Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19 / 42. szám
SZŰKEBB HAZÁNK I PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. FEBRUÁR 19.. SZOMBAT Kevés a föld Bugyin Bugyi nagyközségben megtartották a harmadik árverést is, melynek során a Tessedik Sámuel Szövetkezet által kárpótlásra kijelölt 410 hektár talált gazdára, összesen 4100 aranykorona-értékben. Az érdeklődés minden eddiginél nagyobb volt, több mint ötszázan jelentek meg a liciten. Az már az első percekben nyilvánvaló lett, hogy a korábban megbeszélt egyezségeket senki nem tartja be. Az igénylők egymást túllicitálva aranykoronánként 4-5000 forintot is megadtak, s csak a nagyon rossz minőségű földek keltek el 500—1000 forintos értékben. Sajnos ezzel korántsem oldódott meg a kárpótlásra jogosultak kérdése. A polgármesteri hivataltól kapott információ szerint még legalább 1700 AK-érté- kű földre volna szükség az igények kielégítésére. Erre mód lenne, ha a község visz- szakapná a Kertészeti Egyetem Tangazdasága által egykor bekebelezett területet. Az ez irányú kérésükre a kárpótlási hivatal 442 AK-értékű föld jelölésére kötelezte a tangazdaságot. Ám ez is csupán egyharma- da a jogos igénynek. Mivel a feleknek nem sikerült megegyezésre jutniuk, a bugyi önkormányzat peres úton kíván az igénynek érvényt szerezni. A Pesti Központi Kerületi Bíróság március l-jére tűzte ki a Bugyi kontra Kertészeti Egyetem Tangazdasága egyeztető tárgyalást. (gyé) Kft. lett a Távhó' Vállalat Részvénytársaságból kft.-vé alakult a Távhő Vállalat, mely a Dunamenti Erőmű Rt.-tői vásárolt hőmennyiséget értékesíti Százhalombattán. Az önkormányzat már régóta elégedetlen volt a gazdasági társaság munkájával, mivel az nem részvénytársaságnak megfelelően működött. Időközben a társaság igazgatója is lemondott, és hónapok óta megbízott vezetővel folytatta tevékenységét a vállalat. A legutóbbi képviselő-testületi döntés értelmében az új alapítóokirat elfogadásával a részvénytársaság kft.-vé alakult, melynek egyedüli tulajdonosa az önkormányzat lett. Ügyvezető igazgatónak Gyet- vai Balázst nevezték ki. Ő eddig a helyi polgármesteri hivatal építési és városgazdálkodási irodáját vezette. V. Cs. Vizsga kell a pályán maradáshoz Köztisztviselői konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Kuncz Béla, KMB-hiva- tal ágazati koordinációs irodájának vezetője összegzésként megemlítette, hogy a régiók a védelmi teendők ellátása, a katasztrófaelhárítási, a közegészségügyi tevékenység, illetve a térségi fejlesztések tárgykörében működhetnek együtt. A lakosságot leginkáb a most zajló tulajdonosváltás érinti — mondta a vezető. — Ezzel összefüggésben óriási feladatok hárulnak a kárpótlási, kárrendezési vagy a földhivatalokra. Igaz, az ügyintézés nem panaszmentes, e téren Pest megye áll a negatív lista élén, ám ugyanitt a legnagyobb a forgalom is. Skultéty Sándor köztársasági megbízott utalt arra, hogy a többpártrendszer kialakulása óta immár a második választásra kerül sor. A kampány időszakában a köztisztviselők legfontosabb feladata az, hogy a mindenkor érvényes jogszabályokat végrehajtsák. (j- sz. i-) Nemzeti program 2000-ig Törvényjavaslatot nyújtott át tegnap délelőtt Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének a Magyar Településfejlesztők és Felújítók Társasága. A magát szakmai érdekképviseletnek tartó, 1992 végén Ráckevén megalakult társaság Millecentenáriumi nemzeti programot állított ösz- sze, amely 1995. januártól 2000 decemberéig ad keretet a középtávú országfejlesztésnek. Szűcs György elnök — aki egyúttal az Iposz—Magyar Kézműves Kamara elnöke is — a törvénytervezet átnyújtá- sa után a sajtó képviselőinek elmondta, hogy nem az expótörvénnyel akarnak versenyezni, s nem is szeretnének azzal párhuzamos tevékenységet elindítani. Ugyanakkor arra törekednek, hogy az 1996-os budapesti világkiállítás mellett kapjon megfelelő figyelmet a honfoglalás 1100. és Magyarország államiságának 1000. évfordulója. A Millecentenáriumi nemzeti program finanszírozására állami pénzalapokból egy alapot, továbbá egy közalapítványt hoznak létre. (tóth) Budaörsön ötszörös a túljelentkezés Bevált a nulladik osztályos képzés Néhány évvel ezelőtt kezdődött meg a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban a nulladik osztályos képzés. A diákok, mielőtt elkezdenék gimnáziumi tanulmányaikat egy évig heti húsz órában angolul, vagy németül tanulnak. Az elsősök és a másodikosok heti négy-négy órát töltenek e két nyelv megismerésével, harmadikban és negyedikben pedig hat órát foglalkoznak nyelvtanulással. A nulladik osztályban az első nyolc héten egy speciális tantárgyat — tanulásmódszertant — hallgathatnak a diákok, mely során a koncentrált tanulással ismerkednek meg, de foglalkoznak e tárgy keretében gyorsírással és relaxációval is. Mindezeken felül, minimális óraszámban — szintentartási céllal — tanulnak a gyerekek matematikát, magyart, történelmet és van testnevelés, valamint úszás órájuk is. Jól bevált ez a képzési forma. Tavaly a nulladikosok hetven százaléka tett valamelyik nyelvből középfokú vizsgát. Ez persze csak úgy sikerülhetett, hogy egy nagytudású és jól megfizetett tanári gárdával dolgoznak. A nulladik évfolyamot végzettek a második osztály befejezése után több lehetőség közül választhatnak. Mehetnek egyetemi előkészítőre, részt vehetnek a fakultatív képzésben, ahol például informatikát vagy gyorsírást tanulhatnak, de jelentkezhetnek a közgazdasági szakközépiskolai tanulmányok elvégzésére is. Az iskolába jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük, s az ott elért eredmény, valamint az általános iskolából hozott pontok alapján választják ki a legrátermettebbeket. Felvételizni matematikából és magyarból kell, amelyek során nemcsak az anyag ismeretét, hanem a gyerekek logikai készségét is vizsgálják. Nagy sikere van ennek a képzési rendszernek, tavaly több mint ötszörös volt a túljelentkezés, annak ellenére, hogy a nulladik évben kilencvenezer forint tandíjat kell fizetni. A későbbiekben azonban ingyenes az oktatás. Azt tervezik, hogy — ha lesz elég jelentkező — ősztől bevezetnek egy hatévfolyamos képzési formát is. Ehhez az önkormányzattól már megszerezték az engedélyt, de sok függ a Nemzeti Alaptanterv adta lehetőségektől. Ide kizárólag kitűnő és jeles tanulók jelentkezhetnének. Az első hatvanból választanák ki — személyes beszélgetések alapján — a legjobb harmincat. Vizsgálnák a gyerekek olvasottságát, kommunikációs készségét és fantáziáját is. Á. M. Közhasznú munkások Tápiószentmártonban Az önkormányzat segítségén is múlik Tápiószentmárton önkormányzata megyénkben az elsők között ismerte fel a munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásának jelentőségét. Az arányokat tekintve ebben a nagyközségben foglalkoztatják a legtöbb közhasznú munkást. Számuk pillanatnyilag 52, ami hamarosan tízzel emelkedik — tudtuk meg a községházán Wenhardt László- né jegyzőtől. A nagyközség 3000 keresőképes munkavállalójából 640 a munkanélküli, ami 21,5 százalékos rátának felel meg. Többségük korábban naponta ingázott a fővárosba, miközben otthon is csökkent a munkahelyek száma. A tápiószentmártoni ön- kormányzat igyekezett a fenti folyamatot megállítani, vagy legalább lassítani — jellemezte a település vezetőinek magatartását Czerván György alpolgármester. Amikor például az EGIS gyógyszergyár megszüntette szent- mártoni munkásbusz járatait, az önkormányzat hitellel elősegítette, hogy egy helybéli magánfuvarozó két autóbuszt vásároljon, s azzal szállítsa továbbra is a bejárókat. Több mint száz ember maradhatott így meg munkahelyén. Kereskedőből iskolaboltos Két új magánvarroda létesítésében is a hivatal segédkezett: több mint félszáz asz- szony örömére. Közreműködtek vállalkozások előmozdításában: az új autósbolt, az autófényező, a virág- kertészet megélhetést jelent néhány embernek, szolgáltatást a falusiaknak. — Rájöttünk, hogy egy ön- kormányzatnak nem csupán utcaseprőkre, parkőrökre van szüksége, hanem szakemberekre is, olyanokra, művelődési ház épületét. Fele annyi pénzbe került így, mintha vállalkozónak adták volna a munkát, hisz csak az anyag, továbbá a bér 30 százaléka jelentett helyi kiadást. Munkaszervezd menedzser Ilyen hatékonysággal építették fel a szentmártoni és gő- bölyjárási nyitott ravatalozókat. A közhasznú munkások közül kerülnek ki a sporttelep karbantartói, gondozói is. A most épülő új iskola és tornacsarnok kivitelezői szerződésében az önkormányzat kikötötte: az építő 10 helyi vállalkozót, esetleg közhasznú munkást kötelez alkalmazni a megfelelő munkafázisban. Tápiószentmárton polgármesteri hivatalában még a szociális ügyintéző is közhasznúként dolgozik. A fiatal pályakezdő közgazdász kérelmek megírásával, környezettanulmányok készítésével segíti, gyorsítja sorstársai jövedelempótló segélyezését. A szentmártoni foglalkoztatásbővítő forma az idén 5 fele-fele arányban a központi büdzsé és az önkormányzat állja. A szentmártoni közhasznú- ak sorában nem említettük még meg a termálstrandnál tevékenykedő kertészeti brigádot. Az önkormányzati kertészetben primőröket termelnek, innen látják el friss zöldséggel az iskola, óvoda konyháját, öregek napközi otthonát. Itt dolgoznak nyolcán a munkanélküliek közül. — Jó tudni, hogy hasznos, amit végzünk. Ez azért fontos, mert közhasznú munkásként nem föltétien keresünk többet, mintha munkanélküli-járadékosok lennénk. Mégis szívesen dolgozunk — mondta Bucz Adorjánná, aki tavaly április óra „közhasznú”. Nem a segélyt várják — így nem szólhatják meg az embert azért, mert nincs munkahelye. A segély egyébként is megszűnik másfél év múlva, s mi történik, ha akkor majd ugyanúgy nem találok munkát, mint ezelőtt két évvel?! — érvelt Vidák Anna, miközben a szépen fejlődő salátafejeket mustrálgatta. Malatinszki Miklósáé a szintén munkanélküli férj és három kiskorú gyermek mellett korábban csak 3000 forint nevelési segélyt kaphatott, mert sosem volt munkahelye. A kertészetben tíz és fél ezer a keresete havonta. Jobb dolgozni a fóliák alatt, mint a segélyt várni otthon akik saját szakterületükön végezhetnek közhasznú tevékenységet, — mondta az alpolgármester. így lett a kereskedő iskolaboltos, a cukrász konyhai alkalmazott, az asztalos, a kőműves, a szobafestő a karbantartó brigád tagja. Czerván György alpolgármester érdeklődésünkre elmagyarázta a közhasznúak foglalkoztatásának gazdasági, pénzügyi hasznát is. A karbantartók újították fel például a katolikus iskola és a millió forintba kerül. Ebből másfél millió a helyi önkormányzat kiadása, a költségek 70 százalékát pedig az állami költségvetés fedezi. A foglalkoztatásból származó anyagi és erkölcsi haszon viszont teljes egészében helyben marad. S a sornak még nincs vége: napokon belül egy munkaszervező menedzsert állítanak be a nagyközségben az ügyek intézésére. Az új státuszt az Országos Foglalkoztatási Alap pályázatán nyerték, a költségeket Ennyi a létminimum, de ez is több, mint háromezer... Laczkó László 22 éves kőműves, hat hónapnyi munkanélküliség után kérte felvételét a közhasznúak közé. Ők és a többiek elmondták: jól érzik itt magukat, ám ha valahol kapnának „rendes” munkát, akkor elszegődnének oda. Addig közhasznúként dolgoznak, s nem a segélyt várják otthon. Kép és szöveg: Tóth Ferenc
