Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-26 / 48. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994.,FEBRUÁR 26., SZOMBAT 3 KDNP-nyilatkozatok Tiltakozás és elhatárolódás A Népszabadság mai számának a „KDNP-szakértők Csépi Lajost támadják” című cikkében terjedelmes idézeteket közöl egy, a KDNP Közgazdasági Bizottság néhány tagja által összeállított anyagból. A KDNP Közgazdasági Bizottsága nevében megállapítjuk, hogy ez az írás nem hivatalos pártdokumentum, hanem néhány szakértő bizalmasnak minősített előkészítő anyaga. Ez az írás elsősorban elvi kérdésekkel, a privatizáció és a vagyonkezelés viszonylagos jelentőségével és a probléma megfelelő kezelésére vonatkozó javaslatokkal foglalkozik. Tiltakozunk annak a nem hivatalos és el nem fogadott belső anyagnak a kiszivárogtatása, a tendenciózus idézés és az elemző, valamint javaslati rész mellőzése ellen. Tiltakozunk továbbá az ügy választási célokra való felhasználása és az ellen a kísérlet ellen, hogy ilyen eszközökkel próbálják megbontani a koalíció egységét. A KDNP Közgazdasági Bizottsága * A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége elhatárolja magát a Népszabadság 1994. február 25-én megjelent cikkében ismertetett, a privatizációról szóló jelentéstől, mivel annak tartalmát nem ismeri. A párt egyetlen vezető' testületé által nem látott fogalmazvány nyilvánosságra hozatala egyértelmű provokáció. Az üggyel kapcsolatban dr. Szakolczai György, a Közgazdasági Bizottság elnökhelyettese a mai napon minden tisztségéről való lemondását ajánlotta fel a párt elnökének. Surján László az ügy kivizsgálását kéri a párt Fegyelmi és Etikai Bizottságától. A KDNP elnöksége Nemzeti kisebbségekkel Európába Tegnap az európai jobbközép pártok — DEMYC — ifjúsági szervezeteinek budapesti rendezvényén Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke felszólalásában többek között hangsúlyozta: a magyar kormány az egyik legfontosabb kérdésnek tekinti a határon túli magyar kisebbségek védelmét, és az európai közösséghez való csatlakozás folyamatában a különböző országokban az összekötő híd szerepét kellene biztosítani a nemzeti kisebbségek számára. Jeszenszky Géza külügyminiszter hozzászólásában kifejtette, hogy 1989—1990-ben nagy reményeink voltak, hogy szolidaritás és egyetértés alakul ki a kommunizmus alól felszabadult országok között. Ezek az illúziók azonban nem váltak valóra, és máig is sok minden megőrződött a régi gondolkodás- módból. Kormányszóvivői tájékoztató Záhony különleges övezet (Folytatás az 1. oldalról) A világkiállítás és a tavaszi választások összefüggéseit firtató kérdésre Barsiné Pataky Etelka kifejtette: nemzeti ügynek tekinti az expó megrendezését, s e témában megbeszéléseket folytatott és folytat a továbbiakban is a pártok képviselőivel, szakértőivel. Megemlítette, hogy az SZDSZ, az MSZP, a KDNP képviselőivel már tárgyalt, s meghívta a Fidesz illetékeseit is. Ezután Juhász Judit szóvivő tájékoztatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülésén javasolja: Záhony és térsége kapja meg a különleges gazdasági övezetek státusát, és felkérte az illetékes tárcákat valamint a helyi szerveket, hogy dolgozzanak ki rövid és középtávú programot a régió gyorsított gazdasági fejlesztésére. Ez összefügg azzal, hogy a kormány egyfajta hídfőállás kiépítését tervezi Ukrajna és az észak-kelet-európai régiók felé. Döntés született arról is, hogy a japán kormány szakmai segítségnyújtásával létrehozzák a Termelékenységi Központot, hogy elősegítsék a magyar gazdaság termelékenységének és jövedelemtermelő képességének erősödését. Az új szerv főként a feldolgozóipari és szolgáltató szektorba tartozó, privatizáció előtt álló állami vállalatokat, illetve kis- és középvállalkozásokat segíti majd. A kabinet ugyancsak megtárgyalta és elfogadta a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítását elősegítő kormányprogramot. Döntés született a helyi önkormányzatok 1994. évi új, induló címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény kiegészítésére vonatkozó javaslatról. Ennek értelmében az idén címzett és céltámogatásra 33 milliárd forint fordítható, ebből új, 1994-ben induló támogatásokra 4 milliárd jut, a további ösz- szeggel a már folyamatban levő beruházásokat segítik. Antall József végakarata Koszorúk helyett alapítvány Félmilliárd a földkimérés Hegyközségek a termék védelmére