Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK 3 14 milliárdos hiány A főváros költségvetése A fővárosi önkormányzat MDF-kép viselőcsoportja jelenlegi formájában nem fogja megszavazni a költségvetést — jelentet­te be tegnap sajtótájékoztatón Demeter Ervin frakcióvezető'. A Budapest gazdálkodását meghatározó rendelettervezetről várhatóan a mai közgyűlésen fognak szavazni a városatyák. A főváros kiadása ebben az esztendőben a tervezet szerint 69 milliárd forint lesz, a bevé­teli oldal ezzel szemben 14 milliárddal kevesebb. A hi­ányt hitelek felvételével kíván­ják megoldani a költségvetés készítői, az MDF képviselő- csoportja szerint azonban erre egyáltalán nem lenne szükség, ha a bevételeket nem tervezték volna alul. Úgy vélik, hatal­mas tartalékok vannak a priva­tizációban. Hat olyan köz­üzem van, amely már átala­kult, a legnagyobb bevételhez a Vidámpark és a Gázművek privatizációjából lehetne jutni. Az iparűzési adót egymilliárd forinttal, az illetékbevételeket 800 millió forinttal alultervez­ték. Az intézmények saját be­vételeinél is legalább egymilli­árd forinttal többet lehetne ter­vezni. A kiadási oldalon is több olyan összeg van, amellyel ér­tetlenül állnak szemben az MDF-es képviselők. A kétüte­mű-programra elkülönített pénzt például túl soknak tart­ják, hiszen bebizonyosodott, hogy az eddigi intézkedések nem érték el a kívánt célt. Elfogadhatatlannak tartják, hogy hajléktalanok elhelyezé­sével foglalkozó alapítványok­nak 76 millió forintot adjon a főváros, miközben a pénzek felhasználását nem tudja ellen­őrizni. Az MDF-es képviselő- csoport szerint amennyiben a főváros felvállalja ezt a felada­tot, akkor saját intézményi há­lózatot kell kiépítenie, mert az ellenőrzést csak ilyen formá­ban tudja megoldani. Túlzott­nak tartják azt is, hogy a terve­zet szerint a főpolgármester 750 millió forint felett rendel­kezik; ez az összeg az évközi városüzemeltetési céltartalék. Úgy vélték, az elmúlt három évben nem vívott ki magának akkora bizalmat a főpolgár­mester, hogy ezt a közgyűlés bátran, megszavazhatná. Emel­lett a főpolgármesteri rendez­vényekre tervezett csaknem 16 millió forintot is túl soknak tartják. Támogatják viszont az erre az évre tervezett fejlesztése­ket, amelyre 24 milliárd forin­tot különítettek el a költségve­tésben. Ezt a pénzt zömében közlekedésfejlesztési és víz­gazdálkodási feladatokra költe­nék. A képviselőcsoport azzal viszont nem ért egyet, hogy a beruházások költségeinek csaknem 60 százalékát hitel­ből fedeznék, s mindössze ki­lenc százalék lenne a saját for­rás. Azt is kifogásolták, hogy erre az évre a parkolás fejlesz­tésére mintegy 300 millió fo­rintot terveztek, ugyanakkor a fővárosnak egyáltalán nincsen bevétele a parkolásból. Egy kérdésre válaszolva a városatyák megfogalmazták: az SZDSZ folyton hangsú­lyozza, hogy amennyiben megnyeri a választásokat, ol­csóbb lesz a közigazgatás. Azonban ennek éppen az el­lenkezője tapasztalható a fő­városi önkormányzatnál, ahol az SZDSZ már most megmu­tathatná, hogyan lehetne csök­kenteni a költségeket. Míg 1992-ben 606 millió forintba került Budapest közigazgatá­sa, addig 1993-ban már ez a szám csaknem 800 millió. Erre az évre pedig 1 milliárd 121 milliót terveznek, ami azt jelenti, hogy két év alatt csak­nem duplájára nőttek az igaz­gatási apparátus kiadásai, mi­közben a feladatok nem