Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
mm i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUAR 22., KEDD 5 Pécel és az ÁFÉSZ Ki járt jól (rosszul) az üzleten? Számos Pécelen működő AFESZ-üzlet szerződését bontotta fel még november elején a helyi polgármesteri hivatal. Az önkormányzat indoklása szerint ezek a szerződések előnytelenek voltak. Ugyanakkor az új működtetők részére kiírt és beérkezett pályázatok szóbeszédre, sőt vádaskodásra is okot adtak; megosztották a lakosságot, illetve az amúgy sem túl egséges képviselő-testületet. s Két éve húzódik a telekbotrány Erden Tíz csalás tizenegy vádlottal Érd északi felén, a lankás hegyoldalon az utcák többsége hangzatos virágnevekre „hallgat”. Nem ok nélkül, hisz zöldövezet ez, a város legszebb fekvésű része. A telkek egy része mégis beépítetlen, s a tulajdonosok kiléte is sokáig ismeretlen volt. Csak a közelmúltban kutatta fel őket az Érdi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vizsgálati alosztálya, jóllehet ez nem a rendőrség dolga. Persze mindennek megvan a miértje. Esetünkben néhány ügyeskedő — a jogszabályok és az ellenőrzés lazaságát kihasználva — e telkeket nézte ki meggazdagodási szándékkal, s egy ügyes trükk segítségével megszerezte azokat. így lett a telekügyből bűnügy, melynek felderítésén két évig dolgoztak az érdi rendőrök. Lestyán Péter, a helyi Ráday Pál Gimnázium igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy alapjában véve törvénysértőnek, diktatórikusnak és minden de- mokratikusságot nélkülözőnek tartja a polgármester fenti tárgykörben hozott intézkedéseit. Szerinte a történet szálai régre vezethetők vissza: amikor a képviselő-testület határozatot hozott az ÁFÉSZ-szel kötött szerződések felülvizsgálására és az önkormányzat számára előnytelen megegyezések felbontására. Ez meg is történt 1993. november 19-én, ekkor kilenc bolt bérleti szerződését bontotta fel a hivatal. Ezt követően a polgármesteri hivatal pályázatot írt ki. Versenytárgyalás nem volt A későbbi ellentét alapja az lett. hogy a feltételeket a hivatal dolgozói szabták, sőt ők döntöttek azon a versenytárgyaláson is, amelyen az új bérlők személyét határozták meg. A képviselő-testület egy része azt sérelmezi, hogy a fenti eljárásról ők nem kaptak részletes tájékozatást, így — vallják az érintettek — az egész intézkedés érvénytelen. Szerintük az is sérelmezhető, hogy a polgár- mester személyes ismerősei kapták meg a szóban forgó üzletek bérleti jogait. Ők ugyanis belső információkhoz jutva könnyen tudtak gazdaságos ajánlatokat tenni. — Igazi versenytárgyalás nem volt — nehezményezi Lestyán Péter. Elmondása szerint a polgármester minden határozatukat figyelmen kívül hagyta. Az ügyben megkerestük Teleki Gyula polgármestert is, aki visszautasította, hogy közeli ismerősei bérelnék az üzleteket. Szerinte a hatáskört illetően vannak súlyos félreértések. Az új szerződések megkötése, Teleki úr szerint, teljes egészében jegyzői hatáskör, mivel nem tulajdonosváltozásról van szó. Utóbbi továbbra is az önkormányzat marad. A polgármester azzal is érvelt, hogy birtokában van a köztársasági megbízott levele, amelyben utóbbi semmilyen törvénysértő eljárást nem tapasztalt sem a pályázatokkal, sem pedig annak a két üzletnek a lefoglalásával kapcsolatban, amelynek híre szintén felkorbácsolta a kedélyeket. A polgármester a továbbiakban elmondta, hogy nem igaz az sem, miszerint a képviselő-testületi tagok nem nyerhettek betekintést a kiírt és a beérkezett pályázatokra. Rendőrség jelenlétében Márkus János alpolgármester azt mondja: ő a mai napig nem tudja mit tartalmaznak a szerződések és mennyiért keltek el a jogok, de nem hajlandó elvégezni a rábízott munkát — egyúttal azt is nehezteli, hogy hiába alpolgármester, mégsincs semmi beleszólása az irányításba, feladatot nem kap, s személye csupán „bokréta a kalap mellett”. A fent említett két lefoglalt üzletet rendőrségi jelenléttel, a jegyző és egy ügyvéd közreműködésével záratták be. Kovács Zoltán, az ÁFÉSZ elnöke példanélkülinek tartja az ilyen intézkedést. Ugyanis az ÁFÉSZ árukészletével, beredezésével együtt foglalták le az üzletet. Ezek összértékét az elnök mintegy ötmillió forintra becsüli. Sorsukról semmit sem tud. Az ÁFÉSZ vezetősége a Buda Környéki Bírósághoz fordult sérelme kivizsgálása ügyében. A majdan meghozandó ítéletet kötelező érvényűnek fogadják el magukra nézve, ám addig nem hajlandó beletörődni „megrövidítésükbe”. Teleki Gyula indoklásul elmondta, hogy az ÁFESZ-szel szemben több mint három éve nem képesek érvényesíteni béremelési igényüket. A szövetkezet ugyanis sok esetben albérlőknek adta ki az üzleteket, melyért többszörösét kapta annak, amit ő fizetett az önkormányzatnak. Az önkormányzat, mivel az ÁFÉSZ nem fogadta el a felmondást, s nem volt hajlandó kiköltözni a helyiségekből, kiürítési határozatot hozott: így foglalták le a két működő üzletet. Ami az árukészletet illeti, a polgármester elmondta, hogy azt az üzletek átvették, s eladásuk után a bevételt az AFESZ- nek postázni fogják. A berendezésről megtudtuk, hogy azok a polgármesteri hivatal raktárjában vannak, s onnan bármikor elszállíthatóak. Alacsonyabb árak A polgármester határozottan kiáll amellett, hogy az ÁFÉSZ- üzleteket nem az ismerősi, hanem a legjobb, legelőnyösebb ajánlatot tevő vállalkozók kapták meg. Sőt, az ő meglátása szerint a vevők is jobban járnak, hiszen a bérleti díjak átlagosan fele annyiba kerülnek, mint amennyit régen az ÁFÉSZ-nek fizettek a bérlők, így az árak is alacsonyabbak lehetnek. Az üzletek ÁFÉSZ-t illető részarányát pedig ki fogják fizetni — mondta Teleki Gyula. A helybélieknek az ellátás zavartalansága a legfontosabb. Ez szerencsére minden bonyodalom és nézeteltérés ellenére biztosított Pécelen. A működő üzletek fennakadás nélkül képesek kiszolgálni a vevőket, és bár két valóban nagy forgalmú üzlet tart zárva átalakítás, felújítás miatt, pár utcával arrébb mindent meg tudnak vásárolni. Szűcs László Azzal kezdődött, hogy 1992 januárjában a Facélia utcai egyik telek tulajdonosa bejelentést tett a rendőrségen; ismeretlen tettesek kivágták a fákat a kertjéből. A rendőrök abból indultak ki, hogy fát két okból vágnak ki. Tüzelőnek, ez esetben sima lopás történt. Vagy pedig azért, mert a fa útban van, tehát építkezni akarnak. Ez utóbbi esetben a tettes megbízásból cselekedett, a tulajdonviszonyok ismerete nélkül. A helyszínen a nyomozók megtudták, hogy nem ez az egyedüli fakivágás a környéken, amiért is a vizsgálat kiterjedt a telkek tulajdonjogának tisztázására. Kiderült, hogy sok telek cserélt gazdát úgynevezett elbirtoklási jogcímen, amelynek a lényege: valaki bemegy a tanácshoz — később az önkormányzathoz —, visz magával két tanút, akik igazolják, hogy ő tíz éven keresztül háborítatlanul és folyamatosan művelte az X helyrajzszámú gazdátlan földterületet, s ennek alapján igényt tart a telek tulajdonjogára. Az ügyintéző jegyzőkönyvet vesz fel a tanúk nyilatkozatáról, valamint az ügyAz Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság ceglédi kirendeltségének ágazati szétválasztása már