Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-12 / 60. szám

i PEST MEGYEI HÍRIAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 12., SZOMBAT 5 Gyömroról — nem csak gyömrőieknek Feledékeny képviseld használjon noteszt Csaknem egyoldalas cikk je­lent meg február 11 -én a Pest Megyei Hírlapban Gyomron megnyugodtak a kedélyek címmel. A cikkben — nem az újságíró hibájából — valót­lan és elferdített állításokkal kizárólag hároméves polgár- mesteri munkámat kritizálják. A tóval kezdődött A cikket közlés előtt bemutat­ták a jelenlegi polgármester­nek, aki a riport tartalmát tele­fonon jóváhagyta. Szomorú, de megszólalt dr. Török Gá­bor országgyűlési képviselő is, aki konkrét példa megem­lítése nélkül — csak általáno­san -— kijelentette: „Egy pol­gármester nem engedheti meg magának, hogy valótlan­ságokat mondjon. Márpedig Garádi (a korábbi polgármes­ter) többször is megtette, hogy tudatosan csúsztatott dolgokat.” Példa, felsorolás nincs. Különös, hogy dr. Tö­rök Gábor olyan cikkben nyi­latkozik, melyben — egy ki­vétellel — azok a képviselők és a közülük választott új pol­gármester mond valótlanságo­kat, akik 1993 nyarán Gyöm- rő érdekeit figyelmen kívül hagyva egy helyi pártvezér­nek adták oda a település köz­pontjában elterülő szép tavat és strandot évi ötvenezer fo­rint bérleti díjért, amikor egy másik helyi vállalkozó példá­ul — azonos, sőt jobb ajánla­tával — 1 milliót ígért. Ami­kor e témában kinyilvánítot­tam nemtetszésemet, megkez­dődtek a pártcsatározások: bi­zalmatlansági indítványt, fe­gyelmit kezdeményezett 12 képviselő, majd az ügyészsé­gen is feljelentettek." Mindez ahhoz vezetett, hogy novem­ber 10-én lemondtam polgár- mesteri tisztségemről. De miért is mondtam le? Gyömrő tízezernél nagyobb lélekszámú település. Itt a polgármestert a képviselők, és nem a lakosság választja — most még. 1994 őszén itt is és mindenütt a polgárok vá­lasztják majd a település első emberét. Ez más munkamód­szert, más erkölcsi alapot ad a polgármesternek. A testület által választott polgármester tartós bizalmatlanság esetén nem tud dolgozni. Szerettem volán befejezni a ciklust. De 1993 nyarától általánossá vált a bizalmatlanság. No­vember 10-én — amikor is­mét fegyelmit kívántak adni — bejelentettem, hogy meg­méretem magam. — Ha megszavazzák a fe­gyelmit — mondtam —, le­mondok, de mint magánem­ber állok a fegyelmi elé. A 20 fős testületből tizenketten megszavazták a fegyelmit, vagyis lemondásomat. Az elmúlt három évben so­kat doltoztunk — együtt — Gyomráért. Regionális beru­házással elkészült a gáz, digi­tális telefonunk van, ravatalo­zót, mentőállomást, tornater­met, utakat, járdákat építet­tünk, bővítettük a helyi autó­busz-közlekedést, fejlesztet­tük a közvilágítást, korszerű­sítettük a szemét elszállítását és elhelyezését, javítottuk a vízellátást, rendbe tettük a ta­vat — hogy cs>ak a legfonto­sabbakat említsem. Az elle­nem fordult 12 képviselő most ezt a nem kis munkát kí­vánja lejáratni — velem együtt. Vezérszónokuk ép­pen az az új polgármester lett, aki szinte minden építés, fejlesztés ellen szavazott a há­rom év alatt. Politikai menta­litására jellemző, hogy feles­legesnek és túlméretezettnek tartotta az országgyűlési kép­viselővel együtt létrehozott II. világháborús emlékművet és parkot, és tiltakozott a szovjet hősi emlékmű lebon­tása ellen. Szerinte nem volt ünnepnap a szovjet megszál­lók kivonulása sem. „Végül is kit zavartak már itt?” — szokta, mondogatni. De néz­zük, mit is nyilatkoztak. Mennyi is a hitel? Kétszer is elhangzik a cikk­ben, hogy még nem tudják, mekkora az önkormányzat adóssága. Tudatos a beállítás — a régi polgármester való­színűleg önhatalmúlag is fel­vett hiteleket. Ez persze