vál­toztak. Halász Csilla s * Újabb rendőrségi akció a MIEP ellen Ünnepség a sajtószabadság jegyében Jól halad a jelöltállítás: a lis­ták jószerével elkészültek, s immáron százharmincöt egyé­ni választókerületben van je­löltje a Magyar Igazság és Élet Pártjának — jelentette be tegnap sajtótájékoztató ke­retében Horváth Lajos, a párt társelnöke. Horváth Lajos elmondta:. annak ellenére, hogy egy feb­ruár 18-án történt aláírásgyűj­tő ív elkobzása alapján a rend­őrség akadályokat kíván gördí­teni útjába, a MIÉP nemrégi­ben indított, s népszavazás ki­írását célzó aláírásgyűjtő akci­ója minden bizonnyal eredmé­nyesen zárul majd. Csurka István, a párt má­sik társelnöke a MIÉP márci­us 15-i megemlékezésének előkészületeiről számolt be. Elmondta: az ünnepség a bu­dapesti Szabadság téren lesz, s a tervek szerint a sajtósza­badság áll majd a szónokla­tok, megemlékezések közép­pontjában. — Mivel a közelgő vá­lasztások tisztasága kerül­het veszélybe azzal, ha nem juthat megfelelő nyilvános­sághoz valamennyi parla­mentbe jutásért küzdő párt, politikai szervezet, a MIÉP a kampányidőszak legfonto­sabb kérdésének azt tartja: lesznek-e kísérletek a sajtó- szabadság korlátozására, egyes szélsőségesnek titu­lált pártok — így a MIÉP — híreinek elhalgatására — jelentette ki az író-poli­tikus. Újságírói kérdésre vála­szolva Csurka István végeze­tül elmondta: a vasárnapi, Budapest Sportcsarnokban tartott, s az ő és Torgyán Jó­zsef nevével fémjelzett vá­lasztási nagygyűlés létrejöt­te, s az iránta megnyilvánult óriási érdeklődés azt bizo­nyítja, hogy van esély a nem­zeti erők összefogására, vá­lasztási győzelmére. (ribáry) Falugazdász pályázat Befejeződött a falugazdász pályázat elbírálása a Földmű­velésügyi Minisztériumban — jelentette be Medgyasz- szay László, a szaktárca ál­lamtitkára. Az államtitkár el­mondta: a minisztérium 741 jelölttel kötött szerződést. Eredetileg úgy tervezték, hogy 700 falugazdásszal köt­nek szerződést, ám menet közben kiderült: megteremt­hetők az anyagi források a több falugazdász foglalkozta­tásához. Mivel számos he­lyen annyira szükségét érez­ték egy ilyen szakember fog­lalkoztatásának, a helyi ön- kormányzatok bizonyos költ­ségeket átvállaltak az állam­tól. Várhatóan a falugaz­dász-hálózat ezek után is to­vább bővül. E program finan­szírozására jelenleg mintegy 850 millió forint áll rendelke­zésre. Kormányülés Tervezet az erdőbirtokosságról Többek között a társadalom- biztosításról szóló 1975. évi törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről tár­gyal mai ülésén a kormány. A javaslat szerint a jövő­ben a nyugdíjemelésnek a tárgyévet megelőző naptári évben történt tényleges net­tó átlagkereset-növekedés­sel kell megegyeznie. A je­lenlegi szabályozás szerint még a tárgyévben várható keresetnövekedéshez igazít­ják a nyugdíjakat. Szó lesz a nők nyugdíjkorhatárának emeléséről is. Ennek az a lé­nyege: a dolgozó dönthesse el, hogy mikor megy nyug­díjba. A testület előterjesztést hallgat meg a Nemzeti Alaptanterv tantervi alapel­veinek kiadásáról szóló kor­mányrendeletről. Téma lesz a helyi önkormányzatok ez évi új induló címzett támo­gatása, valamint az ezzel kapcsolatos törvény kiegé­szítése is. Erre az évre 4 milliárd forint maradt új cél- és címzett támogatásra, miután 29 milliárd forintnyi fejlesztést már korábban jó­váhagytak az 1994-es