Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-02 / 51. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 2., SZERDA Fellebbezésnek helye nincs Hozzászólás a „Sóskúton irtják az erdőt” című cikkünkhöz — Az érintett földterületet a törvényi előírásoknak megfelelően a SASAD tagjainak 1992-ben kiadta, nem csak „...kellett volna szétosztani”, hanem ez okiratokkal bizonyíthatóan meg is történt. — A SASAD tulajdonában lévő erdő nagy része szórványerdő, az erdőművelés sohasem jelentett akkora volument, hogy erre szakosodott üzemegységet, vagy munkacsapatot érdemes lett volna létrehozni. Az Erdőfelügyelőségnél jóváhagyott erdőművelési terv alapján esedékes véghasználati és törzskiválasztó gyérítés munkáit ezért fakitermelésre szakosodott vállalkozók végezték el. Téves a sóskúti Polgármester úr információja, mert nem 11, hanem 6,1 ha erdő került engedély szerint kitermelésre. — A kifogásolt fakitermelést 1993-ban befejezték, a Bogárdi Zoltán MDF-es képviselő megkeresésére felveti jegyzőkönyv tanúsága szerint. Jóllehet egy március közepén engedélyezett fakitermelés sohasem a naptári évre vonatkozik, hanem az engedélyt követő vegetációs nyugalmi időszakra. Az erdőgazdálkodásban szakmai okokból novembertől február végéig történnek az irtások, gyérítések. — Az önkormányzat területén — beleértve a magántulajdonú belterületeket is — a fakivágást a polgármesteri hivatalnál kell bejelenteni, illetve engedélyeztetni. Ez azonban nem vonatkozik az erdő- művelési ágban nyilvántartott területekre, ahol a gazdálkodást az erre hivatott Erdőfelügyelőség ellenőrzi, felügyeli, engedélyezi. Tudomásunk szerint a készülő erdőtörvény sem ír elő bejelentési, vagy engedélyeztetési kötelezettséget, illetve lehetőséget az önkormányzatok részére. Egyébként téves az utalás a kárpótlási földalapra is, azt természetesen nem érinti a jelzett erdőterület. — Természetesen az irtás utáni erdőművelési munkák is a tulajdonost terhelik, és jelen esetben ez a SASAD. — Az erdőnyilvántartás alapján az előző évben kivágott erdő 33—44 éves volt, a cikk utalása alapján 70 évet lehet feltételezni. — A SASAD hivatalosan eddig semmilyen tájékoztatást sem kapott a Sóskút — Pusztazámor környékén tervezett szeméttelepről, így gazdálkodásunkban nehéz lett volna tekintettel lenni arra, hogy az erdő a szeméttelep ártalmaitól megvédi a települést. Felmerül a kérdés, hogy a környezet- és természetvédelemre hivatkozó Polgármester úr a SASAD erdeinek 3 százalékát sem kitevő fakivágást hibáztatja azért, mert Budapest kommunális hulladékát befogadná, s ennek bűze és szélhordaléka esetleg zavarná a faluját? A másik település elöljárója is támogatja a cikk szerint a hulladéktárolást, de kifogásolja az ő közigazgatási területét érintő 2,7 ha-os erdő terv szerinti vágást?-— A cikk zárópoénja, kérdésként veti fel, hogy a SA- SAD-nak „pont erre a kis pénzre volt szüksége, amit a fákért kap?” Tájékoztatjuk az olvasókat, hogy ezt az összeget kiegészítve más forrásból, az erdőművelésre kell visszafordítani, mert az erdőművelési kötelezettség sokkal nagyobb költségekkel jár, mint amennyit abból ki lehet gazdálkodni. I)r. Mihalik László A lakosság felháborodása jogos A fenti levelet helyreigazí- tási igénnyel juttatta el hozzánk Mihalik László, a Sasad Rt. igazgatója, mi viszont csak válasznak tekintjük a február 15-én megjelent „Sóskúton irtják az erdőt” című cikkünkre. Ennek oka az, hogy az időközben beszerzett dokumentumok tartalma nincs összhangban Mihalik László állításaival. A tulajdonjog kérdésével kezdeném, melyről levélírónk a Budapesti Erdőfelügyelőséghez benyújtott vágási kérelmében büntetőjogi felelősség tudatában kijelenti, a kérdéses terület, vagyis a 074 helyrajzi számon nyilvántartott erdő használati joga a szövetkezetét illeti meg. Ez 1993 március 1-én történt, amikor a Sasad még szövetkezetként szerepelt. Ezzel szemben a Pest Megyei Földhivatal 20033/1993/4-es sz. határozata (1993 aug. 18) világosan kimondja: a Budaörsi Földhivatal 55.411/92 sz. határozatát megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el. A