Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-02 / 51. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 2., SZERDA 3 Elv társak, fel a fejjel! „Szocializmusunk rendíthetetlenül áll mindenféle vihar közepette. Ez annak köszönhető, hogy megvalósult a vezér, a párt és a tömegek egyakaratú egysége. S a néptömegek — a párt és a vezér irányításával — egy új önállóságuk követelményeinek megfelelő' életet építenek.” Nem, téved a kedves olvasó, az idézetet nem az ötvenes évek egyik Sztálin vagy Rákosi beszédéből másoltam ki. Sokkal frissebb az! Abból a brossúrából származik, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségéről a napokban postáztak a szerkesztőségünknek. Címe: „A szocializmus rágalmazása elfogadhatatlan ”. A könyvecskét, amely az idézethez hasonló számtalan egyéb elmésséget is tartalmaz, különös előszeretettel ajánlom valamennyi munkáspárti és MSZMP-tag figyelmébe. Gyanítom, hogy a követségen még számtalan példány szerezhető be belőle. Forgatása az említett párttagoknak azért is hasznos lehet, mert hozzájárulhat lelki békéjük helyrebillentéséhez — mégha tagadják is lelkűk létezését —, s új erőt meríthetnek olvasása által: nincs még minden veszve, hiszen Észak-Korea szilárdan tartja magát. Úgyhogy, elvtársak, fel a fejjel! H. P. II. Alekszij pátriárka Budapestre látogat Országgyűlési napló A szövetkezetek sorsa a tét A Magyar Ortodox Egyház, a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívására holnap Magyar- országra látogat II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Erről Berki Feriz esperes-adminisztrátor tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap. Elmondta: most először látogat hazánkba az Orosz Ortodox Egyház feje. Az út lehetőségét először Göncz Árpád köztársasági elnök vetette fel, amikor Oroszországban járt 1992-ben; az egyházak ezután döntöttek úgy, hogy Magyarországra hívják II. Alekszijt. A pátriárka március 3-án érkezik Budapestre, az állami vezetők közül először Göncz Árpád köztársasági elnökkel találkozik, majd megbeszélést folytat Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Mádl Ferenc közoktatási miniszterrel. II. Alekszij ezután fogadja Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetségének elnökét, majd az Orosz Föderáció Nagykövetségén találkozik Ivan Aboimov nagykövettel, valamint a fővárosban élő orosz közösség képviselőivel. Délután a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának ünnepi közgyűlésén vesz részt, ahol az Órosz Ortodox Egyház élete és ökumenikus tevéA Kossuth rádió általános főszerkesztő-helyettesévé nevezte ki Osgyáni Csabát a Magyar Rádió alelnöke. A kinevezés március 1-jétől szól. Erről Obsina Béla, a Magyar Rádió Elnöki Hivatalának megbízott vezetője a kinevezés napján tájékoztatta az MTI-t. A kinevezéssel kapcsolatban P. Szabó József, a Kossuth adó főszerkesztője elmondta, hogy a Magyar Rádió alelnöke Osgyáni Csabát az ő javaslatára nevezte ki. kenysége címmel tart előadást. Másnap II. Alekszij Boross Péter kormányfővel tárgyal, majd Szabad György házelnökkel találkozik. A megbeszélés után a pátriárka az Országház különtermében — a parlamenti pártok vezetőinek, frakcióvezetőinek, képviselőinek és jeles közéleti személyiségeknek a jelenlétében — beszédet intéz a magyar néphez. (A beszéd — amelynek fontos politikai üzenetei lesznek — II. Alekszij kifejezett óhajára került a programba.) Az Orosz Ortodox Egyház feje ezután Debrecenbe látogat, ahol díszközgyűlésen vesz részt a Református Teológiai Akadémia épületében. Este a budapesti Ortodox Egyházközösség híveivel találkozik. Másnap — március 5-én — Esztergomba látogat a vendég, ahol találkozik Paskai László bíboros-prímással, a Magyar Katolikus Egyház vezetőjével és a püspöki kar tagjaival. Délután Pannonhalmára utazik II. Alekszij, ahol Várszegi Aszták főapát-püspök vendége lesz. A látogatás utolsó napján — március 6-án — a pátriárka ünnepi istentiszteletet celebrál a budapesti Nagyboldogasszony Ortodox Templomban, majd a Magyar Ortodox Egyház fogadása után elutazik Moszkvába. A kialakított munkamegosztás szerint a főszerkesztő a továbbiakban is közvetlenül irányítja az aktuális műsorokat, Osgyáni Csaba pedig a háttér-műsorokat felügyeli. A Független Rádiós Szak- szervezet és a sztrájkbizottság tegnap a nemzetközi sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a közalkalmazotti tanács és a Frász március 3-án délután 4 órára békés tüntetést szervez a rádió Pollack Mihály téri épülete előtt. Az Országgyűlés tegnap délelőtt megkezdte a szövetkezeti törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat általános vitáját, amelynek napirendre tűzéséről hétfőn név szerinti szavazással döntöttek a képviselők. Az előterjesztő Szabó János földművelésügyi miniszter kiemelte: a módosítás célja annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy a szövetkezetek átalakulása nem járt együtt tulajdonosi váltással is. így nagyon magas a szövetkezetek passzív tagjainak aránya és nagy számban vannak az olyan üzletrész-tulajdonosok is, akik semmiféle beleszólással nem rendelkeznek a szövetkezetek gazdálkodásába. A javaslat — miközben megjeleníti a va- gyonarányos szavazati jogot — számos fontos, a vagyon megosztását érintő kérdésben szélesíti az üzletrész-tulajdonosok jogosítványait is. A javaslat másik fontos pontja, hogy meg kívánja könnyíteni az egy településen élők együttes kiválását a szövetkezetekből. Szintén a szétválás lehetőségét kívánja megkönnyíteni az a rendelkezés, miszerint a szétváláshoz már nem a tagok kétharmadának, hanem csupán az 50 százalék plusz egy főnek igenlő szavazatára lesz szükség. (Folytatás az 1. oldalról) Nagyon nehéz ezek ellen védekezni. A védekezés egyik módja az, amit például egy vízvezetékrendszerben is csinálnak, ha ereszt valahol: rá kell jönni, hogy hol van az erésztés, hol közlekedik az egyik rendszer a másikkal. Ilyenkor beletesznek a folyadékba valamilyen látható molekulát; Meghívott vendégek, tisztek, tábornokok tisztelegtek tegnap délelőtt tíz órakor a csapatzászló és a nemzeti lobogó előtt, a Magyar Honvédség Művelődési Háza színház- termében. Az elnökségi asztalnál helyet foglalt Göncz Árpád köztársasági elnök, Für Lajos honvédelmi miniszter, valamint az a két tábornok, aki az ünnepi esemény főszereplője volt. Lőrincz Kálmán vezérezredes, aki négy esztendeig a honvédség parancsnoka volt, az idén betöltötte 55. életévét, így az új honvédelmi törvény előírásainak megfelelően nyugállományba vonul. Helyét Deák János altábornagy foglalja el március 3-tól, aki korábbi beosztását, a vezérkari főnöki tisztet is változatlanul betölti. Zsíros Géza, a Mezőgazda- sági Bizottság előadójaként megemlítette, hogy a bizottság által még 1992-ben kidolgozott javaslat hasonló célokat követett, de szerinte a jelenleginél jobb megoldást adott volna elfogadása esetén. Az előadó ismertette az ellenzéki pártok fenntartásait a javaslattal kapcsolatban. Kánya Gábor, az MDF vezérszónoka szükségesnek tartotta a módosítás mihamarabbi elfogadását a feszültségek feloldására. Juhász Pál (SZDSZ) szerint az ellentmondások gyökere abban rejlik, hogy amíg a szövetkezeti törvény a közreműködésen alapuló szövetkezeti elveket foglalta szabályba, addig az átmeneti törvény ezzel ellentétesen elkülönült tagi, illetve tulajdonosi kört hozott létre. A törvényjavaslatot határozottan elutasította Géci József Alajos, az MSZP vezérszónoka. — A Fidesz sem támogatja a javaslat tárgyalását, de nem azért, mert nem látja a problémákat, hanem azért, mert átfogó törvényi rendezést szorgalmaz, aminek a benyújtott javaslat nem tesz eleget — hangsúlyozta Glatt- felder Béla (Fidesz). Cséfalvay Gyula (KDNP) már csak azért is szorgalmazta a javaslat mihamarabvagy arra is van lehetőség tolvajlás felderítésénél, hogy megjelöljenek pénzeket, s akkor a láthatatlan, de ultraviola fényben láthatóvá váló festék a tolvaj kezén nyomokat hagy. Nos, ilyen ügyekben megoldást jelent, hogy néhány elhangzott mondat sajtóban való felbukkanása elég világossá teszi az áthallást. — Istennek hála, a tábornok uraknak nem háborúban, hanem békében kellett bizonyítaniuk rátermettségüket a katonai pályán — hangsúlyozta Göncz Árpád ünnepi beszédében, majd — a miniszterelnök előterjesztésére — a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést nyújtotta át Lőrincz Kálmánnak. Für Lajos honvédelmi miniszter 36 esztendő kiemelkedő munkájáért díszszabját adományozott a búcsúzó tábornoknak. — Az, hogy hivatásom kiteljesedhetett, elsősorban