Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-16 / 62. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 16., SZERDA Nemzetiségi táncegyüttesek Szigetújfaluban Ha tilos volt is, tudták Táncostalálkozó, hagyományőrző együttesek műsora volt a szigetújfalui nemzetiségi kulturális napok kéthetes rendezvénysorozatának legutóbbi — vasárnapi — programja. A szigetújfalui Petőfi Művelődési Ház zsúfolt termében a színpadon elsőként a Pilisvörösvári Német Táncegyüttes tagjai szerepeltek. Gyermekek. Felvették elődeik hagyományos viseletét, a lányok a fekete topánkát,' fekete pruszlikot, fehér blúzt, hosz- szú brokát szoknyát, a fiúk kalapot tettek a fejükre, fehér ingbe, fekete nadrágba, mellénybe öltöztek. A zenére, mely őseik életének ünnepi alkalmainál szólt, járták a hagyományos lépéseket, tették a mozdulatokat, melyek illenek, szükségeltetnek ehhez a zenéhez, e tánchoz, ezen öltözetekhez. Énekeltek is — németül. Vajon beszélni tudnak-e németül? Elfelejtődnek, kimennek a használatból a nemzetiségek nyelvei. Szóba elegyedve idős —,vagy akár középkorú — emberekkel, itt is, ott is rátérnek: volt idő, amikor tiltották a nyelvüket, amikor nem volt szabad másként, csakis magyarul beszélni. Ők mégis tudnak németül, szlovákul, szerbül... Zárt falvaikban, idejük jó részét családjukban töltve őrizték meg a nyelvet. Őrizték a szokásokat, ápolták művészetüket. A zártság megszűnt, a faluközösségek felbomlottak, a családok szanaszét széledtek... A sokszínből szövött szőttes — lakosságunk — egyszínné változik. Szürkül, fakul. Semmi- lyenedik. Eltűnnek a nemzetiségi színek, el a szivár- ványos, tájanként változó magyar színek is. A gyö- kértelenné vált népen köny- nyebb uralkodni, ám ha lázad, ha ellenszegül, nem azzal teszi, hogy értéket teremt, hanem hogy értéket rombol. Ha a lélek megnyilvánulhat, kielégül. Megnyilvánulni alkotásban, díszítésben, teremtésben — talán ez a legfontosabb az ember számára. Kifejeződni. Magát megmutatni. Népművészeti bemutatókon mindig különösen nagy a sikere a közönség nagy részétől eltérő nemzetiségűeknek. Éppen mert mások. Különösek, érdekesek. Rájuk csodálkoznak: nahát, ilyet még nem láttunk! Hát ők ilyenek? „így” tudnak? Nem elválasztó a népművészet, a népi jelleg megnyilvánulása — éppenhogy közelítő. A tánc — mint most Szigetújfaluban is tapasztalhattuk — nem csupán lépéseket jelent. Abban még mindenféle játékok és jelek vannak. Minden testtartás, kézmozdulat, fejhajtás, tekintet jelent valamit. A pilisvörösvári gyerekek után a Tököli Délszláv Nemzetiségi Együttes és a Dunántúlról érkezett Nagy- mányoki Német Nemzetiségi Táncegyüttes egymást váltogatva (az átöltözések miatt volt szükség erre) lépett a színpadra. A tököli lányok mindvégig rövid, térden felül érő, ráncolt fehér szoknyát, fekete, piros virághímzéssel díszített selyemmellényt viseltek, de a fiúk a szlavóniai és baranyai táncokat bő fehér gatyában és csizmában járták, míg a Maros menti és leskováci szerb táncokat másban: fekete, vitézköté- ses nadrágban, piros, aranypaszomántos mellényben, keresztben csíkos, kötött lábszárvédőben, bocs- korban. A körtáncoknál lányok, fiúk egymás széles övébe kapaszkodtak, talán kellett is ez a fogódzó, hiszen már oly sebés volt a tánc, mint a fergeteg. A nagymányoki fiatalok mazurkát, döngölős polkát mutattak be. Rozmaringszálat tűztek a mellükre, a lányok keresztben rajta, a