Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19 / 42. szám

KICSIKNEK — NAGYOKNAK Anyanyelvi költészetünk megteremtője Balassi Bálint-évfordulók 440 éve született, és 400 éve halt meg az első magyar nyel­ven verselő költő, Balassi Bá­lint. Mindazt magába szívta, amit a világ költészeti kincsei­ből megtanulni lehetett, hogy szilaj és hányatott életének él­ményeit versekbe önthesse, és eközben sajátos magyar rit­musú, és a magyar sorsban gyökerező anyanyelvi költé­szetet teremtett. „Majd min­den verse új versforma s min­den verse a magyar költészet határainak új kiterjesztése” — írta róla Németh László, aki így összegezi a végvári harcokban elesett költő életét: „Balassi meghalni tér haza. Esztergom alatt megsebesül, és belepusztul sebébe. Utolsó versét halála előtti betegségé­ben írja. Béza verseiből fordí­tott bűnbánati zsoltárt. Harmadszor hanyatlik Is­ten elé. Először mint az élet előtt álló ifjú, másodikszor mint nősülendő férfi, harma- dikszor mint haldokló. S e há­rom istenhívás közé esik köl­tészetének és életének két gaz­dag évtizede. Az első: a csél- csap, nótakereső ifjúság, a má­sodik a bujdosásban és kétség- beesésbe vivő férfiindulat. Egy halhatatlan ifjú lírai gesz­tus és egy halhatatlanul gaz­dag lírai regény. Együtt: a dal Iá vált magyar élet első héro­sza: Balassi.” Balassi Bálint A fülemilének szól Te szép fülemile, Zöld ágak közibe Mondod el énekedet! De viszont az ellen, Az én veszett fejem Mond keserves verseket, Kiket bánatában, Szerelem lángjában Szép Júliáról szerzett. Mennybéli szép harmat Tégedet mosogat, Engem penig könnyhullás Szüntelen nedvesít S bánattal keserít, Hogy oly kemény, mint a vas Az én szép Júliám, Kitől jómat várnám, Hogy lenne már irgalmas Az hév verőfénynek Mivoltát nem érzed, Mert ülsz híves árnyékban; Engemet peniglen Gyújt buzgó szerelem, Sülök, főlök lángjában; Te szabad vagy, repülsz. Hol akarod szálsz, ülsz, Nem úgy, mint én e vasban Örömmel és szépen Csak tavasz időben Szép éneket mondasz; Énnekem peniglen Mind nyárban, mind télben Versem oka csak panasz: Kínomat számlálom, Júliát imádom Dolgom nékem mind csak ez. Lengedező szellő S híves tiszta idő Tégedet gyakorta kűt: Engemet viszontag Örökké való láng Olthatatlanképen fűt: Kegyetlenségével Júlia szemével Nagy szerelem ütőn üt... Szigetszentmiklósiak Finnországban Mikulás-lak az északi sarkkörön „Mikulás házát” is felépítet­ték. A tág, behavazott térség közepén álló kivilágított lak, előtte a kutyaszánnal és a rén­A Mikulás-lak Rovaniemiben szarvasfogatokkal, körülöt­tük a piros ruhás, tantuknak nevezett kis manókkal olyan volt, mintha meseországba lá­togattak volna el. Maga a „Mikulás” a tanúikkal min­dennap rénszarvasfogaton ér­kezik a házba, ahol látogatóit fogadja. Fogadóórái a bejára­ti kapun olvashatók. Vendé­geivel elbeszélget, így elbe­szélgetett a magyar csoport­tal is, és nagyon meglepő­dött, amikor kiderült, milyen messziről jöttek. A gyerekek természetesen megadták cí­müket is a „Mikulásnak”, amit azon nyomban bevezet­tek egy nagy könyvbe. Hogy majd december 