a múlt év közepén elkezdődött. Ám ez ténylegesen csak 1994. január 1-jén valósult meg. Erről kérdeztük az egyik önállósult intézmény, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ceglédi kirendeltségének vezetőjét, Longera Tibort. — Voltaképpen ez a változás a feladatokat nem érintette — kezdte beszélgetésünket Longera Tibor. — Viszont január l-jétől a két intézmény kirendeltsége pénzügyileg teljesen elkülönült. Az illetékességi területünk változatlan maradt. Dél-Pest megye ötvenkilenc települése, mintegy háromszáz-háromszázötvenezer polgár tartozik hozzánk. Mi foglalkozunk azoknak a fővárosiaknak a családi pótlékával is, akiknek a munkahelyén nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely. Mivel az egykori vállalatok többsége átalakult vagy megszűnt, ezért az ügyfelek palettáján a társas és egyéni vállalkozások, illetve mafél igényéről, majd kiállít egy bizonylatot. Ezzel aztán csak el kell menni a területileg illetékes földhivatalhoz, ahol annak rendje és módja szerint bejegyzik az igénylőt tulajdonosnak. A bűnösöket elbocsátották Magyarán ingyen hullt az ölükbe a kinézett telek. Mindez rendjén is volna, ha a teleknek nincs valós tulajdonosuk. Olyan értelemben, hogy örökös nélkül hunytak el, vagy réges-rég külföldre, ismeretlen helyre távoztak, s a jelek szerint nem tartanak igényt a kérdéses telekre. (Bár még így is fennáll az állítás valós, vagy valótlan tartalma a tízéves művelésről.) Ha kétség merül fel. az ügyintézőnek módjában van — sőt kötelessége is — ellenőrizni a tanúk állításait. Nos, ez az amire Érden a kutya sem figyelt fel, jóllehet ok lett volna a gyanakvásra. Egyrészt a tanúk „külleme” miatt, másrészt mert az is megtörtént, hogy egyesek tanú és igénylői minőségben is megjelentek egyazon ügyintézőnél. guk a biztosítottak találhatók. — A korábbihoz képest egyszerűsödtek a teendőik? — Sokrétű a feladatunk. Ráadásul a társadalombiztosítási ellátással, illetve igény- bevételével kapcsolatos teendők is rendkívül bonyolultak. Fontos, hogy a közeljövőben az ügyvitel egyszerűsödjön. Emellett hangsúlyt helyezünk a képzésre is: munkatársaink egy része már sikeresen túljutott a köz- igazgatási alapvizsgán, a többiek még ezután méretnek meg. Az új kollégáknak házon belül szervezünk alap- és középfokú szakmai tanfolyamot. S vannak, akik a szegedi József Attila Jogtudományi Egyetem négyéves társadalombiztosítási főiskola szakára járnak. — Mennyire gyakori a reklamáció önöknél? — A közelmúltban végeztünk ezzel kapcsolatban egy felmérést. Mint említettem, körülbelül háromszázötvenezer polgár ügyével foglalkozunk. S a panaszok tavaly nem érték el az egy százalékot. — Létrejött-e önöknél is a Amiből arra lehet következtetni, hogy a tanács — majd később az önkormányzat — telekügyekkel foglalkozó tisztviselői és a Budaörsi Földhivatal érdi kirendeltségének munkatársai egyaránt érdekelve voltak s tudtak a csalásról. Ezt a vizsgálat igazolta: az ez ügyben érintett személyek már nincsenek a két hivatal szolgálatában. Ellenük csalásban való közreműködés címén emelt vádat a Buda Környéki Ügyészség. Rutinellenőrzés kellett volna A két évig húzódó monstre nyomozás aktahalmazát csak kilóban lehet érzékeltetni, a munkaórákat pedig három számjeggyel. Tíz konkrét esetre derült fény, ahol hamis bevallások alapján szereztek tulajdonjogot a gyanúsítottak. Az első ilyen bejegyzés 1990 decemberében történt, az utolsó 1992 januárjában. Úgy látszik, a fakivágást követő nyomozás kedvét szegte a további próbálkozóknak. Mert mint kiderült, már arra