Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-16 / 62. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 16., SZERDA Megkérdeztük Hogyan segítik a gazdákat? Megérkezett a tavasz, a mezőgazdasági munkák megkezdésének ideje. Sokan fognak olyan tevékenységbe, amelyet eddig nem műveltek. Milyen segítséget kaphatnak azok, akik most fognak az ilyen természetű munkákhoz — kérdeztük Tarczay Zoltánt, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal osztályvezetőjét. — A termelési támogatások mikéntjét a 182/1993. (XII. 30.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint kedvezményes hitelt vehet igénybe mindenki, aki kalászos gabonát vagy kukoricát vet, hektáronként tizennégyezer forintos értékben. Erre az összegre állami garanciát is élvezhet hetvenszázalékos mértékben. Amennyiben a terményt nem sikerül eladni, a hitel összege állami támogatássá válik és a mindenkori kamatteher tíz százalékkal csökken. Ezenkívül a gabona és a kukorica vetése esetén hektáronként kétezer forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak a gazdák, ha a vásárlás tényét számlával tudják igazolni (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, gázolaj, gépimunka-szolgáltatás). A gázolajbeszerzés esetén pedig évente és hektáronként a szántóföldi munkáknál kilencven liter; kert szőlő és gyümölcsösnél kétszáz liter, a gyepművelésnél pedig tizenkét liter után térítik vissza az árban szereplő fogyasztási adó ötven százalékát. (á.m.) Halló 04, halló 05, halló 07! Égett az avar és a nádas A mentők teljes nyugalomról számoltak be, s a rendőrség is csak egy halálos végű balesetről tudósított bennünket. Tápiószele külterületén, a 311-es kilométerkő után egy helybeli kerékpáros nem biztosított elsőbbséget az arra közlekedő személyautónak. Féktávolságon belül a gépkocsi elé vágott, s az időben nem tudott megállni. A kerékpáros a helyszínen meghalt, az anyagi kár jelentős. * * * A mostani hét végét leginkább a gondatlanság, felelőtlenség jellemezte. Pest megye tűzoltóit húsz tűzesethez riasztották, volt olyan település, ahová kétszer is. Páty határában az Ml-es autópálya mentén avartűz ütött ki. Törökbálinton hat kektár nádas égett. Szigetszentmiklóson hat hektár nádas gyulladt meg, ezenkívül azonban még több apró gócot jeleztek. Ecser és Maglód között szintén avartűz ütött ki. Dömsö- dön a szemétbánya égett. Göd és Göd felsó között szintén meggyulladt hat hektár nádas. Ugyanez történt Men- de és Sülysáp között, valamint Dabas környékén, valamint Cegléden a Malomtó szélén. Herceghalomban két hektár, Mogyoródon szintén két hektár avar gyulladt meg, veszélyeztetve a közelben lévő fenyvest is. Pomázon az aljnövényzet lángolt egy hektárnyi erdőben és két hektár nádas. Szentmártonkátára is kétszer riasztották a tűzoltókat, először tíz hektár nádas gyulladt ki, majd két hektár, Márianosztrán pedig százötven mázsa szalma égett le. E tüzeket azonban sikerült időben eloltani, személyi sérülés nem történt. * * * Nem történt személyi sérülés, viszont jelentős anyagi kár keletkezett, amikor — hétfőn este fél nyolckor — a Budapest IX. kerületi Gyáli úton kigyulladt egy raktár. A tűzoltók helyszínre érkezésekor a 30x30 méteres alapterületű, acélszerkezetű földszintes épület már teljes terjedelmében égett. A raktárban lévő műszaki cikkeket, ajándéktárgyakat, játékokat már nem lehetett megmenteni, mert a födém rájuk omlott. (á. m.) A szélvihar nem okozott nagyobb kárt A két napja tartó szélvihar szerencsére nem okozott nagyobb károkat Pest megyében. Negyvennyolc fa kidőlt —- tájékoztatták lapunkat a tűzoltók —, de azon kívül, hogy rövid ideig forgalmi akadályt okoztak, vagy egy-egy villanyvezetéket leszaggattak, nem történt más baj. az ELMÜ váci kirendeltségében azt a felvilágosítást adták, hogy az ijedtségen kívül — a rövid áramkimaradások miatt leállt a hűtőgép, s nem működött a televízió — nagyobb gond nem volt. A mentősök is hasonlóképpen nyilatkoztak: nem volt több hívásuk a megszokottnál a vihar miatt. Ünnepség Cegléden Nemcsak szavakban, tettekben is Milyen magyarok vagyunk mi, ha nem tudunk ma- ■'4T gunknak saját sajtót teremteni, s olyan politikai 'yi közéletet, amelyben az ellenzék is magyar — ■ ' mondta Csurka István, a MIÉP társelnöke hétfőn este Cegléden, a Szabadság téren, azon a március 15-i ünnepségen, amit a Magyar Igazság és Élet Párt rendezett. Először Gyón Béla, a MIEP szóvivője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Réti Miklós országgyűlési képviselő idézte fel a dicsőséges eseményeket. Rámutatott, 1848 márciusának üzenete és példaértéke van minden magyar számára. Nevezetesen az, hogy a magyarság és a nemzet érdekeinek érvényesülni kell nem csak szavakban, hanem tettekben is. Szabó Lukács országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy Cegléd és Debrecen csillagként ragyogott a szabadságharc égboltján. Horváth Lajos, a MIÉP társelnöke utalt Kossuth híres beszédére, akkor a haza veszélyben volt. Most senki nem szólít csatába. Mégis egy ütközet ereje kell ahhoz, hogy a magyarok birtokba vehessék méltó jussukat a választásokon: a hazájukat. Csurka István bevezetőjében beszélt arról, hogy a határainkon túl élő magyarok micsoda elszántsággal ünnepelték március idusát. Nézzünk egy kicsit magunkba, vajon mi, akiknek immár hála Istennek a tiltás nem osztályrészünk, miért nem vagyunk eny- nyire elszántak, ilyen mélyen magyarok? A politikus azzal folytatta, ma Magyarországon erőt kell kifejteni ahhoz, hogy magyarságunkért töretlenül, tiszta szívvel kiálljunk. Az üldözés persze erős kifejezés. Mégis mintha valakik figyelnének bennünket. Nem tetszik idehaza sem, hogy az 1848-as szabadságharcot, az 1956-os forradalmat össze akarjuk kötni a mindennapok sodrásával, történetével. A sajtószabadság eltiprásával — végtelen egyoldalúsággal — meg akarják törni a magyar szellemet, de ez nem sikerülhet nekik. A honatya rámutatott, mindenkire szükség van, ha összetartunk, csak a győzelem várhat ránk. Végezetül Csurka István ekként szólt: — Az Isten sokszor megsegített és megbüntetett bennünket. Most rajtunk a sor, hogy végre felvirrad- jon a magyar szabadság, amit 1848-ban és 1956-ban akart a magyar ifjúság. F. F. Megemlékezés Nagymaroson A zsúfolásig megtelt nagymarosi művelődési házban Ru- bovszky György, a KDNP tagja méltatta az ünnepet és ösz- szefogásra, egymás iránti türelemre kérte a hallgatóságot. Beszéde után a helybeli általános iskolások műsorát láthatták a részvevők Vimola Károly felvétele Hagyományőrzők a jurtában «egSfefc Pomázon még hét- főn délelőtt vette kez- IÍlSTTI detét a magyarság múltját bemutató kosztümös előadás a művelődési háznál felállított jurtában. Ugyanitt régi szokásokat, néphagyományokat elevenítettek fel. A szép idő kedvezett a kirándulóknak, sokan indultak Pomázról a Kőhegyre a Petőfi-emlékműhöz, Dobogókőre és Csobánkára. Este a Vörösmarty lakótelepről és a Piac térről indult fáklyás menet a művelődési házhoz, ahol a vendégek részt vehettek az Ökrös együttes népzenei koncertjén és rophatták a táncot késő estig. Az ünnep napján délelőtt került sor az ünnepi megemlékezésre a községháza előtti parkban. Az egybegyűlteket Juhász János önkormányzati képviselő köszöntötte, majd a Sashegyi Sándor Általános Iskola tanulói adtak ünnepi műsort. Ezt követte a Kossuth Lajos azt izente általános iskolai pályázat eredményhirdetése, illetve a községháza előtt elhelyezett emléktábla megkoszorúzása, Este a pomázi zeneiskola tanárainak koncertje zárta az 1848-as eseményekről megemlékező műsort. (d. cs.) ’56-ra is emlékeztek Budakalászon Tisztelgés a hősi halott emléke előtt Budakalászon tegnap délelőtt kezdődött az ünnepi megemlékezés a Templomkertben. Együtt ünnepelt a település ap- raja-nagyja, idősek és fiatalok egyaránt. A Himnusz közös elé- neklése és egy szavalat után Harcsa Lajos polgármester mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében emlékezett az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeire, a márciusi ifjak tettére, a sajtószabadságra, Kossuth és Petőfi korszakalkotó tevékenységére. Ezek után a polgármester oklevelet adott át Téglási András, az ’56-os forradalom idején hősi halált halt budakalászi katona családjának. Ezt követte az 1956-os forradalom emléktáblájának leleplezése és felavatása, majd a jelen lévő polgárok az első és a második világháborús elesettek emlékére állított emlékmű talapzatánál elhelyezték virágaikat, koszorúikat. A Szózat után a katolikus templomban fellépett a Vagantes együttes, mely Végek dicsérete címmel XVI—XVIII. századbeli katonadalokat és istenes énekeket adott elő korabeli hangszerekkel és öltözékben. D. Cs. Három napig tartott az ünnep Táncházba szólított a muzsika "Hg1 Százhalombatta mH már vasárnap meg- [V kezdte március 15-e ünneplését. Délután két órakor az újjáépített óvárosi művelődési ház átadásán vehetett részt a város lakossága. Vezér Mihály polgármester beszéde után ajándékot adtak át azoknak az idős embereknek, akik részt vettek az eredeti művelődési ház építésében 1934-ben. Ezt követte az ünnepi műsor, melyen fellépett a Benessy Balett Stúdió, a Kung-fu és az aerobic csoport. Ezután vette kezdetét a műsoros est, melynek főszereplője Németh Marika és Forgács Gábor volt. A gyerekek játszóházban szórakozhattak, a felnőttek táncházban tehették próbára mozgáskészségüket. Este 8-kor kezdődött el a batyusbál, ahol hajnalig tartott a zene, a tánc. Másnap, hétfőn este nyitották meg Pozsgainé Dobák Anita és Dobákné Barcsi Anikó kiállítását. A rendezvényen festményeket, tűzzománcokat, illetve bakolt alkotásokat vehettek szemügyre az érdeklődők. Tegnap délután a város főterén lévő Petőfi- szobornál ünnepi beszédet mondott a polgármester, s ezután az 1848-as emlékművet koszorúzta meg az ünneplő tömeg. A művelődési házban tartott ünnepi műsor keretei között adták át a köz- szolgálatért, a sportért és ifjúságért, és az egészségügyért díjat. V. Cs. Jeszenszky Géza Albertirsán A közös ügy kitartásra szólít (Folytatás az 1. oldalról) A minap a Vajdaságban arra emlékeztettem a magyarokat és nem csak a magyarokat, hogy amit ma ott a nemzetiségiek kérnek, az éppen az, amit 1848-ban a szerbek kértek. Sok mindenre kell emlékeznünk ezen a napon, s itt Albertirsán, ahol szlovákok leszármazottai is élnek, különösen fontos hangsúlyozni: őseink minden nép szabadságáért küzdöttek. A Felföldön például a magyar honvéd sereg zászlaja alatt tízezrével harcoltak szlovák legények, ott voltak ők Görgey seregében, Branyiszkónál; és Ér- délyben is voltak románok, akik nem az ellenség oldalán álltak. Amikor az 1848. július 11 -ei beszédében Kossuth fegyvert és pénzt kért az országgyűléstől, akkor egy máig érvényes külpolitikai helyzetértékelést mondott: arról beszélt, hogy kikre számíthatunk. A nagyvilág — Anglia, Franciaország — rokonszenvvel tekint a magyarokra, de csak addig fog segíteni, amíg ez saját érdekével azonos. 1848 és 1956 példája megmutatta, hogy a bizalmat önmagunkba kell vetni — hangsúlyozta Jeszenszky Géza. Higgyük el — tette hozzá —, hogy a hétköznapokban is helyt tudunk állni, s ne legyünk olyanok, amilyennek Széchenyi látott minket: képesek vagyunk lelkesedni és égni, mint a szalmaláng, ám a cserfa tüzét már nehéz fenntartanunk, mert nincs Bennünk kitartás. A közelmúltról szólva a miniszter kifejtette: a szocializmus éveiben csak módjával lehetett ünnepelni. Az akkori hatalom félve a szabadság eszméjétől más dátumokkal összemosta az ünnepet, és forradalmi ifjúsági napokkal próbálta feledtetni az egykori igazi célokat. Most azonban szabadon ünnepelhetünk és az elmúlt négy év eredményei is azt jelzik: bizakodva nézhetünk a jövőbe. Hiszem — mondta Jeszenszky Géza —, hogy azok az eszmék, melyek az 1989—90-es fordulatot meghozták, ma is élnek. A közös ügy összetart minket.
