Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
8 PEST MEGYE/ HÍRLAP KULTÚRA 1994. FEBRUÁR 28.. HÉTFŐ Zsámbéki tanárok tiltakozó levele nyomán Besorolásuk nem változott Tiltakozó levelet juttattak el szerkesztőségünkbe a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Gyakorló Általános Iskolájának tanárai „Mit ér a kétszakos tanári diploma 1994-ben?” címen. A cím előrevetítette a levél tartalmát, miszerint az új közalkalmazotti törvény és az azt kiegészítő kormányrendelet besorolásait figyelembe véve „a több évtizede egyetemen vagy tanárképző főiskolán szerzett kétszakos diplomával tanítóknál jóval előnyösebb anyagi helyzetbe kerülhetnek azok a fiatal kollégák, akik először óvónői, vagy tanítói diplomát szereztek, s csak utána választottak valami szakot maguknak... A kétszakos diplomák tulajdonosai megfosztották magukat a lehetőségtől, hogy anyagilag, erkölcsileg a megbecsültebb tanárok közé — az „F” kategóriába — kerülhessenek. A levéllel felkerestük Varga Mária Beátát, a művelődési tárca jogtanácsosát, hogy a pedagógusok sokaságát érintő felvetésekre választ kapjunk. — Az 1993. december 19-én hatályba lépett törvény semmilyen változást nem tartalmaz a korábbihoz képest az egy képzés során kétszakos tanári diplomát szerzett pedagógusokra vonatkozóan — kezdte válaszát a tanácsos asszony. ,— Ők korábban is a „D” vagy „E” kategóriába tartoztak. Csak kimagasló szakmai munka esetén kerülhettek az „F’-be, ha erről az iskolavezetés a fenntartóval megállapodott. — Ebbe azonban személyi, vagy netán ideológiai szempontok is belejátszhattak? TuA zsámbéki romtemplom Erdó'si Agnes felvétele domásom szerint éppen ennek az esetleges szubjektív megítélésnek a lehetőségét kívánta az új törvény elkerülni. — Nem hiszem, hogy e döntések szubjektivek voltak — monda Varga Mária Beáta, noha kérdésemre elismerte. hogy jogász lévén, személyes tapasztalatai nincsenek, majd így folytatta: — Az új törvény nem a fent említett kétszakos tanárokat hozza a korábbinál hátrányosabb helyzetbe, hanem mindazokat a pedagógusokat, akik több diplomával rendelkeznek ugyan, de munkakörük betöltéséhez csak az egyikre van szükség. A jelenlegi szabályozás kulcsszava ugyanis a „munkakör ellátásához szükséges” diploma, a korábbival szemben, ahol a „munkakör ellátásával összefüggő" második vagy további diploma is a besorolás alapja volt. Tudom, hogy ez sokak számára fájdalmas. Mert állítom, hogy a korábban ,,F’ kategóriába sorolt pedagógusoknak legalább 70 százalékát érinti. De éppen a kétszakos tanárokkal szemben igazságosabb ármódosítás a két egyszakos tanári diplomával rendelkezőnek az „F’-ből való kizárásával. — Kiket kell tehát kötelezően az „F” kategóriába sorolni? — Azokat a különképzé- sek során diplomákat szerzett pedagógusokat, akik hat-, vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 9. évfolyam alatti évfolyamokon tanítanak. Éppígy azokat az általános iskolában tanító pedagógusokat is, akik tanítóként felsőfokú tanítóképzőben szerzett, szaktanárként tanárképző főiskolai diplomájukat is használják munkaköri feladataik ellátásában. A zsámbéki levélben említett óvónői végzettséget csak akkor lehett figyelembe venni, ha például óvodáskorúak számára a szaktanár iskola-előkészítőt tart. — Nincs tehát lehetőség arra, hogy a besorolásnál a magasabb fokú végzettséget (ami bizonyára magasabb fokú tudással is együttjár) figyelembe vegyék? — A tudományos fokozattal rendelkezőket kötelezően az ,JF’ kategóriába kell sorol— A kötelező ,,F’ kategóriába sorolt pedagógusok fizetéskiegészítését a költség- vetési törvény szerint már ismert pénzügyi konstrukcióban biztosítja a költségvetés — mondta a tanácsos asz- szony. — Ha azonban az iskolavezetés kimagasló szakmai