Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-18 / 41. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 18., PÉNTEK 3 A szociális ellátás a települések dolga Falugondnokokat is képeznek A szociális háló a korábbiaknál szorosabbra fonódott, s még soha nem volt ennyire erős, mint napjainkban — jelentette ki Lakner Zoltán, a népjóléti tárca kormánybiztosa, a szociálpolitikai kérdésekről rendezett tegnapi sajtótájékoztatón. A kormánybiztos ismertette a szociálpolitikaihálózat-prog- ram keretében 1994. évre kiírt pályázatokat, valamint azt a miniszteri rendeletet, amely a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai szabályairól szól. A szociális törvény értelmében a gondok alapszintű megoldásáért a települési önkormányzatok felelnek, ám feladatuk elvégzéséhez jelentős központi támogatást kapnak. A Népjóléti Minisztérium — az előző években megkezdett program folytatásaként — az idén is hirdet pályázatokat a szociális alapellátást, valamint a kríziskezelést végző hálózat bővítésére. Ehhez a tárca 312 millió forinttal járul hozzá. A minisztérium a települési ön- kormányzatok mellett a szociális közfeladatokat ellátó nem állami szervezeteknek is segítséget nyújt. Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekek napközbeni ellátása, továbbá a kríziskezelő, vagyis a hajléktalanok ellátását intézményi szinten megvalósító pályázatok benyújtási határideje március 25-e. A falugondnoki hálózat kialakítására 35 millió forintos célzott támogatás áll rendelkezésre. Jelenleg már 8 megye 160 kistelepülésén tevékenykednek falugondnokok, akik teljes segítség- nyújtást adnak a rászorulóknak. A Népjóléti, valamint a Munkaügyi Minisztérium közös pályázatot írt ki közhasznú foglalkoztatási programokra, melyek keretében a kistelepüléseken élő tartósan munkanélkülieket szeretnék kiképezni szociális feladatok ellátására. E program megvalósítását a két minisztérium 400 millió forinttal támogatja. T. Á. Biztonságos életet tizenötmillió magyarnak Az új helyzethez, az új realitásokhoz igazítva Magyarországnak azt a sikeres külpolitikát kell folytatnia, amelyet Antall József neve fémjelez, és amely elismerést vívott ki hazánknak — mondta Csáti György, az MDF külügyek- hen illetékes ügyvivője tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus megközelítése szerint a magyar külpolitikának két, egymással egyenlő fontosságú prioritása van. Az egyik az ország minél teljesebb bekapcsolódása az európai integrációba; a másik a határon túl élő magyarság jogainak biztosítása. Általánosabb megfogalmazásban Magyarországnak olyan külpolitikát kell folytatnia, amely megteremti a 15 milliós magyar nemzet tagjai számára a békés, biztonságos élet, a szellemi és fizikai jólét és a nemzeti identitás megőrzésének feltételeit. Ugyanakkor — figyelmeztetett a politikus — külpolitikánknak következetesnek, kiszámíthatónak, folyamatosnak kell lennie, és soha nem szabad megfeledkeznie a realitásokról: tudni kell mindig, hogy az adott helyzetben és időben mi az elérhető maximum. Csóti György szorgalmazta a regionális, szubregi- onális együttműködés elmélyítését. Az AWACS-misszióval kapcsolatban a távirati iroda kérdésére válaszolva nem tartotta elfogadhatónak az MSZP-nek és az SZDSZ- nek azt az álláspontját, hogy a gépek egyfajta gentlemen’s agreement alapján a harci cselekmények idején is a magyar légtérben maradhassanak. Nyilatkozzanak a jelöltek! / • • Az AVU-tagság összeférhetetlen A privatizációs pályázati rendszerben nagyobb nyilvánosság és átláthatóság az ÁVÜ igazgatótanácsának tagjaival szemben pedig szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok szükségesek — mondotta Gáspár Miklós országgyűlési képviselő azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap délelőtt tartottak a KDNP budapesti székházában. Gáspár Miklós elsőként arról szólt, hogy meg kell szüntetni a privatizációs törvény hiányosságaiból adódó visszaélési lehetőségeket. Ugyanezt célozza az a törvényjavaslat, amellyel a politikus a Vagyonügynökség igazgatótanácsára és közeli hozzátartozóira vonatkozó összeférhetetlenségi kört kívánja bővíteni. Eszerint szűkre kell