Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP HETI ÖTPERCES 1994. FEBRUAR 5., SZOMBAT Benedek István hozzászól A befejezetlen múlthoz A húszas években a magyarság szegény és gazdag parasztok­ból, nehezen élő munkásokból és tisztviselőkből, kispolgárok­ból és nagypolgárokból, földbir­tokosokból és arisztokratákból tevődött össze, ezenkívül volt egy értelmiségnek nevezett réte­ge, amely sem származásában, sem mentalitásában nem volt egységes, szerepe az ország szellemi és gazdasági életében mégis meghatározó. A történelmi háttér ismeretében — elveszített hábo­rú, Trianon — nem szorul magyarázatra, hogy e sok kü­lönböző, sőt ellentétes gondolkodású és érdekű magyar egyetlen dologban értett egyet: a fájdalomban, amit a trianoni veszteség miatt érzett. Volt, aki hangosan, volt, aki csöndben, de irredenta és revizionista volt min­denki: bízott abban, hogy előbb-utóbb visszakapjuk vagy visszaszerezzük azt, ami az általános hit szerint a magyarság jogos tulajdona volt: az egész Kárpát-me­dencét. Hogy a rossz magyar bel- és külpolitikának, ne­vezetesen az idegenek parttalan befogadásának és a kül­föld hiteles tájékoztatása teljes hiányának is volt vala­melyes szerepe az ország megcsonkításában, erre akko­riban nemigen gondoltunk, sőt azóta is csak gondolunk rá, de ugyanezt a két hibát folyamatosan elkövetjük. Eb­ben főként az értelmiség a ludas, értelemszerűen neki kellett volna és kellene ma is hivatása magaslatán állani. A „baloldali radikális értelmiség”, amely a polgársá­gon át az ország szellemi életét szerette volna irányíta­ni, s részben irányította is, a tanácsköztársaság után meghasonlott önmagával. Igen, mert a tanácsköztársasá­gért felelősnek érezte magát, noha nem értett egyet ve­le. Haladó volt és szociális, itt-ott kommunista is, de az­zal a kommünnel, amit Kun Béláék megvalósítottak, semmiben nem értett egyet. A valóságban minden más lett, mint amit ők kávéházi beszélgetéseikben naivul el­képzeltek, progressziónak, sőt szociális forradalomnak reméltek. Ezernyi könyv, elemzés, magyarázkodás je­lent meg erről azóta, mégsem sikerült egyértelműen tisztázni, miféle csapdának estek áldozatul. Meg sem próbálok az ezerhez ezeregyediket fűzni, csupán rögzítem a tényt: apám nemzedékének az a ré­sze, amelyik nemzeti és internacionális, szociális és li­berális tudott lenni egyszerre, ott állt egy vesztes hábo­rú és bukott forradalom után, amely nem az ő háborúja és nem az ő forradalma volt, mégis nyakába szakadt a felelősség és vállalni kényszerült a bűnbak szerepét. Olyan pillanatban, amikor Mohácsnál súlyosabb vesz­teség érte az országot. Nem vagyok történész, és a történészek sem tudják egyértelműen megmondani, ki és mi felelős a történele­mért, jelen esetben: Trianonért. Bölcs magyarázataik mögött politikai, ideológiai, valláserkölcsi, szociológiai és egyéb elképzelések, előítéletek állanak. Valamelyes igaza az egymással ellentétes magyarázatoknak is le­het, kielégítő válasza egyiknek sincs. Nem is szorul magyarázatra, miért tépték darabokra hazánkat a körülvevő népek. Egyfajta „kettős.honfogla­lást” hajtottak végre: előbb beszivárogtak az országba, behívva vagy hívatlanul telelakták, aztán anyaországuk mohón