munka alapján kíván egy kollégát az „F” kategóriába sorolni, erről előzetesen fenntartójával meg kell állapodnia. Mert a bérkiegészítés anyagi fedezetét, vagy a fenntartónak kell biztosítani, vagy önálló (vagy részben önálló) gazdálkodású iskolák ni, illetve egyes posztgraduális diplomák birtokosait is. Nevezetesen azokét, akik olyan képzésben vettek részt, amelyhez szükséges volt egy alapfokú diploma. Gondolok itt például a gyógytestnevelés végzettségű testnevelő tanárokra. A magas színvonalú szakmai tudás szerint magasabb kategóriába sorolásra csak lehetősége van az iskolának, ha ebben a fenntartóval megállapodtak. — A magasabb végzettség, a pályán eltöltött hosszú évek ne vonnának maguk után kötelezően nagyobb (erkölcsi) anyagi elismerést? — Kategórián belül — mint korábban — ma is három évenként emelkedik a tanári fizetés. A magasabb végzettségű pedagógus ugyanakkor általában kiemelt közalkalmazotti osztályba kerül. Varga Mária Beáta végül megjegyezte: sok ezer levél és telefon alapján szövegezték meg a törvény végrehajtási rendeletének tudósítását. * esetén az oktatási intézmény saját költségvetésből is „ki- gazdálkodhatja”. Ez utóbbi esetben is szükséges azonban a fenntartó beleegyezése, mert előfordulhat olyan év, amikor az iskolai költség- vetésből nem tudják biztosítani a szükséges bérkiegészítést és ilyenkor szükség lehet a fenntartó anyagi támogatására a garantált bérek kifizetéséhez. Ugyanez a szabály vonatkozik a főtanácsosi, fő- munkatársi, tanácsosi és munkatársi címek adományozására is. D. Veszelszky Sára Az önkormányzati fenntartású iskolákban a kötelező és a lehetséges „F” kategóriába sorolás pénzügyi vonatkozásairól Bencze Mártát, a Pénzügyminisztérium tanácsosát kérdeztük meg. A szó, amely egymás közelébe visz Egy antológia margójára Kétségek közepette szoktam fordításköteteket kézbe venni. Mint egykor műfordításra kényszerült íróember, magam is tapasztaltam, hogy az esetenként amolyan pótcselekvés, tesszük, hogy legyünk alapon, ha netán a saját íróasztalunk le-ledob magáról, vagy ha a hatalom kényszere miatt (a három T-re gondolok a „szépséges diktatúra idejéből”!) mást meg sem engednének... Márpedig írni kell, hát ott a másik nyelv költészete, prózája. Mindenképpen kell azonban lennie egy másik „műfordítói állapotnak” is: amely az önzetlen megismertetést, értékátadást tételezi fel. Azért, hogy jobban megismerjük egymást — szomszédok, másként és másokért gondolkodók, de akik közösek abban, hogy egyetlen eszközük az anyanyelvűk — az önmaga színárnyalataiban annyira változatos és gazdag anyanyelv. Az a fordító, aki így közeledik a másikhoz, a mássághoz, aki nem intő szóra ül az idegen szövegek eresze alá, az talán ebbe a nyelvi sokszínűségbe és gazdagságba is hamarabb bele tudja élni magát. Erre az esetre illik az a megfogalmazás, mely szerint a műfordítás palló a kultúrák között, amelyre lépve mások izzását, lelki rezzenését a magadéval helyettesíted; a legbecsületesebb vásár, hiszen any- nyit adsz önmagadból, ameny- nyit magadévá tudsz tenni... Ezekkel a gondolatokkal vettem kezembe a Pilisszentkeresz- ten született Fuhl Imre által szerkesztett versantológiát, a Levetkőztetni a szavakat (Vyzliect sióvá) című kiadványt, amely a Magyarországi Szlovák írók Egyesületének támogatásával látott (megkésve) napvilágot 1993-ban. Az antológia a hazai nemzeti kisebbségek lírikusai közül válogatva (mellettük az csehországi és szlovákiai, jugoszláviai és romániai, valamint a tengeren túli szlovák költőket is megtaláljuk) ad ízelítőt Közép-Európa költészetéből: az egymásra utalt és egymást gazdagító kultúrák ösz- szefüggéseit jelezve. Az antológia összeállítója a maga hétköznapjaiból — s bizonyára a maga bőrén érezve tudja, hogy