Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-09 / 57. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁRCIUS 9„ SZERDA Tokiói élelmiszer-ipari kiállítás Bővülhet az export Körösön is kevés a termőföld N adrágszíj parcellák Forintos hírek Az Állami Vagyonügy­nökség kis- és középbe­fektetők nagyobb arányú bevonására faxújság se­gítségével privatizációs információkat küld Auszt­riába, Dél-Németország- ba és Eszak-Olaszország- ba. Az ÁVÜ a Napi Gaz­daság Kiadó Kft.-vei kö­zösen teremtette meg a technikai feltételeit an­nak, hogy a térségbe töb­bezres nagyságrendben jussanak el faxok, me­lyek magyarországi priva­tizációs ajánlatokat tartal­maznak. Japán 907 millió jenes, nagyjából ugyanennyi fo­rintot érő segítséget nyújt a volt jugoszláv köztársaságnak. A pénz­ből élelmiszert vásárol­nak és annak szállítását finanszírozzák. A versenyképesség foko­zását — ezen belül a kivi­tellel kapcsolatos minősé­gi gondok megoldását —, továbbá az átfogó ha­tékonyság növelését re­méli a Biogal Gyógyszer- gyár Rt. attól az új infor­matikai rendszertől, ame­lyet a debreceni cég kí­ván bevezetni. Az integ­rált vállalatirányítási rendszer hozzávetőlege­sen 1 millió 250 ezer dol­lárba kerül. Az oroszországi Sztavro- pol városában 37 millió rubel névértékben hamis ötven ezer rubeleseket foglalt le a helyi rendőr­ség. Jellemző, hogy a ha­mis pénzeket a szomszé­dos Csecsenföldről csem­pészik be. A közelmúlt­ban több mint ezer darab — másológépen készült — ötvenezrest koboztak el a hatóságok. tJggjgÁ Termelésének bővítéséről határozott a brit érdekelt­ségű Győri Keksz Kft.-nél a tulajdonos United Biscu­its. Hamarosan új berende­zéseket állítanak működés­be és újabb termékekkel jelennek meg a hazai piacon. A több száz millió forintba kerülő technikai fejlesztés célja, hogy iga­zodjanak a megnöveke­dett hazai kereslethez, és növeljék a belső értékesí­tés részarányát. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Japánban megnyílt 44 ország, köztük Magyarország részvéte­lével Ázsia legnagyobb szabá­sú élelmiszer-ipari kiállítása, a Foodex, amelyet a szakma a vi­lág legrangosabb három ren­dezvénye sorában tart nyilván. A hét végéig nyitva tartó ren­dezvényen hét magyar vállalat állít ki, néggyel kevesebb, mint tavaly. Külön érdekessége a Foo­dex ’94-nek, hogy azon a ma­gyar kiállítást a japánok „ki­emelten” kezelték, az a félkor­mányzati szervezetnek, a Jetre külkereskedelmi szervezetnek jelentős támogatását élvezte. A világ egyik legnagyobb élel­miszerpiacára betömi szándé­kozó magyar cégek töredékét fizették csak a kiállítási bérleti díjnak, az NGKM kereskede­lemfejlesztési alapja mellett a Jetre vállalta át a költségek mintegy felét. Emellett a japá­nok prospektusokat is készítet­tek a kiállítókról, költségtérí­tést adtak néhány kiutazó válla­lati szakembernek, és ami az eladás szempontjából talán még fontosabb: előzetes piac­kutatást is végeztek, mintegy háromezres japán vállalati cím­listára küldtek ki ismertetőt a kiállító magyar cégek választé­káról. Ennek köszönhető, hogy például a Tokaj Kereskedőház Rt., amelynek borait a Suzuki cég importálja és vette föl a ja­pán cégek ajándékozási listájá­ra, előzetesen meghívott üzlet­felekkel tárgyalhat az értékesí­tés kibővítéséről. A libamáj­blokkot — speciális ízesítésű A szokásos balkáni túlzások­kal „a haza megmentőjeként” emlegetett Dragoszláv Avrá- movics (akit a délvidéki ma­gyarok máris Ábrándovicsra kereszteltek) által létrehozott gazdasági program felett alig