Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12 / 36. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 12., SZOMBAT 3 ’56-os sortüzek nyomozása Újabb letartóztatásokról döntött a bíróság Változhat a munkanélküliek ellátása Nagymaros: inkább fejlesztés A Fővárosi Főügyészség az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatban elrendelt nyomozásokról a következő közlemény kiadását kérte a távirati irodától tegnap. „A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári és az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortüzek ügyében 1994. február 7-én és 8-án több, az emberiség elleni bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt hallgattak ki és vettek őrizetbe. A büntetőeljárás alá vont személyek a nyomozások adatai szerint sorozatlövő fegyvereikkel a tömegbe lőttek. Mint ismeretes, a sortüzek számos halott és sebesült áldozatot követeltek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság február 11-én az ügyészség indítványára a gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba helyezte. A bírói végzések a gyanúsítottak és védőik fellebbezése folytán nem jogerősek... * Az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz ügyében folyó nyomozás során a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy hónapi időtartamra letartóztatta D. Ferencet és M. Tibort. A Mándoky Imre bíró, bírósági főtanácsos által kiadott végzés szerint a gyanúsítottakkal kapcsolatban megállapított tényállás alkalmas az emberiség elleni bűncselekmény megállapítására. A bíróság szerint a gyanúsítottak szabadlábra kerülése veszélyeztetné a büntetőeljárás sikerét. Az 1956. október 26-án Mosonmagyaróváron a határőr laktanya előtt történt sor- tűz-ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte a letartóztatását F. Lajos és H. Sándor volt határőr sorkatonáknak. A Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal indítványa alapján a gyanúsítottak azzal, hogy karabélyból, illetve géppuskából a tömegbe lőttek, emberiség elleni bűn- cselekményt valósítottak meg. A bíróság végzése szerint a nyomozás még nem derítette fel a bűncselekmény ösz- szes elkövetőjét, illetve eddig még nem sikerült minden gyanúba fogható személyt kézre keríteni és kihallgatni. Amíg az összes érintett személy kihallgatása nem történik meg, addig az összebeszélés, illetve a bizonyítékok eltüntetésének a veszélye fennáll. F. Lajos és H. Sándor letartóztatása március 11 -éig tart. A bírói döntés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek, amelynek azonban halasztó hatálya nincs. A kormány javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvány módosítására — jelentette be Kiss Gyula munkaügyi miniszter a tegnapi szóvivői tájékoztatón. A módosítások egy része — miként a miniszter ismertette — a mielőbbi munkába állás elősegítését célozza. Ennek érdekében azt javasolja a kormány, hogy a munkanélküliek — bejelentési kötelezettség mellett — legfeljebb három hónap időtartamra munkát vállalhassanak, s erre az időre szüneteltetnék a segély folyósítását. Ezt a korrekciót az tette indokolttá, Demszky kontra Gödöllő? Demszky Gábor szerint abszurd és egyúttal komikus helyzetet teremtett a kormányzat azzal, hogy az ország legnagyobb önkormányzatának médiapályázatát érdemben meg sem vizsgálva, protekcionista módon saját kedvezményezettjének, egy gödöllői tévétársaságnak adta oda a főváros által is megpályázott budapesti közszolgálati frekvenciát. A főpolgármester nem hivatalos forrásból értesült a kérelmeket véleményező tárcaközi bizottság határozatáról. A főpolgármester a távirati irodának nyilatkozott. Lapunk munkatársa ezzel kapcsolatban Gémesi Györgytől, Gödöllő polgármesterétől megtudta, hogy a kérdéses pályázatot a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetségének Alapítványa nyújtotta