a telekre is benyújtotta valaki az igényét, aztán nagy hirtelen lemondott róla. A tíz elbitorolt telek összértéke 11 millió forint az 1992-es szakértői vélemény szerint. A jelenlegi napi ár ennek a két és félszerese. Az értékek 800 ezertől 2,7 millió forintig terjednek. Az ügy jelenlegi szakaszában konkrét neveket nem írhatunk le, hisz a bírói ítéletig az igénylők és segítőik csak „gyanúsítottak”. társadalombiztosítási önkormányzat? — Ahogy országosan, úgy Cegléden sem történt előrelépés a vagyonjuttatás területén. A Rákóczi úti épület a székhelyünk. Valószínű, hogy maradunk is itt, s a nyugdíjbiztosítási igazgatóság kirendeltsége költözik egy másik objektumba. Ugyanakkor szeretnénk megvásárolni egy Kosárhegyi úti létesítményt, ahol napjainkban a családi pótlék ügyintézését végezzük. — Hány száz millióval tartoznak önöknek a helyi vállalatok? — 1992 őszén jogot kaptunk a be- és végrehajtásra. Voltaképpen tavaly kezdtünk el ezzel foglalkozni. Addig a legritkábban jutunk el, hogy lefoglalunk ingóságot vagy ingatlant. Ügyanis azok, akik tartoznak, igyekeznek valamiféle megállapodást kötni velünk a fizetésről. Végül is akinél a behajtási eljárás eredménytelen, annál kénytelenek vagyunk a végső megoldást alkalmazni. A végrehajtás nagyon hálá- datlan tevékenység. Nyilván egy efféle szituációban nem Annyit azonban elárulhatunk, hogy az utóbbi 12 közül nem egy doktori cím viselője, jogismerő emberek. Akiket a társadalom taníttatott ki, de nyilván nem azzal a céllal, hogy tudásukat a jog kijátszására fordítsák. Joggal merül fel az a kérdés is, milyen kritériumok alapján válogatja meg egy hivatal a munkatársait, az ellenőrzésükről már nem is beszélve. Már egy rutin belső ellenőrzés is fényt derített volna egy-két furcsaságra. Például arra, hogy egyazon személy tanú, majd igénylői minőségben is szerepel az elbirtoklási okiratban. Megtörtént a vádemelés Maga a telekbotrány nem ismeretlen az érdiek előtt, két éve élénken foglalkoztatja a lakosságot a bűncselekmény. Amiről még eddig nem tudtak: az Érdi Rendőr- kapitányság 1993 decemberében az ügyet lezárta, s vádemelési javaslattal át- küldte a Buda Környéki Ügyészségnek. Tudomásunk szerint már a vádemelés is megtörtént. Az elsőrendű vádlott esetében (jelenleg előzetes letartóztatásban van egy másik ügyben) 9 rendbeli csalást, 12 rendbeli közokirat-hamisítást, a másodrendűnél 4 rendbeli csalást és 3 közokirat-hamisítást bizonyítottak. Ezek a „nagyhalak”, bár a többi 9 vádlottnak is lesz miről számot adnia a bíróságon. Matula Gy. Oszkár szívesen fogadják a munkatársainkat. Szerencsére ők nem rettennek meg. A múlt esztendőben a késedelmi pótlékokkal együtt körülbelül egymilliárd forint tartozás gyülemlett össze. Ebből a tetemes pénzből körülbelül száznegyven-százötvenmillió csörgedezett be a kasszánkba. Mindenesetre ez a temérdek bevételkiesés -— ha nem is rendít meg egyelőre bennünket — komoly gondot okoz nekünk. — Mit szeretnének idén megvalósítani? — Elsősorban azt, hogy a szétválasztásból az ügyfelek továbbra sem érezzenek meg semmit. Szeretnénk a járulék- és folyószámla-rendszerünket úgy átalakítani és kezelni, hogy a munkáltatók társadalombiztosítási tartozását mindjárt érzékelhessük, így az elején megtehetjük a szükséges lépéseket a járulék beszedésére. Hiszen ez a fedezete a kifizetendő ellátásoknak. Végezetül örvendetes lenne, ha a létesítménynyel — székhelyünkkel — kapcsolatos elképzeléseink is megvalósulnának. F. F. A helyi társadalombiztosításnak még nincs vagyona s Uj kirendeltséget szeretnének