másfél hónap elteltével egyre gyorsabban gyülekeznek a vi­harfelhők. A háborúzó bosz­niai szerbek ugyanis bejelen­tették, hogy igényt tartanak az egy dinár egy márkát érő, január 24-e óta forgalomban levő pénzre, s ennek érdeké­ben előírásaikat összehangol­ták a szerbiai idevágó törvé­nyekkel. A Szerbia és Montenegro közös, ezeken a tájakon szövet­séginek nevezett parlamentje által éppen a napokban a Nem­zeti Bank kormányzójává kine­vezett Avrámovicsnak nem lesz könnyű dolga, ha a progra­mot a nép és a szerb vezetés körében egyaránt továbbra is elfogadhatónak szándékozik megtartani, hiszen az úgyneve­zett boszniai Szerb Köztársa­ságban semmilyen termelés nem folyik. Igaz, ennek ellené­re a területrablásban figyelem­re méltó eredményeket felmu­tató bábállam vezetői már né­hány héttel ezelőtt nem keve­sebb, mint 40 millió márka készpénzt!!) ajánlottak fel, cse­rében a „konvertibilis” dináért. Azt most ne firtassuk, hogy miként jutottak ehhez a való­ban stabil valutához, hiszen im­pástétomot —, pulykamellből készült sonkát és készleteket kínáló Hungerit Kft. is a Jetro révén összehozott partnerrel, a Nikko Shokannal épített ki már korábban is kapcsolatot. Nagy mértékű forgalombővü­lést remél az Inter-Trade, amelynek eddig mindössze egykonténemyi uborka- és meggybefőttkonzervet sikerült Japánban eladnia, vagy a vajai Zöldség Gyümölcs Kft. is, amely — jóllehet összkivitele almasűrítményből mintegy 6000 tonna — Japánba eddig mindössze csak 200 tonnát szállított. A felsorolásból is kitűnik, hogy a japánoknak, akik a sta­bilitásnak fontosságot tulajdo­nítanak, új szállítókkal kell is­meretséget kötniök, ami nem könnyű feladat. A békéscsa­bai, a nyíregyházi, avagy a debreceni konzervgyár, a Glo­bus korábban ismert termékei­nek egyike-másika ugyan most is itt van, de a vállalati átalakulások, csődök miatt új cégek sora kínálja az árukat. A magyar szakemberek elpa­naszolták, hogy egyes esetek­ben, például a húskészítmé­nyeknél az áruhiány állít kap­csolatot a kivitel elé, pedig a japán piacnyitási szándék jó­voltából most talán bővülhet a meglehetősen alacsony szin­ten álló export. Tavaly a 85,7 millió dollárt kitevő Japánba irányuló összexportunkból 12,9 millió dollárt tettek ki a mezőgazdasági cikkek, az elő­ző évinél 5,3 millió dollárral kevesebbet. már a politikai történéseket csak igen felületesen kísérők is tudják, hogy a „történelmi szerb területek rugalmas védel­me” közben olykor több falut és várost foglaltak el, mint az őket „ősi családi tűzhelyük” mellől kiűzni szándékozó mü- zülök. S a bevonulás utáni első dolguk a bankokban való rek- virálás volt. Amennyiben a bábállam pénzügyi unióra lép Szerbiá­val és Montenegróval, valószí­nűleg mindaddig nem veszé­lyezteti a dinár belső stabilitá­sát, amíg valóban kellő meny- nyiségű valuta- és árufedezetet tud biztosítani. Félő azonban, hogy követelődzéseik hamaro­san túlnövik ezt a keretet és megismétlődik a közelmúlt, amikor kamionokkal, sőt kato­nai helikopterekkel szállították az inflációs dinárt a krajinák- ban, hogy az már másnap az el­sősorban élelmiszerért érkező teherkocsikkal visszakerüljön kiadási helyére. Persze a szerbiai hatalom el­vileg megtagadhatja a fedezet nélkül dinárnak a Drína folyón túlra való átjátszását, de ennek igen gyatra az esélye. A politi­kai vezetés ugyanis köztudot­tan hangoztatja, hogy „az anya­ország nem hagyja cserben a határain túl élő szerb testvére­ket”. Ha ezt mégis megtenné, aligha kerülhetné el a nagy bu­kást. Both Mihály Meglehetősen élénk érdeklő­dés közepette bonyolították Nagykőrös rég eladatlan kár­pótlási földterületeinek árve­rését a város művelődési há­zában. A Fekete-dűlőből kö­zel 100 hektár jó minőségű termőföld, s Hangácson pe­dig úgy 7400 hektár került most kalapács alá, zömmel a közepes aranykorona-értékű területekből. A két napig tar­tó licit első fordulója mélyen belenyúlt az éjszakába is, mégsem sikerült az árverező bizottságnak a jövendő gaz­dáktól kicsikarnia, ami a kér­déses földterületek technikai­lag ésszerűbb felosztását ered­ményezte volna. — Megtörtént amit sejtet­tünk, de szerettük volna elke­rülni, 2—4 méter széles, és közel fél kilométeres nadrág- szíjparcellák alakultak ki a legtöbb helyen — sorolja Kustár Tamás, a helyi kisgaz­dapárt elnöke. Ez annak a kö­vetkezménye, hogy immár minden kárpótlásijegy-tulaj- donos szeretné értékpapírjait átváltani, de itt Nagykőrösön például alig-alig van más be­A konjunktúratesztek eredmé­nyei azt mutatják, hogy a fel­dolgozóipar túljutott a mély­ponton, megindult a növekedé­se. Ezzel párhuzamosan to­vább javult a feldolgozóipari vállalkozások gazdasági helyze­te, s a rövid távú prognózisaik is optimistábbak lettek a koráb­biaknál. így összegezhető a Ko- ping-Datorg legutóbbi konjunk­túrajelentése. A felmérés szerint a feldol­gozóipari ' vállalkozások jobb közérzetét és bizakodását a ja­vuló értékesítési kilátások és a Autógyárak álmai A japán piacot egyelőre nem fenyegeti komolyan az ameri­kai autók áradata. A szigetor­szágban, 4,3 millió autó piacán tavaly mindössze valamivel több mint 19 ezer amerikai gyártmányú kocsi talált vevő­re. A három amerikai óriásvál­lalat, maga mögött tudva a wa­shingtoni kormány támogatá­sát, éppen akkor kíván jelentős áttörést végrehajtani, amikor az eladások panganak. A Ford, a General Motors és a Chrysler abban reménykedik, hogy együttesen 320 ezerre futtathat­ja föl az értékesítést, ez azon­ban legfeljebb csak hosszú fo­lyamat végeredménye lehet a szakemberek szerint. A Ford például csupán az ezredforduló idejére szeretne évi 100 ezer kocsit eladni Japánban, és a GM és a Chrysler is csak ilyen hosszú távú perspektívában gondolkodhat. Az amerikai ke­reskedelmi minisztérium már sokkal inkább a realitások tala­ján áll. Szerinte a közeljövő­ben 57 ezerre futtatható föl az értékesített autók száma. fektetési lehetőségük mint a termőföld. Erre az árverésre 40 millió forint értékű kárpót­lási jeggyel jelentkeztek, de a kért 22 ezer aranykorona he­lyett mindössze 7500 arany­korona lett kijelölve, vagyis ha utánaszámolunk látható, hogy 5-6-szoros a földekre az igény. — Az elaprózódást miért tartja hátrányosnak? — E területek messze es­nek a várostól, tehát az úgy­nevezett intenzív kertészeti termesztésre nemigen jöhet­nek számításba. Ennélfogva, de más egyéb okokból is, az új tulajdonosok többsége a bérbeadást tervezi, ám az el­aprózottság miatt sajnos szá­molni kell azzal, hogy az el­aprózottság nagyon megnehe­zíti ezeken a részeken a bérle­ti rendszer kialakulását. — Beszélik, hogy a kárpót­lásiföldeknek ezt a nagy mér­tékű felparcellázódásához va­lahonnan a háttérből mester­kélten igyekeznek egyesek úgymond „helyzetet teremte­ni”. Mi erről a véleménye? — Az árverés vezetője sze­termelés növekedése magyaráz­za. A kereslethiány enyhült, s úgy tűnik, hogy a nyugati ex­portkilátások ismét javultak. A megkérdezett gazdasági szervezetek 28 százaléka saját helyzetét jónak minősítette, 53 százaléka közepesnek, s mind­össze 19 százaléka kifejezetten