be, melynek valóban Gödöllő a székhelye. A frekvenciakérelem viszont több száz önkormányzat érdekeit szolgálja — köztük például a budapesti IX. kerületét. Úgy tűnik, az Alapítvány az önkormányzati demokráciáért pályázatát elismerik, tehát lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzatok az eddiginél nagyobb súly- lyal jelenjenek meg a televízióban. Esetleg akkora súllyal, melyet meg is érdemelnek... (b. g.) (Folytatás az 1. oldalról) A rövid ünnepségen, melyen jelen volt Bölcskei Imre helyettes államtitkár, Roszík Gábor és Körösfői László országgyűlési képviselő, Gémesi György Gödöllő és Tóth István Túra polgármestere, Székely Lajos, a Digitel 2001 Rt. vezérigazgatója, Szathmá- ri Géza, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatója tekintett visz- sza a régóta várt építkezés előzményeire. A tervezés 1991-ben kezdődhetett el, s 1992-ben versenypályázatot írtak ki a kivitelezésre, amit 15 pályázó közül a helybeli Architekton Rt. nyert el. Munkáját köz- megelégedésre végezte. A hogy a hatályos szabályok értelmében megszűnik a munkanélküli státusz akkor is, ha az egyén csak rövid időre helyezkedik el. Áttekintette a kormány a nagymarosi vízlépcső elmaradása miatt szükséges munkálatokat — jelentette be a továbbiakban Juhász Judit. A szóvivő elmondta, hogy elfogadta a kabinet azoknak a megkezdett munkáknak a befejezési programját, amelyek félbemaradtak a vízlépcső építésének leállításakor. A koncepció — több lehetséges változat vizsgálata után — eltekintett az eredeti állapot helyreállításától. Ahelyett a fejlesztést, a megkezNégyezer forintos jövedelemkiegészítést javasol a Népjóléti Minisztérium a betegágy mellett három műszakban dolgozó ápolónők számára — jelentette be Surján László népjóléti miniszter azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen egyebek mellett a közalkalmazotti törvény végrehajtásának feszültségeiről esett szó. A törvény eddig is lehetőséget nyújtott ugyan számukra pótlékok fizetésére, ám mindezt a kórházak megítélésére bízta, és nem tette kötelezővé. Megélhetési gondjaik enyhítésére az eddigi kormányrendeleten mindenképpen változtatni kell, s az A/l kategóriás alapbér 50 százalékáig meg kell adni a pótlékot — hangoztatta az egészség- ügyi tárca vezetője. Gulyás Judit, az Egészség- ügyi Dolgozók Demokratikus Szövetségének elnöke aggodalmát fejezte ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója által kiadott körlevéllel kapcsolatban, amely szerint még nincs meg az elegendő pénz az egészségügyi közalkalmazottak bérének törvényben előírt kifizetésére. Bár a kórházakból jelzett igények felmérése még tart, a rendelkezésre álló összegek eleszerkezetépítés kezdeti szakaszában a Gödöllő és térsége távbeszélő szolgáltatásának bővítésére vállalkozó Digitel 2001 Rt. ésszerű javaslatot tett arra, hogy a tetőtérben kellene elhelyezni az új digitális központot, a pincében a kiszolgáló berendezéseket. Ezt el is fogadták, s a posta jó példája lesz egy épület többcélú hasznosításának. Schamschula György miniszter rövid köszöntőjében elmondta: örömmel fedezte fel, hogy a hivatal dolgozókat keres. így nemcsak a kivitelezés ad munkát, hanem az Üzemelés is. Az épület bejárása után a miniszter érdeklődéssel kérdett munkáknak az új helyzet igényeinek megfelelő befejezését, átalakítását tűzte célul. Figyelembe véve az állami költségvetés teherbírását: a tervezés ebben az évben, a kivitelezési munkák pedig 1996-ban; a nagymarosi körgát elbontása, valamint a Duna-meder és a nagymarosi, illetve visegrádi parkok helyreállítása után kezdődhetnek meg. A kormány a jugoszláviai szankciós veszteségek csökkentése érdekében továbbra is aktív diplomáciai fellépést tart kívánatosnak mind az ENSZ-ben, mind a világszervezet keretein kívül — húzta alá a szóvivő. gcndőek a törvény végrehajtásához — jelentene ki Pusztai Erzsébet államtitkár. A törvényben előírt összegeket a dolgozóknak meg kell kapniuk. Amennyiben az intézmény azt jelzi, hogy a bérek kifizetése miatt működésében zavarok keletkeznek. akkor a finanszírozó, a tulajdonos, a kórházszövetség és a Népjóléti Minisztérium szakértőiből álló bizottság megvizsgálja az intézmény működését, javaslatot tesz az ész- szerűsítésre, vagy szükség esetén a kiegészítő támogatásra. A Népjóléti Minisztérium kórház-kiegyenlítő programokra szánt keretéből pályázatot hirdet a kórházátvilágítás költség- vetési támogatására. Az utóbbi hetekben az egészségügyi dolgozók körében feszültség alakult ki amiatt, mert nem közismert, hogyan érvényesülhet a teljesítmény-arányos finanszírozási rend mellett a közalkalmazotti törvényben foglaltak szerinti béremelés. Kételyek támadtak amiatt is, hogy az egészségügyi finanszírozásra szánt összegek 35 milliárd forintos növekedése elegendő-e a közalkalmazotti törvény végrehajtásához, úgy, hogy az intézmények működőképessége biztosítható legyen. T. Á. dezte: — Mikor ünnepelhetjük a telefonközpont átadását? A találó válasz nem maradt el: — Ez önön múlik, miniszter úr! (Mint az ország számos más területén, Gödöllőn és térségében is tízezrek várják a döntést a koncessziós telefonpályázatok ügyében.) A gödöllői postahivatal számos újdonsággal szolgál. Az igazgatóság területén szereltek fel először felvonót a mozgássérültek részére. A Posta Fejlesztési Intézet jóvoltából többnyelvű tájékoztatást nyújt egy számítógép a postai szolgáltatásokról, szükség esetén ki is nyomtatja az információkat. Balázs Gusztáv A nosztalgiázó álmodozó Ezt tessenek hallani: „A kérdés elvi szinten már régen fölmerült, erőteljes indíttatást azonban az 1956-os „megemlékezés” adott feltevéséhez. Javaslatom lényege, hogy semmiféle naptári vagy nem naptári ünnepet ne emeljünk iskolai szintre — ezen természetesen a kötelező részvételt értve.” Az ’56-os megemlékezés nyilván oly mértékben irritálta Tóta Árpádot, a Trefort Ágoston ELTE Gyakorló Gimnáziumban, hogy elhatározta (ahogy magát nevezi, a Független Álmok Közössége nevében hol a közössége szót két ötágú csillag fogja közre), szimpatizánsokat gyűjt azok között, kik azt szeretnék: a középiskolákban semmiféle ünnepen ne legyen kötelező a részvétel. A Független Álmok Közössége név tudjuk mire utal, ám maga a felhívás egyértelműen azt a moszkovita szemléletet tükrözi, amely szemlélet jegyében 1956-ban a Szovjetunió föllépett Magyarországon. Tóta Árpád nem a szabadelvűség megszállottja, hanem olyan ember lehet, aki minden bizonynyal iszonyodva veszi tudomásul, hogy 1956 évfordulóját évről évre megünnepeljük ugyanúgy, mint Szent István király ünnepét, avagy március 15-ét. Á kádári diktatúrában más ünnepeket ünnepeltetett a hatalom, olyanokat, amelyeket a magyar nemzet soha nem tudott elfogadni. Éppen ezért komoly gond, hogy a valóban ünnepnapokat méltóképpen élje át a nemzet, hiszen ki ne tudná, aki a múltját képtelen megünnepelni, az nem valószínű, hogy a jövőjét építeni tudja. A „FÁK” közleményt végigolvasva erős a gyanúm, Tóta igenis szeretne ünnepelni, méghozzá ötágú csillagok alatt április 4-én és november 7-én. Senki nem fosztja meg ettől a jogától, még egy szoborparkot is tudok, ahová nyugodtan elzarándokolhat e , jeles” napokon, ám jó tudni: ilyen jellegű „független” álmait már a független államokban sem tudná valóra váltani. (Vödrös) Megújul a főszékesegyház A tavaly pusztító tűz után — mikor az esztergomi bazilika tetőzetének egy része megsemmisült — idén elkezdőidnek a helyreállítási munkálatok az építési engedély jóváhagyása után. Ennek első jele, hogy egy ötven méternél magasabb toronydarut állítottak fel az épület előtt MTI-felvétel Gyógyír az egészségügyben Kötelezővé válik a pótlékok kifizetése Következik a Digitel?
