Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-23 / 45. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. FEBRUAR 23., SZERDA Parlamenti napló Vita a rendőrségi törvényről Liberálisok választási szövetsége Nem működnek együtt a szocialistákkal Az Agrárszövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Liberális Polgári Szövetség — Vállalkozók Pártja és a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodást kötöttek annak érdekében, hogy Magyarországon a választások után a polgári középerők alakíthassanak kormányt — jelentette be Nagy Tamás, az Agrárszvöet- ség elnöke, az Agrárszövetség székházában rendezett tegnapi tájékoztatón. Jóllehet a rendőrségi törvény új változatát illetően pártközi konszenzus jött létre, s az erről szóló megállapodást a napokban alá is írták a parlamenti pártok képviselői, az általános vita újabb fordulójában is részletező, és több képviselő által is hosszasnak minősített felszólalás hangzott el. Maga az elnöklő Szűrös Mátyás is úgy fogalmazott: félő, hogy az Országgyűlés „túltárgyalja” a rendőrségi törvényjavaslatot. Pártállásra való tenkintet nélkül valamennyi hozzászóló kiemelte a közbiztonság erősítésének fontosságát, s ehhez nélkülözhetetlennek ítélték a rendőri szervek rendfenntartó szerepét. Többen utaltak a szervezett, úgymond profi bűnözés hazai megjelenésére, s ennek kapcsán hangsúlyozták: erős, ám a társadalom törvénytisztelő többségében nem félelmet keltő rendőrségre van szükség. Az önkormányzatok és a rendőrség kapcsolatrendszerérői szólva a vitában elhangzott: fontos lenne jogszabályban is tisztázni a rendőri és rendészeti tevékenység közötti különbségeket. Ezt taglalva a fiatal demokraták képviselője javasolta: az önkormányzatoknak legyen lehetőségük rendfenntartó rendészeti szervezeteket létrehozni. Ez nem jelentené az állam rendészeti funkcióinak átengedését, csupán az önkormányzatiság elvének érvényesülését — szólt az érvelés. Sortűz, letartóztatás Az 1956-os salgótarjáni sortűzben a Pesti Központi Kerületi Bíróság tegnap elrendelte O. Lajos volt karhatal- mista előzetes letartóztatását, amely legfeljebb március 22-éig tart. A 67 éves férfit február 18-án vette őrizetbe a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal, emberiség elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt. A bűnügyben folytatott nyomozás adatai szerint 1956. december 8-án Salgótarjánban, az akkori megyei tanács épülete előtt a karhatal- misták a tüntető tömegbe lőttek. A fegyverhasználat következtében 46 halott és csaknem száz súlyos sebesült maradt a helyszínen. A tanúvallomások szerint O. Lajos is a tömegbe lőtt géppisztolyával. Tettét elismerte. A négy párt vezetői megegyeztek abban, hogy az 1994. évi országgyűlési választások első fordulója után — az eredmények ismeretében — tárgyalásokat kezdenek majd annak érdekében, hogy a második fordulóban jobb eséllyel induló jelöltjeik eredményesebben szerepelhessenek. A felek abban állapodtak meg, hogy azok a pártok, amelyeknek jelöltje nem indulhat a második fordulóban, támogatják a megállapodást kötő négy párt azon jelöltjét, aki az első fordulóban leadott szavazat alapján a legjobban szerepelt. Ha a második fordulóban a négy párt jelöltjei közül többen is bejutnak — és a megállapodást aláíró pártok jelöltjeire leadott szavazatok között 4 százaléknál nagyobb, illetve legalább ezer szavazatnyi különbség mutatkozik —, akkor a gyengébb eredményt elért jelöltek automatikusan visz- szalépnek a négy párt jelöltjei közül a legjobb eredményt elért javára. A második fordulóba jutott legjobb eredményt elérő jelölt jogosult visszalépni bármely, a megállapodást aláíró párt javára. Amennyiben az első forduló érvénytelen, vagy a négy párt jelöltjének elsőfordulós eredményeiben kisebb a különbség a fentinél, a visszalépéseket tárgyalásokon egyeztetik majd. Arra a kérdésre, hogy ha a választásokon az MSZP győzne, együttműködnének-e a liberális pártok a szocialistákkal, Orbán Viktort Fidesz elnöke kijelentette: az a választási eredmény kedélyükre igen rossz hatással lenne. A Fidesz semmiképpen sem fog adni „Strohmann” miniszterelnököt, nem lép