Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-02 / 51. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. MÁRCIUS 2., SZERDA Boross Péter Bonnban Pannonhalmi találkozó Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke tegnap Pannonhalmán találkozott és megbeszélést folytatott Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát úrral. A baráti hangulatú találkozón áttekintették az egyház és a társadalom, az egyházi iskolák és oktatás, valamint az egyházi tulajdonok visszajuttatásának kérdéskörét. Duray: menjen a Meciar-kormány! A CTK cseh hírügynökség jelentése szerint Duray Miklós, a Szlovákiában működő Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén kijelentette: azonnal le kell váltani a jelenlegi szlovák kormányt, mivel a Meciar—Slo- ta páros létrejöttével a kormány politikája gyors ütemben tolódik jobbra, és „emberarcú fasizmusra” kezd emlékeztetni. A Vladimír Meciar miniszterelnökkel együtt említett Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt új elnöke. Duray szerint Szlovákiában súlyos problémák vannak a demokráciával. Helmut Kohl német kancellár tegnap Bonnban „bölcs döntésnek” nevezte, hogy Magyarország még az év első felében be kívánja nyújtani csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, megjegyezve ugyanakkor, hogy nem akar belebeszélni a magyarok dolgaiba. A kancellár a Boross Péterrel folytatott több mint kétórás Mint mondotta, a mezőgazdaság átalakulása egy szükségszerű folyamat, melyet az előbbi időszak agrárpolitikájának fiaskói kényszerítették ki. Az ötvenes, majd hatvanas években létrejött szövetkezeti gazdaságokat a hatalom átmeneti formának tekintette a szovjet mintára kialakítandó kolhozrendszerhez, melyben a föld teljes egészében állami tulajdonba megy át. A kezdeti időszakban úgyszintén a szovjet gyakorlatot követeszmecsere után nyilatkozott a sajtó előtt, közölvén: az év második felében, amikor Németország látja el az Európai Unió elnöke teendőit, szeretné felvetni, hogy miként képzelhető el az Európai Unió bővítése az EFTA-országok felvétele után. Menetrendet mindazonáltal nem kívánnak rögzíteni. Magyarországnak ve háttérbe szorították, vagy teljesen mellőzték a korszerű technológiák beáramlását. Emiatt a magyar mezőgazdaság — akár a többi keleti kisállam gazdasága — mennyiségileg és minőségileg egyaránt lemaradt. Ezen az sem segített, hogy később, a nyitás korszakában engedték a nyugati technikát és technológiát be- áramlani. A fejlesztések nagy része öncélúvá vált azáltal, hogy nem az adott gazdaság sajátosságaihoz igazították. A versenymindenekelőtt gazdasági szempontból bizonyos feltételeknek kell megfelelnie az EU-tagság elnyeréséhez. A németek hathatósan segíteni kívánnak abban, hogy Magyar- ország EU-tag lehessen, „ezt az üzenetet vigyék magukkal haza Budapestre” — közölte Kohl az újságírók előtt. (Folytatás a 2. oldalon) szellem csak a hatalom felé mutatkozott meg, a téeszvezetők szolgai módon minden felülről érkezett utasítást végrehajtottak. A következmény: kihalt a tulajdonosi szemlélet, az alkotó gazdaszellemet a passzív bérmunkásszellem váltotta fel. — A szövetkezetek összevonását követően rangos irodaházak épültek, melyekben több volt az eltartott, mint a határban dolgozó földműves — mondotta Tunyogi András. —- Ilyen körülmények mellett nem lehet azon csodálkozni, hogy a 80-as évek végére milliárdos nagyságrendű adósságállomány gyűlt össze a veszteségesen működő szövetkezetek jóvoltából.” (Folytatás a 4. oldalon) Négynapos szakmai továbbképzés A