Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-12 / 60. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994, MÁRCIUS 12., SZOMBAT Ómoravica Kossuth-szobra Ünnepségek a Vajdaságban A közép-bácskai Ómoravicán 1896-ban 629 polgár anyagi támogatásával állították fel a református és a katolikus templom között Kossuth Lajos mellszob­rát. A szobrot 1918-ban eltávolították, majd vissza­helyezték, s egészen 1944 végéig a falu központjá­ban állt. Utána kalandosan alakult a sorsa: egy irodá­ban a település borbélya talált rá, aki úgy gondolta, nála biztonságosabb helyen lesz, ám megállt egy-két pohár itókát lehajtani, a szobor pedig a kocsma előt­ti talicskán maradt. Éppen arra járt Harcsa kereske­dő, magával vitte s a padláson rejtette el. A fia talált rá, véletlenül, három évtizeddel később, amikor már lassan mindenki belenyugodott, hogy a falu jeles em­léke örökre elveszett, s csak képeslapok őrzik egyko­ri voltát. Amikor a szobor előkerült, restaurálták, de csak az utóbbi években koszorúzták meg, akkor sem mindig a talapzatán, s utána gyorsan ismét eltették egy évre. A falu lakosságának közakaratából a szobor most ismét köztérre kerül, valamivel távolabb, mint egy­koron volt, de valódi talapzatára — s ott is marad. Ómoravica — amely egy időben a Bácskossuthfalva nevet vette fel, majd visszakereszteltetett — ily mó­don adózik a magyar szabadságharc vezéralakjának emlékére. Az alkalmi ünnepség március 20-án öku­menikus istentisztelettel kezdődik, a református lel­kész és a katolikus, valamint pravoszláv pap részvé­telével, a szobor leleplezése után felcsendül a jugo­szláv és a magyar himnusz, majd a helybeli iskola diákjai szavalatokat és énekszámokat adnak elő. Az ünnepélyes rendezvényre meghívást kaptak többek között Jugoszlávia, Szerbia és Magyarország műve­lődési miniszterei. Vajdaságban még egy Kossuth-szobor található, a bánáti Ittabén. Itt tartják meg holnap a központi ün­nepséget, amelyen jelen lesz Jeszenszky Géza is. A magyar külügyminiszter ez megelőzően részt vesz a szabadkai ünnepi rendezvényen és a Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössége vezetőségének Adán megtartandó ülésén. Sinkovits Péter Újvidék Takarékos ember lehet az, aki a névtelenség jótékony homályába burkolózva a metró állomásain osztogató alkalmi személyzettel terjesztette a demonstrációra szóló felhívást (csütörtökön reggel kel­lett gyülekezni a rádió előtt, kék szalaggal). Osztogattak olyan lapo­kat is, amelyekre gondos előrelá­tással már rátűzték a kék szalagot (nem tévesztendő össze azzal a kék szalaggal, amelyért a század elején a tragikus sorsú Titanic óce­ánjáró versenyzett, ám e verseny a végzetes jéghegyre fu­tással és elsüllyedéssel végződött.) Az akció finanszírozó­ját azért lehet takarékos embernek tartani, mert ennyi felhí­vólap előállítása, fővárosszerte történő terjesztése nem kis anyagi erőt feltételez, sokáig kellett élére rakni hozzá a fo­rintokat. Mégha valamely politikai párt vagy módos szak- szervezet tette volna ezt! Ám ez nem lehetséges, mert a saj­tószabadság hívei nem alakoskodnak, nem tévesztik meg a közvéleményt. Most már csak azt kellene tudni, hogy az akció pénzelője mit vallott be a személyi jövedelemadó ki­mutatásában vagy a vállalkozói bevallásban. A technikai munkamegosztás nemcsak az ősközösség felbomlásának velejárója; a hajdani gyermekversike is is­meri ezt a gazdasági kategóriát: ez elment vadászni, ez meglőtte, majd az ötödik a sült nyulacskát meg is ette. Ilyesfajta munkamegosztásnak vagyunk tanúi immár csak­nem egy évtizede: a régi garnitúra megosztotta a tennivaló­kat. Egyik része tovább ismételte a megúnt jelszavakat, a másik rész pedig mindezért bírálta. Ez látszott ellenzéki­ségnek, noha mindez csak egy leszűkült mozgástéren belül létező ellenvélemény volt. Ettől csillagászati távolságban éltek azok az elvek, eszmék, amelyek 1990-ben többséget kaptak a választásokon. Miután a rádiónak és televíziónak — amiket az adózó befizetéseiből működtetnek — lehetőleg tárgyilagosságra kell törekednie, ez a kötelezettsége fennmaradt a régi csa­Az év legjobb kamarazenei felvétele Magyar siker Londonban Az év legjobb kamarazenei fel­vétele díját nyerte el a Kodály vonósnégyes (Falvay Attila, Szabó Taniás, Fias Gábor és Devich János), amelyet tegnap este adtak át Londonban Fal­vay Attila elsőhegedűsnek. A díjat idén először ítélte oda az angolszász világ legrangosabb hi-fi magazinja, a Classic CD Haydn opus 64-es hat vonósné­gyesének felvételéért. A le- Ynezt a budapesti Főnix Stúdió készítette a Naxos hanglemezki­adó felkérésére. A jelentős ma­gyar sikerről Tóth Ibolyát, a stúdió művészeti vezetőjét, a díjnyertes lemez zenei rendező­Bulgária törleszt? Kedvezően értékelte az ország- gyűlés küldöttségének bulgá­riai látogatását Szűrös Mátyás, a parlament alelnöke tegnap a szófiai repülőtéren tartott sajtó- értekezletén. Emlékeztetett rá, hogy Valentin Karabasev mi­niszterelnök-helyettes a parla­menti küldöttség előtt — amelynek targja volt Sápi Jó­zsef (MDF) és Szigethy István (SZDSZ) képviselő, — kijelen­tette: elképzelhetőnek tartja, hogy Bulgária még az idén megoldást talál a Magyaror­szággal szemben fennálló, mintegy 86 millió transzferábi­lis rubel értékű tartozásának a rendezésére. Szűrös Mátyás ki­emelte, hogy véleménye sze­rint a látogatás elősegíti a két parlament közötti együttműkö­dést, a tapasztalatcserét. jét kérdeztük. Tudomásom — szerint először részesült ilyen magas szakmai elismerésben magyar komolyzenei felvétel, melyet a világ valamennyi 1993-ban készült kamarazene­lemezből választottak ki! — mondta Tóth Ibolya. — Szá­momra az a legnagyobb öröm, hogy a kizárólag szakmai szem­pontok alapján értékelő zsűri választása nem egy világsztár­ként befutott együttesre esett. Kiderült, hogy ha minden ma­gyar művész szabadon dolgoz­hat, a protekcionizmus nem akadályozza, hogy el is ismer­jék a teljesítményüket. Közel 500 külföldi megfigye­lőt várnak Ukrajnába a márci­us 27-i parlamenti választá­sokra. Már jelezte ez irányú szándékát az Európa Tanács, az Európai Parlament és több más tekintélyes nemzetközi szervezet is. A külföldi megfigyelők bi­zonyára Kárpátalját sem kerü­lik el. A megyei tanács elnöke ezért úgy rendelkezett, hogy alakuljon külön munkacsoport a külföldi vendégek tartózko­dásához és tevékenységéhez szükséges feltételek megterem­tésére. Erre szükség is van, hi­szen a megfelelő infrastruktú­ra hiánya, az akadozó üzem­anyag-ellátás és más visszás körülmények gondot okozhat­nak a megfigyelőknek. A szabadon dolgozás lehető­ségét teremtette meg Klaus Heymann, a Naxos lemezkiadó vezetője, aki nem világsztárok­kal, hanem versenygyőztes fia­talokkal és nagyon jó művé­szekkel készítteti felvételeit. Ez éppúgy filozófiája, mint a kis haszon és a nagy példány­szám a komolyzene-kedvelők táborának gyarapítása érdeké­ben. A cég hétéves fennállása alatt közel 700 felvételt készí­tett. 1993-ban eladott 7,5 mil­lió lemezével ma a világ negye­dik legtöbbet forgalmazó le­mezkiadója. Kárpátalján több mint 150 jelölt pályázik a 10 kép­viselői mandátumra. Egyelő­re senki nem lépett vissza. Négy választókerületben vannak magyar nemzetiségű jelöltek. Valamennyien vál­lalják az első fordulón a megmérettetést, bár csak a beregszászi kerületben van valós remény arra, hogy va­laki bejut közülük a Legfel­sőbb Tanácsba. Itt továbbra is a két legesélyesebb, Fodó Sándor és Tóth Mihály vá­lasztási kampánya foglalkoz­tatja leginkább az embere­ket. A KMKSZ és a válasz­tók egy része Fodó Sándort támogatja, de komoly erő­ket tudhat maga mögött Tóth Mihály is. A nagyvilág hírei A belgrádi kormány azt kérte az ENSZ főtitkárától, hogy a világszervezet hosz- szabbítsa meg a Horvátor­szágban, a szerbek lakta vi­dékeken tevékenykedő ENSZ-békefenntartó erők (UNPROFOR) mandátumát. V: Ismeretlen tettesek teg­nap meggyilkolták Tádzsi­kisztán miniszterelnök-he­lyettesét, Muzabso Nazar- sojevet. ¥ Az oroszországi , fő­ügyészség kérésére a Leg­felsőbb Bíróság úgy dön­tött, hogy lefolytatja az 1991 augusztusi puccskísér­let elkövetésével vádolt poli­tikusok perét. Megegyezett a lengyel kormány csütörtökön este a külföldi bankhitelezőit tömörítő Londoni Klub­bal 13,2 milliárd dollárnyi magánbanki adósságának átütemezéséről. V Oroszország elképzelhe­tőnek tartja, hogy segít Pa­lesztinának kiépíteni a rend­őri szervezetet