lehe­tetlen,-hiszen minden hitelfel­vételhez testületi határozatot, pénzügyi tervet kell benyújta­ni. A nyilatkozók nem emlé­keznek a arra két, név szerin­ti szavazásra, melynek ered­ményeként megszületett a 154/92 és 29/93. számú hatá­rozat — és felvettük a nem egészen 38 millió forintos svéd hitelt a telefonközpont­ra, és másodszor pedig 70 millió forintot a telefonháló­zat kiépítésére. Tettük ezt a Matávval kötött megállapo­dás . alapján, mely szerint 1999-ig kamatostul vissza­kapjuk a hitelt. A teljes hitel tehát 108 millió forint — üze­nem a feledékeny képviselők­nek. Önhatalmú döntések soro­zatát követtem el — olvashat­tuk a cikkben. Példaként a gázcseretelep melletti bontást hozta fel az egyik képviselő, aki akkor a testület többségé­vel együtt keményen kiállt mellettem, hiszen a két szom­széd engedély nélkül telepí­tett tűzveszélyes sufnija az egész település gázellátását veszélyeztette. Önkényeskedésemre a leg­jobb példa, hogy — idézem — „felbontotta a 140 millió forintos gázprogram kivitele­zésével megbízott Innoterv- vel kötött szerződést. ...s egy egyoldalú szerződésbontás következményeként a beruhá­zás hetekre megtorpant.” A nyilatkozók emlékezetkiha­gyása határtalan. Javaslom vegyék elő a 71/93. számú testületi határozatot, melyben felhatalmaztak a szerződés felbontására. Ez persze közös megegyezéssel történt, hi­szen Gyömránek nem volt pénze a munkák folytatására, a kivitelező pedig megválto­zott helyzetére hivatkozva nem tudta meghitelezni a be­fejezést. Mégiscsak hitelt vet­tünk fel a gázra is? Nem. A Fővárosi Gázművek vezetői segítségünkre siették, és két­éves vezetékbérleti díjuk fejé­ben ingyen befejezték a beru­házást. Ezt a számunkra igen előnyös megállapodást siker­nek értékelte a gázszakma és persze azok, akik vezetékei gázhoz jutottak. Kivétel a 12 képviselő, akik — ekkor már a strandszerződés után va­gyunk — inkább szerették volna, ha a munka teljesen le­áll, és belebukunk a beruhá­zásba. Bumerángeffektus A nyilatkozók elfelejtik az ügyészség határozatát is, me­lyet feljelentésükre kaptak, amikor kijelentették, hogy az alpolgármester — beleegye­zésemmel — jelentős össze­geket vett fel a Gamesztől egy fiktív munkakör betölté­sével. De lássuk az ügyész­ség határozatát az ellenem tett feljelentésről: „...a pol­gármester azon döntése, hogy egyes személyeket vagy személyt az önkormány­zat költségvetése terhére kü­lön munkafeladattal bízott meg, s bérét a Gamesz terhé­re fizette ki, nem volt tör­vénysértő, s magatartása bűn- cselekményt nem képez. ” Az alpolgármester havi munkabé­re a Gamesznál valóban je­lentős” volt, hiszen bruttó 31 2Ö0 forintot kapott. Érdekes, hogy a képvise­lők nem emlékeznek arra sem, hogy a pályázatokat bi­zottsági javaslat alapján a tes­tület döntötte el, így aztán nem értem a célzást: „Volt olyan vállalkozó, akinek a személye túl gyakran került előtérbe a szerződések meg-' kötésekor.” Csak' nem arra a nekem is különös testületi döntésre utalnak, amikor több mint húsz pályázó közül — a szakértők által javasolt­nál vagy harmadával drágább — hatodik helyezett nyert, pont az a vállalkozó, aki több képviselő barátja, és koráb­ban a ravatalozó munkáját is megkapta? Buszvárók, telekügy Számvevőszék Való igaz, hogy nem szere­pelt az 1993-as költségvetés­ben a buszvárók megépítése. A 12 képviselő ezzel a mun­kával kapcsolatban is csak a tó bérleti szerződését követő­en kezdett támadni. Elfelejtet­ték, hogy több interpelláció után — a településügyi bizott­ság javaslatára — árajánlatot kértünk több cégtől. Egy he­lyi vállalkozó legjobb ajánla­tát és mintapéldányát megte­kintette az említett bizottság elnöke és tagja, és javasolta a megrendelést. „Több tisztázatlan problé­ma merült fel... a községhá­za melletti telek kisajátítása körül is. Ez utóbbit egy gmk vette meg, amiben Garádi is érdekelt, de erről a testület csak utólag értesült...”