falugazdászok az átalakítást segítik Négynapos tanfolyam kezdődött tegnap a Pest megyei falugazdászok részére, melyet a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal szervezett neves előadók bevonásával. Nyitó beszédében Tunyogi András, a PMFH vezetője a mezőgazdasági átalakulás jelenlegi helyzetét, a térség fontosabb problémáit és az agrárpolitikai prioritások tudnivalóit ismertette a hallgatósággal. Megyei kézben a Madách iskola Példás vagyonátadás Titokzatosság nélkül Békében a biztonságért Az aláírással megyei tulajdonba került gödöllői tanintézetbe másfél ezren járnak Erdőst Agnes felvétele Tegnap a megyeházán In- czédy János, a megyei közgyűlés elnöke és Gémesi György, Gödöllő polgár- mestere aláírta azt a megállapodást, amely szerint a város önkormányzata átadja a Pest megyei önkormányzatnak a Madách Imre Szakmunkásképző, Szakközépiskola és Szakiskola működtetését az ingatlan tulajdonjogával együtt. Lapunk kérdésére válaszolva Gémesi György elmondta: az intézmény, ahol mintegy 1500 diákot oktatnak térségi feladatokat lát el, sőt az ország legtávolabbi pontjairól is tanulnak itt gyerekek. Az iskolába közel 300 gödöllői gyerek jár. Az állami normatíva, amelyet a város kapott a működtetésre, nem volt elegendő, azt jelentős pénzösszegekkel kellett kiegészíteni. (Folytatás a 4. oldalon) A polgári védelmi szolgálat jól példázza az utóbbi években hazánkban végbement változásokat — állapította meg Kónya Imre belügyminiszter a polgári védelmi világnap alkalmából tegnap Budapesten rendezett ünnepségen. Hozzátette: az új tartalommal megtöltött szolgálat, feledve a korábbi időszak titokzatosságát, kiemelt feladatának tartja, hogy felkészítse a lakosságot a békeidőszak esetleges katasztrófahelyzeteire. A megelőző tevékenység sikere érdekében a polgári védelemnek szorosan együtt kell működnie a civil szférával, az önkormányzatokkal, a polgármesterekkel, a lakossággal, a köztársasági megbízottakkal és a társszolgálatokkal. Intézkedés marhalevélügyben „Visszaélés a marhalevelekkel” című tegnap megjelent cikkünktől ösztönözve Kiss János nagykőrösi polgármester utasítást adott a hatáskörébe tartozó, illetékes szakigazgatási hivataloknak, hogy vizsgálják felül a marhalevelek kiváltásának körülményeit, különös tekintettel a nagyüzemi állattartókra. Mint megtudtuk, Polgármesteri hivatalból nemrégen átiratot intéztek a gazdaságokhoz, melyben felhívták a figyelmüket a nyilvántartással kapcsolatos kötelezettségeikre. A címzettek részéről tudomásuk szerint idáig nem történt intézkedés. Említett írásunk kapcsán ar-' ról érdeklődtünk a gödöllői állategészségügyi állomáson, mennyiben járulhatnak hozzá az állatorvosok a cikkben említett visszaélések felderítéséhez. A marhalevelet, önkormányzati munkatársak, a marhalevél-kezelők állítják ki. Az állatorvos mindössze ezt, a már elkészült írást ellenőrzi. Mi több, marhalevelet csak azokról az egyedekről kell kiállítani, melyeket az állatállományból eladásra elkülönítenek. A rendőrség nem szolgált érdemi információval arról, hogy mit tudnak tenni a közúti ellenőrzések alkalmával a „marhacsempészek” földerítése érdekében. N. V. Surján László a kiszivárogtatásról Méltatlan módszer A KDNP parlamenti frakciójának zárt ülésén elhangzottakról jelentetett meg írást tegnap a Népszabadság. Információjuk szerint Surján László pártelnök kijelentette: koalíciós miniszterelnöksége esetén megválna Szabó Tamástól, a privatizációt felügyelő tárca nélküli minisztertől. Lapunk megkérdezte a KDNP elnökét, mi a véleménye a kiszivárogtatásról. — A választásokhoz és a kormány újraalakulásához közeledve a pártok elkezdenek azon gondolkodni, hogy milyen kormányzati struktúra lenne az ideális. Nagyon sok párt beszél arról, hogy a központi államigazgatást csökkenteni szükséges, ám túl sok konkrétumot erről nem hallunk — válaszolta Surján László. — Pár héttel ezelőtt már nyilatkoztam arról, hogy a privatizáció állami vezénylését esetleg más szervezeti formában kellene végezni, és olyan tárca nélküli posztra, amely ezzel mint fő feladattal foglalkozik, nem biztos, hogy szükség lesz a jövőben. Ez a történet egyik eleme. A történet másik eleme, hogy a KDNP háza tájáról elég sok kiszivárogtatás történt. Nem tudni, hogy ezek a kiszivárogtatások egy-egy, vagy több személyhez fűződnek, vagy esetleg valamilyen fizikai eszköz alkalmazásáról van szó. Ez utóbbit nem állíthatjuk, hiszen ezzel bűncselekménnyel vádolnánk valakit, ugyanis a lehallgatások törvényesen nem megengedhető dolgok. (Folytatás a 3. oldalon) Erdélyi parabola Elegendő csupán egy pillantást vetni Európa domborzati térképére, s máris adódik a hasonlat: a Kárpátok övezte Erdély úgy kémleli a magasságot, akár egy kiégett világve vő' kráterantenna... Bizonyára a Duna Tv vezető stábja nemrég megejtett erdélyi kőrútján másoknak is eszébe ötlöttek hasonló „hasonlatosságok", hisz szóképből ért azokon a tájakon leginkább az ember. Mármint: szóból és képből, amelynek csak a fele igaz (mondaná Tamási hőse), ha arra gondolunk, hogy a Duna Tv beindulásáig bizony a meglévő szót is visszatessékelték egyesek a feszülő fogak közé. Képről — arról jobb nem is beszélni, erdélyi képről semmiképp. Csoóriék, Sáráék aztán olyan hírekkel érkeztek haza — otthonról —, hogy nagy kelete vagyon odaát a „magyar kép”-nek,s már-már valutaszámba megy, hiszen a magyarokon kívül románok is, ruszinok is, svábok is képernyő'elé sereglenek megnézni: hogyan is áll a világ sora... És ha csupán ennyiről volna szó! De ott, ahol immár hetven esztendeje hívatlanok és hivatalosok a magyar szó halványításáért munkálkodnak, a zárt, rövid é-hang lélekig való eljutását akarják lehetetlenné tenni, ott nemcsak É-t, hanem Életet is megment a „látható beszéd”, a mozgásba sűrített magyar élet — és élni akarás — képszerű megelevenítése. Annak, a Brassó melletti Szacsván lakó, tanítónőnek kell igazat adnunk, aki (a művelődési háznak adományozott parabolaantennát megköszönve) azt mondotta: a történelem napjainkra menően annyira ördögi fondorlatokkal súlyosbította reánk mért csapásait, hogy ellenük védekezni csak Isten magasságából lehet. Vajon ezért tátong, kémlel hegykoszorúival is Erdély a magasságok felé? A hasonlat egymagában talán érvényes, de ki kell lépnünk a költészet nyelvezetéből, mihelyt a valóság dermesztő élményével szembesülünk. Igen: Erdélyben éppen az eget kémlelő parabolaantennák hiányoznak — elenyésző a számuk, legfőképpen a faluhelyeken. A székekben, a székely ség belső rendjét és tartását őrző vidéken. S hogy Sütő András és Tőkés László többször hangoztatott kiáltó szavai („A helyben maradáshoz és megmaradáshoz lélekerősítő a Duna Tv!”) nem maradtak visszhangtalan, bizonyítja az a mozgalom, amelyet erdélyi körútját követően a Duna Tv vezetői stábja indított el — Parabolaantennát Erdélynek címmel. iMtom térképemen az apró, gyöngyszemantennákat... Vajon vissza: a lélek magasába ezek mit üzennek, ha — dolguk végeztével — ők is elkezdik a maguk jeleit közvetíteni. S vajon hallja-e, látja-e ezeket a jeleket az a tizenötmillió? Bágyoni Szabó István