határozat kibocsátásával egyidőben elrendelte — többek között — a 074 helyrajzi számú ingatlanra földvásárlás jogcímén bejegyzett Sasad Mgtsz tulajdonjogának a tulajdoni lapról való törlését és a bejegyzés előtti nyilvántartási állapot visszaállítását. A végzés végén világosan áll: a határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. Mindezen tényeken az sem változtat, hogy utólag, 1993. augusztus 25-én a Sasad Rt. és a Földkiadó Bizottság sóskúti munkacsoportja közt megállapodás jött létre földcserék lebonyolításáról. Ez a megállapodás ugyanis némileg sántít, törvényességi felülvizsgálata folyamatban van. (Magunk is kíváncsiak vagyunk, ki hatalmazta fel Lizicska Jánost, Chrenkó Jánost és Bátori Miklóst e megállapodás megkötésére.) Ami a 074-es helyrajzi számú terület nagyságát illeti, Kummer János. Sóskút polgármestere nem tévedett. A Budapesti Erdőfelügyelőség 140/2/1994-es sz. leveléből az tűnik ki, hogy a Sasad Szövetkezet — tehát még nem Rt. — 11,6 hektár területre kért és kapott kitermelési engedélyt. Az időrendiség itt nem játszik szerepet, az utolsó 3,4 hektárra 1992-ben kértek letermelési engedélyt, amit 1993-ban áthúzódó termelésként végeztettek el. Megjegyezni kívánjuk, hogy az engedély megkérésekor már folyt a tulajdonjogi vita, s a cserére vonatkozó megállapodás jóval a kitermelés elkezdése után jött létre. Bár nem lényeges, jó volna még egyszer, alaposabban elolvasni a cikkünket. Mi nem állítottuk, hogy a kivágott fák 70 évesek. A 70 év magára az erdőre, illetve annak telepítésére vonatkozott. Valótlan viszont Mihalik Lászlónak az az álltása, hogy a fakitermelési engedély sohasem a naptári évre vonatkozik, hanem az emge- délyt követő vegetációs nyugalmi időszakra. Mint arról a Földművelésügyi Minisztérium erdészeti ügyekkel foglalkozó főmunkatársa, Beró' Csaba tájékoztatott, az idevonatkozó rendelkezéseket még 1992-ben módosították. Az engedélyek mindenkor január 1-tó'l december 31-ig érvényesek a tárgyévben. Különösnek tartjuk azt a megfogalmazást, miszerint a Sasad Szövetkezet hivatalosan nem kapott tájékoztatást a Sóskút és Pusztazámor térségben tervezett szeméttároló telepről. Ezzel, pontosabban a telepet ellenző sóskúti népszavazással az egész honi média foglalkozott annak idején. Milyen külön értesítés kellett volna még egy ilyen országos visszhangot kiváltó demonstráción túl? Igaz, a Sóskút közigazgatási területéhez tartozó erdőrész mindössze három százaléka a Sasad erdőként nyilvántartott területének. Ám Sóskutat csak ez a három százalék érdekli, mert az a néhány hektárnyi erdősáv mentesíthette volna a majdani szeméttároló környezetszennyező hatásaitól. Ennek alapján jogos az önkormányzat tiltakozása és a lakosság felháborodása. Amit végképp nem értünk, az a levél utolsó passzusa. Ha az újratelepítés többe kerül, mint a kitermelésből befolyt pénz, akkor mi motiválta a sóskúti és pusztazámori fák halálát? Értelemszerűen senki nem tesz olyat, amiből kára származhat. Vagy a Sasad ebben is kivétel? Végezetül még annyit: a sóskúti erdőirtással kapcsolatban, lakossági megkeresésre, Bogárdi Zoltán országgyűlési képviselő kivizsgálást kezdeményezett. Szeretnénk ha befejezésül ő mondaná el a véleményét olvasóinknak. Matula Gy. Oszkár Szoros költségvetése lesz Nagykőrösnek A kórházbővítés vitákat kavar § A minap második nekifutásra megalkotta a város 1994. évi költségvetéséről szóló rendeletét a nagykőrösi ön- kormányzat. Úgy tűnik, a törvénybe foglalt pénzügyi tervezet sem kerülhette el sorsát: egyes körökben máris jó ütőkártyát látnak benne, és igyekeznek is azt felhasználni a jelenlegi önkormányzattal szemben. Nem kétséges persze, hogy Kőrös önkormányzata jelentős pénzügyi terhet vállalt magára, amikor elhatározta a visszakapott korszerűtlen, kicsi városi kórházi épület bővítését, modernizálását. A tavalyi 1,1 milliárd forinttal szemben, az idei év költségvetése már 2,2 milliárd forintról szól, amelyen belül, 650 millió forint hitel szerepel. Utóbbi csak a kórházi rekonstrukciót szolgálja. — Egyes vélemények szerint a kórházi rekonstrukciót nem gondolta át kellőképpen a testület. Olyan költségekbe verte magát, amely miatt más fejlesztések szorulnak háttérbe, de veszélybe kerülhet akár az intézmények működő- képessége is. Mi erről a véleménye? — kérdeztük Czira Sándort, az önkormányzat gazdasági bizottságának ez elnökét.