Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-10 / 58. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Román—magyar katonai tárgyalások Kivonják a rakétákat Jugoszláv tiltakozás a légtérsértések miatt Aknavetés a tuzlai repülőtéren Mindkét oldalról húsz rendezvényt tartalmaz az idei évre vonatkozó román—magyar katonai együttműködési program, amelyet látogatásunk során írunk alá partnereinkkel — közölte a magyar sajtó bukaresti képviselőivel tegnapi programja előtt tartott sajtóértekezletén Deák János altábornagy, a magyar honvédség parancsnoka, vezérkari főnök, aki a katonai küldöttség A májusi parlamenti választások után felálló új kormány nevében is ígérhetem, hogy a működő tőkebefektetések növelése Magyarországon stratégiai fontosságú cél marad — jelentette ki Szabó Iván pénzügyminiszter tegnap az izraeli—magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara tel-avivi konferenciáján. Az izraeli—magyar gazdasági kapcsolatok fontosságának megítélése nem fog változni, függetlenül attól, hogy élén vasárnap érkezett Bukarestbe. A bukaresti megbeszélésekkel kapcsolatban Deák János elmondta, a román partnerek őszinte és lényegi tájékoztatást adtak a haderő átalakításának egész folyamatáról. Ennek fontos eleme volt, hogy a közeljövőben várhatólag kivonják a rendszerből a harcászati és a hadműveleti-harcászati rakétákat, amit a magyar fél örömmel nyugtázott. milyen kormány jön létre a választások eredményeként, tekintettel azokra a pártokra, amelyeknek esélyük van a parlamentbe jutásra — mondta hozzáfűzve, hogy azokra akik e körön kívül esnek, nem érdemes odafigyelni. Mose Zanbar, a Bank Le- umi (az izraeli Nemzeti Bank) elnöke elmondta, hogy a közel-keleti béke nagy beruházásokat is jelenthet, és ezekben magyar cégek is részt vehetnek. A jugoszláv kormány levélben tiltakozott az ENSZ- nél, mert-NATO harci repülőgépek megsértették az ország légterét. Vladislav Jo- vanovic, külügyminiszter kedden juttatta el levelét Butrdsz Gáli ENSZ-főtitkár- hoz — jelentette a Tanjug. „NATO-repülőgépek többször berepültek Jugoszlávia légterébe, ezzel megsértve az ország szuverenitását és területi integritását. Ha ezek a provokációk tovább folytatódnak, az beláthatatlan következményekkel járhat nem csupán a jugoszláv biztonságra, de az egész Balkánra nézve” — idézi a levelet a Reuter. A levél szerint a berepülésekre február 20. és február 28. között került sor Jugoszlávia legjelentősebb haditengerészeti bázisa, a Koto- ri-öböl és Kraljevo valamint Uáce városok felett. A Bosznia-Hercegovina feletti repülési tilalmat ellenőrző NATO harci gépek február 28-án a térséghez közel lőttek le négy szerb harci gépet — emlékeztet a Reuter. A horvát védelmi minisztérium megerősítette, hogy Lika térségében a szerb erők tüzet nyitottak egy spanyol ENSZ-repülőre, amely a törzs végénél rongálódott meg. A repülőre légvédelmi rakétákkal lőttek, az egyik célt tévesztett, a másik közvetlenül a gép mellett robbant. A repülő folytatni tudta útját, s Fiumében szállt le. Ellentmondó értesülések vannak arról, hogy történt-e sebesülés. A tuzlai repülőtér 31 körzetben alá van aknázva. Egyedül a fő kifutópályán negyvenegy darab, 2-300 kilogrammos robbanótöltetet helyeztek el az 1992-ben kivonult egykori jugoszláv néphadsereg (JNA) katonái. Az adatokat a boszniai szerb hadsereg közölte, a JNA egyik volt tisztjére hivatkozva. A tiszt szerint az aknamentesítés akár hónapokig is eltarthat. A belgrádi sajtó tegnap megerősítette, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter a hét végén újra Jugoszláviába látogat, s találkozik a jugoszláv külügyminisztérium tisztségviselőivel. A Borba közölte, hogy Jeszenszky Géza hivatalos látogatást tesz majd Zágrábban és Szarajevóban is. Jeszenszky Géza — mint ismeretes — a március 15-i vajdasági ünnepségek alkalmából tesz látogatást Jugoszláviában. A hírről beszámolt az újvidéki rádió is. Charles Redman amerikai különmegbízott szerint a boszniai muzulmán—horvát föderációról folytatott megbeszéléseken sikerült „rendkívüli eredményeket” elérni. A boszniai rendezés jegyében valóságos diplomáciai nagyhét előzi meg Moszkvában Andrej. Kozi- rev orosz és Warren Christopher amerikai külügyminiszter jövő hétfői, Vlagyi- vosztoki találkozóját. Kozi- rev tegnap zárt ajtók mögött kezdett tanácskozást Haris SilajdSc boszniai kormányfővel, majd Mate Granic horvát külügyminiszterrel a boszniai rendezés mikéntjéről. A nagyvilág hírei # Balázs Péter, a Magyar Köztársaságnak a Dán Királyságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap Koppenhágában átadta megbízólevelét II. Margit királynőnek. ♦ Romániai látogatását befejezve tegnap hazaindult a Szabad Demokraták Szövetségének Kuncze Gábor vezette küldöttsége Nagyváradról, ahol Tempfli József katolikus és Tőkés László református püspökkel, valamint az RMDSZ helyi szervezetének vezetőivel találkozott. Elsőként Bulgáriával fog bővülni a NATO, a bolgár hadsereg vezérkari főnöke szerint. Ezt Brüsszelben jelentette ki újságírók előtt Petrov hadseregtábornok. * Jichak Rabin és Jasszer Arafat kedden este telefon- beszélgetést folytatott a megszakadt tárgyalások újrafelvételét szorgalmazó erőfeszítésekről. Szabó Iván Izraelben Kecsegtető' békeberuházások VÉLEMÉNY Ki uralkodjék a magyarokon? Mind kitapinthatóbbakká válnak a törésvonalak a töredezett szélű magyar litoszféralemezen. Feltűnő, hogy a vulkán-kitörések és földrengés-epicentrumok mindig a rádió-televízió törésvonal mentén találhatók, holott más törésvonalak — például a Privatizáció-, a Föld-, a Foglalkoztatottság-Törésvonal — sokkal mélyebbeknek és jelentékenyebbeknek látszanak. Csak hát a parlamenti csaták nem a magyar nép létkérdéseinek szférájában dúlnak. Kisebb rengések mutatkoznak — legutóbb a Privatizáció-vonal mentén, csakhogy ezek másodlagosak, mondhatni: „revansok”. Holott a magyar népnek — nem a különböző hatalomaspiránsoknak — itt volna igazán és komolyan számonkémi-valója saját kebeléből való sáfárain. Csak hát más itt a kérdés. Ki uralkodjék a magyar népen? Erről van szó, mint annyiszor a magyar történelemben. Ki uralkodjék a magyarokon? A válasz 1994-ben, közhit és közmegegyezés alapján, ezúttal nem olyan karizmatikus tárgy birtokától függ, mint a Szent Korona. Ez most, a politikai babona szerint, az Információ, a Folyamatos Duruzsolás birtokától függ. Akié a Szent Mikrofon, akié a Szent Kamera, azé a hatalom. Ezért azután a többi: mellékhadszíntér, s ezeken időnként fegyverszünetet is lehet kötni, fogolycseréket lebonyolítani, suba alatt egyezkedni, levegőbe lövöldözni, hadd hallja a nép a harci zajt, ha már erre fizetett be. Az egyetlen hadszíntér, ahol nincs irgalom, a Szent Mikrofon és a Szent Kamera mezeje: itt minden talpalatnyi térnyerésért gyilkos küzdelem dúl, itt hekatombák is áldoztatnak, de nem lehetetlenek a feltámadások sem. A rádióból elbocsátanak 129-et. Ebből érdekes öt. Az 5 között legérdekesebb 1, azaz egy. Mester Ákos. Mester Ákosért tombol a kétórás vihar a Parlamentben, sztrájkol ülve a még harcos Aczél-alakulat, vajon miért? Mert tehetséges szakember, mert az ő 168 Órája, valóban belegyökerezett a hazai hírközlésbe? Nem. Nem azért. Elhallgattattak már tehetséges embereket ebben az országban, — kutya sem ugatott utánuk. Azért, mert Mester Ákos hatalmi pozíció volt. Nagyon értékes és hatékony lőállás. Mester Ákos felbecsülhetetlen érték volt azok számára, akiknek nagy terveik vannak a Kárpát-medencének eme közepével, s akik számára ezen a területen a magyar nép, de különösen a magyar történelmi folyamatosságot őrző és — röviden — nemzeti értelmiség úgy kell, mint vándorablakosnak a hanyattesés (ez jobb megoldás volt, mint az „ablakos-szlovák” — S. A.). A magyarokat ki kell gyógyítani abból a rögeszméjükből, hogy ez az ő országuk, hogy itt nekik még valami keresnivalójuk van azon kívül, hogy amennyiben jól viselkednek, borravalóval is megbecsült cipőpucolók, pincérek, gépkocsimosók lehetnek a Pető Iván, Konrád György, Haraszti Miklós, Sós Károly Attila (és az egész Conexus Rt.), de mindenekelőtt a filantrópok filantrópja, George Soros országában. Ennek a kigyógyító projektumnak volt kiváló képességű menedzsere Mester Ákos, annál a rádiónál, melyet még Aczél György nemzetközi nagymester alapozott volt meg az 1960-as években, amikor is Magyarország leghatékonyabb hasznosításáról döntöttek a Super-IQ Tanácsban, a Földgömb- Igazgatók Testületében, a halogénezett szénhidrogénfelhők mögött, rejtve a Nemzetközi Dezinform megdolgozta fajan- kók milliárdjainak szeme elől, kik abban a tudatban olvasták a számukra nyomtatott lapokat és hallgatták a számukra sugárzott politikai magazinokat, hogy „a világ sorsa a szovjet-amerikai viszonytól függ.” Eltávolítása a Szent Mikrofon környezetéből vakmerő szentségtörés volt, egy olyan „elnöki jogkörű alelnök” részéről, aki nem tartozik a Világuralomra Jogosult Szürkeállomány-Elit (VJSZE) kategóriájába. Ki is ez a Csúcs László? Valami magyar, vagy hogy is híjják. Azért teszik a szentségtörésért felelőssé a magyar kormányt, mert mindenért ez a kormány felelős, mert csak vele tárgyalnak, anélkül, hogy a bennszülött magyar népséghez leereszkednének. Ez most fordított helyzet: 1944-ben a német Világuralomra Jogosult Szürkeállomány- Elit nem volt hajlandó az „alacsonyabbrendű” zsidókkal tárgyalni, csak a kinevezett Zsidótanáccsal. Nos, ez most a magyar kormány. Ez most a „Magyartanács”. Ez az egész kellemetlenség abból ered, hogy 1990-ben a magyarok többsége nem terv és előrejelzés szerint szavazott. Ezt a malőrt csak úgy lehetett kiegyensúlyozni, hogy a nemkívánatosán alakult parlamenti arány és a magyarok alakította kormány mellett szilárdan kézben kellett tartani a hatalom valóságos eszközét, a Szent Mikrofont és a Szent Kamerát. Ez a lángeszű balance egy ideig jól működött, de a magyarok valahogyan előnyomultak saját hazájukban, s végül odacsempészték saját embereiket ellenőrző pozícióba a Szent Mikrofon és a Szent Kamera fölött. A helyzet kezd veszélyes lenni. Veszélybe kerül a választás tisztasága, vagyis a magyarok rábeszélése arra, hogy engedelmesen letérdeljenek és imádkozva várják, amíg valamit csinálnak velük. Mester Ákos a magyar kérdés Endlösung-jára alakult szuperintelligens szervezet számára valóban érzékeny veszteség. Annál is inkább, mert ő nem holmi zsoldos. Igazi öntudatos harcos. Benne olyan mélyen gyökerezik a magyargyűlölet, hogy nem volt szüksége bíztatásra, külsőre, például a LE MONDE részéről. Igazi keresztes — nem, ez ide nem illik: — csillagos hadjáratot vezetni csak belső motivációból lehet. Öt ága van a csillagnak, hét ágra süt a nap, ezer ága-boga van a politikai információ mesterségének. Mester Ákos kitűnően értett ahhoz, hogyan lehet egy általános elszánt magyarellenessé- get specifikus kormányellenes ellenzékiséggé miniatürizálva beadni a gyanútlan rádióhallgatóknak. Mindamellett a francia szürkeállományos sajtó, LE MONDE, most megfújja a csatakürtöt, hiszen minden bizonnyal valamilyen jól megalapozott joga van részt venni Magyarország belügyeiben. Vagy fordítva: hiszen Magyarország hiszi azt ezekről az ügyekről, hogy a saját belügyei. LE MÖNDE szerint Magyarországon a hatalom kétségbeejtő helyzetben van. Valóban? Azt azért nem hisszük. Attól, hogy Mester Ákost elbocsátották a rádiótól, a hatalom még nem került kétségbeejtő helyzetbe Magyarországon. Ezt az örömet még nem adta meg nekünk, cipőpucolásra szánt magyaroknak, az ég. Tudniillik itt valami félreértés van: LE MONDE a kormányt tekinti hatalomnak Magyarországon, mi viszont Mester Ákosékat tapasztaltuk mindeddig valóságos hatalomnak hazánkban. Ez a hatalom akadályozta meg, hogy igazság szolgáltassák a tömeg- gyilkosság-áldozatok hozzátartozóinak, hogy sajtó- és tömegkommunikációs („média”, amerikaiul) törvény szülessék, hogy a választásokon részt vehessenek azok a magyarok, akiket önkény kényszerített külföldre, hogy a magyarok reggelenként magyar zenére ébredjenek. Nem, ez a hatalom még nincs kétségbeejtő helyzetben. Ennek még nagyon erős pozíciói vannak. Ennek még nagyon sok pénze van; LE MONDE, a maga jólértesültségében, tudja is, honnan. Voltaképpen még fegyverei is vannak, arra az esetre, ha minden kötél szakad. Ha jól meggondoljuk, még nukleáris fegyverei is. No persze, nem Magyarország határain belül. Dehát LE MONDE sem Magyar- ország határain belül jelenik meg. Voltaképpen örülnénk, ha LE MONDE címmondata ránk vonatkoznék. Akkor az azt jelentené, hogy a mi hatalmunk, magyaroké, került kétségbeejtő helyzetbe. Azt jelentené, hogy volt és van hatalmunk, amit elveszthetünk. Hát nem. Nincs mit elvesztenünk. Ámde megszerezhetjük. Ha elkezdenek szikrázni annak a magyar szürkeállománynak a neuron-szinapszisai. Ha a magyar nép mégsem úgy fog szavazni, ahogyan neki internacio- nál-információs gőzhengerek nyomják. Ha azután nem fognak beavatkozni, felbőszültén, nemzetközi szürkeállományok. Mert akkor Mester Ákosnak is lesz helye, s törvényes keretek között még ellenségeskedhetik is velünk. A magyar már csak ilyen. Sándor András