fiúk pedig oldalt, a mellényükre. Másodszori megjelenésükkor, már idősebbek részvételével is, lakodalmat játszottak el. Felszalagozott, örökzölddel díszített vőfélybottal jött elő két férfi. Kabátjukra kötve volt kendő, szalag. A menyasszony tiszta fekete ruhába öltözött, csupán egyedül a mirtuszkoszorú fehérlett rajta. Aztán fehéralapú, pirosbabos főkötővel cserélték ki a koszorúját. A fehér kötényt a vőlegény kötötte eléje — s azzal el is vitte. A negyedik fellépőnek meghirdetett Székelyudvarhelyi Táncegyüttes — bár elindult otthonról — nem érkezett meg a műsor estéjére. Nádudvari Anna Budapesti Tavaszi Fesztivál Az „Akasztottak” itthon is látható Újra megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Szépművészeti Múzeum — a XX. századi gyűjtemény anyagát bemutató új, állandó kiállítással. Régóta tudjuk, hogy a XX. századi művészeti anyag bővülése és a gyűjtemény állandó gyarapodása folyamatosan megújuló bemutatási formát igényel. Erre kínál lehetőséget a múzeunF rekonstrukciós munkálatai során újonnan kiépített mélyföldszinti kiállítási egység, ahol századunk művészetének állandó kiállítása 1994-ben helyet kapott. Ez valójában azt jelenti, hogy a kiállíthatónál lényegesen nagyobb mennyiségű anyagot ezen, a remélhetőleg hosszabb távon rendelkezésre álló helyszínen — és mindig újdonságokat tartogatva — tudnak bemutatni. Megnyílik továbbá Felix Droese német művész kiállítása, Rendszer a rendezetlenségben címmel. Ez a tárlat a Szépművészeti Múzeum és a Goethe Institut közös produkciója. Felix Droese 20 éves művészeti fejlődését rajzok, nyomatok, festmények és tárgyak hosz- szú sora jelzi. Munkáiban a fájdalom, a gyász, a bűn és a megváltás, szabadság és a felelősség témáit járja körül. A kiállítás magvát az életművében fontos szerepet játszó, 13 részből álló monumentális Dort (Ott) című fametszetsorozata alkotja. A tárlaton olyan világnagyságok nevével is találkozhatunk, mint Marc Chagall, vagy Vidor Vasarely. Helyet kapott alkotásaival az 1958-as Velencei Bien- nálén szobrászati nagydíjat elnyert torinói Umberto Mastorianni is. Érdemes megtekinteni Gino Severini olasz futurista csendéleteit, vagy André Lhote alkotásait, aki a kubista mozgalom kiemelkedő alakja és a neoklasszicista szellemiség kifejezője. A megnyitón sor került Böröcz. András New Yorkban élő magyar művész Akasztottak című, fából készült, függesztett szoborcsoportjának felavatására is. E kiállítások jelentősen emelik a Budapesti Tavaszi Fesztivál hangulatát és méltán tartanak számot a nagy- közönség érdeklődésére. S. A. Emlékkiállítás Nagy /^/-emlékkiállítás nyílik holnap délután (5 órakor) a budapesti Vármegye Galériában. A tíz éve halott erdélyi grafikusművészről Markó Béla költő tart előadást, közreműködik Jancsó Adrien. Az Erdély Művészetéért Alapítvány rendezvénye május 2-ig tekinthető meg — hétfő kivételével — naponta 10—18 óráig. Munkácsy Békés megyében A Békés Megyei Múzeumok Igazatóságának a kiadásában megjelent Czeglédi Imre .Munkácsy Békés megyében” című történettudományi munkája. A könyvben a szerző bemutatja Lieh Mihály, a későbbi Munkácsy Mihály békéscsabai gyermekéveit és asztalosi- nasságát, aradi és gyulai ismerkedését a festészettel, Gerendáson töltött éveit, majd a már ismert művész kapcsolatát Békés megyével. A történész munkája több újdonságot is tartalmaz, így egyebek között Munkácsy aradi éveiről közöl eddig ismeretlen adatokat, s Munkácsynak két békési barátjával, Justh Zsigmond íróval és Oskó Lajos festővel való kapcsolatát is ismerteti. A gyulai múzeum nyugalmazott igazgatójának, Czeglédi Imre történésznek a Munkácsy Mihály születése 150. évfordulójára kiadott‘kötete a „Békés Megyei Múzeum Közleményei” sorozat 17. darabjaként látott napvilágot. A XX. századi gyűjtemény anyagából: Victor Vasarely: Gixeh (1955.) Filmvászon Kísértetház Meryl Streep és Jeremy Irons a film egyik jelenetében Isabell Allende, a puccsal megbuktatott chilei államfő unokahúga a katonai junta hatalomátvétele után, még gyerekként, anyjával menekülésre kényszerült. Előbb Venezuelába, majd innen Kaliforniába költöztek. Itt éri az időközben - újságíróvá lett Isa- bellt a hír, hogy Chilében maradt nagyapja, akivel gyermekkorában egy házban élt Salvadorban, haldoklik. Leült hát levelet írni neki, hogy elmondja: nyugodtan halhat meg, mert emléke benne él, mert nem felejtett el egyetlen anekdotát sem, amit életéről mesélt. Hogy mindezt bizonyítsa, hozzálátott a történetek megírásához. A személyes hangú levélből aztán egy csaknem 500 oldalas mű lett, egy családregénybe oltott, valóságos latin-amerikai eposz, amelyet ma az egyik legfelkavaróbb és legelgondolkodíatóbb szerelmi történetként tart számon az irodalom. A Kísértetház című regényt eddig 16 nyelvre fordították le. s alig több mint 10 éves pályafutása alatt példányszáma már-már vetekszik a másik világhírű női szerző, Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényével. Nos, ebből, a szó nemes értelmében vett bestsellerből készített most filmet az Oscar-díjas dán rendező, Bille August. A jó mozi a nagy történetek és érzelmek helyszíne — tartják a filmesek, s vallják a nézők. Sztori nélkül — mint ahogy erre egynémely modem rendező már kísérletet tett — aligha lehet sikerfilmet készíteni, mert hiszen a film egyik lényegi sajátossága, a mozgás. (A mozi ezért mozi!) Nem is annyifä a szereplők mozgása, mint inkább a kameráé. És ezen a szinten kapcsolódnak be az érzelmek, amelyek akkor is mozgásba hozhatják a kamerát, amikor a vásznon ténylegesen nem történik semmi. E téren aligha lehetett gondja a rendezőnek, aki e sodróerejű regényből a legjellemzőbb momentumokat fűzte fel egy egységes cselekményszálra oly módon, hogy a két és fél órás film egyetlen pillanatában sem hagyja lankadni a néző figyelmét. Cselekményrendszere az ellentétek hangsúlyozására épül, amely így, lényegét tekintve, a felemelkedés és bukás, a jóság és alávalóság, a boldogság és boldogtalanság, a szerelem és magány örökös konfrontációjáról szól — változatlan erejű szenvedéllyel. A film főbb szerepeit olyan szupersztárok alakítják, mint Jeremy Irons, Meryl Streep, Glenn Close, Winnona Ryder. A német—dán—portugál ko- oprodukciót március 17-től vetítik a fővárosi mozikban, s mint megtudtuk, ekkor kerül piacra az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Kísértetház című regény. Paizs Tibor 100 éve született Aba Novák Száz esztendővel ezelőtt, 1894. március 15-én született Aba Novák Vilmos, a modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb egyénisége. Fényes Adolf és Olgyai Viktor voltak hazai mesterei; Szolnokon és Nagybányán kialakított festői látását aztán olasz környezetben bővítette európai méretűvé. Cserépvásár című képe (egy részlete képünkön látható) korai alkotói szakaszából való.