-— Ez az önkormányzat most tette rá a koronát az elmúlt 4 évre, s ez a lépése jól, vagy rosszul, de mindenképpen minősíti a testületet. Az elmúlt 3 évben a költségvetésnek körülbelül 15 százaléka ment fejlesztésekre: befejeződött a Kossuth-is- kola építése, utak létesültek, 60 millió forintért a földgázberuházás is elkészült, sőt a leendő kórházhoz is kapcsolódtak építkezések, mint például a csatornázás. A legjobb tudomásom szerint a városnak egyetlen intézménye sem áll közel ahhoz a ponthoz, hogy létében fenyegetné veszély. M. J. Környezetvédelmi oktatóközpont Ráckevén Körte az iskola falán Ahhoz, hogy igazi környezetvédelmi oktatóközpont lehessünk, egy-két évnek még el kell telnie — mondotta Szálé Zsoltné, a ráckevei Általános Iskola igazgatóhelyettese. Az intézmény tavaly január eleje óta, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán kapta meg ezt a lehetőséget, amelynek keretében elsődleges feladata a Csepel-sziget déli részén lévő iskolák összefogása, környezetvédelemmel kapcsolatos munkájának segítése. Az eddig eltelt időszak nem eredménytelen: igaz, még a központ kialakításának kezdetén járnak. A tanárok már számos továbbképzésen vettek részt, a gyerekek pedig hazai és nemzetközi táborozáson voltak, az ausztriai Nestel- bachban, ahol különböző országok környezetvédőivel ismerkedhettek meg. Tavasz- szal-ősszel fásítási akciókat szerveztek: egy-egy alkalommal száz-százhúsz fával gazdagodott a város. Bekapcsolódtak az ausztráliai kezdeményezésű Tisztítsuk meg a világot! programba; négyszáz gyerek, közel hatvan tanár takarította ennek hatására Ráckevét. Az iskolában virágmagbörzét rendeztek, az összegyűlt magokat, palántákat elültették. A diákok a Város és Faluvédő Szövetség pályázatán, ahol azt kellett bemutatniuk, milyennek szeretnék látni környezetüket az országos első helyezést érték el. Az iskolában gyűjtik a szárazelemeket, innen szállítják azokat tovább. Idén, az alsótagozatban már kömyezetisme- retet és környezetvédelmet tanulnak a gyerekek. Ahogy Szálé Zsoltné elmesélte, igyekeznek valamennyi pályázati lehetőséget megragadni, hogy hozzájuthassanak kísérleti tankönyvekhez. Az elmúlt évben hetvenezer forintot nyertek ily módon. Munkájukhoz segítséget kaptak az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről, a kecskeméti és az esztergomi tanítóképzőfőiskolától. De támogatta törekvéseiket a helyi önkormányzat is. Az idei tervekről szólva az igazgatóhelyettes kifejtette, mindazt folytatni kívánják, amit elkezdtek: a fásítási akciókat, a virágmagbörzét, a továbbképzéseket, a környezetvédelemmel foglalkozó értekezletek szervezését, a pályázatokra való jelentkezést. A legnagyobb terv az, hogy szeretnék, ha a Föld Barátai nemzetközi szervezet idén Ráckevén tartaná meg a nyári táborát. Már folynak ez ügyben a tárgyalások, úgy tűnik, augusztusban benépesül majd a Dunapartja, egy hétig a világ számos országából érkeznek majd gyerekek, s környezetvédő tanárok. A pápai találkozón minden gyermekcsoportnak választania kellett egy gyümölcsöt, s ráírni, mit szeretnének, mi számukra a legfontosabb.' A ráckevei diákok a körtét választották, ami ma az iroda falán díszeleg, gondolataikkal: „Szeretet, boldog család, barátság, növény- és állatvédelem, káros szenvedélyek csökkentése” ... és így tovább. . (j. sz. i.) Lepecsételt, zárt ajtó fogadta a képen látható váci üzletben vásárolni szándékozókat. Az bezárás oka: nyugtaadási kötelezettség elmaradása volt. Az APEH emberei több alkalommal is hiába jártak a helyszínen, ezért olyan határozatot hoztak, amely a mulasztási bírság mellett az üzlet háromnapos bezárásáról is intézkedett. A kemény szankciók figyelmeztetnek: az egzotikus üzletnév még nem ment fel a törvény alól senkit. Erdősi Agnes felvétele