az egész emberiséget fenyegető-foglalkoztató gondok a kisebbség esetében hatványozottabban jelentkeznek. A kisebbségi gondok Európa gondja — hiszen ami itt többségi, az példának okáért Kolozsvárt már nem az, Szabadkán sem, és Duna- szerdahelyen is kisebbségi. Fuhl Imre eleddig egyedülálló antológiájában ezért van helye a kolozsvári Kányádi Sándornak, a montreali Vladimir Machajdiknak, vagy az Arad melletti Dagmar Anokovának — a magyarországi szlovák, cigány, német és szerb költők sorában. Sok közöttük a Pest megyei: Alexander Kormos pilisszántói, Gregor Papucek pilis- szentkereszü, Petur Milosevic Budakalászon él. És ez így van jól. A műfordítás , jósága”, esztétikai értéke ilyen meggondolásból szinte másodlagos kérdéssé minősül, hiszen az első lépések, az egymás megértéséért tett mozdulatok kezdetben akár Imrich Fuhl botladozóak is lehetnek. Mégis azt kell mondanunk, igényes műfordítások válogatása a Levetkőztetni a szavakat című kötet. Ennek csak véletlen történelmi fintora a Közép-Európába épp most dúló vérontások sora — véletlen, de intő és megnyu- gató jel: líránk, anyanyelvi kultúráink nem egymást megsemmisítő, hanem egymást kiegészítő részek. Lám, egyetlen kiadványban gyönyörűen megférnek! Bágyoni Szabó István / Fogadalomszobor Erden Mint arról lapunkban már hírt adtunk, tegnap délelőtt különös „szoboravatásra” került sor Érden: Domonkos Béla, helyi szobrászművész Szűz Máriát ábrázoló szobrát — a Bukovinából származó székelyek fogadalomszobrát — szentelték fel a postástelepi karmelita templomban. Közreműködött (többek között) Káka Rozália és a Bukovinai Székely Asszony- kórus. Képünkön Domonkos Béla alkotása látható Színházi napok Dunaújvárosban Tavaszi színházi napokat rendez — immár harmadik alkalommal — márciusban-április- ban a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. A március 14-én kezdődő rendezvénysorozatot keretében több budapesti és vidéki színtársulat mutatkozik be produkcióival, s láthatják a nézők a dunaújvárosiak saját rendezésű darabjait is. A veszprémi társulat előadásában Shakespeare Lear király című drámáját. Budapesti Kamaraszínház művészeinek tolmácsolásában Edward Knoblauc A faun című vígjátékát és Thomas Bernhard A színházcsináló című darabját, a kaposváriak vendégjátékaként pedig Bertolt Brecht—Kurt Weil Koldusoperáját tekintheti meg a közönség. Komárom-Esztergom megyében jó néhány népművészeti rendezvény teremt bemutatkozási lehetőséget az alkotóknak a következő hónapokban. Március 13. és 15. között Bakonyszombathelyen rendezik meg például az első bakonyi amatőr népművészeti fesztivált, amelyre a térség népzenei, néptánc-, és népdalköreit várják. Az elképzelések megvalósítását támogatja Komárom- Esztergom Megye Közgyűlése. Balassi és Madách videofilmen Portrék, tájak, életutak a történelmi és a mai Nógrádban munkacímmel videofilm sorozatot készít a Salgótarjáni Városi Televízió stábja ismeret- terjesztési, oktatási célra. A mindeddig mozgóképes hetilapként működő tévé első értékmegőrző vállalkozása ez, mely a most felújított stúdió „vizsgamunkája” s lesz. A már elkészült sorozatterv szerint 15—20 perces filmeken mutatják be a megyében élt irodalmi és történelmi nagyságokat. Elsőül a Balas- si-évforduló kapcsán A végek dicsérete költőjét, aki kékkői várából átjárva kitartóan ostromolta szerelmével a somoskői várban lakó Losonczy Annát. Balassit követően videofilm készül Mikszáth Kálmánról, Madách Imréről, Benczúr Gyuláról, Szontagh Pálról, Ferenczy Terézről, Komjáthy Jenőről. A több évre munkát adó ismeretterjesztő sorozat részeként megörökítik Nógrád híresen szép tájait, valamint filmre viszik a megyében ma élő alkotókat. A tervek szerint még az idén öt munka készül el. Fesztivál a Bakonyban