. Is­mét a feledékenység: 1990-ben megválasztásom­kor bejelentettem, hogy tagja vagyok egy gmkjnak. Emiatt nem kellett volna a cégbírósá­got bújni. De hogy is Volt ez a kisajátítás? 1992-ben testü­leti határozat nyomán a köz- társasági megbízott hivatala kezdte meg a központban lévő telek kisajátítását — tel­jesen törvényesen. Eladása akkor fel sem merült, csupán a gázépítés miatt lezárt utcák parkolási gondjait kívántuk itt megoldani. 1993-ban — már a gáz után — egy szom­szédos telket hirdetett meg az önkormányzat üzletház céljá­ra." Olyan sok helyi vállalko­zó jelentkezett, hogy a kihe­lyezett testületi ülésen derült ki, hogy ott nem" fognak elfér­ni. Ekkor döntött úgy az ön- kormányzat, hogy a parkolót is eladja. Az eladásra már csak lemondásom után került - sor. Ekkor keresett meg né­hány vállalkozó a harminc­ból, hogy vállaljam el az épí- Jőközösség vezetését, és száll­jak be az üzletházba. Belép­tem, és vásárolt a> gmk-nk 4 százaléknyi területet. Enyhe túlzás tehát, hogy a gmk vet­te meg a területet, és valótlan az a beállítás, hogy ez is a le­mondásom oka volt. 1993 augusztusában és szeptemberében az Állami Számvevőszék vizsgálatott tartott a polgármesteri hivatal­ban. Még tavasszal, az APEH javaslatára, felkértünk egy céget pénzügyi ellenőr­zésre. Ok kisebb hiányossá­goktól eltekintve jónak tartot­ták gazdálkodásunkat, míg a Számvevőszék például nagy­nak minősítette a telefonhitcl miatti adósságot, és több bel­ső utasítást is hiányolt. A pénztár ellenőrzésekor hiányt nem tapasztaltak, de .többol­dalas jegyzőkönyvükben ja­vaslatot tettek a könyvelési hibák megszüntetésére. Ezt egyébként minden környező településen megtették. A hi­bák kijavítását megkezdtük, erről értesítettük az ÁSZ-t. Határozatukat november 9-én kaptuk meg, ezt kellett y volna a testület elé terjeszt©^/ ni, leghamarabb a decemberi ülésen. De november elején lemondtam — erről mondja ( az új polgármester: „nem hoz­ta a testület tudtára”. Fegyelmi és kitiltás „Akinek tiszta a lelkiismere­te, az nem zárkózik el egy (fe­gyelmi) vizsgálat elől” — mondja Hajdú képviselő a cikkben. Több halasztás után először február 10-én hívtak be a. fegyelmi tárgyalásra. Amikor beléptem a községhá­zára, a portás néni szomorú­an, de határozottan jelentette ki, hogy az új polgármester kitiltott a hivatalból. (Ez az alpolgármesterre is vonatko­zik.) — Ez mára is érvényes? — kérdeztem. — Igen — mondta. — Elfelejtették felol­dani a tilalmat. Bent várt a bi­zottság. Aztán jegyzőköny­vet készítettek és újabb meg­hívót küldtek. 15-én meg is kaptam. 14-én 15 órára szólt. Képviselő úr, hogy is van ez az elzárkózás? Gyomrán valóban- nyuga­lom van — mint ahogy a cikk állítja. Csupán a testüle­ti ülések viharosak, a 12 képviselő meg nyilvánvaló­an értelmes javaslatot sem fogad el a héttől. Szópárbaj szópárbajt követ. De a tele­pülés normális életét éli. Május 8-án és majd ősszel is elmegy szavazni a leg­több választópolgár. Talán a nyilatkozó országgyűlési és helyi képviselők ezt is elfe­lejtették? Garádi István Alábbiakban közöljük a gyomról képviselő-testület fegyel­mi bizottságának — tagjai: Kézér István, dr. Szóké Csaba, Kovács László — február 14-én kelt határozati javaslatát Garádi István fegyelmi ügyének lezárásáról. „A fegyelmi bizottság egyhangúlag megállapította, hogy Garádi István közszolgálati jogviszonyból eredő' kötelezettségeit vétkesen megszegte, így a képviselő-tes- tület felé javasolja a fegyelmi büntetés kiszabását. A fe­gyelmi büntetés mértéke: megrovás. INDOKLÁS: A fegyelmi