Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-08 / 56. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 8., KEDD 5 Cipészből lett restaurátor Mentesítő út épül Albertirsánál Ha kell, járőrözők is. Megbüntetik, aki eltér vagy letér A Hősök terén található Nepomuki Szent János-szobor a restaurálás után Maszek cipészmesterként dol­gozott 1954-től hosszú éve­kig a budapesti Váci úton Brukáts István törökbálinti la­kos. 1982-ben aztán, mivel az adóterhek és a bérleti dí­jak drasztikusan megemelked­tek, nem tudta ott folytatni az ipart. A faluban próbálkozott ezután, de csak igen kevés megrendelést kapott. Ennek talán az is az oka, hogy laká­sa eléggé messze esik a köz­ponttól, üzlethelyiség bérlésé­re pedig nem is gondolhatott a magas költségek miatt. — Amikor lehetett, nyugdíj­ba mentem, s nem foglalkoz­tam tovább cipészettel — mondta Brukáts István. — De azért mindig van mit csinál­nom. Ha annyi ideig élhetnék, mint apám, aki nyolcvankilenc éves korában halt meg, akkor sem unatkoznék: tele vagyok tervekkel. Nem kell nekem nyugdíjasklubba vagy a sza­badidőközpontba járnom', min­dig találok itthon is tennivalót. Néhány éve felkértek arra, hogy lépjek be a faluszépítő egyesületbe, s ennek szíves örömest eleget tettem. Előtte is fontosnak tartottam azt, hogy a környezetünket szeb­bé, otthonosabbá tegyük. A há­zunk előtt lévő ásott kút na­gyon rossz állapotban volt. Be­fedtem nádtetővel és lécekkel körbekerítettem, amitől nép- művészeti jelleget kapott. Segí­tettek a szomszédok is: az egyik kereket, a másik csörlőt, a harmadik pedig drótot adott. Elsőként — az egyesület ké­résére — a Mária segíts! ká­polnában lévő szobrot hoztam rendbe. Aztán a nagyon rossz állapotban lévő Szent Teréz- szobrot restauráltam. A későb­biekben a Diós-kertbe egy ke­resztet készítettem a tönkre­ment, 1803-ban állított he­lyett. Ezeken kívül számos apró munkát is elvégeztem. Előtanulmányaim nem vol­tak ehhez a tevékenységhez, csak a kézügyességem. Már a gyerekkoromban is szerettem faragcsálni, és érdekelt az épí­tészet és a képzőművészet is. Talán ennek köszönhető, hogy a suszterájban is sike­rült jó vevőkört kialakíta­nom: színészeknek is dolgoz­tam, több film forgatásakor kértek fel a szereplők cipői­nek elkészítésére. Két évvel ezelőtt egy na­gyobb lélegzetű munka követ­kezett: a Nepomuki Szent Já­nos szobrának rendbehozata­la. Ezt a kálvária restaurálá­sa követte. Az egyik szobor most is itt van nálam. Dolgo­zom rajta, ugyanis ismét tönk­retették, ezért újból helyre kell hoznom. Sok kívánnivalót hagyott maga után a község közbiz­tonsága is. Panaszkodtak az óvodákban, iskolákban, hogy a kislányokat ismeretlen tette­sek fölcsalogatják az erdőbe. Ezért aztán úgy határoztunk néhányan, hogy megalakítjuk a faluban a polgárőrséget. Öt­letünket az önkormányzat örömmel fogadta, meg is sza­vazott a képviselő-testület vagy háromszázezer forintot a támogatásunkra. Mint vadásznak, addig is jó volt a kapcsolatom a rend­őrséggel, s azóta is igen jó az együttműködésünk. Tevé­kenységünk sikeresnek mond­ható. Elkaptunk egy bandát is betörés közben. Hétvége­ken, szúrópróbaszerűen hét­közben is, járőrözünk. Há­romfős csapat indul el vala­melyikünk gépkocsijával, amelyben rádiótelefon és CB-rádió is van. így aztán azonnal tudjuk értesíteni a rendőrséget, ha valami rendel­lenességet tapasztalunk. A technikát és az üzemeltetési költségeket az önkormány­zat, néhány vállalat, valamint magánszemélyek finanszíroz­zák. A polgárőrség megalaku­lása óta érezhetően javult a község közbiztonsága. Árpási Mária Jelentős támogatás az útalapból További kerékpárutak épülnek Az év végére mintegy 900 kilométer elkülönített kerékpár­út szolgálja majd a biztonságot, az egészségmegó'rzést és az idegenforgalmat. A Tárcaközi Bizottság döntése alap­ján idén az ország 56 települése, így megyénkből is szép számmal részesül, összesen 225 millió forint támogatás­ban. Ez a helyi forrásokkal kiegészítve 90 kilométer kerék­párút megépítését teszi lehetővé. Ez évben immár harmadik al­kalommal került sor az út­alap támogatásával épülő ke- rékpárút-építési pályázatok el­bírálására. Jelentősen meg­nőtt a kiránduló és idegenfor­galmi célokat szolgáló utak építése iránti igény: ez a tö­rekvés városokban, s a kis fal­vakban egyaránt megnyilvá­nult. A legjelentősebb kerék­párpályák a Duna mentén, a Balaton térségében és a Fertő tó körül húzódnak majd. A kétkerekű-forgalom számára tavaly megnyitott árvédelmi töltéseken elsőként Szolnok és Kőtelek között kezdődik meg a burkolat kiépítése. Az év első felében beérke­zett pályázatokra, amelyeket a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Bel­ügyminisztériummal, vala­mint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­ummal egyetértésben adott ki, kilencven önkormányzat­tól érkezett igény: összesen több mint egymilliárd forint támogatásra. Ehhez mintegy háromszázmillió forint helyi forrást biztosítanak. A pályázatok elbírálásánál a bizottság a kerékpáros köz­lekedés ügyével foglalkozó érdekvédelmi és szakmai szervezetek képviselőiből lét­rehozott Szakértői Testületre támaszkodott. A további pá­lyázatok kiírásánál olyan le­hetőségeket keresnek, ame­lyek a jelenleginél nagyobb ütemű kerékpárút-fejlesztése- ket tesznek lehetővé. Az eddi­gi és a jövőben meghirdeten­dő pályázatok egy összefüg­gő hazai kerékpárút-hálózat kialakítását szorgalmazzák. (szűcs) Magyarország történetében még nem volt olyan nagyság- rendű útfejlesztési program, mint amilyen napjainkban való­sul meg állami támogatással — szögezte le Schamschula György a hét végén egy vecsé- si fórumon. A közlekedési tárca első em­bere és a veesésiek Török Gá­bor országgyűlési képviselő közvetítésével ültek össze, hogy megvitassanak egy sor égető problémát. A miniszter beveze­tő szavait senki nem vonta két­ségbe, az autópálya-építkezések ország-világ szeme előtt történ­nek. Ám a veesésiek úgy vélik, ők a múltban és jelenben is ki­maradtak a közút-korszerűsítés áldásaiból. A miniszter is szeretné tudni Török Gábor, majd Molnár Imre polgármester elmondták a túlzsúfolt, Vecsést teljes egészé­ben átszelő M4-es úton gyakori a baleset, az út egyik oldaláról átjutni a másikra napközben szinte lehetetlenség. Ehhez adó­dik a nagyfokú légszennyező­dés és a zajártalom, melyből amúgy is kijut a községnek a kö­zeli repülőtér miatt. A panaszok végén azonos kérdés állt: mikor épül meg az MO-ás autópálya Vecsést elkerü­lő szakasza? A miniszter vála­sza rövid volt: azt ő is szeretné tudni. A tervek több változata is elkészült, csupán építési engedé­lyük nincs. Olyan közös nyilat­kozat, ami a térség települései­nek hozzájárulását tartalmazná. Az érintettek álláspontját így le­het összegezni: épüljön meg a sztráda, de ne a mi közigazgatá­si területünkön, viszont minél közelebb hozzánk. — Egy demokratikus kor­mány nem élhet az erőszak esz­közével. Nem is fogunk. Sze­mély szerint sem vagyok hajlan­dó az önkormányzatokkal hada­kozni — mondotta Schamschu­la György. — Amíg nincs meg­egyezés, addig nem épül errefe­lé az MO-ás! Valami azért mégis lesz, .s ez nem csak Vecsésnek kedvező, hanem Üllőnek, Monomak és Monorierdőnek is. A miniszter bejelentette, hogy elkészült a ter­ve annak az összekötő útnak, amely Albertirsánál vezeti majd át az M4-es forgalmát az M5-ös- re, s így a négy község mente­sül az átmenő forgalom „áldása­itól”. Az építkezéshez szüksé­ges pénz megvan, a munkálatok már az idén elkezdődnek, s jövő tavaszra elkészülnek. (Ar­ról most nem volt szó, hogy mi­ként fog megbirkózni az új kihí­vásokkal az M5-ÖS pesti betor- kollása, a Nagykőrösi út és a Határ úti elágazások. Feltehető­en a tárca egyeztetett a kérdés­ben érintett XIX. és XX. kerüle­ti önkormányzatokkal.) Költözzenek ki a vállalkozások! A közúti problémák mellett a tö­megközlekedés is terítékre ke­rült, köztük a vonatok állapota, az utazási térítés és a Vecsésre kijáró kék buszok útvonalai. A miniszter láthatóan feszélyezet- ten, de végül is kimondta: első osztályú étteremhez első osztá­lyú vendég kell. Az általánosí­tás kizárásával elmondhatjuk, ez az, ami nálunk még hiány­zik! Sok esetben akkor sem int­jük rendre az utastársat, ha ezt indokolttá tenné a viselkedése. Az utazásiköltség-térítéssel kapcsolatban Schamschula György sajnálattal közölte, bár erről nemrég kormányhatározat döntött, ez a határozat csak az állami szektorra érvényes. Ma­gánvállalkozókat nem lehet kényszeríteni a térítésre. — A végleges, mindenki szá­mára jó megoldás az volna, ha a vállalkozások költöznének ki az agglomerációs övezetekbe — mondotta a miniszter. — Ami pedig a kék buszok útvonalát il­leti, ebben a BKV-nak és az ön- kormányzatnak kell szót érte­nie. Ez nem tartozik a tárca ha­táskörébe. Mi a haszna a méréseknek? A Ferihegy I. és II. zajártalmai­ról megoszlottak a vélemények. A polgármester egy pozitívnak (is) értékelhető minősítésére a Légiforgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság képviselője rögtön le­csapott. Ezzel is igazolva, hogy a térségben jelentősen csökkent a repülőgépek okozta zaj, mi­után a Malév és a külföldi társa­ságok korszerű géptípusokra „szálltak át”. (Mellesleg tavaly a kiskunlacházi repülőtér meg­építése körüli vitákban pont az volt az egyik érv: mentesíteni kell a Ferihegy körüli települése­ket és Pest peremét a zajártalom­tól.) Mint azt az LRI illetékese közölte, a repülők útvonalát és zajkeltését műszerek rögzítik. Aki letér vagy eltér, bírságot fi­zet. Arról sajnos nem esett szó, hogy mi ebből a haszna a zajt el­szenvedőknek, a vecsési polgá­roknak. (matula) A tavasz beköszöntével nemcsak a határban és a kiskertek­ben, udvarokban kerülnek elő a kertészszerszámok, hanem a köztereken is. Képünkön Vácszentlászló központjában, a hősi emlékmű parkjában, Puszti Lászlóné metszi a rózsákat. A tél megviselte a töveket, de a park megszépül a nemzeti ünnepre Balázs Gusztáv felvétele Peches hétvége Rosszul sikerült a hétvégéje annak az idős férfinak, áld nyugalmasan éldegél egyik — öregek számára létesített — szociális otthonban, de el­határozta, hogy egyszer kirúg a hámból. A göd felsői „De­rű” kocsmát választotta, ott ürítette az egyik poharát a másik után. Rövidesen mellé­ült egy hölgy, aki ugyan szép­nek vagy ápoltnak nem volt nevezhető, de négy évtized­del fiatalabb nála, és nagyon barátságosan viselkedett. Any- nyira, hogy rövidesen meg is hívta az öregurat a lakására. Az említett lakásban népes társaság tartózkodott. Törté­netünk főszereplője rövide­sen kijózanodott, amikor ész­revette, hogy eltűnt a diplo­matatáskája. Ebben volt ugyanis ötvenezer forint érté­kű postatakarékjegye és háro­mezer forintja. Keresni kezdte a tulajdonát, mire néhány ökölcsapással jobb belátásra bírták és kidob­ták. A kárvallott nyomban a rendőrségre ment, és el is ve­zette a nyomozókat a házhoz. A rendőrség őrizetbe vette a 31 éves F. Istvánnét, a 35 éves B. Jánost és a 34 éves T. Gábort. Mind a hárman már korábban is büntetve voltak. (G.)

Next

/
Thumbnails
Contents