szabni azoknak a körét, akik üzletrészt szerezhetnek, avagy részvénnyel részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságban vehetnek részt. A törvényjavaslat többi részében további szigorítások találhatók a pályázatok elbírálásával, valamint az úgynevezett zárt körű pályáztatás eddigi gyakorlatával kapcsolatban. A tájékoztatón azt is megtudtuk, hogy Gáspár Miklós a napokban a választójogi törvénnyel kapcsolatban is módosító javaslatot kíván benyújtani. Eszerint a politikus kiáll amellett, hogy ne lehessen választható országgyűlési képviselőnek olyan személy, aki hivatásos állományú tisztként tevékenykedett a BM lII/III-as csoportjában vagy a karhatalmi erők kiszolgálója volt 1956—57-ben, illetve a forradalom és szabadságharc leverésében betöltött szerepe miatt kitüntetést kapott. Mindennek tagadásáról írásos nyilatkozatot kell adniuk a jelölteknek. Sz. L. B. Nagygyűlés a rádióban A Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsa és a Független Rádiós Szakszervezet (FRÁSZ) tegnap délután nagygyűlést hívott össze a rádió tanácstermébe a tervezett elbocsátások ellen. Borenich Péter, a KT elnöke kifejtette: a rádió gazdálkodásáról és a létszámleépítésről január 10-én hozott igazgatótanácsi döntés érvénytelen — így a tervezett intézkedések is azok —, mert a munkáltató nem biztosította a közalkalmazotti törvényben előírt 15 napot a KT-nek a véleményezésre. Borenich Péter a továbbiakban elmondta: miután a törvénysértések miatt február 8-án egyeztetést kért a munkáltatótól, és arra a mai napig, a 8 nap letelte után sem kapott választ a közalkalmazotti tanács, még ezen a héten pert indítanak a munkáltató, azaz Csúcs László alelnök ellen. ENSZ-katonák búcsúztatása ENSZ-katonákat küld a Magyar Honvédség — a nemzetközi egyezményeknek megfelelően — Mozambikba és Grúziába. A kiutazó tiszteket tegnap búcsúztatták a Magyar Honvédség Művelődési Házában. A Piacpárt vizsgálatot kér Szakmaellenesnek vélik a patikák magánosítását A rendszerváltozás nyílt elárulásának nevezte egy tegnapi sajtótájékoztatón a gyógyszertári privatizációt Balás István, a Magyar Piacpárt elnöke. Szerinte a patikákra kiírandó pályázatok elbírálásához javasolt pont- rendszer kialakításába azt a mintegy 1300 gyógyszertári vezetőt vonták be, akiknek többsége a múlt rendszerben is ezt a posztot töltötte be, kirekesztve a tulajdonszerzés lehetőségéből a többi munkavállalót. A tájékoztatón részt vettek a Gyógyszertári Szakdolgozók Egyesületének képviselői is, akik elmondták, hogy a privatizáció körüli bizonytalanságuk miatt a Monopoly Csoporthoz fordultak. Javaslatuk alapján tartottak a közelmúltban egy információszerző nagygyűlést, melyen 600 delegált képviselte az alkalmazottakat, s ahol az ÁVÜ, a Népjóléti Minisztérium illetékesei és a Magyar Piacpárt országgyűlési képviselői is megjelentek. Az eszmecsere nem sok eredményt hozott. Mint kiderült a privatizáció szakmai előfeltételei hiányoznak. A mai törvényi keretek között nem valósítható meg az ÁVÜ által hangoztatott azon elv sem, mely szerint a patikáknak szakmai kézben kell maradniuk. Ehhez törvénymódosítások szükségesek. Balás István elmondta, hogy egy levélben kérnek vizsgálatot Hatvani Szabó Jánostól, az ÁVÜ ügyvezető igazgatójától a gyógyszertári privatizáció ügyében. Szerinte a fent felsoroltak miatt várható a patikák tömeges csődje, bezárása. K. M. Az egyház és a modern társadalom Európai vagy amerikai modellt választhatunk Az állam és az egyház kapcsolatának alakulása tisztázandó kérdések sokaságát veti fel — ezeket tekintik át a résztvevők az egyház és a modern társadalom témakörében Visegrádon rendezett háromnapos nemzetközi tanácskozáson. A Friedrich Neumann Alapítvány és a Fidesz által szervezett konferencián — amely tegnap kezdődött — hat ország egyházainak képviselői vesznek részt. Tomka Miklós egyházszociológus bevezető előadásában arról szólt, hogy papíron az előző rendszerben is biztosította az állam a lelkiismereti szabadságot, ám a gyakorlatban erős diszkriminációt alkalmazott az egyházakkal szemben. Ma az állam és az egyház kapcsolatát tekintve az okoz vitát, hogy az európai, vagy az amerikai modellt célszerű-e követni. Az európai jogelmélet szerint a szolidáris társadalomban az állam minden polgáráért felelősséget érez, s e tevékenységében együttműködik az egyházakkal is. Mivel az egyházak többnyire az általános emberi normákat hirdetik, végül is megfelelően kiegészítik egymást az állam és az egyházak, a többi között az egészségügyben, az oktató, a karitatív tevékenységben és a szociális feszültségek enyhítésében. Az amerikai modell szerint az állam és az egyház semmit nem vár el egymástól. Ennek a gyakorlatnak az a hátulütője, hogy a társadalom perifériájára szorult emberek sokasága egyaránt kikerülhet az állam és az egyház látóköréből, méginkább kiszolgáltatottá válhat. Szövetség a fövároskörnyékkel Milyen legyen a holnap Budapestje? A Magyar Demokrata Fórum budapesti választmánya nemrégiben létrehozott egy munkacsoportot — tudtuk meg a tegnap tartott sajtótájékoztatójukon —, melynek az volt a célja, hogy előkészítse a ma kezdődő országos gyűlésre és a helyhatósági választások idejére a párt Budapest-programját, ahhoz alapot teremtsen, támogatást nyújtson. Demeter Ervin, a fővárosi MDF-frak- ció vezetője, Szegedi Ferenc, a városfejlesztési és tervezési bizottság vezetője és Nagy Tamás a XIX. kerületi MDF frakcióvezetője ismertette, hogy milyen célok elérését javasolja a kongresz- szusnak. Az elmúlt évek tapasztalatai szükségessé teszik — mondták — a fővárosra vonatkozó jogszabályok módosítását. Egységesen működő fővárosi önkormányzatra van szükség. Az önkormányzati hatásköröket célszerűen és egyértelműen kell megosztani a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között, ehhez igazítva a közigazgatást is. A cél az, hogy Budapest egységes, jól működő várossá váljék. A fővárost és agglomerációját társulások révén szövetségesekké kell tenni — mondták az előadók —: különösen a rendezési tervek, a közlekedés és a közcélú beruházások tekintetében. Ilyen szövetség létrejötte esetén a célszerűségnek megfelelően alakulhatnának ki a városhatáron kívüli bevásárlóközpontok — említették példaként. — Az sem mindegy, hogy ezek az újonnan létesülő nagyberuházások mennyire veszik igénybe a főváros szolgáltatásait {víz, csatorna, közlekedés). Á. M. Voltak kertes fészkek Csütörtökön reggel a rádióban nagyon szép szavakkal beszélt szőkébb pátriájáról, Székesfehérvárról az óceánok vándora, Fa Nándor. Fájó szívvel emlékezett bizonyos kertes házakra, amelyek a szocializmus évtizedeiben a királyi városból eltűntek, s helyükbe ormótlan falanszterek, azaz lakótelepek épültek. Jó volt hallani űt, amikor arról szólt: Székesfehérváron a központi irányítás mór a múlté, s egyre inkább szaporodnak el azok az alulról jövű polgári kezdeményezések, amelyek minden demokrácia természetes velejárói. A polgároknak tudniuk kell. hogy a város igenis az övék, amelyre kellő gonddal kell majd felügyelniük. Ugyanerről beszélt a város polgármestere, Balsai úr is, aki megemlítette sikeres mozgalmukat, amelynek ha pontosan emlékszem a megnevezésére, így szólt: „Tégy valami jót Székesfehérvárért.” Ezt a mondatot jó lenne, ha az egész országban átvennék, mert a diktatúra évtizedei után bizony lehetne jót tenni nemcsak dunántúli gyöngyszem városunkban, hanem Fehérgyarmat és Körmend között szinte mindenütt, legyen az a település jókora avagy parányi. Fa Nándor és Balsai polgármester egyaránt a jövő felé fordulnak, bízván abban, hogy a demokrácia Magyarországon oly módon vert gyökereket, hogy az már ebből a jó magyar földből kiszakít- hatatlan. Optimizmusuk érezhető volt, mint az is, tudják, hogy az elmúlt évtizedek pokoli károkat okoztak Székesfehérvárott. Adódik hát a kérdés azoknak, akik nap mint nap hangoztatják, bezzeg sokkal jobb volt a Kádárrendszerben, hogy vajon mire alapozzák, mivel tudják alátámasztani állításaikat? Ha csak településeinket nézzük, akkor szinte mindegyikre igaz, amit József Attila írt, de nem a Kádár-rendszerről. íme József Attila szavai: „...mint fészket ütik le a kis falut”. Az elmúlt éra rengeteg fészket ütött le, rengeteget megrongált, szinte életképtelenné tett, amiből egyértelműen következik: van hol jót tennünk. (Vödrös)