bajtársaim érdeme — köszönte meg Lőrincz Kálmán búcsúbeszédében az elismeréseket és az együtt töltött éveket. Deák János altábornagy, az újdonsült parancsnok válabi elfogadását, mert a szövetkezeti átalakulások során a cégbíróságok különféle törvénytelenségek miatt a szövetkezetek több mint felét nem jegyezték be. A kereszténydemokrata képviselő szerint az is sürgeti a módosítást, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a felhalmozást. Az üzletrészek a tervezett változtatás hiányában folyamatosan elveszthetik értéküket és akár örökre is bennragadhatnak a szövetkezetekben. Lehetővé kell tenni mindenkinek, aki nem akar a termelőszövetkezethez tartozni, hogy kiválhasson és a szövetkezetek valódi társulásokká változzanak. Szabó Lukács (MIÉP) szerint e törvénynek kell biztosítania, hogy ne semmizhes- sék ki az 1,1 millió volt szövetkezeti tagot. Körösi Imre (független) szerint a javaslat még a módosításokkal sem tehető elfogadhatóvá, ezért a kormányzattól annak visszavonását kérte. A vitát az elnöklő Szűrös Mátyás ezt követően elnapolta. A szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés tárgyalása után az Országgyűlés megkezdte a lakásbérleti törvénymódosítás részletes vitáját. Hogy hol és kiknek a jelenlétében hangzott el, szűkíti a kört. Tehát a KDNP frakcióülésével kapcsolatban azt mondhatom, hogy szűkül a kör. Nyilvánvaló, hogy a kiszivárogtatás méltatlan dolog, magára valamit is adó sajtóorgánum ezt a módszert nem szokta használni. T. Á. szában hangsúlyozta: alapvető célja az együtt töltött évtizedek közös munkájának folytatása, a honvédség működőképességének, hadrafoghatóságának a megtartása. Ennek biztosítékát abban látja, hogy megfiatalodott tiszti-tábornoki kar segíti parancsnoki teendőiben. Az ünnepi nagygyűlés záróaktusaként Für Lajos mondott pohárköszöntőt. Véleménye szerint az elmúlt négy esztendő munkáját — mely alapul szolgál a nemzeti hadsereg megteremtésében — igazán csak az elfogulatlan utókor teheti mérlegre. „De meggyőződésem, hogy ez a mérlegelés pozitív eredményt mutat majd” — hangsúlyozta zárszavában a honvédelmi miniszter. Tóth Sándor Látszott a lóláb Válságban van-e a magyar mezőgazdaság? — firtatta Boross Péter miniszterelnöknél a Magyar Televízió munkatársa, aki szinte kéjel- gett — lássuk be — e válság fölött. A miniszterelnök szerint nincs válságban, s ebben meg tudom őt erősíteni. Mert mint kertész is nézem a világot, lévén eredendően gazdaember, s látom, hogy a válság korántsem úgy jelentkezik a falvakban, ahogyan azt a televíziós beszélgetést „irányító” tömegkommunikációs „szakember” szeretné látni. De a magam látóköre lehet, elsiklik a valóság fölött, hiszen nem titkolom: arra vágyom, hogy találja meg a gazdálkodó ember a maga sikereit, s efölötti vágyamban miért is ne tévedhetnék. Ám a minap vidéken voltam esküvőn, ahol több olyan emberrel találkoztam, akiknek maguknak is közük van a gazdálkodáshoz. Hogyne került volna szóba mindaz, ami a falusi embert olyannyira érdekli, azaz a földtulajdon, a piac kérdése, s valamennyien megállapodtak abban, ha így haladnak a dolgok, nem tesz szükségük öt esztendőre sem, hogy talpra álljanak. Végtelenül sajnálom, hogy a fiatalasszony, aki magabiztos optimizmussal beszélt a paraszt- emberekről, sosem kap műsoridőt, hogy saját szavaival mondja el, mire alapozza bizakodását. Persze, ha adnának neki, tán akkor sem vállalná mindezt, hiszen mondta is: ő nem a szavak, hanem a tettek embere, s hozzátette még, néha jókat derül azokon, akik a pesti flaszterről mondják velük kapcsolatos ítéleteiket. Ilyen ítélkező lehet számára a televíziós tudor is, aki a Boross Péterrel való beszélgetés alkalmával — nagyon is kilógott a lóláb — nem any- nyira aggódni kívánt, mint inkább izgatni azt a réteget, amelyik akkor is elégedetlen lesz, ha Dárius kincsét hurcolják be pitvarukra, így aztán a riporter viselkedése eme beszélgetés alkalmával nem any- nyira a miniszterelnökkel szemben volt illetlen és sértő, hanem azokkal, akik földműves létükre másképpen gondolkodnak, mint a kérdezgető „riporter”. (Vödrös) Tüntet a Frász Osgyáni Csaba kinevezése Surján László a kiszivárogtatásról Méltatlan módszer Kitüntették a búcsúzó tábornokot Parancsnokváltás a honvédségnél