esz­tendőre. A kormány várhatóan felhatalmazza a külgazda­sági minisztert, hogy Szlo­véniával megkösse a sza­badkereskedelmi megálla­podást. A két ország keres­kedelmi forgalma az 1991. évi 110 millió dollárról 1993-ra 200 millió dollár fölé nőtt, 80 millió dollá­ros magyar aktívummal. Előterjesztést hallatnak meg az árutőzsdéről és a tőzsdei határidős ügyletek­ről. A törvényjavaslatot az indokolja, hogy jogilag még nincs szabályozva az árutőzsde működése, miköz­ben tavalyi forgalma 12,3 milliárd forint volt, ami húsz­szorosa a négy évvel ez­előtti induló éves forgalom­nak. Napirendre kerül az erdő­birtokossági társulásokról szóló törvénytervezet, vala­mint a részarány- földtulaj­don önálló ingatlanná átala­kításával kapcsolatos költ­ségtérítés. Szó lesz egy ja­pán támogatással felállítan­dó Termelékenységi Köz­pontról, valamint Záhony és térsége gazdasági fejlesz­téséről. Lapértesülésekkel szem­ben nincs viszont napiren­den a lakossági valutakeret emelése. Kérhetik a rászorulók Kiegészítik a családi pótlékot (Folytatás az I. oldalról) A mostani rendelet értelmé­ben a 6 éven aluli gyermekek 2000 forintot, a 6 és 10 év kö­zöttiek 3000 forintot kapnak, a 10 és 14 év közöttiek után 4000 forintot, míg a 14 éven felüliek után 6000 forint vehe­tő fel. A fenti összegek azok­ra a gyermekekre vonatkoz­nak, akik 1994. március 31-éig töltik be az adott élet­kort. A támogatást a nevelő­szülőknél, valamint a nevelő- otthonokban élő gyermekek is megkapják. A családi pótlé­kok egyszeri kiegészítésére 6 A gátlástalanság társadalmi életünk kísérőjelensége, a diktatúra maradványa, s nem az új demokrácia szülötte — véli Páskándi Géza. Annak az államrendnek a maradvá­nya, amelyben egy kisebb­ség rátelepedhetett a többség­re. A friss demokráciában a gátlástalanság a törvényalko­tás folyamatában üti föl a fe­jét, kihasználva a joghéza­got. A jól értesült kisebbség előre úgy cselekszik, hogy a megszülető törvény majd.ne vonatkozzék rá. Jó példákat említhetünk a ’80-as évek­ből, amikor az időben érte­sültek rendezni tudták sorai­kat, gyűjtögető életmódjuk eredményeként megtalálták helyüket az átalakuló gazda­ságban. így lesz a falánk evés mai — mondotta Pás- káncfi —, az éhség tegnapi. S ez szellemi téren is így igaz. A gátlástalanság azért veszélyes, mert az erkölcsi világrendet tagadja. Ezért olyan fontos a társadalmat hónapig lehet kérelmet be­nyújtani, ám akik március 21-ig jelzik az igényüket, már az áprilisi fizetésnél felvehe­tik a pótlékot. Az igénylőla­pokhoz hamarosan hozzá le­het jutni a munkahelyeken, az egészségbiztosítási pénztárak­nál, illetve a polgármesteri hi­vatalokban. A kérelmezőknek a tavaly évi jövedelembevallá­suk alapján kell jövedelemnyi­latkozatot tenni. Akinek 1994-ben csökkent a keresete — munkanélkülivé vált vagy gyermekgondozási díjban ré­szesül, esetleg rokkantnyugdí­irányító kapitális törvények szerepe, hogy megelőzzék ezt a káros viselkedési for­mát. A gátlástalanság rokon értelmű szavai sokatmondó figyelmeztetések: féktelen­ség, mohóság, kíméletlen­ség, mértéktelenség, eszte- lenség, arcátlanság, pimas­zság, vadság stb. Az előadó elemezte a gátlástalanság faj­táit és megnyilvánulási for­máiról is beszélt. A baloldal a történelmi „gyógyéveket” sem tudja ki­várni, ismét hatalomra vá­gyik. Pedig egy negyvenéves betegségre nem elég a négy év gyógyulási