a Gáza-öve- zetben és Jerikóban — nyi­latkozta Tokióban Szergej Lavrov orosz külügyminisz­ter-helyettes. * Az amerikai magyar kö­zösség képviselői részt vet­tek azon az összejövete­len, amelyet a Bretton Woods Bizottság rende­zett Washingtonban Jac­ques de Larosiere-nek, az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) el­nökének a tiszteletére. (d. v. s.) Magyar jelöltek Kárpátalja is választ VÉLEMÉNY Munkamegosztás patnak is, akár hithűen támogatta azt, ami megbukott, akár bírálva azt, de mindig a garantált játékszabályokat betart­va. Nem ez történt. Az a rész, amelyik szemmértéket té­vesztett, és azt hitte, hogy ő döntötte meg a doktrinér kom­munizmust, a választások utáni csalódottságában kíméletle­nül támadta, ócsárolta azt, amit a többség uralomra segí­tett. Az eljárás nem volt haszon nélkül való: addig míg egész Európa elismeri a nemzet elmúlt négy évi teljesítmé­nyét, addig idehaza a magyarság vált Európa legborúlá­tóbb népévé. Amikor ezt a csapatot arra akarták rábírni, hogy hagyjon fel a nemtelen, hamis ellenpropagandával, ők a realitások tudomásul vétele helyett ordítozni kezdtek, kíméletlen sajtókampányba fogtak, és kikiáltották magukat a sajtószabadság mártírjainak. Még egyszer, hogy világosan lássunk: a kommunista káderpolitika igen szigorúan szelektált. Kiváltképpen ér­vényes ez a médiára. Élső kritérium a politikai megbízha­tóság volt. A kiválasztottak között akadtak értelmes, te­hetséges emberek. Nemcsak taktikából, de bizonyára meg­győződésből is gondolták, hogy a régi rend pusztulásra van ítélve. Ám e pusztulás romjain — úgy érezték — ők hivatottak a további munkát elvégezni. Ez érvényes a gaz­daságra, a kultúrára, a sajtóra. Jogcímet abból formáltak, hogy a régi világ lejáratásában, a reformok követelésében övék volt a legnagyobb érdem. Már-már azt- is hitték, hogy ők buktatták meg a régi rezsimet. Ugyanis abba a té­vedésbe estek, mint 1956 reformkommunistái, akik még ma sem akarnak tudomást venni az egész nemzetet moz­gósító hatalmas megmozdulásról. A mai, médiabeli re­formkommunisták ugyancsak nem látnak a székházuk fa­lainál tovább. Tévedésük hasonlatos ahhoz a vonatokat in­dító, tárcsával jelt adó vasutashoz, aki azt hiszi, hogy a tárcsa lengetése indította be a szerelvényt, nem pedig a gőzösben eleddig lefojtott roppant energiák működésbe lépése, felszabadulása. Az egyenlőtlen — legalábbis létszámra nézve egyenlőt­len — erők küzdelmének mai állása: a nemzeti többség szá­zával hozta és hozza a törvényeket, amelyekben a gazda­ság, a társadalom átalakulásának alapjait rakták-rakják le. A közművelődés terén óriási áldozatokat hozunk, hogy új iskolák, kulturális létesítmények épülhessenek meg. Á nemzeti közakaratot fejezte ki a törvényhozás — és ezt tör­vényesítette az Alkotmánybíróság —, amikor az igazságté- teli törvényben a legfőbb bűnösök felelősségre vonását ren­delte el. Á napokban hatalmas parlamenti többséggel — messze a kétharmadon túl — hoztak rendelkezést a múlt besúgóinak, alattomos eszközökkel dolgozó dirigenseinek, hazug zsurnalisztáinak a közélet irányító posztjairól törté­nő távoltartásáról. Ennek az oldalnak nincs félni- és takar- gatnivalója. A tüntetésre hívó — a munkamegosztásukban nem tud­ni, hol álló — oldal ezzel szemben aligha minősíthető mó­don (mintha hitbizományi hatalmába történt volna illetékte­len beavatkozás) beront a rádióba, félrelöki a biztonsági embereket, trágyával piszkítja be az intézmény vezetőjé­nek az irodáját, „cenzúrát” kiált, amit az eddigi működése során kellett volna elismernie. Egy bizonytalan jogállású, nem tudni, eddig kiket támo­gató-védő nemzetközi újságíró-szervezet tiltakozását úton- útfélen publikáltatják (a cenzúrával vádolt rádió nem győz­te a hírt ismételni). Szerencsénkre azt is bemondták, hogy ez a szervezet 85 országból 2000 tagot számlál, amiből a laikus olvasó-hallgató is megtudhatja, hogy országonként 23,5 (kerekítve 24) tagot mondhat a magáénak. További 115 országban egyetlen tagja nincsen. A kékszalagos de­monstráción — kérdés, vittek-e gyertyát is? — bizonyára erről is szó esett, a megszokott tárgyilagosságukkal. Tégy a gyűlölet ellen!

Next

/
Thumbnails
Contents