Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUÁR 15.. KEDD Nincs fehér folt a mentőszolgálatban Mennyiség után minőséget Az elmúlt három esztendőben annyit sikerült előrelépnünk a megyei mentőhálózat bővítésében, mint amennyit a megelőző harminc évben összesen megtettünk. Ugyanakkor a mennyiségi gyarapodás után ma a minőségi javulásra kell a fő hangsúlyt fektetnünk. E gondolatokkal összegezhető az a tájékoztatás, melyet Dr. Győri Attila a Pest Megyei Mentőszolgálat főorvosa adott lapunk részére. — A Pest Megyei Mentőszolgálat némiképpen előnyt élvez más megyei testületekkel szemben. Tizennyolc saját állomása mellett ugyanis a fővárosi ügyelet. illetve a Ferihegyről felszálló helikopteres mentőszolgálat is „besegít”. Emellett nagyon jó a kapcsolatunk a szomszédos megyék diszpécserszolgálatával is: amennyiben például a megyehatáron történik a baleset, azonnal értesítjük a szomszédos térség ügyeleteseit is. így nem ritka, hogy éppen utóbbiak segítik ki a térségünkért felelős szolgálattevő kollégákat. — Mindemellett is voltak, vannak úgynevezett fehér foltok a megyei mentőszolgálat térképén... — Az elmúlt három évben a legfontosabb feladatunknak éppen az úgynevezett fehér foltok betöltését tekintettük. A nemzetközi előírások szerint: adott hívásra 15 percen belül ki kell érkeznie a szolgálatnak. Már nem is ezt a normát tartottuk szem előtt vállalt feladataink megvalósításakor, azt mindenképpen szerettük volán elérni, hogy a megelőző harminc év alatt hiányosan felszerelt térségek is kapjanak mentőállomásokat. Budapest és Vác között a Cegléd és Monor útvonalon, avagy Dorogig, illetve Rákoskeresztúr és Nagykáta távolságon belül nem volt megoldva a sürgősségi ellátás. Nagy eredménynek tartom, hogy az elmúlt három évben olyan, a gyors segítség- nyújtás szempontjából fontos településeken is létesíthettünk mentőállomásokat, mint Pilisvö- rösváron, Alhertirsán, Gyomron, és Dunakeszin. — Ugyanilyen megnyugtató a helyzet például a Börzsönyben is? — Nem lennék őszinte, ha nem mondanám el, hogy még e fenti roppant nagy áldozatokat felmutató fejlesztések ellenére is maradtak a megyében fehér foltok, azaz a sürgősségi ellátás tekintetében megoldatlan térségek. Ezek ellátatlanságát azonban elsősorban a táj viszonyok okozták: így például a Börzsönyben Szob és Kemence között, illetve a Zsámbéki-meden- cében főképpen földrajzi okai vannak az „elmaradásnak”. A mennyiségi gyarapodás után a megyei szolgálat a minőségi gondok enyhítésére helyezte a fő hangsúlyt. E téren is a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy szakmailag képezzük ki-, illetve tovább kollégáinkat olyan szintre, mely garanciát nyújthat a térségben élők számára ahhoz, hogy a mentőszolgálat biztonságosan és magas színvonalon látja el feladatát. A másik fő minőségi feladat az esetszolgálat fejlesztése volt. Ezt úgy kell érteni, hogy a mentőkocsiban, szakmailag képzett mentőtisztek, illetve speciális orvosi tudással rendelkező kollégák foglalnak helyet. Azért is helyeztük előtérbe ezt a feladatunkat, mert e révén, a hatékonyan s magas színvonalon működő sürgősségi ellátáson keresztül, lehet csak élő kapcsolatot kialakítani a mentősök és a helyi háziorvosok között. — Utóbbi témával foglalkozott a közelmúltban egy gödöllői szakmai fórum is... — A témához fűződik a szolgálat legújabb fejlesztési