Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19 / 42. szám

MEGYEI HÍRLAP--------------------­XXXVIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEBRUÁR 19., SZOMBAT Kevesebb alkotmánybíró? Sürgős eljárás keretében a kor­mány módosítani javasolja az alkotmányt és az Alkotmánybí­róságról szóló törvényt — tu­datta a tegnapi kormányszóvi­vői tájékoztatón Juhász Judit. A szóvivő elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják: az alkotmányban előírt 15 helyett 9 tagú alkotmánybírói testület is el tudja látni a szük­séges feladatokat. Juhász Judit bejelentette: a kormány a csalá­di pótlék egyszeri kiegészítésé­vel elvileg egyetért, ám néhány kérdést még pontosítani kíván. Polgármester pergőtűzben A valkói polgármester, Szirá- ki Mihály személye és tevé­kenysége körüli vita képezte a magvát annak a falugyűlés­nek, amelyre csütörtök este a helyi iskolában került sor, Be­cker Pál országgyűlési képvi­selő államtitkár utolsó valkói fogadóórája kapcsán. A zsúfolásig megtelt terem­ben már az első percekben for­ró és ellenséges volt a hangu­lat a polgármester hívei és az ellene felszólalók között. A fe­szültséget csak tovább növelte az a számvevőszéki jelentés, amelyből a képviselő részlete­ket olvasott fel. (Folytatás a 4. oldalon) Ülésezik az MDF országos gyűlése Szövetségben a valósággal Kónya Imre belügyminiszter, Lezsák Sándor, az MDF ügy vezető elnöke és Boross Péter miniszterelnök a kőbányai vásárváros F pavilonjában megkezdődött országos gyűlés el­nökségében Nincs okunk magyarázko­dásra — jelentette ki Lezsák Sándor ügyvezető elnök a Magyar Demokrata Fórum VII. Országos Gyűlését megnyitó tegnapi beszédé­ben —, hiszen az 1990-ben vállalt kötelezettségeinket teljesítettük, megőriztük az ország bel- és külpolitikai stabilitását, működik a több­pártrendszer, kiépülőben van a piacgazdaság, jó úton haladunk Európa felé. Az ügyvezető elnök hang­súlyozta: nagy eredmény­nek tartja, hogy politikai el­lenfeleik állandó támadásai ellenére sikerült az elmúlt négy évben megtartani Ma­gyarország belső nyugal­mát. Ez alatt tíz- és tízezrek tanulták meg, hogy mit is je­lent valójában a demokrácia. Szerinte ma a politikai farsang idejét éljük, amikor hordószónokok csalárd ígé­retekkel politikai fordulatot akarnak elérni. Ahogy köze­lednek az országgyűlési vá­lasztások, egyre nyilvánva­lóbbá válik: a baloldal azzal a szándékkal tör előre a de­magógiát felhasználva, hogy visszaszerezze hatal­mát. Lezsák Sándor ezzel kap­csolatban kifejtette: a nyu­godt erőnek ilyen eszközök­re nincs szüksége, mert az MDF-nek a valóság a szö­vetségese. Határozott, céltu­datos politizálást kell foly­tatni, s ezt jelenleg csak az MDF garantálhatja. Mindezek ellenére Le­zsák nem tartaná tragédiá­nak, ha nem ők nyernék meg a választásokat. Vi­szont figyelmeztetett: ez az ország számára előre kiszá­míthatatlan helyzetet okoz­hat. (Folytatás a 3. oldalon) Duray Miklóssal, a szlová­kiai Együttélés mozgalom elnökével készített beszél­getést lapunk hétfői szá­mában közöljük. Van vevő a nagymarosi lakótelepre Hová kerülnek az állami gondozottak? A vácdukai és a szobi intézeti gyerekek elhelyezéséről tár­gyaltak tegnap a megyeházán Inczédy János elnök és Erdé­lyi László főjegyző részvételével az érintett bizottságok ve­zetői és az osztályvezetők. Mivel a nagymarosiak nem óhajtják úgy befogadni a két megyei nevelőintézetet, hogy az a készenléti lakótele­pen legyen, az önkormány­zat illetékesei a közelmúlt­ban levélben fordultak min­den település polgármesteré­hez, hogy megtudják, kik haj­landók felajánlani épületet vagy intézet építésére alkal­mas telket. Eddig mindössze öt helyről érkezett írásbeli válasz, s valamennyi nemle­ges. Biztató azonban, hogy szó­ban több település polgár- mestere jelezte: készek fo­gadni a gyerekeket. Közöt­tük van Vác, Veresegyház, Csobánka, Vácszentlászló és Bag. A szóbeli ajánlatok kö­zött olyan is van, amely nem­csak a gyerekek befogadását vállalja, hanem az intézet fel­építését is szeptember elsejé­re, ehhez mindössze a szük­séges anyagi fedezetet kell a megyei önkormányzatnak előteremtenie. A becslések szerint a nagy­marosi ingatlanok értéke több mint 30Q millió forint, s az már biztos, hogy amennyi­ben eladja a megyei önkor­mányzat az ottani épülete­ket, azok árából fel tud építe­ni egy olyan intézményt vagy intézményhálózatot, amelyben mind a 140 gyerek elférne. Noseda Tibor, a társada­lompolitikai osztály vezetője elnondta: többféle lehetőség merült fel a gyerekek elhe­lyezésével kapcsokban. Töb­bek között az is, hogy kisebb csoportokra bontanák őket. A szakmai vélemények sze­rint ez a megoldás csak úgy valósítható meg, hogy egy te­lepülésen belül több helyen lennének a gyerekek vagy egymáshoz közeli települése­ken helyeznék el őket. Megtudtuk, hogy a nagy­marosi épületek megvásárlá­sa iránt nagy az érdeklődés. Tárgyalnak vállalkozókkal az új intézet megépítéséről. A Világkiállítási Programi­roda is több olyan céget je­lölt meg, amelyek alkalma­sak lennének a feladat elvég­zésére. Emellett az OTP fel­ajánlotta: hajlandó azonnali hiteleket folyósítani az épí­tés megkezdéséhez, ugyanis a nagymarosi ingatlan terhel­het6' H. C, Salgótarjáni sortűz Őrizetbe vétel Újabb volt karhatalmistát vet­tek őrizetbe tegnap a salgótaijá- ni sortűzügyben. Az MTI érte­sülése szerint a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai gyanúsítottként ki­hallgatták O. Lajos és P. Antal volt karhatalmistákat emberiség elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt. Az ügyészség O. Lajost őrizetbe vette, mert vél­hetően a gyanúsított szökésétől, illetve elrejtőzésétől tartani le­het. A nyomozás adatai szerint Salgótarjánban 1956. december 8-án az akkori megyei tanács épülete előtt több ezren tüntet­tek. A tömeg szétoszlatására fel- fegyverzett karhatalmistákat ve­zényeltek ki, akik rálőttek a fegyvertelen emberekre. Leg­alább 46 halott és mintegy ezer súlyos sebesült maradt a helyszí­nen. Az MTI munkatársának ér­tesülése szerint O. Lajos is egy volt azok közül, akik a tömegbe lőttek, P. Antal pedig jelen volt a sortűznél. A szellem magasából Kampánynyitó nagygyűlést tartott a minap a Munkás­párt, ahol Thiirmer Gyula elnök beszélt. Úgy érezte, hogy minősítenie kell a kormányt, a koalíciót is, s meg­tette bizony. íme: „az MDF színeiben 1990-ben a ma­gyar társadalom gyengébb és tehetségtelenebb rétege ju­tott hatalomra.” E megállapítás nem érdemelne különösebb figyelmet, Thürmer szíve joga, hogy miként vélekedik, ám roppant ismerősnek tűntek a szavai. Kutatni kezdtem emlékeze­temben, ki lehetett az a hozzá hasonló nagy magyar gon­dolkodó, aki szintén efféleképpen fejezte ki magát. Sze­rény magánarchívumomban keresgélve előkerült a kis hamis, a liberális hetilap alig néhány hónapos, de máris megsárgult példánya. Szerkesztői vélték úgy, hogy Lát­nok jeligével ismét közreadják Petri György Sziszifosz visszalép című, 1988-ban kelt költeményét. így szól: „Rettenthetetlen hülyék kora jó'. / Pojácák vagy gazem­berek? ls-is. / Egyszerre félem és röhögöm általlátni: / a szikla óhatatlan visszafelé görög.” A vers, mint látható, sajátos hangvételű, s hogy kikre gondolt a költő’annak idején, azt csak ő tudná megmon­dani. A lap szerkesztői azonban magukra vállalták, utó­lag, ezt a feladatot, merthogy megmagyarázták, miért kö­zölték 1993 novemberében ismét a költeményt: Adalé­kul a költők vátesz mivoltához” Ha jól érthető' ez a „vá- tesz”, akkor Petri György már 1988-ban zseniálisan elő­re látta, hogy kikre szavaz 1990-ben a nép! Magam eb­ben persze kételkednék egy kicsit, de most talán nem is Petri György az érdekes. Hanem e mai lapszerkesztőik, akiket lám csak, a Munkáspárt elnöke frissen visszaiga­zol. Deregán Gábor Boross Péter levélben fordul Manfred Wörnerhez Boross Péter miniszterelnök levélben fordul Manfred Wör­nerhez, a NATO főtitkárá­hoz, s kérni fogja, hogy az AWACS-gépek az esetleges boszniai légicsapás idején ne tartózkodjanak magyar légtér­ben. Erről Kovács László, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke számolt be, miután a külügyi és a honvé­delmi bizottság tegnapi zárt ülésén a képviselők támogató véleményt nyilvánítottak a kormányzat szándékait illető­en, s egyetértettek abban, hogy Magyarország még köz­vetett módon se legyen érint­ve a harci cselekményekben. A két parlamenti bizottság együttes tanácskozásáról szól­va Kovács László kiemelte: a tárgyalás középpontjában az a kérdés állt, miként lehet megoldani azt a dilemmát, hogy Magyarország távol ma­radjon ugyan a konfliktustól, de a távolmaradásával ne rontsa a NATO-hoz fűződő kapcsolatait. Egyetértés ala­kult ki végül is a tekintetben: a NATO részéről megértésre számíthat a szerb féllel való konfliktustól mindenképpen tartózkodó magyar magatar­tás. Vizsga kell a pályán maradáshoz Köztisztviselői konferencia A környezetvédelmi, a fo­gyasztóvédelmi felügyelősé­gek, a földművelésügyi hi­vatalok, a vízügyi igazgató­ságok, a közlekedési fel­ügyeletek, a kárpótlási és kárrendezési hivatalok veze­tőinek idei első értekezletét tartották tegnap a Jász- Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye Köztársasá­gi Megbízott Hivatalának szervezésében. A megyeházán megrende­zett tanácskozás témája a köztisztviselők nyilvántartá­sának időszerű feladatai, a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáztatás tapasztala­tai, valamint az elmúlt év ko­ordinációs tevékenységének összegzése volt. Az alapvizsga megszerzé­se a pályán maradás feltétele — mondotta Györgyjakab Endre, a hivatal közigazga­tásfejlesztési és továbbképzé­si irodájának vezetője. A ta­nácskozáson elhangzott az is, hogy egy BM-felmérés szerint a régióban 8669 a vizsgára kötelezettek száma; a jelentkezések terén van némi lemaradás, pedig 1995. június végéig minden érin­tettnek meg kell szereznie a képesítést. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents