Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-26 / 48. szám

ti LAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Ára: 13,50 forj 1994. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Boross Péter bonni útja Német—magyar kormányközi kulturális együttműködési meg­állapodást is aláírt bonni látoga­tásán Boross Péter miniszterel­nök, aki Helmut Kohl kancel­lár meghívására kedden tesz egynapos hivatalos látogatást a Rajna-parti városban. A megál­lapodás Bonn és Budapest 1977-es egyezményét -váltja fel. A program szerint vendég­látóján kívül Boross Péter tár-: gyal a német külügyminiszter­rel, Klaus Kinkellel és a Bun­destag CDU/CSU frakciójának elnökével, Wolfgang Scháublé- val is. Antall József végakarata Koszorúk helyett alapítvány Létezik szolidaritás ebben az országban. Közel tízmillió 102 ezer forint és ezer dollár érkezett a magánszemélyek, kisnyugdíjasok és vállalatok adományaiból a Batthyány Lajos Alapítvány számlájára — mondta Joó Rudolf állam­titkár, a kuratórium elnöke, tegnapi sajtótájékoztatóján. Tudvalevő, hogy a néhai miniszterelnök kérésére a gyászolók nem virágot és ko­szorút vettek, hanem ezt az alapítványt támogatták, amelynek eredendő célja a magyar társadalom fejlődésé­nek segítése volt. Ennek szel­lemében történt a befolyt pénz szétosztása is. (Folytatás a 3. oldalon) Katona Tamás a váci híradóezrednél Külső' és belső veszélyforrás» A magyar kormány, megvá­lasztása óta, az ország stabili­tásának megőrzésére töreke­dett. Ezt sikerrel tette, bár mindig sok bizonytalansági té­nyezővel kellett számolnia. A külső körülmények közül min­denképpen a jugoszláviai utódállamok területén kiala­kult helyzet számítható a leg­veszélyesebbnek. Ez várható ve't, s Magyarország vezetői időben felhívták arra a nem­zetközi közvélemény figyel­mét, hogy a természetellene­sen összekovácsolt szövetsé­gek felbomlása bekövetkezik, s ezután súlyos konfliktusok­ra kerülhet sor. Ám Európa erre nem volt felkészülve. A váci híradóezred lakta­nyájában tegnap tartott fóru­mon, Márk József alezredes megnyitó szavai után, dr. Ka­tona Tamás államtitkár han­goztatta ezeket a gondolato­kat az állomány tagjai előtt. A külső és belső biztonság té­nyezői között sorolta fel, hogy Közép-Európában sok feszültségtől terhes még a nemzetiségek élete. Itthon és szomszédainknál a szociális Erdó'si Ágnes felvétele bizonytalanság és a környeze­ti veszélyforrások jelentenek kockázatot. Ezek közül példa­ként említette, hogy csernobi­li típusú atomerőművek mű­ködnek körülöttünk. (Folytatás a 4. oldalon) A Értékelték a pályázatokat Negyvenhat falugazdász a megyében Tegnap hozták nyilvános­ságra a januárban meghirde­tett falugazdász-pályázatok eredményeit. Az országban 2500-an jelentkeztek a 741 helyre. Ebből Pest megyére 46 hely jutott, melyre 184 agrárszakember pályázott. Az eredményt a Pest Me­gyei Földművelésügyi Hiva­tal vezetője, Tunyogi And­rás hozta az érintettek tudo­mására, majd aláírásra kerül­tek a falugazdász-feladatok ellátásáról szóló szerződé­sek. Mint Tunyogi András el­mondta, nem volt könnyű dolga a pályázatokat értéke­lőbizottságoknak. Valameny- nyi jelölt nagy gyakorlattal rendelkező, jól képzett ag­rár szakember. A kiválasz­tottak többsége többdiplo­más és legalább egy idegen nyelvet beszél. Ez utóbbi nem elengedhetetlen feltéte­le e munkakörnek, de eseten­ként hasznos, főleg a szak- irodalomban való eligazo­dáshoz. (Folytatás a 4. oladalon) Kormányszóvivői tájékoztató Kedvezmények az expóberuházóknak A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy kedvezmé­nyekkel segíti a világkiállítás­hoz kapcsolódó vállalkozáso­kat és a hivatalos résztvevő­ket. Erről részletes javaslat- csomagot dolgoznak ki ápri­lis közepéig — hangzott el a tegnapi kormányszóvivői tájé­koztatón. Barsiné Pataky Etelka ál­lamtitkár, a világkiállítás kor­mánybiztosa a tájékoztatón megállapította: beindultak, „sínen vannak” az expó kö­zösségi célú beruházásai, s így lezárult az előkészületek egyik szakasza. Az új, most kezdődő szakasz pedig már a vállalkozásoké és énnek ösz­tönzését célozza a kormány- döntés is, — Lehet és érde­mes is vállalkozni a világkiál­lításon — tette hozzá. Ennek értelmében a gazdál­kodó szervezetek adókedvez­ményeket kapnak a világkiál­lításhoz kapcsolódó tevékeny­ségükhöz; a kormány na­gyobb támogatást kíván nyúj­tani az expó hivatalos vidéki rendezvényeihez szükséges infrastruktúra kiépítéséhez; a külföldi résztvevők bizonyos nemzeti jellegű termékeiket meghatározott mennyiségben vámmentesen értékesíthetik pavilonjaikban. A kormány emellett a szerencsejátékról szóló törvény módosítását is kéri a parlamenttől annak ér­dekében, hogy az expóhoz kapcsolódó szerencsejáték mentesüljön a szerencsejá­ték-adó fizetése alól. A résztvevők körét érintve a kormánybiztos elmondta, hogy eddig 48 ország jelezte részvételét. Szavai szerint ez nagyobb érdeklődést jelez, mint a korábbi világkiállítá­sok előtt két évvel általában tapasztalható volt. Továbbra sem született végleges megol­dás az expó kabalafigurájá­nak kiválasztásában. Az utazásiiroda-tender ki­írása kapcsán kifejtette: olyan megfelelő anyagi hát­térrel rendelkező nagy utazá­si céget keresnek, amely fő- vállalkozóként képes meg­szervezni a világkiállításhoz kapcsolódó turizmust, össze­fogni az alvállalkozóként mű­ködő irodák tevékenységét. Ezek szintén pályázat révén kapcsolódhatnának be. A külföldi kiállítók kedvez­ményeiről Barsiné Pataky Etelka elmondta: Magyaror­szág nincs abban a helyzet­ben, hogy jelentős kedvezmé­nyekkel támogassa a résztve­vőket. Azt viszont már előre és pontosan rögzítik, hogy mi mibe fog kerülni, s ez így is marad. Hozzáfűzte, hogy a kiállítók lényegében a lakos­ságéval azonos „rezsiköltsé­gekre” számíthatnak, ami lé­nyegesen olcsóbb, mint Nyu- gat-Európában. Közölte, hogy a pavilonok bérleti díja 600 USD lesz négyzetméte­renként. (Folytatás a 3. oldalon) A megyeháza hírei Segítség a családoknak A Pest megyei Köz­gyűlés népjóléti bi­zottsága tegnapi ülésén egyetértett azzal, hogy a Magyar Vö­röskereszt Pest megyei ve­zetősége az általa kezelt ön- kormányzati szociális se­gélyalapból a megyei haj­léktalanok elhelyezésére 500 ezer forintot juttasson ebben az évben a Fővárosi Szociális Központnak és In­tézményeinek. A képvise­lők azonban egyelőre csak az összeg felének átutalásá­hoz járultak hozzá, a máso­dik részt akkor kapják meg a fővárosiak, ha a pénzek felhasználásáról kimutatást adnak. Az FSZKI által ellátott hajléktalanok között jelen­leg 40-50 Pest megyei talál­ható és eddig a fővárosi in­tézmény térítés vagy hozzá­járulás nélkül látta el őket. (Folytatás a 4. oldalon) Konspiráció Nem nehéz kitalálni, mit érez az a párton kívüli szak- szervezeti tag, aki tagsága révén a Nagy Sándor által vezetett MSZOSZ-hez kötődik, s aki arról értesül, hogy az érdekvédelmi szervezet számos vezetője a Horn Gyuláék szocialista pártjának jelöltjeként indul a választásokon. Mit érez, ha azt látja, hogy az MSZOSZ az ő felhatalmazása nélkül borul az MSZP kebelére. Horn úr pártjának hét végi kongresszusa eló'tti nyi­latkozataiban még véletlenül sem ejtett szót az említett szakszervezethez fűződő' viszonyról, és érezhetőén igyekszik elterelni a figyelmet e nyilvánvalóan kényel­metlen kérdéskörről. Szerinte a szocialista párt bárki­vel kész vitatkozni a programjáról, de nem vitatkozik „alaptalan minősítésekkel”. E kijelentés érhető', hiszen a minősítések okot adhatnának a vitára, míg a tények­kel szemben ennek nincs helye. Horn Gyula nem be­szél tényekről, pontosabban olyan tényekről nem be­szél, amelyek árnyékot vethetnek a mozgalmára. Ilyen árnyék lehetne annak a beismerése, hogy itt olyan pak­tumot — kényes ízlésűek nevezhetik együttműködés­nek — kötöttek a pártokhoz nem tartozó szakszervezeti tagok feje felett, ami nem nevezhető' jóhiszemű politi­kai lépésnek. Ilyen árnyék lehetne annak a beismerése is, hogy itt egy 1989-es stratégiai szövetségnek — ké­nyes ízlésűek nevezhetik megállapodásnak — a felújí­tásáról van szó. Arról, amelyet ugyanaz a Nagy Sán­dor kötött az MSZMP-vel, akinek akkor derékba tört az álma. Mi is történt 1989 szeptemberében a párt központi bizottságának utolsó ülésén? Nos, a szakszervezeti ve­zér a SZOT kiterjedt hálózatát ajánlotta fel a pártnak arra, hogy kijátszva a törvényeket, bennmaradhasson a munkahelyeken. Miként az az MSZMP Központi Bi­zottságának most kiadott 1989-es, szó szerinti jegyző­könyveiből kiderül, Nagy úr ezen az ülésen például ki­jelentette: „...teljesen természeíes törekvés, hogy az MSZMP a jövőben a munkavállalók érdekeit a munka­helyen szakszervezeti keretek között kívánja közvetle­nül védeni”.De ennél is tovább ment, amikor más pár­tok hasonló törekvéseitől tartva hozzátette, hogy ezt „nem biztos, hogy ki kellene írni a cégtáblára”.És mi­közben Horn Gyuláék és Nagy Sándorék tovább erősí­tik az el sem szakadt kötelékeket, ma is kínosan ügyel­nek arra, hogy a cégtábláról ez ne legyen leolvasható. Bár a magyarországi baloldalnak a marxizmus—le- ninizmusból kifejlődött vonulata elsősorban az ország tönkretételében jeleskedett, ismerjük el, van valami, amihez nagyon értett, s amit máig is nagy szakértelem­mel gyakorol. Ezt úgy hívják: konspiráció. Bánó Attila Gyurkó János a ráckevei szennyezésről A környezetvédelmi szem­pontok érvényesítése nem mindig sikerült, a gazdasági átalakulás kínjai olykor hát­térbe szorították — mondotta Gyurkó János környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter csütörtök esti, az MDF által szervezett pest- szenterzsébeti lakossági fóru­mon, utalva a több mint egy hónapja történt Ráckevei (So­roksári) Duna-ág olajszennye­zésére. A fórum keretében szólt a környezetvédelem idő­szerű kérdéseiről, Kiss Gyula és Fekete Gyula országgyű­lési képviselők pedig az egészségügy és a gazdaság aktualitásairól. A rendezvé­nyen bemutatkozott Berta Zoltán, a XX. kerület ország- gyűlési képviselőjelöltje is. Gyurkó János megemlítet­te, a közelmúltban Csepelen végeztek egy felmérést: meg­kérdezték a polgárokat, mi foglalkoztatja őket legin­kább. Kiderült a válaszokból, hogy a környezetvédelem áll a második, míg a közbizton­ság az első helyen. Elhangzott, az MDF és a kormány környezetpolitikája töretlen, a ’89-ben meghatáro­zott program az alapirányo­kat határozza meg. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents