Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1994. FEBRUAR 2., SZERDA Szövetkeznek a kárpótoltak Tavaszra minden talpalatnyi föld elkel A kárpótlásra kijelölt és abból mostanáig magántulajdonba került földterületek arányát tekintve, Nagykőrösön jóval előbbre tart a kárpótlás, mint országosan. Pest megyének e déli településén 4536 hektár, összesen 75 ezer 401 aranyko­rona értékű területet különítettek el a 4 nagygazdaság föld­jeiből. A legnagyobbat, kereken 1600 hektárt 24 ezer arany­korona értékben, az Arany Tsz, 1470 hektáron 25 ezer 400 aranykoronát a volt Mészáros Tsz, 24 ezer aranykoronát 1212 hektáron pedig a CAT földjeiből. A fennmaradó 254 hektár 1875 aranykorona értéket képviselő erdő a Nefag kö­rösi birtokaiból való. Mint a számokból is érzé­kelhető, a helyi földrendező bizottságoktól meglehetősen aprólékos, körültekintő mun­kát kívánt, hogy lehetőleg minden érdekelt számára ki­elégítően bonyolódjék az újko­ri földosztás. Számos régi és új földtulajdonos véleményét ismerve elmondható, e szerve­zetek fáradhatatlan tagjai jól és eredményesen látják el fel­adataikat. — A nagykőrösi földrende­zés túljutott a nehezén. Szám­szerűen hogyan fest jelenleg a kárpótlási helyzetkép? — kér­deztük Huszár Kálmán bizott­sági elnököt. — A kárpótlási földeknek 85 százaléka árverésre került. Az eddig kijelölt területek azonban nem elegendőek. Az összes helyi érdekeltségű kár­pótlásra jogosult jegyeinek ér­tékét figyelembe véve, csak­nem 25 ezer aranykorona hi­ányzik még. Ha aranykoronán­ként 1000—1500 forint kö­zött kalkulálunk, akkor körül­belül 22 ezer aranykorona kel­lene. A vagyonügynökséghez beadtuk igényünket, további területeket kérve a tangazda­ság földjeiből. Az eredmény­ről sajnos majd csak 1-2 hó­nap múltán tudunk beszámol­ni, miután a hivatalokon vé­gi ggördült az ügy... — Kőrösön jelentős nagy­ságú termőföld műveléséről mondtak le a nagygazdasá­gok. Ennek ellenére, nem na­gyon volt látható errefelé ve­tetten tábla. — Egészen pontosan 2092 hektárt kellett a bizottságnak úgynevezett kényszerhasznosí­tásba vonni a múlt évben. Ez azt jelenti, hogy az összesen csaknem 28 milliót érő kárpót­lási jegy tulajdonosainak, je­gyük arányában felosztottuk a földeket ingyenes használatra. Végtére is nem a tulajdonok pontos kimérése itt az elsődle­ges, hanem az, hogy a földek teremjenek. Egyébként nem régen jött ki a rendelet, misze­rint ha a földhivatalok 60 na­pon belül nem tudják valahol a földet kimérni, a bizottság­nak jogában áll azt használat­ba adni, a kataszteri bejegyzé­sig. Az a célunk, hogy tavasz­ra egy talpalatnyi föld sorsa se maradjon rendezetlen. — Előfordultak-e olyan ese­tek, amikor a kárpótlási táb­lák határait korrigálni kellett? — Természetesen. Több mint 3700 hektár földet cserél­tünk el. Erre olyankor került sor, amikor a kárpótoltak ta­nyája részaránytulajdonú táb­lákba esett. Ilyenkor értelem­szerűen mindig a tanyabirtok létrejöttét kellett elősegíteni, és ez sikerült is, minden külö­nösebb probléma nélkül. — Mi lesz a sorsuk a ma­radványföldeknek ? — Ezek szétszórt, gyenge minőségű területek, amelye­ket a szövetkezeti vagyonrész­arány szerint osztunk fel. Itt persze felvetődik a kérdés, hogy a részarányokat mikori értékelés szerint vesszük fi­gyelembe. Nos, a másfél év­vel ezelőtt megállapított nagy­ságot tekintjük mérvadónak, az osztozkodás így igazságos. Mert akik annak idején kivit­ték a gazdaságból vagyonu­kat, azoké körülbelül ma is any­nyit ér, míg akik benthagyták, rosszabbul jártak, hiszen a gazdaságok vagyonának érté­ke csökken, ahogy hitelek ra­kódnak rá. Úgy is mondha­tom, lassanként felélik azt, ami megmaradt. — Mint tapasztalt gazda­ember, hogyan látja az új föld­tulajdonok jövőjét, beilleszke­désüket a gazdálkodásba? — Derűlátó vagyok. Egy­más után alakulnak ki a ki- sebb-nagyobb csoportok, tár­sulások. Egyébként magam is tagja vagyok ilyen önszer­veződött társulatnak. Úgy 160 hektáron vetettünk bú­zát. Minden költséget közö­sen állunk, persze precíz el­számolással. Egyelőre úgy döntöttünk, a termést eloszt­juk, ki-ki úgy értékesíti, ahogy számára a legcélsze­rűbb, de ha a helyzet megkí­vánja, a közös értékesítést is megszervezzük. Azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom, hogy ezeknek a gazdálkodó csoportoknak létfontosságú: minél kisebb ráfordításokkal termeljenek mindemellett jó minőségű árut. Kőrös határá­ban a kárpótlási földeken ta; valy 1600 hektárt vetettek be fémzárolt gabonával. Ebből is sejthető, hogy nem valami­féle ész nélküli, dilettáns gaz­dálkodást folytatnak, mint ahogyan az új gazdáknak a hí­rét próbálják kelteni egyesek. Úgy vélem, a kormányzat is körültekintő ebben a kérdés­ben, hiszen köztudott, hogy állami támogatást eleve csak azok kaphattak, akil^ minősé­gi vetőmagot használtak fel. Nálunk például a talajvizsgá­latokat is elvégeztettük. En­nek alapján 110 kiló nitrogén hatóanyagot, vagyis körülbe­lül 300 kiló nitroműtrágya ki­szórását javasoljuk a gazdák­nak, a most esedékes fejtrá­gyázás alkalmával. — A kárpótlási és a rész­aránytulajdonok együttes nagysága közel azonos. Ezek kiosztása hol tart? — Legalább 80 százalék­ban — sorsolások útján — egyértelművé vált, ki hol kap­ja meg tulajdonát. Értesülése­ink szerint az ebben érdekelt gazdáknak is közel kétharma­da saját művelésbe kívánja vonni földjét, tehát legalább 3 ezer hektár tagi, illetve rész­arányos földön várható kis­gazdaságok kialakulása — fe­jezte be tájékoztatását Huszár Kálmán. (Következő alkalommal a mezőgazdasági termeléshez igénybe vehető állami támo­gatásokat, valamint a kedvez­ményes hitelkonstrukciókat vesszük szemügyre.) Miklay Jenő Csendélet a Nagykőrösi úti autópiacon Igazi vevő alig akad „Pang a piac” — kesereg ismerősöm, aki arról nevezetes a Nagykőrösi úton, hogy seregnyi autómatuzsálem az ő köz­reműködésével éli reneszánszát a magyar utakon, ahe­lyett, hogy bepréselték volna őket ócskavasnak Nyugaton. Tulajdonosi törzslap Tulajdonosi törzslap bevezeté­sét sürgeti a Gépjárműimportő­rök Egyesülete az autókereske­delem és a gépjármű-nyilván­tartás hatékonyabb ellenőrizhe­tősége érdekében. Az okmány az egyesület elképzelése sze­rint legalább három lapból áll­na, s ezeken a műszaki, a gyári, illetve a valódi tulajdonos ada­tait tüntetnék fel. Jelenleg ha az autót a forgal­mi engedéllyel együtt ellopják, a kocsit hamis meghatalmazás­sal minden további nélkül érté­kesíthetik. Amennyiben azon­ban az eladási szándékot a rend­őrhatóság által is nyilvántartás­ba vett törzskönyvbe bejegy­zik, az autót valóban csak a jo­gos tulajdonos tudja eladni. Ha mégis a rendőrség megkerülé­sével lesz új gazdája a kocsi­nak, a hatóság nem kérdőjelezi meg az ügylet jogszerűségét, de megtagadhatja a nyilvántar­tásba vételt és a gépjármű for­galomba helyezését. A törzs­könyv egyik legfontosabb fel­adata tehát az lenne, hogy az autó mozgása az egyik tulajdo­nostól a másikig nyomon követ­hető legyen. A gépjárműtörzskönyvnek lehetne hitelnyújtással kapcso­latos jelentősége is. Már meg­kezdődtek a tárgyalások a bank­kal arról, hogy egyes hitelnyúj­tásoknál miként lehetne fedeze­tül nagy értékű járművet beszá­mítani. A törzskönyv bevezetéséről szóló javaslatát a Gépjárműim­portőrök Egyesülete már elké­szítette, és mind a belügyi, mind a közlekedési tárcához megküldte. A felületes nézelődőnek nem ez a benyomása a használtau­tó-piacon, reggel kilenc után már nincs szabad hely. Kocsi kocsi mellett, ember ember hátán. Pedig hideg van, fúj a szél, s úgy képen vág egy vén Wartburg kipufogógázá­val, hogy alig kapok levegőt. Lajos mondja a magáét: — Ne tévessze meg ez a dzsumbuj. Sok a kocsi, vevő meg semmi. Ez a sok bugris csak bámészkodni jön ki, hogy jobban teljen a hétvége. Fél óra után rájövök, hogy a kiérdemesült kocsikupec- nek igaza van. A publikum körülállja, megcsodálja az au­tócsodákat, de az üzletkötést megpecsételő parolázások rendre elmaradnak. A Ladák, Wartburgok, Trabantok körül szélcsend van, pedig olyan alacsony áron kínálják, ameny- nyiért egy jobb robogót sem adnak az üzletben. A „szo- cos” kocsik közül a Skoda „fut”, de érdekes módon nem a Favorit, hanem az öt-, hat­éves L 120-as. Lemenőben van a Szamara, pedig tavaly a 80—100 ezer kilométert fu­tott 1300-asért még az újkori árat is megadták. Hasonló a helyzet a FIAT-tal, pedig ol­csóbb, mint az idősebb évjá­ratú Opel vagy Volkswagen. — Megvenni olcsóbb, üzemben tartani drágább — okít ki Lajos. — Szegény em­ber csak Volkswagent ve­gyen, az még akkor is kocsi, ha háromszor pörgött át a ki­lométerórája. Kilométeróra? Ez tükrözi legkevésbé a járgányok „egészségi” állapotát. Egy­részt mert nem lehet tudni, hogy hányszor fordult át nul­lára, másrészt az okos tulaj időnként lekapcsolja a spi­rált, s papíron vezet nyilván­tartást önmaga számára. Hogy tudja, mikor kell elpasz- szolni a kocsit. Az árak alakulása: egy háro­méves, megkímélt 1500-as La­dáért 170 ezer forintot, mellet­te egy tízéves Volkswagenért 190 ezret kémek. Trabant, első kézből, hétéves, 30 ezer. Polski FIAT, ötéves, 70 ezer. Sok a majdnem új Suzuki, ke­vés a Toyota. Az Opel — öt évig — 400 ezernél kezdődik. A Mercedeseket meggusztál- ják, de közel sem azzal az áhí­tattal, mint tíz évvel ezelőtt. — Egy ilyen országúti cir­kálónak az üzemben tartása kész leégés — dörmögi La­jos, majd