be olyan koalícióba. Az ország érdeke azt kívánja — mondta Orbán Viktor —, hogy a miniszterelnök a legerősebb pártból kerüljön ki. Zwack Péter, a Vállalkozók Pártjának elnöke hozzáfűzte: nem baloldali blokk vagyunk, a polgári középerőt kéviseljük. A baloldallal szemben éppen olyan fenntartásaink vannak, — sőt —, mint a radikális jobboldallal szemben. T. Á. A magánosítás tisztaságáért „Aki nem dolgozik szabályosan és helyesen, az velem nem dolgozhat. Legyen ez az eset tanulság mindenki számára: nem vagyok hajlandó napirendre térni a szabálytalanságok felett, s legyen figyelmeztetés minden rosszban sán- tikálónak, hogy a bűnnek mindig következménye lesz.” — mondta Szabó Tamás tegnapi sajtónyilatkozatában. Az elmúlt hét közepén dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez bejelentés érkezett amely alapján felmerült a gyanú, hogy dr. Fa- zokas Károly, az ÁV Rt. infrastruktúra ügyekért felelős portfolió igazgatója beosztásával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat. A lehető leghatározottabban fellépek minden olyan jelenséggel szemben, amely bármilyen formában árnyékot vethet a magánosítás folyamatára — jelentette ki a miniszter, s aki a hozzá érkezett bejelentést azonnal továbbította vizsgálat céljából az ORFK-hoz, amely megtette intézkedéseit. Tárgyalások emigránsokkal Pongrátz Gergely az 56-os Magyarok Világ- szövetségének elnöke szombaton, 1994. február 26-án, kéthetes körutazásra indul az Egyesült Államokba. Útjára elkíséri Vödrös Csaba politikai és pénzügyi tanácsadó. Útjuk során az 56-os Magyarok Világszövetségéhez tartozó amerikai szervezeteket látogatnak meg. Találkoznak az emigráció neves vezetőivel így például Bánkuty Gézával, Lassan Györggyel és Arany Tiborral. Programjukban szerepel Los Angeles, Boston, Orlando, Chicago, Cleveland meglátogatása, ahol ismertetik a Szövetség által a magyarországi választásokra elkészített Nemzeti Alapprogramot (NAP), mely az alapvető elveket sorolja föl a következő választási ciklus időtatamára. Ismertetik az áprilisi szövetségi tisztújító küldöttgyűlés szervezési munkálatait, beszámolnak a Szövetség elmúlt évi költségvetéséről és tájékozódnak az amerikai magyarság elképzeléseiről a májusi országos választások előtt. Jöjjön falura! Nyitás eló'tt a tanyasi vendégfogadók Könyv a párizsi béketárgyalásokra Képünkön a Püski házaspár és Papp-Váry Árpád, a térkép- tudományi tanszék vezetője (Folytatás az 1. oldalról) Nem kerül viszont pénzbe a szövetség új ajánlata, ami a „Jöjjön falura!" című reklámtájékoztató füzetben való megjelentést teszi lehetővé. I Ez a füzet 1932-ben már ismert volt, ezt a hagyományt újítják fel most. Csak annyi kell hozzá, hogy az önkormányzat, vállalkozó leírja az általa ajánlott lehetőségeket — például hány szoba, ágy kiadó, van-e sportpálya, strand, horgászhely és egyéb — s beküldi a szövetségnek. Ugyancsak korábbi szokást elevenítenek fel azzal, hogy létrehozzák — március elejétől már működik — a falusi, tanyai nyaralóhelyek központi irodáját Budapesten, a Szoboszlai út 2—4. szám alatt. Ide mindenféle különleges mesterségek munkáit várják: jelentkezhetnek például díszkovácsok, fazekasok. Csáky Csaba szerint szükség van reklámra. A szövetség elnöke elmondta: az 1996-os világkiállításig legalább 25 ezer új üdülési férőhely megteremtésére van lehetőség falun és tanyán. Sajnálatos módon azonban még mindig sok érintett nem tudja például, hogy 10 ágyig és 300 ezer forint bruttó bevételig nem kell jövedelemadót fizetni a vendéglátással foglalkozónak. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy egy tehénnel felér egy már amúgy is meglévő ágy idegen- forgalomban való felhasználása, az éves nyereséget tekintve. A „Várlak a falunkba, tanyánkra nyaralni” elnevezésű, 6—18 éves fiataloknak kiírt pályázat határideje március 31-én jár le. Eddig várják a nyári falusi, tanyai élmény- beszámolókat, képzelt vágy valóságos utazások leírását. A sajtótájékoztatón Diny- nyés József zeneszerző-daltu- lajdonos a március 6-án megrendezésre kerülő jótékonysági gáláról beszélt, amelyet a Medosz székházban a falusi- tanyai-vidéki vendégfogadásért szerveznek meg. Ezen a vendégfogadó-házigazda maga a tulajdonos lesz. (tóth) (Folytatás az 1. oldalról) A hasonmás kiadvány magyar nyelvű változataiban 134, az angol nyelvűében 171 térképet, rövid magyarázatokat, számszerű adatokat, összehasonlító táblázatokat tartalmaz. 