6-a táján, a Mikulás ünnepén levelet kap­hassanak tőle. Nem kell azonban Rovani­emibe utazni, hogy ti is kap­hassatok levelet a Finnor­szágban Santa Clausnak ne­vezett ajándékhozótó!. Elég írnotok az alábbi címre: San­ta Claus, Rovaniemi 96930, Suomi (—ky) A csigagyerek Forgószél támadt. A kiscsiga fá­zósan összehúzta magát. Épp ideje volt. A hirtelen jött forgó­szél fölkapta, és az út másik ol­dalára röpítette. Ott megállt, a kiscsigát óvatosan az út mellet­ti selymes fűre helyezte, majd gyorsan tovaforgott. A kiscsiga kibújt a házából, és körülnézett. Megszeppent, egyedül volt a fűrengetegben. — Én nem is itt lakom, ha­nem az út másik oldalán — mondta csendesen, csak úgy magának. Várakozott, s közben meghallotta a füvek suttogását. — Menj kiscsiga! Indulj el! Mi sokan vagyunk, majd vigyá­zunk rád. A kiscsiga elindult. Előtte a füvek a földhöz simultak, s raj­tuk mint lágy, puha szőnyegen mászott előre. Könnyedén kiért az út széléhez. A füvek puha szőnyege már nem tudta to­vább kísérni. Megállt, az út má­sik oldalát szemlélte, oda kell eljutni. — Hát elég nagy a forga­lom, de azért megpróbálok át­jutni — gondolta. De csak gon­dolta, mert abban a pillanatban két kéz a magasba emelte. — Te csigagyerek! Ne mász­kálj itt, veszélyes! Nagyon so­kan járnak erre, véletlenül ösz- szetörik a házad. Ugye elcsava­rogtál? Már biztosan vár a csi­gamamád. Majd én segítek ne­ked, átviszlek az úton. Amikor Judit — aki az előbb fölkapta a csigát — le­tette a mamája mellé, a csiga­mama feléje biccentett a csáp­jával. így köszönte meg Judit­nak, hogy hazahozta a csiga­gyereket, akit a forgószél föl­kapott. Polgár Jutka Bag Az „utolshow” előadás El-Rap-ül-tek Rap 001-es járat leszállása után fergeteges show követ­kezett a Budapest Sport- csarnokban. A közönség tombolása ellenére is Mc Gesztenye belekezdett te- kergős mondókájába. Ész­vesztő rapzenéjét a buda­pesti Balettintézet táncosai kísérték. Fantasztikus fény és hangeffektusok vették körül a rajongókat. A két kezdő szám után bemutat­ták vendégeiket: Fridit, Szulákot és Pressert. A kon­cert nem egyhangú zenei produkcióból állt, hanem poénkodással megpácolt UTOLSHOW előadás volt. Ha valaki nem jött vol­na rá az együttes nevére, akkor mi inkább elRapü- lünk. Dömök Zsófia Kenyeres Márton rajza Benedek Elek Mese a fákról Volt idő, gyerekek, régen, nagyon régen volt, mikor nemcsak az emberek és az állatok, hanem a fák is jár­tak. Elmondom nektek, hogy miért nem járnak most a fák. Ennek előtte sok ezer esztendővel egy gazdag, telhetetlen ember kiment az erdőbe. Amint ott járt­kelt, erősen megtetszett neki egy nagy, terebélyes tölgyfa, és megszólította: — Hallod-e, tölgyfa, jere az én udvaromba! A tölgyfa azt hitte, hogy szegény ember szól hozzá, egyet sem kérette magát, indult az ember után. De még az erdőből ki sem értek, az ember el- fáradott, s kérte a tölgyfát: — Engedd meg, hogy üljek fel rád, te meg sem érzed, hogy rajtad ülök. A tölgyfa lenyújtotta egy vastag ágát, s a gaz­dag ember ráült. Kiérnek az erdőből, s a réten meglát a gazdag em­ber egy