idő. Ha a kom­munizmusról van szó, akkor fordítva: a 4 éves betegségre kellene negyven év gyógyu­lást számítanunk. Eszeveszett hatalomvágy tombol az ellen­zékben is — vereségének első perceitől kezdve —, s en­nek köszönhetően a sok gát­lástalan megnyilvánulás: a jó­zan ész mellőzése, az érvek nélküli vagdalkozás. A balol­jas lett, vagy baleset érete —, annak az igénylést megelőző egy hónapi jövedelmét kell igazolnia. A bevallás önkén­tes, azonban számítani lehet szúrópróbaszerű ellenőrzésre. A nyomtatványok kitöltési út­mutatót is tartalmaznak, ám ha valaki nem boldogul azzal, az egészségbiztosítási pénztá­rak ügyfélszolgálati irodájá­ban felvilágosítják a teendők­ről. Az igénylőlapokat a mun­kahelyeken lehet leadni, illet­ve az egészségbiztosítási pénz­tárakhoz kell eljuttatni. T. Á. dal képviselői pedig, akik ma a parlamentben ülnek, nem át­allják az új, demokratikusan választott kormány nyakába varrni mindazt, amiért ők a felelősek. Az önfelmentés is egyfajta gátlástalanság — vé­lekedett az előadó. Az előadást követő hozzá­szólók a gátlásosságra hívták föl a figyelmet, mint a gátlás­talanság ellenpárjára, hiszen fontos az összefüggés a két megnyilvánulási forma kö­zött: egyik a másikból táplál­kozik. Vigyázzunk, keresz­tény neveltetésünk se legyen táptalaja ennek a rémes jelen­ségnek. A magyar népben tü­neti szinten jelentkezik a vég­telen tűrőképesség, a bele­nyugvás és a passzivitás — fogalmazódott meg a hozzá­szólások folyamán —, ami végzetes következményekkel járhat a parlamenti képvise­lő-választásokon. A liberális ellenzék és a baloldal sorai máris rendeződ­tek, sorsközösségek szövetsé­geket kötnek. Amire csakis a nemzeti elkötelezettségű, egészséges keresztény érzel­mű nagy és kis pártok kézfo­gása lehet a felelet. (dy—va) Nincs válasz Kedves olvasónk Ko­vács Dánielné azután érdeklődött, hogy mi­ért nem közlöm azt a válaszcikket, amelyet Kereszty András írt. Olvasóink tán emlé­keznek rá, hetekkel ezelőtt valóban kap­tam egy levelet a Nép­szava főszerkesztőjé­től, amire nyilváno­san válaszoltam, s ezt a választ a Tallózó című hetilap is átvet­te. Ennek ellenére Ke­reszty András vála­szát prózai okokból vagyok kénytelen nem közölni, ugyanis ilyen jellegű írás tud- tunkkal eddig sem a Népszavában, sem má­sutt nem jelent meg. Amennyiben egyszer mégis megjelenik, úgy abban a pillanatban olvasóink számára is olvashatóvá tesszük, azaz közölni fogjuk. Már csak azért is, mert sosem volt szoká­sunk a struccpolitika, fejünket nem dugjuk a homokba, mint ezt a múltból ittragadt toliforgatók olyannyi­ra szeretik csinálni. A mi magatartásunkat bizonyítja, hogy a ve­lünk szemben egyálta­lán nem jóindulatú, s persze nem is demok­rata Váci Demokrata című kiadványból kö­zöltük azt a cikket, amelyik több hazugsá­got engedett meg ma­gának velünk szem­ben. A Váci Demokra­ta cikkéhez hasonlóan helyt adnánk a Nép­szava főszerkesztője írásának is, hiszen az ilymódon megfogal­mazott hazugságok nem bennünket minő­sítenek. (Vödrös) Páskándi Géza előadása A gátlástalanság veszélyei A gátlástalanság veszélyei címmel Páskándi Géza író tar­tott előadást tegnap az I. kerületi Hunyadi Klubban. Az est házigazdájaként Fekete György államtitkár, parlamen­ti képviselő vezette be a programot, hangsúlyozva a téma fontosságát, figyelmezve a jelenség veszélyeire.

Next

/
Thumbnails
Contents