Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-11 / 59. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKÖRÖK 1994. MÁRCIUS 11., PÉNTEK 7 A Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének második közgyűlése Aki a földet választja a nemzetért vállal felelősséget A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatták a szakértők előadásait Talum Attila felvétele KERES — Tejfeldolgozás: pasztőrözés, tejcsomagolás, joghurt, sajt- ,és vajkészítés komplett üzemei és gépei használatra. Farmgazdasági méretben 150, 300 és 500 liter/nap. Kisüzemi méretben 1000, 4000, 5000, 6000 és 10 000 liter/ nap. Tejtárolók, hűtők, pasztőrözök, szeparátorok stb. biztosításával. * . Kisvágóhíd, húsfeldolgozás komplett üzemei és gépei a következő változatban: 1-2 marha vagy 2-3 sertés naponta, 2-3 marha vagy 8-10 sertés naponta, 4-6 marha vagy 45 sertés naponta, 4-6 marha, vagy 30 sertés vagy 30 juh naponta, 4-8 marha vagy 100-150 sertés naponta, 50 marha vagy 150 sertés naponta, 30 sertés naponta, 50 sertés naponta. * Malmok a következő teljesítménnyel: 3-5 To/24 óra, 5 To/8 óra és 20-25 To/24 óra/búza. * Sütőüzemek a legmodernebb hazai, francia és svéd gyártmányú berendezésekkel, komplett kenyeres és bővített változatban, a következő teljesítménnyel: 200, 300, 400, 600, 700, 800, 1000, 1200, 1500, 2500 és 3000 kg/nap. * Mini sörgyári komplett kisüzemek a következő évi termelési adatokkal: 1200, 1600, 2000, 2400, 2800, 3000, 4800, 9600 és 15 000 hl. * Olajfűtő komplett 150-200 kg/óra vagy 300-400 kg/ óra teljesítménnyel. * Baromfivágó üzem 800-1000 db/óra teljesítménnyel, víziszámyasra is. Tollfeldolgozó üzem változó feldolgozási fokkal. — KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A fiatal és középkorosztály nap mint nap új fogalmakkal ismerkedik meg, bár ezek közel sem újak, csak az elmúlt negyven év borított rájuk fátylat egy hamis ideológiára épülő agrárpolitika révén — mondotta In- czédy János a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének kedden megtartott második választmányi közgyűlésén. A Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke házigazdaként köszöntötte a több mint kétszáz küldöttet, lévén, hogy a megyeháza díszterme adott otthont az egynapos tanácskozásnak. — A gazdakör fogalma sem új, apáink, nagyapáink nagyon jól ismerték — folytatta In- ezédy János, majd-rátért a felelősségre, mely régen és ma egyformán nehezedik a gazdákra. — Aki a földet választja megélhetésnek, az felelősséget vállal önmagáért, a családjáért, s nem utolsósorban a nemzetért. Mert valamennyiünk sorsa, léte a földtől függ — fejezte be e szép gondolat jegyében köszöntőjét Pest megye első embere. A közvetlen hangvétel jellemezte Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott felszólalását is. Mint mondotta, ez alkalommal egyszerű gazdaként állt a mikrofonhoz, egyike azoknak, akik visszakapták az apai jusst. — Földem már van, de gépeim nincsenek sőt pénzem sincs anyA Podmaniczky Béla elnök által előterjesztett beszámoló rövid áttekintéssel kezdődött. Egy évvel ezelőtt mindössze tizenegy taggazdakör részvételével írták alá az alapító okiratot, melyben megfogalmazást nyert a szövetség célkitűzése. A tagság növekedésével a feladatok is megsokszorosodtak. Ma már alig van olyan területe a mezőgazdaságnak, amire ne lenne rálátása és segítő lehetősége a szövetségnek. Podmaniczky Béla tömören így vonta meg az egyéves munka mérlegét: legjobb tudásunkkal azon voltunk, hogy a megye paraszttársadalmának minél magasabb szintre emeljük a gazdasági, műveltségi, társadalmi, önigazgatási képességeit, és ösztönözzük őket a fold és a föld megművelése iránti szere- tetre. A rövid idő ellenére is sikerült gyümölcsöző együttműködést kialakítani külső szervezetekkel, intézményekkel, melynek során gazdasági megállapodások is létrejöttek. Ezek közül a legeredményesebb kapcsolatot a Bábolna Rt., Agro- ker Rt., Glóbusz Rt., Pioneer Kft., Agráció Kft., Hús-fórum