bizottság vizsgálatai során az 1993. novem­ber 10-én benyújtott képviselői indítvány... egyes pont­jaiban (kivéve a 3-as pont) a polgármestert vétkesnek, összességében súlyosan vétkesnek tartja. Mivel Garádi István a fegyelmi vizsgálat kezdeményezése után azon­nal lemondott tisztségéről, ezért a megrovásnál súlyo­sabb fegyelmi büntetés ebben az esetben nem szabható ki, annak ellenére, hogy az elkövetett kötelezettségsze­gés mértéke ennél sokkal nagyobb volt.” . * A képviselő-testület a fegyelmi bizottság határozati javasla­táról március 10-ei, csütörtöki ülésén döntött. Idézetek az ülés jegyzőkönyvéből: „Gyömrő Nagyközség képviselő-testülete 12 igen sza­vazattal Garádi István volt polgármestert a közszolgála­ti jogviszonyból eredő vétkes kötelezettségszegéseiért megrovás fegvelmi büntetésben részesíti.” INDOKLÁS (RÉSZLETEK): „1. A gyömrői buszvárók létesítésével kapcsolatos fe­gyelmi pont... ...A bizottság átvizsgálta az előző évi költségvetési ren­deletet és az ezzel kapcsolatos önkormányzati határoza­tokat és megállapította, hogy a buszvárók létesítéséről önkormányzati határozat nem volt, az 1993-ban elfoga­dott költségvetési rendeletben nem volt tervezve, pénz­ügyi fedezetet az önkormányzat nem irányzott elő erre... ...Ebben az ügyben Garádi István megsértette a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, mely­nek 8. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat fő felada­ta többek között a település fejlesztése, ezt a jogot a 9. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület gyakorolja. Ga­rádi István tehát olyan kérdésben döntött, amelyben a képviselő-tfestület rá hatáskört nem ruházott.” „2. Murvai Lászlóné Gameszhan történt alkalmazásá­val kapcsolatos fegyelmi pont... ...A polgármester Murvai Lászlónét továbbra is mint polgármesteri titkárt foglalkoztatta, a Gameszba Murva­iné dolgozni nem járt be, a jelenléti íveket alá nem írta, viszont havi illetményét rendszeresen felvette. Mivel er­ről a polgármesternek tudomása volt — hiszen ő utasí­totta a Gamesz vezetőjét —, és a képviselő-testületet nem tájékoztatta, ezzel megsértette a helyi önkormány­zatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezéséből eredő, valamint az SZMSZ-ben írt legáltalánosabb köte­lezettségét, a képviselő-testület irányában mindenkor fennálló tájékoztatási kötelezettségét.” „4. A gázberuházással kapcsolatos fegyelmi pont... ...A fegyelmi bizottság... megállapította, hogy az ön- kormányzat részéről olyan határozat nem született, mely felhatalmazta volna Garádi Istvánt arra, hogy a fent említett (30 millió forint), Gyömrőt súlyosan érintő (hitelfelvétel) kérdésben egy személyben döntsön. Ezzel Garádi István megsértette a helyi önkormányza­tokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (1) bek. pontjában foglaltakat, mely szerint »Az önkormányzati feladat — és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg«. Ezenkí­vül a polgármester megszegte a helyi SZMSZ 18. § 3/b. pontját azzal, hogy 1993. július 13-i ülésén a képviselő- testületet nem tájékoztatta az Innotervvel való szerző­désbontás, ill. a Főgázzal történő szerződéskötés előké­születeiről.” „5. Gyömrő Tóstrand hasznosításával kapcsolatos fe­gyelmi pont... ...Az 56/1993. számú önkormányzati határozatban a képviselő-testület a Csillag Kft.-t jelöli meg a Tóstrand hasznosítási pályázat nyerteseként. A határozat végre­hajtásáért a polgármestert jelölik meg felelős személy­ként. Mivel a határozat végrehajtása az átadás-átvétel meghiúsulása miatt — az átadó hibájából — nem tör­tént meg, a polgármester mulasztása az ügyben nyilván­való. A Csillag Kft. ez ügyben feljelentést tett a hivatal­lal szemben.”

Next

/
Thumbnails
Contents