Az erdőbirtokossági és hegyközségi törvényjavaslatot, valamint a részaránytulajdon önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségtérítésről szóló kormányrendeletet ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A jelenlegi szabályozás a megváltozott tulajdoni szerkezet igényeinek már nem felel meg — mondta az államtitkár. — A törvénytervezet szerint az erdőbirtokossági társulati forma magába foglalja az egyesületekre, a szövetkezetekre és a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat. Az egyesületi formától — többek között — abban különbözik, hogy az erdőbirtokossági társulat gazdasági tevékenységet is folytathat. Szervezeti felépítése sokban hasonlít a szövetkezetéhez, itt azonban nem érvényesül az egy tag, egy szavazat elve, hanem a tulajdoni hányad arányában hoznak döntést. A társulat belső működési rendjét maguk a tagok alakítják ki. A törvénytervezet elfogadása esetén, legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat társaságot. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületek eladása esetén az államot —- mindenkit megelőzően — elővásárlási jog illeti meg. Az erdőbirtokossági társulat más szervezeti formává nem alakulhat át. A részarány-földtulajdon önálló ingatlanná alakításával kapcsolatos költségtérítésről szólva az államtitkár elmondta, hogy a kérelmet a föld fekvése szerint illetékes megyei .földművelés- ügyi hivatalhoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egy időben a tulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy a földet, amelynek kimérésével járó költségeket visszaigényli, öt évig nem adja el és nem vonja ki a mezőgazdasági termelésből. A kabinet a földkimérési költségtérítés és az azzal kapcsolatos kiadások 1994. évi fedezetére félmilliárd forint egyszeri céljellegű pótelőirányzatot engedélyezett a költségvetés általános tartaléka terhére. A szőlő- és bortermelés egyike mezőgazdaságunk azon ágazatainak, amely márkás termékek hírneve révén képes különleges minőségű, igényes piacon is eladható áru termelésére. Ezért van szükség arra, hogy a termékek a származási helyből adódó különleges voltát szavatoló eredetvédelmi rendszer alakuljon. A törvénytervezet előírja, hogy a hegyközségeket minden borvidéki és bortermőhelyi településen kötelezően meg kell alakítani, s annak minden 1500 négyzetmétert (kb. 400 négyszögöl) meghaladó területű szőlő birtokosa, valamint az onnan származó szőlőt, illetve bort felvásárló feldolgozó cég tagja kell hogy legyen — fejezte be a tájékoztatást dr. Raskó György. Árpási Mária (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság létrehozott az egyetemisták számára 3 millió forintból egy ösztöndíjat. A tíz hónapos, havi ötezer forint ösz- szegű támogatást hatvan diák veheti fel az ELTE BTK magyar—történelem—levéltár szakán. Tíz Szabolcs megyei falu közül sorsolták ki Tisza- dobot, melynek lakosságát tartós élelmiszer-csomagokkal szándékoznak segíteni 2 millió forint értékben. Szintén 2 millió forintos támogatást ítéltek meg a Hódmezővásárhely székhelyű Nyugdíjnélküli Időskorúak Szervezetének. A ’91-ben alakult szervezet ötezer, zömmel hatvan év feletti idős embert számlál. Tizenhárom társadalmi szervezetnek nyújt segítséget a kuratórium, 2 és fél millió forint értékben. A fennmaradt félmillió forintot tizenhat hátrányos helyzetű család között osztják szét egyéni támogatásként. Az alapítványi támogatást tartalmazó levele átadását követően Antall József özvegye, Klára asszony mondott meghatott szavakkal köszönetét mindazoknak, aki segítenek ébren tartani elhunyt férje emlékét. — A szétosztott adományok több ezer embertől származnak — mondta el Joó Rudolf. Adott kisnyugdíjas is, nagyvállalkozó is, de ellenzéki párt helyi szervezete is fizetett be a számlára. Az adományozók teljes listáját a Pesti Hírlap teszi közzé. V. Cs. A kórházak működtetése — gazdasági kérdés Tiszta képet az egészségügyben Ma Magyarországon a kórházak működtetése, túl az emberi szempontokon, kemény gazdasági kérdés — mondta Nemes János, az 1989 óta létező Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke, a Kecskeméti Megyei Kórház szakmai vezetője azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melyen az előadók a hétvégi, „Gazdasági kihívások az egészségügyben” címmel meghirdetett kétnapos konferencia programját ismertették. Dr. Andreka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy az ágazatban évek óta tartó átalakulás eredményeképpen az egészségügy ma három lábon áll: ekképpen egyrészről a szaktárcán, mint a téma politikai irányítóján, másrészről a biztosítási önkormányzaton, mint az ágazat működésének pénzügyi felelősén, s végül a hazai fekvőbeteg-ellátó intézményeket (122-őt az országban) üzemeltető települési-megyei önkormányzatokon múlik, mit és hogyan sikerül megvalósítani az említett szakterületen. Mindezeket a kérdéseket egyértelműen a gazdaságosság nézőpontján át kell vizsgálni a hazai egészségügyben — mondta a sajtótájékoztatón Nemes János. — S ez különösen akkor válik fontossá, ha a tálpraál 1 ításról, a belső erőforrások jobb, takarékosabb kihasználásáról esik szó. Az újfajta, közgazdasági megközelítésű kórházi gazdálkodás fő szempontja: az orvosilag szükséges és a gazdaságilag lehetséges folyamatos egyensúlyban tartása. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: elengedhetetlenül fontos, hogy végre tiszta képet kapjunk e sokszereplős egészségügyről? feltérképezzük a tényleges lakossági igényeket, s ezeket viszonyítsuk. az ágazatban rendelkezésre álló kapacitásokhoz, illetve azok kihasználhatóságához. Utóbbit szolgálja, hogy az egészségbiztosítási pénztár célul tűzte ki, hogy 1995 végére, de legkésőbb 1996-ra megszüntessék a kórházak közötti szórásokat, finanszírozási különbségeket. — 1992 és 1993 egyértelműen a kórházak sikeréve volt — összegezte az elhangzottakat Nemes János. —■- Nagy eredménynek tartom, hogy a hazai fekvőbeteg-ellátó intézmények az éves 20-20 százalékos infláció ellenére (melynek ellentételezéséül mindössze tavaly kaptak az érintettek 15 százalék forráskiegészítést) talpon tudtak maradni. Három kórházat leszámítva valamennyi létesítményben teljesítették a vállalt feladatokat, úgy, hogy a takarékosság sehol sem okozott színvonal-visszaest a betegellátásban. M. É. Gross-képek a MÚK-ban Gross Arnold grafikusművész kiállítását Benedek István professzor, a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a MÚK budapesti, Kanizsai utcai székházában péntek délután. A játékos művészt köszöntötte, a homo ludenst, aki életörömöt sugárzó képeivel megszépíti szürke hétköznapjainkat. A szépen, rendbehozott épület immáron méltó a MÚK tagságához és kedvező feltételekkel kínál irodalmi estek, hangversenyek megrendezéséhez is. A megnyitót követően — amelyen Für Lajos, az MDF elnöke, honvédelmi miniszter is részt vett — Kosa Csaba, a MÚK elnöke egyben köszöntötte Illés Sándor író-újságírót 80. születésnapja alkalmából. Hol volt, hol nem volt... Csak találomra ütöttem fel annak a terjedelmes írásnak a 8. oldalát, ahol ezt olvasom: „A Horthy érában mi mást hallott az a nemzedék, amelyik még emlékezik, hogy milyen nagyszerű volt a Ferenc József-i korszak. Nem a kétmillió körüli kivándorlóra, nem az aratósztrájkokra, nem azokra gondolt senki, ami rossz volt, hanem a biztos tisztviselői megélhetésre, a Milten- neum fényére, a történelmi Magyarország létére, s a végén Ferenc József képe együtt lógott Kossuth Lajoséval a paraszti elsőszobákban az aradi tizenhárom ellenére.” A kéziratot eleddig magam sem ismertem, de hálásan gondolok arra, aki elküldte nekem, hiszen ez a tanulmány végülis a határon túli és a nyugati magyarság körében megjelenő magyar nyelvű lapok főszerkesztőinek és munkatársainak találkozóján hangzott el Budapesten a Parlamentben 1993. október 4-én. Aki pedig elmondta: Antall József miniszterelnök. A kiragasztott idézet kiválóan alkalmas e pUlanatban is arra, hogy bizonyítsa lelkiállapotunkat, amelyet meghatároz a küzdelem azokkal, akik fennen hirdetik: bezzeg mennyivel jobb volt a Kádár-rendszerben. Az Antall József fölhozta példa, amelyben a nemzet szabadságharcának eltiprója, s a szabadságharc eszméinek hordozója, Kossuth az emberek szemében ha nem is azonosult, de képük egy falra került a tisztaszobában talán különös, ám az ilyenfajta összehasonlításokra megmaradt a hajlamunk még akkor is, ha az emberek zöme tudván tudja, hogy az 50-es éveket csakis azért álmodhatja vissza, mert jobb hászé- vesnek lenni, mint hatvannak vagy hetvennek. Az Antall József előadásából kiragadott szöveg mellett további közlésre érdemes gondolatokat Ls találni, miért is azt teljes terjedelmében valószínűleg március 15-ére megjelenő huszonnégy oldalas ünnepi számunkban olvashatják. (Vödrös)