tehenet. Gondolja magában: de jó volna ez a tehén nekem. Ha hazavi- hetném, mindjárt leüttet- ném, a húsát kivágatnám, s bezzeg jó dolgom lenne! Mondja a fának: — Ejnye, édes fám, vedd fel ezt a tehenet is! A fa felvette a tehenet is. Megy, mendegél a fa, az országúira ér. Egy sze­keres ember haladt előtte, a szekéren egy nagy bo­roshordó volt. „Hm — gondolja a gaz­dag ember —, most már fám is van, húsom is van, jó volna, ha borom is len­ne a húshoz!” Szól a fának: — Hallod-e, tölgyfa, vedd fel ezt a hordót is. Mi ez a te erődnek? Jól van, a fa felveszi a boroshordót is. Beérnek a faluba. Nézi, nézi a gazdag ember a templom tornyát, s gon­dolja magában: „Ej, de jó lenne ez a harang! Ha az egyém volna, mindjárt érclábast öntetnék belőle, s megsütném benne a te­hén húsát.” — Hallod-e tölgyfa, többet nem kívánok tőled semmit, még csak ezt a harangot vedd le a torny- ból. A fa ezt a kívánságát is teljesítette, de abban a pil­lanatban, amint a haran­got az ágára akasztotta, megdördült az ég s lesúj­tott az Isten haragja. Por­rá, hamuvá égett a fa, a te­hén, a hordó, a telhetetlen ember is, csak a harang maradt épségben. Azóta nem járnak a fák. Gyerekrejtvény Diósjeno műemléke I l 3 4­5 6 7 J— 3 40 44 42-D 44 3 46 47 Í8 43 io 21 22 23 24 2Í 26 27 W~ 23 30 34 3Í Í3 34 35 36 1 37 38 3é 40 44 42 43 Ti 45 46 41 U­0 ü Kedves Gyerekek! A Pest megyi Budajenőn található a magyar paraszti templomépítészet egyik korai és szép műemléke, amely átvészelte a századok viharát és épségben fennmaradt. Mai rejtvényünk e műemlékről szól. Vízszintes: 1. Budajenő e híres műemléke 14. Ijed 15. Ábránd 16. Izmukban lévő energiáik 17. Huzallal falhoz kötöző 20. Azonos betűk 21. Délelőtti műsoros előadás 24. Eszes 26. Óév betűi keverve 27. Bizony 28. Híres jugoszláv kosárlabdázó 30. Kilenc angolul 32. Rokonság 34. Cirkuszporond 37. Zeneművész egye­dül előadott produkciója 40. Könyörög 42. De, latinul 43. Cirkalmas beszéd 44. Állatkert nemzetközi neve 46. Keret Függőleges: 1. Tonna 2. Sajtféle 3. Holnap előtt 4. Mostanáig 5. Királyi kincstár felügyelője 6. Gyilkol 7. Kapirgáló 8 .........-futó (őrjöngésében romboló személy) 9 . Cukorka 10. Keleti nép 11. Várfalak nyílása 12. Tel­jes megsemmisülés 13. Cirkuszi tornamutatványos 14. Ritka díszítmény az épületen a 12. századból 18. Néve­lő 19. Oxigén 22. Vargánya 23. Vérszállító cső 25. Arra a helyre hajít 29. Minden anekdota így kezdődik! 31. A földbe rejt 33. Labdát passzol 35. Párizsi met­ró 36. Kéz közepe! 38. Autómárka 39. Állati lakóhely 41. Lakat is ez 45. Omszk folyója 47. Azonos betűk Kedves Gyerekek! A dőlt betűkkel szedett sorok megfejtését március 10-ig küldjétek be szerkesztősé­günk címére. Ne feledjétek: Már egyetlen helyes meg­fejtéssel is lehet nyerni! szágban. Útjuk során elláto­gattak Rovaniemibe is. Abba a távol északon fekvő város­ba, amelyen keresztül vezet az északi sarkkör, s ahol a A „Mikulással” is találko­zott az a szigetszentmiklósi gyerekekből és felnőttekből álló kis csoport, amelyik a közelmúltban járt Finnor-

Next

/
Thumbnails
Contents