felhívta figyelme­met a francia márkákra. A Re­nault glóriája megfakult, a Citroen lekörözte. A legme­nőbb*— és legdrágább — a Peugeot. Külön „műfaj” a Dácia, ezekre a piacon kívül, egy parkolóban alkusznak. A zöme legalábbis itt van a jó öreg rozsdatemetőknek. Ma­gyar szót alig hallani, az el­adó oroszul hadar, a vevő ro­mánul. Élelmes ukránok vásá­rolják fel a román ipar „gyöngyszemeit” majd sze­rény haszonnal továbbadják a regáti kliensnek. A romá­nok Dácia-„éhsége” érthető, ez az egyetlen olyan autótí­pus, amiért nem kell vámille­téket fizetni, s az alkatrészel­látás is biztosított. Négy legény egy friss szer­zeményt bütyköl, töltik fel olajjal. Mikor megpillantják a fényképezőgépemet, rög­vest elfordulnak. Viszont a kocsijuk rendszáma elárulja őket: 3-PH-1333. Ami azt je­lenti, hogy Prahova megyé­ből érkeztek, innen a „szom­szédból”. (Budapest és Praho­va közt csekély ezer kilomé­ter a távolság.) — Cít a costat? (Mennyibe került?) — kockáztatom meg a kérdést. A válasz tömör, bár nincs kapcsolatban az ár­ral. Gyorsan továbbállok. Ké­sőbb megosztom eme tapasz­talataimat Lajossal. — Örüljön, hogy nem rúg­ták kufferon. A Dáciának maffiája van, jobb őket elke­rülni. Annál is inkább megfoga­dom a tanácsot, mert Dáciát amúgy sem akartam venni. Sem ócskát, sem újat. Kép és szöveg: Matula Gy. Oszkár Némelyik üzletelő szégyenlős, hátat fordít a fényképezőgépnek... Forintos hírek Negyvennapi szünet után a Volga menti Togliattiban működő Auto VÁZ gyár újra benindítja termelését, s ezzel folytatódhat a nép­szerű Lada gépkocsik gyár­tása. A gyár december utolsó harmadában és egész janu­árban zárva tartott az alkat­részhiány miatt, melyek be­szerzéséhez hiányzott a szükséges készpénz. Csak­nem tízezer dolgozót fize­tés nélkül el kellett bocsáta­ni. Újabb törökországi meg­rendeléshez jutott a Ganz- Hunselt Vasúti Járműgyár­tó Rt. A 364 ezer dolláros szerződés keretében az osztrák—angol—magyar vegyes vállalat a török sze­mélyszállításban alkalma­zott sínbuszok gyártáshoz szállít forgóvázakat a török vagyonár, a Turkish Wa­gon Co. számára. Önálló érdekképviseleti szervezetkénti bejegyzését tervezi a Magyar Gazdasá­gi Kamara Távol-keleti Üz­leti Klubja. A Távol-keleti Üzleti Klubot 1982-ben az inten­zív kapcsolatépítsében ér­dekelt vállalatok alapítot­ták. A klub a Magyar Gaz­dasági Kamara társult szer­vezeteként, a vállalati együttműködés és az infor­mációcsere fórumaként mű­ködött.­1994 januátjában 428 egy­ségből állt a világ atomerő­mű állománya —- közölte a svájci atomenergia-társu­lás. Tavaly nyolc új atome­rőművet állítottak a rend­szerbe hat orszában: égyet- egyet Franciaországban, Oroszországban, az Egye­sült Államokban, Kanadá­ban és Kínában, hármat pe­dig Japánban — ismertette a jelentést a svájci sajtó. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! TRAKTORVÁSÁR! A HOLZ KFT telephelyén kedvezményes áron vásárolhat MTZ 80-as, kék színű, panorámafülkés, belorusz gyártmányú traktort 499.000, - + ÁFÁS áron, valamint háromfejes ekét 35.000, - +. ÁFÁS áron. Tel./Fax: 28/310-193

Next

/
Thumbnails
Contents