Kft., Erdőszöv Bt.. Technová Kft., Húsipari Hizlaló Vállalat, Szarvasmarha Tenyésztési és Genetikai Nemzetközi Kft., Dunakeszi Hűtőipari Rt., . FOTK Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., Első Pesti Hengernyi, hogy magánerőből vásároljak. Egyelőre másokkal szántat- tam fel és vetettem be. De én fogom betakarítani. Bárhogy is alakuljon a helyzet, nem adom ki haszonbérbe, eladni még kevésbé fogom. És ennek nyomós oka van. Én a közéletben viselt tisztségeimre nem vagyok olyan büszke, mint arra, hogy gazdának mondhatom magamat. Mert ebben az egy szóban minden benne van. A föld iránti szeretet, a tulajdonosi érzés, a múltunk, a tradícióink, melyek ezer év alatt alakultak ki a Duna—Tisza mentén. Ezt követően Skultéty Sándor rendszerbe szedte a gazdakörökkel szembeni saját elvárásait. — Elsőnek az érdekképviseleti funkciót említem, melyet a magántulajdonra épülő gazdaságok értelemszerűen igényelnek. Ezt követi az informatika, ami úgyszintén fontos. Sajnos nap mint nap tapasztalom, hogy a gazdáknak fogalmuk sincs a legalapvetőbb parlamenti és kormánydöntésekről. Azokról az intézkedésekről, melyek pont azt célozzák, hogy a magyar paraszt rajtuk keresztül jusson ki a mélypontról. Fontosnak tartom az oktatás kérdését, egy európai modellre épülő oktatási hálózat kiépítését. Ma már a gabona-, zöldség-, gyümölcstermelés, de kiváltképp az állattenyészmalom Rt., valamint a Hermes Vetőmag-kereskedelmi Kft. társaságokkal sikerült kialakítani. Ezek a kapcsolatok több célt is szolgálnak. Megfelelő információt adnak értékesítési, feldolgozási és forgalmazási területen. Közvetítői szerepet a szerződések megkötéséhez, legyen az eladás vagy vásárlás. A partnerkapcsolat révén a szövetség folyamatosan tud tájékoztatást adni vetőmag, műtrágya és egyéb termelési segédanyagok beszerzéséhez, ezzel kapcsolatban állandó, naprakész információs bázis áll a tagság rendelkezésére. A gazdakörök szakmai továbbképzésére is nagy hangsúlyt fektettek, egyrészt tanfolyamokat, másrészt tanul- mányutakat szerveztek. Az oktatás megszervezésére a GATE Földműves Kft.-vel született megállapodás, s a jó indulást hasonló folytatás követte. Jelenleg 20 gazdakörben tartanak előadás-sorozatokat, kiemelt helyen a hitelviszonyok, a kölcsönök és a támogatási konstrukció ismertetése céljából. A szövetség felkutatja az olyan kiadványokat, amelyek a termelésben alkalmazható növény- - és állatfajták korszerű fajtaválasztékát ismertetik köny- nyen érthető formában. Ezeket eljuttatja a tagságnak. De, mert a helyszíni tapasztalatszerzés tés olyan technológiai ismereteket igényel, ami nélkül elképzelhetetlen a jövedelemérdekelt gazdálkodás. Ugyanez vonatkozik a termékek értékesítésére és a feldolgozó háttériparra. Ezek működését és működtetését is alaposan kell ismerni — szögezte le a köztársasági megbízott. Tunyogi András Pest megye mezőgazdaságának időszerű kérdéseiről számolt be. — A tenni akaró magyarság a tettekben látja a jövőt, s ez fokozottan jellemző a vidéken élőkre legalább ilyen hasznos, szerveztek két hazai és ausztriai tanulmányutat 90 tag részvételével. Jelentősen megnövekedett a szövetség munkája az állami támogatási konstrukció meghirdetése óta. Teljesítőképességünk határához értünk — szögezte le Podmaniczky Béla. —- Naponta tömegek keresnek fel bennünket a vissza nem térítendő és a kamatos támogatások kapcsán. Napjainkig 252 pályázat elkészítésében vettünk részt. Ez a nagymérvű igény tette szükségessé, hogy létrehozzuk a Szaktanácsadó BT-t, mely gyorsan és szakszerűen végzi a pályázatok elkészítését. A PEGASZ elnöke eredményesnek ítélte a regionális találkozókat. Ezekre Budapesten, Cegléden, Törteién, Monoron és Pécelen került sor az elmúlt egy évben. Emellett több szakmai fórumon is képviseltette magát a szövetség. Podmaniczky Béla a negatív tapasztalatokat sem hallgatta el. — Az elmúlt időszak értékelésénél nem kerülhetem meg azt a tényt, hogy a kormány által hozott, a mezőgazdaságot