magáénak követelte mindazt — sőt annál többet is —, ahol honfitársai éltek, s mivel ereje és nyugati tá­mogatása megvolt hozzá, elvette. Rablás volt, de politikailag érthető rablás. Nem új­donság, hogy a történelem erőszakos rablásokból áll. S az. sem, hogy a rabló és megrablott gyűlölik egymást, miközben kölcsönösen félnek is egymástól. Magyarázatra az szorul, miért fél az erősebb a gyen­gébbiktől? Könnyű megmagyarázni: azért, mert tudja, hogy nincs igaza. Ezer évvel ezelőtt se jogi, se történel­mi magyarázkodás nem kellett ahhoz, hogy az erősebb leigázza a gyöngébbet. A XX. század ennél kényesebb: az agresszióhoz indokot vagy ürügyet kíván. Ha a tria­noni paktum beérte volna az etnikai határokkal, megvol­na a kellő indok, de a hárommillió vagy még több ma­gyar elszakításához ez nem elegendő jogalap. Ürügy kellett, letagadott valódi történelem, mesterségesen gyártott áltörténelem. És fennmaradt — sőt egyre job­ban gerjed — a tolvaj örökös félelme attól, hogy a ha­zugságon rajtakapják. A történelemben nincs befejezett múlt. Alkalom szü­li a határokat is meg a változásokat is, az ellenséget pe­dig az érdek szüli. Nekünk nem a román nép a legna­gyobb ellenségünk, sem a szlovák, hanem a francia dip­lomácia, amely titkos alkuban már 1916-ban — az első világháború közepén — Romániának ajándékozta Er­délyt, így akarván francia érdekszférát és szükség ese­tén harci támaszpontot szerezni Németország háta me- gett. Ehhez persze az kellett, hogy teljesen hazug kép alakuljon ki bennük Magyarországról, ami Benes, Titu- lescu et Co. jóvoltából megtörtént, s közel nyolcvan év után is tartja magát a francia közgondolkodásban. A négy évtizedes bolsevik közjáték elegendő volt ah­hoz, hogy az irredenta szólamokat kitiltsa a közhaszná­latból, ugyanígy a Csonka-Magyarország és Nagy-Ma- gyarország fogalmakat is, fasisztának bélyegezve min­denkit, aki hangot adott fájdalmának, aggodalmának és hazaszeretetének, de ahhoz nem, hogy a magyar érzést kiölje a lakosság és a határon kívül élő magyarság több­ségének szívéből. Az ez irányú propaganda jelentős eredményei tagadhatatlanok, de nem elsöprők. A mód­szer talán hatásosabb lett volna, ha valamiféle érvelés­sel próbálják leszoktatni nacionalista érzelmeikről a ma­gyarokat, de ennek hiányában a puszta lefasisztázás, le- nacionalistázás éppoly kevéssé bizonyult hatásosnak, mint az agyonhallgatás. Arra viszont jó volt, hogy meg­ossza az országot a szélsőbal, a szélsőjobb és a centra­listák közt, negyediknek ide sorolhatjuk a közömbösek egyre növekvő táborát. Ez a végeredmény természetes, de nem örvendetes. A szélsőjobb arra hivatkozik, hogy nem fasiszta, ha­nem „igaza van”. És valóban nem fasiszta, és valóban sok tekintetben igaza van, hiszen a jogos magyar igé­nyeknek akar érvényt szerezni. Sajnos azonban a politi­kában a hatalom nagyobb úr az igazságnál. Szélsőjob­bék nem mérik föl a veszélyhelyzetet, amikor nagy han­gon hirdetik sokszor jogos szólamaikat. A szélsőbal nem hivatkozik semmire, hanem csörgeti zsebében a sok pénzt, amit részben az országtól lopott el, részben külföldi elvbarátaitól kap. A pénz nagy úr, sok embert megszédít. És mivel az emberek nagy része kapzsi és buta, szívesen elhiszi, hogy jobb dolga volt és jobb dolga lesz a kommunizmusban. HIRDETÉS Ez a két szélsőség kitűnően tudja önmagát reklámoz­ni. Ennek az ellenkezője áll a centralistákra. Anyagi­lag és szellemileg óriásit emeltek az országon, de olyan ügyetlenül, hogy a lakosság nem veszi tudomá­sul. Egy nagyon szerény kisebbségtől eltekintve az or­szág népe jól él, sőt tekintélyes része a kelleténél is jobban, közben úgy panaszkodik és szitkozódik, mint ..., de inkább nem mondom ki a hasonlatot. És ez nem is lehet másképp, mert amíg csak papíron működik az igazságszolgáltatás, a jogállamiság, az alkotmányos­ság, addig a demokrácia a visszájára fordul, és könnyű dolga van a liberális sajtónak, ha minden napra új bot­rányt akar tálalni. A lakosság ebbe beleunt. Nem lehet négy éven át ígéretekkel és balkezes intézkedésekkel etetni az orszá­got. Vagy ha lehet — mert hisz lehet —, nem büntetle­nül. A lakosság elfordult a politizálástól, hozzáfogott önkezűleg építeni a sorsát. Panasz ide, panasz oda, új házak épülnek (s végre szépek is!), gyárak működnek, termőföldek bevetve, a paraszt hízik, a polgár nyugati­ra cseréli a gépkocsiját, a farsangi bálokat kiadós disz­nótorok fogják követni, a politikusok buzgón jelölik önmagukat miniszterekké, és a nyomor országában úgy folyik ostobaságokra a pénz, mintha Dárius kin­csével rendelkeznénk. Itt-ott még jótékony célra is jut belőle. Nem is volna itt semmi baj, ha nem lennének külső és belső ellenségeink, és ha volna legalább egy meg­bízható szövetségesünk. Nem afféle brüsszeli hiimmö- gők vagy washingtoni hazudozók, hanem egy erős fic­kó, aki nem az ellenfelek propagandája alapján alkot véleményt rólunk, és akivel kölcsönösen egymást segí­tő viszonyba szövetkezhetnénk. De hát ilyen nincs, és ha nemzetközi hírnevünket továbbra is a szomszéda­ink propagandájára bízzuk, nem is lesz. Marad a nem létező erőt fitogtató „igazsághirdetők” csitítgatása, másfelől a lakosság emlékezetének ébren­tartása: hogy mit várhat a bolsevizmustól. Ezért kellene a közömbösekkel megértetni, hogy sa­ját érdekükben mégiscsak tanácsos lesz az urnákhoz el­fáradni, ahol csak annyit kell tudniok, kire ne szavaz­zanak. És nemcsak a saját érdekükben, hanem a többieké- ben is. A tizenötmilliós magyarság érdekében, amely egyre fásultabbá válik, egyre eltávolodik attól, amit korszerű műszóval magyar identitásnak nevezünk. Nemcsak az alacsony születési index miatt pusztu- lunk-veszünk, hanem a közöny miatt is, ami pár évti­zed alatt beolvaszthatja a külhoni magyarságot, elsor­vaszthatja az autonómiák és a kisebbségi jogok amúgy is gyenge kilátásait, és a reménye vesztett anyaországi lakosságból újra kiöli az alig megszerzett demokráci­át, függetlenséget és magyarságtudatot. Arany János mondotta 1861-ben: „Ne csalj, ne csalj, midőn remélni kezdtünk, Még egy csalódás: any- nyi mint — halál”. Erre gondoljatok, közömbösök. APRÓHIRDETÉS ADÁS-VÉTEL ELADÓ Minni Morris Couper 34 éves ki­tűnő állapotban. Tel.: (29)-372-624. (182548/1K) ÁLLÁS Asztalos szakemebereket minőségi mun­kára felvesz a GENÉP KFT. Qsztalosüze- me. Felvétel Kecskeméten a Házgyár terü­letén. Telefon: (76)-329-360. (I81833/2H) Kispest kertvárosában 1 szoba komfortos, teljesen felújított lakás 1 250 ezer forin­tért eladó. Cím: XIX.. Rákóczi u. 65. Ba­lázs. Telefonüzenet: 177-5655. (182236/11K) KERESÜNK külszolgálati eladókat ter­mékbemutatókra, (nem házhozjárás) az ön megyéjében. Ön szabályozza kereseti lehetőségét, munkájával. Mi elvárjuk: — legyen egy partnere, segítse — ápolt, jó megjelenésű —jó kapcsolatteremtő — au­tóval rendelkező — közönség előtt jól be­szélő és jó eladói képességgel rendelkező — telefonon elérhető — kora 25—45 év között. Ha az összes pontot igennel vála­szolta meg, jelentkezzen! Mi ingyen vé­gezzük a kiképzést. Találkozás: Érd Váro­si Művelődési Központ 1-es terem, Alsó u. 9. 1994. február 9-én 10 óra. Fót. Vö­rösmarty Művelődési Ház, 3-as terem, Vö­rösmarty tér 3. 1994. február 9-én 16 óra. (182255/4H) VÁLLALKOZÓI körben jártas, vállalko­zói igazolvánnyal, autóval rendelkező ügy­nököt keresünk a megye területére. Az el­adott gépek után biztos jövedelem! Leve­leket: „Márciusi kezdés 214793” jeligére a kecskeméti Magyar Hirdetőbe. (I82449/2H) Ha ön multinacionális cég munkatársa­ként, fő- vagy mellékállásban, átlagon fe­lüli jövedelemre kíván szert tenni, jó szer­vezőkészséggel és legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, hívja az (53F352-323 telefonszámot. (182610/1K) KÖZLEMÉNY REKLÁMFOTÓS-szaktanfolyam! D2 Fotóstúdió: 114-0595. (I80825/6K) ÉRETTSÉGIZETT FIATALOK FI- GYELEM! Angol & német szuperinten- zív nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam me­nedzserasszisztensi ismeretekkel. A kép­zés időtartama: 1994. február 14-től októ­ber 22-ig. Óraszám: 650 óra. Beiratkozás: hétköznapokon 9—12 óráig a Budapest XIII. kér., Visegrádi u. 9. szám alatt. Tel.: 131-4954. Munkanélküliek tanfolyamunk­hoz a munkaügyi központ támogatását kér­hetik! Atalanta International — a Nyelvis­kolák Kamarája által minősített iskola! (I8I774/2H) VEGYES CSODÁLATOS DÁLIA- ÉS KARDVI­RÁGGUMÓ! Ingyenes, színes árjegyzé­ket küldök postai szállításhoz. 2100 Gö­döllő Pf. 141. Esze Tamás u. 18. Harka ag­rármérnök. (28)-330-995. (179271/28K) ÁGYTOLLTISZTÍTÁS! Párna, dunyha, tűzött dunyha, paplan töltése, készítése, át­dolgozása. Előjegyzésre megvárható! 113-5780. (181024/13K) Keltetőtojás F—1-es febr. 15-től heti 10 000 db eladó. Termékenység 93-94%. Telefon: (34)-342-880, 17 óra után. (181834/1H) CSEPELEN a 152-es busz végállomásá­nál kiadó 2 szoba összkomfortos családi ház, csak igényesnek. A Rákóczi Ferenc úthoz közel 1 hold 600 n-öl szántó kiadó. Kertészkedésre is alkalmas. Érdeklődni: Szabó Pál. Szigetszentmiklós, Árpád u. 17. (182568/1K) Gondtalanul nyaralhat, idős hozzátarto­zói ezalatt nálunk üdülhetnek szép környe­zetben. Hetes turnusok teljes panzióval, orvosi ellenőrzéssel májustól szeptembe­rig. Információ, helyfoglalás: Hunniatours (22)-355-360. (182581/1H) Nyilvánosan értékesítjük 20 000 db/évi kapacitású sertésvágó és -feldolgozó üzemünket, a teljes felszereléssel együtt. Az üzem Budapesttől 7 km-re, az MO-ás csomóponttól 3 km-re helyezkedik el, 5835 m2-es területen. Várjuk érdeklődésüket! Szigetfő Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Szigetszentmiklós, Bercsényi út 14. 2310 Telefon, illetve telefax: (24)-365-203.

Next

/
Thumbnails
Contents