3 millió 860 ezer adat szolgál a közép-európai régió teljes földtani és földrajzi, nemzetiségi, társadalmi és vallási helyzetének, a mezőgazdaság, az ipar, a bel- és külkereskedelem alakulásának bemutatására. Az eredeti kötet az egykori Államtudományi Intézetben készült igazgatójának Rónai Andrásnak a szerkesztésében. Közvetlen célja az 1946—47- es béketárgyalásokon a magyar tárgyalóküldöttség érveinek tényekkel és adatokkal való alátámasztása volt. Az atlasz a nemzeti és államérdekeket szolgáló, a magyar történelmet tárgyszerűen bemutató, ritka kiadványok közé tartozik — mondta Püski Sándor, akit Rónai András még életében felkért a megjelentetésére, hiszen azt állami intézmény nem vállalta. Sajnálatos sorsához tartozik, hogy céljával ellentétben a sebtében elkészült eredeti atlaszt a magyar küldöttség még magával sem vitte a tárgyalásokra. Az atlasz a régió röntgenképe: tükrözi azt a polgári és ipari fejlődést, amit az erőszakos határmegváltoztatások megtörtek, és aminek következményeit napjainkban is érzékeljük — mondta Papp-Váry Árpád, a Térképtudományi Tanszék vezetője. A hazai és külföldi szakma, valamint az érdeklődők végre a valóságnak megfelelően ismerhetik meg a kötetből a térség történelmét és problémáit, mert ez az atlasz a tényeken alapszik — hallottuk a kötet jelentőségéről. Az eredeti térképek digitális feldolgozásával a legkorszerűbb igényeknek megfelelő kötet megjelentetését tették lehetővé. Terveik között szerepel a kötet német, francia és spanyol nyelvű kiadása is. Az atlaszhoz szolgál háttéranyagul Rónai András Térképezett történelem című művének megjelentetése a Püski Kiadó gondozásában. A kötet a szerző életét és az Államtudományi Intézet tevékenységét mutatja be, a korszak történelmével párhuzamosan, ugyanakkor ismerteti az 1946—47-es béketárgyalások előkészítését is. (veszelszky) Ki mondjon le? Tegnap reggel a Parlamentben Fodor István független Pest megyei képviselő, mintegy illemtan órát tartott kormánytagoknak. Arról szólt, hogy miután kiderült egy nagy vesztegetési botrány, hát az ügyben felelős miniszternek illenék legalábbis formálisan — ha jól értettem a szavait — lemondania. Igen, magam is jól emlékszem, hogy ámulattal szemléltem a diktatúra éveiben azt az eseményt, amikor Párizsban valamelyik pályaudvarról már harmadszor ment ki az utcára a vonat, lemondott a francia közlekedési miniszter, holott mindenki tudta: nem ő vezette az expresst. Ha ebből indulunk ki, Fodor úrnak feltétlenül igazat kell adnom, s bízom benne, egyszer el is jutunk arra a szintre, amikor mindez bekövetkezik egy-egy nem várt rendkívüli esemény következtében. De tegyük hozzá, a magyar politikai élet ehhez képest még kialakulatlan. A képviselő a kormánytag lemondását hiányolja, ám néhány millióan meg azt, hogy a sok-sok nemzet- és emberellenes bűnért még senki nem kért a nemzettől bocsánatot. És ez jól példázza, hogy nemcsak az úgymond hatalmon lévőknek tanácsos tisztában lenni bizonyos etikai kérdésekkel, hanem bizony az ellenzéknek is. Mert gondoljunk csak bele, ebben a pillanatban az ellenzék képes lenne — lásd taxisblokád — szituációk százait produkálni ahhoz, hogy a kormány tagjai lemondjanak. Á fejlett demokráciákban ugyanis olyan műbotrányokkal, mint az infláció elszabadulása, a munkanélküliség kezelhetetlen- sége nem operál, hisz füUentgetni nem illik. Lássuk be, a Parlamentből minden további nélkül távozhatna bizony az a képviselő, aki mindenféle etikából elégtelenre vizsgázott, amikor egymaga nemmel szavazott a december 18-ának gyásznappá nyilvánítása ügyében. Kár lenne, ha csak a dolgozó és működő kormány tagjait helyeznénk abba a szituációba, amit Fodor úr emlegetett, s teljesen természetesnek vennénk azt a demoralizálást, amit az elmúlt három és fél esztendőben ellenzéki képviselők gyakoroltak mindenféle lemondásra való fölszólítás nélkül. (Vödrös)