rossznak. A felmérés szerint 1987 óta a múlt év végén volt a legmagasabb a saját helyzetét jónak minősítő cégek aránya. Rövid távú kilátásait optimis­tán ítéli meg a válaszadó cégek 30 százaléka, romlást mindösz­Latorcai János ipari és keres­kedelmi miniszter hétfőn Drezdában átnyújtotta az Ika­rus gyár javaslatát: szász vál­lalatokkal együtt gyártsanak Szászországban autóbuszo­kat, s értékesítésüket is végez­zék közösen. Mindez Lator­cai János és a száz ipari és munkaügyi miniszter, Kajo Schommer drezdai megbeszé­lése után vált ismertté. A talál­kozón áttekintették az 1993-ban létrehozott szász­magyar fórum keretében fo­lyó gazdasági együttműködést. A két miniszter megvitatta annak lehetőségét is, hogy Magyarországon telephelyet létesítenének, ahol szász me­zőgazdasági gépeket kölcsö­nöznének ki és alkatrészeket árusítanának. A Magyaror­szág, Szászország és Türingia közötti jobb összeköttetés ér­dekében megállapodtak ab­ban, hogy a Malév vizsgálja meg: partnerekkel együtt jára­tot közlekedtetne a Buda­pest—Drezda—Erfurt útvona­lon. rint ez okkal feltételezhető, én azonban nem merném ezt ha­tározottan állítani. Szerintem másként alakult volna a felosz­tás, ha lennének más befekte­tési lehetőségek, vagy pedig kielégítették volna földterüle­tekből az igényeket. Úgy lá­tom, e tekintetben a nagykőrö­siek nem kaptak kellő támoga­tást a megyei és az országos hivatalokban. Ezt az állításo­mat támasztják alá azok a ta­pasztalatok is, miszerint amely településeken igazán ki­álltak a kárpótoltak érdekei­ért, ott jóval kevesebb problé­ma adódott az igények kielégí­tésekor. Látszólag nem ide tar­tozó dolog, de végül is az előbb elmondottakkal függ ösz- sze a körösi falugazdász kine­vezése körül kialakult vita is. Mi nem mondjuk azt, hogy nem megfelelő személyre esett a választás, de az tény, hogy a két jelentkező közül sajnos az maradt alul, akit pe­dig az önkormányzat, a meg­győződésük szerint a körösi parasztság többsége szeretett volna e hivatalban látni. Miklay Jenó' sze 10 százalék prognosztizál. A legjobb gazdasági helyzet­ben lévő cégek a vegyiparban és az élelmiszeriparban lelhe­tők fel, ám itt szélsőségesek a válaszok, mert a vegyiparban meglehetősen magas a rossz helyzetben lévő vállalkozások aránya is. A gazdaság egészének hely­zetét minősítő válaszok is pozi­tív irányba mozdultak el, bár a válaszadók 71 százaléka sze­rint jelenleg rossz a helyzet, to­vábbi romlásával azonban már csak 27 százalékuk számol. Latorcai János hétfőn kez­dett látogatást Szászország­ban és Türingiában, az út cél­ja a magyar—keletnémet gaz­dasági kapcsolatok fellendíté­se. Bár még Szászország és Türingia ápolja a legélénkebb gazdasági-kereskedelmi kap­csolatokat Magyarországgal, a német—magyar összforga­lomból a két keletnémet tarto­mány mindössze egy-egy szá­zalékkal részesedik. A magyar ipari és kereske­delmi miniszter részt vesz a lipcsei tavaszi vásár megnyitá­sán is. A Schommer—Latorcai ta­lálkozón megállapodtak ab­ban, hogy a budapesti Indust- ria ’94 vásáron megszervezik szász és magyar vállalkozók gazdasági szimpóziumát és ta­lálkozóját, ezen egyebek kö­zött a szász ipar teljesítőké­pességét demonstrálnák. Ugyancsak megállapodás szü­letett arról, hogy 1994-ben is rendeznek szemináriumot in­duló magyar vállalkozók szá­mára. A boszniai bábállam igénye konvertibilis pénzre Vándorúton a dinár Mérlegen a feldolgozóipar Túl a mélyponton Latorcai János Drezdában Élénkülő kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents