Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26 / 48. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITELET 1994. FEBRUAR 26., SZOMBAT Hatalom és szabadság A hatalom és szabadság, az erőszak- és kényszermentes hatalom nagy kérdése a mi századunknak. Ha ma, a század végén nem az, akkor az baj. Hitéletünk útján elmélkedve azt kell mondanunk, a kérdések megoldása ismét Isten lényében van. Ő a teljes szeretetegység, ahogy az ökumené- ról írtunk. Ezért kíván mindig önkéntességet. Ezért volt Izrael élete sokkal szabadabb, mint más népeké: bár sok bűnük volt, de Isten jó törvényekkel vezette őket. Ezért nem volt Izraelben soha eretnekégetés, pogányüldözés, vagy efféle. Pedig az Úr szigorúan megtiltott minden bálványimádást, de erőszakot, üldözést nem engedett. Az antiszemitizmus ma is káros, mert nekünk imádkozni kell, vajha ők is megismernék Jézusban megváltójukat. Ugyanakkor a zsidóknak nem kell antiszemitizmust keresni ott, ahol nincs, mert ebből csak mindig további problémák adódnak. S az egész világon végigtekintve ezt tapasztaljuk, az emberek a maguk keserűségét és elégedetlenségét valakin meg akarják torolni, román a magyaron, meg szlovák, horvát, bos- nyák, szerb meg a többi mind egymáson, holott ezzel soha semmit se lehet elintézni. Ma is csöndesek vagyunk ezen a téren, úgy gondoljuk, jobb ilyen témákat nem feszegetni. Ahol a prófétai szónak nem szabad elhangzania, ott szükségszerűen a hamis próféták lépnek elő. A mi emberi természetünknek az „Elsőszülött” képére kell alakulnia. Ismeri minden protestáns Pál apostol levelét és minden katolikus Szent Pál ezen rómaiakhoz írott tanítását. Hogy zsarnoki és lázadó hajlamunktól megszabaduljunk. A „hatalmat” és a „tekintélyt” mindenki bizonyos feladatra és szolgálatra kapja. Manapság állandóan ezt hallom, olvasom: a hatalom..., a hatalom... Pedig ez a szó nekünk pejoratív értelemben cseng. Milyen demokrácia az, ahol „hatalomért” küzdenek egyesek, vagy pártok? Vagy talán ezt a tömegkommunikáció sugározza alaptalanul? Mert akkor ez tömeges népbutítás. Az evangélium nagy örömüzenete, hogy Isten szabad. Őt nem köti meg a kor, az előítélet, az indulat. Ember, vagy bármi más. Szabad a végzéseiben, rendeléseiben, gondviselésében. Szabad terve végrehajtásában, szereteté- ben, megbocsájtó kegyelmében. Istenünk szabad és szabadító kegyelme a mi reménységünk forrása. Hörömpő Gergely református lelkész Diósjenő A legrégebbi szentély? A maglódi református gyülekezet Több a keresztelő, mint a temetés Meglepő dologról értesülhettek olvasóink múlt szombati számunk Hitélet oldalán közölt A legrégebbi szentély — Rádiós mise Márianosztráról című írásából. Mégpedig arról, hogy a márianosztrai templom szentélye a legrégibb Magyarországon. Nagy Lajos királyunk idején épült. És ott már 1354-ben — felkiáltójel is van az évszám mellett — Boldogasszony dicséretét zengték. De vajon mit csináltunk korábban? Végig az Árpád-házi királyok idején? Hiszen az első Árpád-házi király, első királyunk, az 1000. év karácsonyán megkeresztelt, 1001 január 1-jén megkoronázott István a Szűzanya oltalmába ajánlotta koronáját, országát. Miért vártunk eztán több mint 350 évig a Szűzanya dicséretével? S ha a XIV. századból maradt fenn legrégebbi templomunk, minek tekintsük a XIII. és XII. századiakat, e letagadhatatlan — és ép — tárgyi emlékeket? Teljesség igénye nélküli felsorolás szerint Ják, Csempeszkopács, Lébény- szentmiklós, Mánfa, Tűrje, Karcsa, Nagybörzsöny, Bélapátfalva templomát? Az esztergomi várkápolnát? A Tisza —, s Szamos-háti kis templomokat? Vagy az ezeknél is régebbieket, a XI. század lenyűgöző és megrendítő emlékeit, a tihanyi, pécsváradi, feldebrői altemplomokat? A kis tama- szentmáriai templom talán még azok közül való, melyek akkor épültek, mikor Szent István elrendelte, hogy minden tíz község templomot emeljen. Mert itt voltunk mi már Nagy Lajos kora előtt is. Itt voltunk — és imádkoztunk. Nádudari Anna Négy falu (Ecser, Sülysáp, Mende és Maglód) református lelkésze Bálintné Szabó Klára. A tiszteletes asszony Maglódon él. Tízezer lelkes a község, kétezerre tehető a református hívek száma. Az őslakosság evangélikus szlovák, illetve magyar katolikus és második világháború után Debrecen környékéről munkalehetőség céljából idevándorolt református. A három körzeti faluban maroknyi református él. A 200-300 férőhelyes maglódi templomban -— amely 15 éve épült, barátságos, puritán jellegű — vallásos ünnepek alkalmával sokan összegyűlnek hallgatni az Igét, de olykor túl tágasnak bizonyul a templom. A tiszteletes asszonyt az önkormányzat képviselő-testületébe is beválasztották, és két bizottságnak (a szoci- ális-egészségügyi-környezet- védelmi és az oktatási-nevelésügyi és kulturális) is tagja. Szociális érzékenysége révén egyebek között őrá hárul a falu szegényebb embereinek felkarolása. Jelenléte, véleménye mérvadó: ha kell, fehér asztalhoz ülteti az embereket, hogy az indulatok békés mederbe terelődjenek. A parókia körülbelül százéves, kissé romos, ódon épületében beszélgetünk. — Időről időre próbáljuk otthonossabbá tenni, de a gyülekezet anyagi lehetőségei korlátozottak, nagy felújításra nincs lehetőség. — Szülei nyomdokába lépett, amikor hivatást választott. .. Az új tanév kezdetéig — az egyház anyagi támogatásával — körülbelül hárommillió forintot költöttek a létesítmény felújítására. Egyebek mellett néhány helyiségben kicserélték a padlózatot, az emeleti ablakokra védőrácsot szereltek fel, büfét építettek, javították a tárgyi feltételeket. A tantestület létszáma nem változott. A kartársak tizenharmadik havi fizetést és béremelést kaptak. Többen nyugdíjba mennek majd, az ő helyükre pályázat útján új kollégákat vesznek fel a következő tanévben. Ugyanakkor néhány gyesen és gyeden lévő pedagógus is visz- szatér az iskola falai közé. így kevesebbet kell túlórázni. A szeptember elsejéihez képest némiképp gyarapodott a tanulók száma. Napjainkban ezernyolcvanheten ta— Igen, papi családból származom. Szüleim Mohácson és hozzá tartozó nyolc körzeti gyülekezetben látják el a lelkészi teendőket. Bennem is forrongott a kama- szos láz, hogy valami más hivatást válasszak. Sok vívódásomba került a döntés, hiszen nagyon szerettem a humán és a reál tantárgyakat is, és tanárként képzeltem el pályafutásomat. Csakhogy a múlt rendszer oktatáspolitikája miatt pedagógusként a „hátsó ajtón” kellett volna becsempésznem azt az istenhitemből fakadó értékrendet, amely akkorra gondolkozásomat, életemet meghatározta. Az önkeresésben Ady istenes versei sokat segítettek. Kikristályosodott bennem az a felismerés, hogy a rám találó Isten csendjében találok rá önmagámra, az otthonomra és az embertársaimra... S e felismerésemet örömmel osztom meg az emberekkel, ezért lettem lelkész. Most már tudom, hogy nem az a kérdés: nulnak a katolikus iskolában. Az igazgató szerint a gyerekek viselkedésében észlelhető egy-két kedvező jel: kevesebbet szemetelnek, jobban vigyáznak a tárgyakra, berendezésekre. Mi tagadás, eleinte több rossz magaviseletű diákot szigorúan meg kellett dorgálni. Úgy látszik, hogy ők is beilleszkedtek az iskolai közösségbe. A tanulók az évfolyamgyűlésen hallathatják hangúkat. Ezen a fórumon a titkárok — akiket a növendékek választanak meg — elmondják, kik voltak jók, kiket kell elmarasztalni. S természetesen tolmácsolják egy- egy osztály kéréseit, észrevételeit. Fontos az iskolarádió is, amit a gyerekek szerkesztenek, s hetente egyszer jelentkezik műsorával. Minden korábbi kétely ellenére, a közös „szórakozástól” sem fosztották meg a diékseregleki vagyok én, hanem, hogy kié vagyok, kihez tartozom. Isten válasza ez: „az enyém vagy!” (Ézsaiás 43; 1...) Főleg a fiatalokat érzem gyö- kértelennek, magányosnak, éppen ezért nagyon fontos feladatomnak tartom a gyerekekkel, az ifjúsággal való foglalkozást. Két ifjúsági baráti csoport is működik a gyülekezetünkben, amelyeken mindenki számára alkalom nyílik arra, hogy egy kiválasztott téma kapcsán (gyerek—szülő viszony, barátság, szerelem. Isten és az ember) beszélgessünk a világban való eligazodás dolgairól. Az egyik februári hétvégén farsangi ünnepséget tartottunk az ifjúságunkkal. Igen, mert ez is hozzájuk tartozik. Hogy ne csak egymás szomorúságában osztozzunk, hanem tudjunk együtt örvendezni, nevetni, játszani is. A karneváli felvonulással, ajándékozással, díjakkal, hajnalig tartó mulatozással az együvé tartozás érzése erősödött meg. Itt tértét. Ugyanis az elmúlt időben rendeztek iskolabulit, karácsonyi ünnepséget; szerveztek mozilátogatást. Sőt, farsangi délutánt is tartottak. Felmérés készült arról — az ötödik oztályos korcsoportig —, hogy vajon hányán küszködnek írásolva- sás-zavarral. Ötvennégyen. Sajnos, a logopédusok — akiknek rengeteg a teendőjük —- csupán négy tanulót tudnak fogadni. Az oktatási intézmény vezetése ezen úgy kívánt segíteni, hogy kialakított hat csoportot, s az iskola pedagógusai külön foglalkoznak ezekkel a gyerkekkel. A munkához szükséges sajátos eszközöket, könyveket megvásárolták. Persze, nagyon jól tudják, hogy nem érhetnek el olyan eredményt, mint a szakemberek. Ám hisznek abban, hogy ennek a kezdeményezésnek — jóllehet szerény sikerrel kecsegtet — van értelme. Mert a diákokért mindent meg kell tenni. Az elmúlt napokban titkos, szavazással megválasztották a. leendő iskolaszék mészetesen csak győztesek voltak, és megosztott első, második, harmadik díjak. Három óra körül tért nyugovóra az ifjúság, de a délelőtti istentiszteleten mégis sokukat viszontláttam. — A gyülekezetek többségében több a temetés, mint a keresztelő. így van ez Maglódon is? — Nagy örömünk, hogy sokkal több a gyülekezetben a keresztelés, mint a temetés. S ez ritkaság Magyar- országon. Az ünnepi virág- vasárnapi istentiszeletünkön nagyobbacska gyerekeket, a családi istentisztelet keretében felnőtteket is keresztelünk, olyanokat, akik esetében annak idején valami oknál fogva ez elmaradt. Új lehetőségek, hagyományok teremtésével is szereLienk tágra nyitni gyülekezetünk, templomunk kapuját. A tiszteletes asszonyt komoly elméleti felkészültsége (a budapesti Teológiai Akadémia után egy évig Zürichben folytatta tanulmányait), valamint odaadó szolgálata révén méltán szeretik és tisztelik falujában. Ha bárkinek gondja van — nem csak lelki természetű —, nyugodtan becsengethet hozzá. (Beszélgetésünk alatt erről magam is meggyőződhettem.) Egyáltalán nem volt profán az a három gyerekét most megkereszteltető anya, amikor meglepettségében ezen szavakkal fordult hozzá: „Klári, te nem csak lelkész, hanem ember is vagy!" küldötteit, a nevelők és a szülők közül. Elfogadták a szervezési és működési szabályzat tervezetét. S valószínű, hogy egy héten belül megalakul az intézménynek ez az új szervezete. Az igazgató nem titkolta azt sem, hogy jelentős összeget kellene fordítani a régi létesítmény további felújítására, valamint az oktatás tárgyi feltételeinek javítására. Elkerülhetetlennek látszik egyes helyiségekben a padlózat, valamint a folyosókon a kövezet cseréje. Itt-ott a bútorzat elhasználódott, jó lenne újat vásárolni. A tornaeszközök és a szakköri anyagok ugyancsak elmaradnak az ideális színvonaltól. Feltétlenül ki kell egészíteni őket. Végezetül Petrányi Ferenc elmondta, a katolikus iskola vezetői elmentek a vá-' ros szinte valamennyi óvodájába — ahová meghívták őket —, s tájékoztatták az érdeklődő szülőket. Az eddigi jelzések alapján valószínű, hogy az új tanévben öt első osztályt tudnak indítani. Fehér Ferenc Az érdi és a torbágyi római katolikus templom úrmutatói Harmincnyolc gyermek zárta a hittanos éveit az elmúlt esztendőben a konfirmációi ünnep alkalmával Balázs Adina A ceglédi katolikus általános iskolában Nem lesz beiskolázási gond A ceglédi Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola egyházi tulajdonba adása miatt csaknem egy esztendeje felizzottak az indulatok — tudtuk meg Petrányi Ferenc igazgatótól — szép lassan elcsendesültek. Az eltelt hónapokban az oktatási intézmény vezetése igyekezett betartani ígéreteit.
