy ezeket az idézeteket összegyűjtse? — Nagyon szerette Madá- chot, mindig azt mondta: ha Madách nem magyarnak születik, a Tragédiát már legalább nyolcvan nyelvre lefordították volna. Az üze­net, Madách gondolatai ma is érvényesek. A szlovákok is magukénak érzik, a hely miatt, ahol született. Gyűjte­ni mindenekelőtt a két nagy drámából — Az ember tra­gédiájából és a Mózesból, versekből, levelekből gyűj­tött. Az is volt a célja, hi- ogy ne csak a Tragédia gon­dolatai szerepeljenek ben­ne, hiszen amúgy is az em­berek Madách munkásságát a Tragédia megírásával azo­nosítják... írt Madách mást is; sokat levelezett, sok fel­jegyzése van, naplója is fennmaradt. Mindezekben számtalan politikai, filozó­fiai gondolatot vet fel. — Mit „üzennek" Ma­dách gondolatai a mai em­ber számára? — Ezt akarjuk megvizs­gálni a könyv által. Madách örök, a magyar, sőt, az egye­temes kultúra egyik legna­gyobb alakja. Ha csak a na­gyon ismert mondásokat vesszük, például „Mondot­tam ember, küzdj és bízva bízzál!”, ezek nem érvénye­sek mindig? S csak a Tragé­diában mennyi mondat van, mely szállóigévé vált, tehát örök igazság! (A Fekete Sas Kiadó — MNB 21898103524006164-7 számú — számlájára március 10-éig befizetett 496 forint el­lenében a könyv postai úton átvehető).- Kopasz János Eszkimó asszony bó'rnadrágja Vázák — a finn tavak körvonalaival Ha valaki Alvar Aalto, a nagy finn művész örökségét próbálná számba venni, meg­döbbenne az életmű nagysá­gán és gazdagságán. A XX. század egyik legjelentősebb építésze, iparművésze teljes­ségre törekvőén válaszolt éle­Az Aalto-termékek félévszá­zadára emlékeztető kiad­vány borítója tének és korának nagy kihí­vására: nemcsak épületeket és és városközpontokat terve­zett, hanem bútorokat, textíli­ákat és mindent, ami az épü­letbelső szerves részét képezi. Bútoraival például iskolát teremtett az 1950-es évek vé­gén: ragasztott, rétegelt ele­mek hajlításával helyettesítet­te a modem bútortervezésben addig elterjedt hűvösen rideg acélcső-szerkezetet. Székei kényelmesek: lágy forma, le­tisztult poézis jellemzi e prak­tikus darabokat. Alvar Aalto vázái, üvegtár­gyai is fogalommá lettek. 1936 őszén egy finn üveg­gyár az iparművészek számá­ra pályázatot hirdetett, hogy új üvegtípusokat és formákat találjon a párizsi világkiállí­tásra. 1937 januárjában lezá­rult a pályázat, a zsűri értékel­te a pályamunkákat, győztes­ként az „Eszkimó asszony bőrnadrágja” jeligés pályázó került ki. A rajzok, a jelige mögött Alvar Aalto, a dinami­kus formabontó nagymester neve rejtőzködött. A finn formatervezés leghí­resebb darabjai készültek az­tán a rajzok alapján — lapos tálak és magas vázák. Elsősor­ban a népszerű Aalto-vázák váltak híressé derűsen görbü­lő, szabadon kanyargó formá­ikkal, merőben különbözve a hagyományos szimmetrikus üvegformáktól. Aaltó forma­tervezett tárgyai a finn tóvi­dék kanyargó körvonalait idé­zik. Az alkotó minden darabjá­val kapcsolatot próbált terem­teni az ember és a természet között. Építészként is egyik fontos szempontja volt a tájba való illeszkedés, s ezt a legap­róbb részletekig kidolgozta. Aalto vázáit a hagyomá­nyos módon készítik: fújják. A hozzá felhasznált anyag tiszta, tartós, ólommentes „i” kristály. Ezeket az Iittala kü­lönböző — a művész által megadott — színekben gyárt­ja: áttetsző, opál, kék, kobalt­kék, barna és vörös. Még használati utasításokat is mel­lékelnek a tárgyakhoz: tálca, gyümölcstartó, kókusztartó stb. Szerinte: „Egy tárgy nem végtermék, ellenkezőleg, úgy kell elkészíteni, hogy az emberek maguk — sajátos szempontjaiktól vezérelve — véglegesítsék a rendeltetését". (Ónody) Mozgóképtár Első' lemez A Magyar Filmintézet és az Aula, a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem kiadó­ja Mozgóképtár címmel hatré­szes CD-sorozatot állít össze, melynek első darabját tegnap mutatták be a sajtó képviselői­nek. A számítógépes lemezen olyan magyar dokumentum- film-részletek láthatók, ame­lyeket a filmkészítés kezdetei­től a tízes évek végéig forgat­tak. Ez valószínűleg a világon az első filmtörténeti összeállí­tás — minidiszken — mondta Komár Erzsébet szerkesztő, a Magyar Filmintézet munkatár­sa. Az egyórányi válogatást filmleírások, történelmi esemé­nyek kronológiája és életraj­zok egészítik ki. Ezeket két tör­ténész, Nyíró András és Szaka­dat István állította össze. Lehe­tőség van téma vagy kulcsszó szerinti keresésre, a film egy részletének kiemelésére. A ta­nulókat és a dokumentumokat használó filmeseket az is nagy­ban segíti, hogy kameraállás szerint is kiválogathatok a ké­pek. A lemez megtekintéséhez 386 SX 25 Mhz processzor, Windows 3.1, VGA 256 színű monitor és CD-ROM olvasó szükséges. A lemez 300 pél­dányban jelenik meg és április­tól lesz kapható. Terveik sze­rint 1995-re, a mozi 100 éves évfordulójára készül el a teljes sorozat, amelyet angol nyel­ven' is megjelentetnek. Alvar Aalto formatervezett bútorai Az ígéretek után egy tény — de igaz-e? Elképedt hangú telefonáló kér­te utánajárásunkat Minima Gu- astoninak, a Ricordi zeneműki­adó igazgatóasszonyának egy állításáról, mely a Népszabad­ság tegnapi számában közölt interjúban jelent meg. Az igaz­gatóasszony annak bizonyítá­sára, hogy tulajdonhoz jutásuk­kal az EMB folytathatja a ma­gyar kortárs zenét népszerűsí­tő és kiadási tevékenységét, az ígéretek mellett egy eredmény­ről is szól: „Magam is sokat tettem azért, hogy például az 1993-as Salzburgi Ünnepi Játé­kokon Kurtág György óriási si­kerű koncertje létrejöhessen.” A Ricordié-e az érdem? — kérdeztük Gedényi Ildikót, a koncertet adó Budapesti Fesz­tiválzenekar programmene­dzserét. — A Salzburgi Ünnepi Játé­kok koncertjeit Hans Landes­mann szervezi — hangzott a válasz. — Tőle kaptuk a meg­hívást a Budapesti Fesztiválze­nekar július 30-i Liszt-, Bartók-, Kwtá/y-koncertjére és az augusztus 10-i Kurtág György szerzői estre. Gondo­lom azért, mert Landesmann úr ismeri a Fesztiválzenekart, és természetesen Kurtág Györ­gyöt is. Kurtág ausztriai is­mertségére jellemző, hogy 1993-ban a bécsi Konzerthaus- ban is volt szerzői estje. A mű­veket előadó Fesztiválzene­kart Karsten Witt hívta meg, aki korábban a frankfurti En- semle Modem igazgatója volt, ahol Eötvös Péter vezényleté­vel számtalan Kurtág-művet mutattak már be. Arra a kérdésünkre, hogy vajon része lehetett-e a salz­burgi meghívásban a Ricordi- nak is — a következő választ kaptuk:-— A nemzetközi zenei vi­lágban mindenki ismeri egy­mást. Az illető hölgyet nem is­merem, de ettől még elképzel­hető, hogy ajánlotta Kurtágot. De Kurtág akkora egyéniség, és a világban olyannyira elis­merik; nem hiszem, hogy bár­kinek a támogatására rászorul­na. Szerzői estjét egyébként Berlinben és Budapesten is előadta a Fesztiválzenekar. (d. v. s.) Elmarad Selmeczi koncertje Elmarad Selmeczi György mára hirdetett koncertje a Merlin Színházban. Ajegyek március 10-éig visszaválthatók vagy be­cserélhetők a színház pénztárában. A hét színházi bemutatói Rangos szerző darabjai szere­pelnek a fővárosi, színházak műsorán március első heté­ben. William Shakespeare, Jacques Dévai, Christopher Durang, Alekszandr Blok, Fe­derico García Lorca művei színesítik a kínálatot. Shakespeare Hamlet, dán királyfi című drámája lesz a hónap első bemutatója, amelynek első magyar nyel­vű előadása 200 esztendeje volt Kolozsvárott. A címsze­repet — a várszínházi előadá­son — ez alkalommal Szaká­csi Sándor alakítja, Poloniust Kállai Ferenc, Opheliát Ju­hász Judit, Claudiuszt Kozák András, Horatiót Keresztes Sándor, Gertudot, Hamlet anyját Drahota Andrea játsz- sza. A drámát Arany János fordításában mutatják be. A produkciót Sík Ferenc állítot­ta színpadra. A díszleteket Szász Endre tervezte. A pre­mier napja: kedd. Az Arany János Színház két egyfelvonásost tűzött mű­sorára. Biok groteszk hangú verses tragikomédiáját Komé- diásdi címmel mutatják be. A vásári komédiát 1906-ben vetette papírra az orosz szer­ző, s elsőként Mejerhold vit­te színre. A mű fordítója: Fo­dor András. Garcia Lorca Don Perlimplin szerelme Be­li savai a kertben a címe az est másik bemutatójának. A darabot András László fordí­tásában játsszák. A két egyfel- vonásosban Földesi Judit, Nagy Zoltán (vendégmű­vész), Puskás Tivadar, Andai Kati, Galkó Balázs (vendég- művész) és Boros Zoltán lép színpadra. Márta István zene­szerző nemcsak komponista­ként, hanem rendezőként is jegyzi a Paulay Ede utcai csü­törtöki bemutatókat. Jacques Dévai Francia szo­balány című vígjátékát a Klapka Sztárszínház mutatja be a Gutenberg Művelődési Otthonban. A háromfelvoná- sos darabot Kolos István ren­dezte. A pénteki bemutató kü­lön érdekessége, hogy 7b/- nay Klári közreműködésével állították színpadra Dévai mű­vét, aki a magyarországi pre­mieren elsőként játszotta a vígjáték főszerepét a Vígszín­házban. Komédiát játszanak péntek­től a Pesti Színházban. Chris­topher Durang Bolond szél című művét Vámos Miklós fordította. A kétrészes darab szerepeit Gálffi László, Pap Vera, Bárdy György, Halász Judit, Tahi Tóth László és Vámagy Zoltán formálja meg. A játékot Tordy Géza rendezte. A Budapesti Kamaraszín­ház kortárs szerző művének premierjével avatja fel új ját­szóhelyét, a Shure Stúdiót is. David Mamet Oleanna című színművét New York, Lon­don, Zürich és Bécs után mu­tatják be a VII. kerületi As- bóth utca 22-ben. A szombati magyarországi premieren Bá­lint András és Kerekes Viktó­ria alakítja John és Carol sze­repét. Az amerikai író, szí­nész és rendező Mamet darab­ját Prekop Gabriella fordítot­ta magyarra. A kétszemélyes játékot Deák Krisztina film­rendező állította színpadra.

Next

/
Thumbnails
Contents