befolyásoló törvények és lehetőségek ismertetése, a vidéki lakosság megfelelő tájékoztatása még mindig nem kielégítő, kivált a médiák részéről — szögezte le a PEGASZ elnöke, s mint jó partneri kapcsolatot egyedül a Pest Megyei Hírlapot állította példának. — mondotta a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. — Az ország összlakosságának egyharmada Pesten, illetve Pest megyében él, a főváros jelenléte hatványozott feladatokat és lehetőségeket kínál. Ki merem mondani, a Pest megyei gazdáknak jóvalta kedvezőbb a piaci, értékesítési lehetőségük, mint a távolabbi megyékben élőké. Bár az is igaz, hogy az ipar padlóra kerülését a mieink szenvedték meg jobban, a gyárakból elbocsátottak többsége az ingázók közül keA rendszerváltozás időszakában a tsz-vezetők többsége jó szakmai tudásuk és tapasztalatuk ellenére elmulasztották a változó törvényeket tolmácsolni a falu népének. Esetenként a maguk „szája íze” szerint tolmácsolták. .. (Egyértelműen kiderült számunkra az is, kik azok, akik a vidék boldogulását szolgálják, és kik azok, akiket rég el kellett volna távolítani a szövetkezetek éléről. Ez utóbbiak szívesen és gyakran hangoztatják, hogy a mezőgazdaság ellehetetlenült Magyarországon. A mi véleményünk az, aki hagyja magát ellehetetlenülni a mai támogatási lehetőségek mellett, annak nincs mit keresni a mező- gazdaságban, s legkevésbé egy rült ki. Ezek most újra a földből szeretnének megélni. Hirtelen' szembesültek az elvárásokkal: olyan mezőgazdasági termékeket kell megtermelniük, melyek alkalmasak a nemzetközi megmérettetésre is: Ehhez viszont nem elég az akarás, tőke is kell hozzá. Erre való tekintettel dolgozta ki a kormány a támogatási rendszert, mely a mezőgazdaság minden területére kiterjed. A gazdakörök valamint a falugazdászok feladata, hogy megtanítsák az embereket a támogatással élni tudásra. Tunyogi András elmondta, eddig csupán gépvásárlásra 310 támogatási igény érkezett a PMFH-hoz címezve. — A gépet vásárolni szándékozók fogadjanak meg egy jó tanácsot. Csak olyan cégekkel kössenek üzletet, akikről megfelelő referenciájuk van. Figyelmükbe ajánlom a garanciális kikötéseket, a szervizelés és cserealkatrész kérdését. Az ár ne tévesz- szen meg senkit, sokszor az bizonyul drágának, amit olcsón vettünk. Ami a jövőt illeti, Tunyogi András elmondta, térségi gazdálkodásban kell gondolkozni. Tekintetbe véve öt-hat község azonos adottságait. Ez megköny- nyíti a nyugati értelemben vett szövetkezetek kialakulását is, amikre Dániában és Hollandiában látni nagyon jó példákat. — A magyar mezőgazdaság gondjai nem az utóbbi négy évben keletkeztek, az azt megelőző „szocializmusnak” köszönhetjük őket. Ennek következményeit próbáljuk kiheverni. Ezért létünk ma már nem csupán gazdasági, hanem politikai kérdés is. Az alkalmatlannak bizonyult tsz-mozgalommal szemben létre kell hozni és tartósan meg kell őrizni azt a korszerű gazdálkodási formát, amely az egyének társulásán és a magántulajdon tiszteletben tartásán alapszik — fejezte be előterjesztését Podmaniczky Béla a hallgatóság tapsától kísérve. A küldöttgyűlés a beszámolót elfogadta és megszavazta. közösség élén! — jelentette ki. Az újonnan megválasztott elnökség A taggazdakörök számának növekedése az elnökség bővítését igényelte. A jövőben öt helyett tizenkét tisztségviselő irányítja a PEGASZ munkáját. A jelölőbizottság javaslata alapján, nyílt szavazással döntöttek a küldöttek az elnökségről: 1. Podmaniczky Béla — Pécel 2. Borzsák Ajtony — Manor 3. Kosztán Jánosné — Manor 4. Bcrnula István — Nyáregyháza 5. Varga László — Püspökhatvan elnök jegyző 6. Kömőcsy Tibor 7. Nyári József 8. Miczi Flórián — 9. Pevuczky Béla 10. Tóth Ambrus —I 11. Albert László — 12. Vicing Henrik elnökségi tag elnökségi tag az FM hivatala munkatársa az FM hivatala munkatársa Nyársapát - fortel Óesa Mogyoród Sóskút elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag Podmaniczky Béla beszámolója Célunk a parasztság felemelkedése