elképzelése. Amint már említettem: a háziorvosok és a mentősök közötti munkapcsolat nélkülözhetetlen a gyors és a hatékony segítségnyújtás érdekében. Ennek a viszonynak egy magasabb színvonalú megvalósulása az úgynevezett közös diszpécserszolgálat működtetése. Ez azt jelenti — remélhetőleg néhány héten belül beindul ez a forma Gödöllőn. Dunakeszin és Alebertirsán —. hogy egy helyiségben dolgozik majd az orvosügyeletes és a mentőszolgálatot teljesítő kolléga. A lakosságnak tehát csak egy telefonszámot kell tudnia és hívnia az eset bejelentésekor, s majd a diszpécserszolgálaton dolgozók döntik el, hogy súlyosságát tekintve kire, melyikükre, az ügyeletes orvosra, vagy a mentősre, — tartozik-e az ügy. Ennek a szolgálatnak a megyei szinten történő általánossá tételéhez még több jogi és köz- igazgatási kérdést kell tisztázni. Legfőképpen azt, hogy lehet egyeztetni a jelenleg önkormányzati feladatként megvalósuló orvosi ellátást, illetve az állami megbízás alapján működő mentőszolgálatot. Egy azonban biztos, erről is szó volt a közelmúltban tartott gödöllői fórumon (melyről lapunk több napon át beszámolt — a szerk.) a készülő közös szolgálat növeli a betegellátás biztonságát. — Mire futja még a mentőszolgálamak a költségvetésből? — Nem véletlen, hogy mindezidáig nem szóltam a mentőszolgálatot is érintő anyagi nehézségekről. Természetesen a korlátolt pénzügyi lehetőségek megkötik a mi kezünket is. Emellett is kiemelkedő eredménynek tartom, hogy a ma ntár 6 mentőállomás (Gödöllő, Dabas, Cegléd, Vác, Érd, Pilisvörösvár) dolgozik 24 órás műszakban a korábbi egyhez képest. Ugyanakkor az adott gondok ellenére is kiemelt fontosságú a már meglévő mentőállomások technikai színvonalának a fejlesztése és a gépkocsiparkunk korszerűsítése. Reméljük, hogy terveink szerint idén e téren is sikerül majd jelentős előrehaladást elérnünk. Mailár Éva Az egyházak oktatáspolitikájáról Mit vállal az önkormányzat? @ A közoktatásról szóló törvény értelmében az önkormányzatok úgynevezett közoktatási megállapodást kötnek azokkal az egyházakkal, amelyek kezelésében, tulajdonában oktatási intézmények tevékenységnek. Nagykőrösön tavaly ősszel írta alá az első ilyen egyezményt a polgármester és a református egyház képviselője a néhány évvel ezelőtt egyházi tulajdonba került Arany János általános iskolának a működtetéséről. A napokban az Arany János Református Gimnáziumról, valamint a Názáret Római Katolikus Óvodáról is megszületik a megállapodás. Minden esetben figyelemre méltóak az egyházaknak azon elvei, amelyekre intézményeik egész oktatáspolitikáját építik. A gimnáziumnál külön is érdemes megemlíteni azt a kinyilatkoztatást, miszerint az iskola nyitva áll bármely felekezethez tartozó és felekezeten kívüli, elsősorban nagykőrösi gyerek előtt. Arról sincs szó, hogy bárkinek kötelező volna ott a vallásoktatásban résztvenni. Akik nem igénylik, azok a polgári etikát tanulhatják falai között. A gimnázium továbbra is kiemelt óraszámban oktatja a természet- tudományi és nyelvi tantárgyakat, a 4 éves rendszer mellett pedig párhuzamban halad a 6 osztályos gimnáziumi képzés is. A későbbiekben a református tanterv bevezetését is tervezi az egyház, de ugyanakkor gondoskodni akar a város iskolái közötti úgynevezett átjárhatóságról. A szerződés lényeges kitétele az is, hogy a gimnázium önállóságát megőrizve. Kőrös iskolarendszerének szerves része akar maradni... Mit vállal az egyezményben az önkormányzat? Legfőképpen azt, hogy a központi kvótán felül ugyanazt a költségvetési támogatást nyújtja, mint az önkormányzati középfokú intézményeknek. A Nazaret óvoda esetében ugyanígy szól a megállapodás, azzal a ráadással, hogy az óvodások étkeztetéséről a város konyhája gondoskodik. Jelenleg 125 gyereket foglalkoztatnak ott, teljes az intézmény kihasználtsága. Ingyenes az ellátásuk. Itt is ugyanazt lehet tehát elmondani, mint a református intézményeknél, hogy a katolikus óvoda is a város oktatási-nevelési rendszerének része marad. Bármely kisgyermek előtt nyitva az ajtaja, függetlenül attól, hogy családja mely felekezethez tartozik, de még a szülők világnézeti hovatartozását sem kérik számon. Sok-sok nagykőrösi véleményét adjuk most közre, amikor leíijuk: a város egyházi iskolái, óvodája közmegelégedésre, színvonalasan látják el a feladatukat. teljesítik küldetésüket.-ay Ismét vonzó lesz ez a táj Terv szerint bontják a gátat Korántsem annyi az ember a nagymarosi gátbontás körül, mint a „gépkorszak” előtti világban lehetett volna, az ilyen hatalmas munkálatoknál. Itt vannak a Vízgép és a Strabag Hangária Kft. dolgozói, összesen vagy százan Vincze László, FŐBER Kft. Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Társaság területi igazgatója szerint, később sem lesznek többen. A munkálatokat irányító cég szakembere szerint, a tavaly őszi kezdés óta nem költötték el az előirányzott 600 millió forintot. Abból csak közel 480-500 milliót, mert sok idő telt el a régi építmények bontásával. Alig másfél hónapot sikerült dolgozni tavaly. Ez azonban nem fogja módosítani az eredetileg kitűzött, 1996 évi végleges határidőt. Földmunkák, közművek építése, robbantások, mederkotrás jellemezte az eltelt időszakot. Árral szemben még vontatni kell a hajókat, melyek kürtőivé jelzik érkezésüket Viseg- rád előtt, de már alakul az új hajóút nyomvonala, amihez több tízezer kőanyagot kell leszómi a mederbe. Az épülő vízgyűjtő galériát még a szárazon alakítják ki, ezzel is olcsóbbá téve egy vízkiviteli mű létesítését. Ez előreláthatólag, a Dunamenti Regionális Vízművek rendszerét látja majd el. A galéria területére 215 ezer köbméter homokos, köves szűrő réteget hordanak be. Innen, a munkálatok befejezése után közel 2500-3000 köbméter vizet szivattyúzhatnak ki a környékbeli települések ellátása érdekében. Sok vita és vélemény hangzott el, még a gátbontás előtt arról is, hogy híd, vagy alagút épüljön a még száraz meder előnyeit kihasználva, Nagymaros és Visegrád között. Végül, az úgynevezett közmű alagút mellett döntöttek, melyen a víz alatt vezetik át a postakábeleket, elektromos huzalokat és telefonvonalakat. Továbbá, a Nagymaros-Vác csatorna gerincvezetékéhez csatlakozó, túloldalról jövő szennyvízvezetéket. A víz alatti alagutat azonban nem nyitják meg a gyalogosok számára. A két part közt kirobbantott nyomvonalon nemsokára kezdhetik munkájukat az építő, szerelő szakemberek. Ezzel és a hajóút elkészítésével az idén végeznek is a vállalatok, s bíznak benne, hogy a visegrádi oldal csatorna és vízvezeték építését is befejezhetik ebben az évben. Előreláthatólag az idén, októberben kezdik bontani a körgátat. S a tervek szerint 1995 márciusáig eltűnik a még ott éktelenkedő hatalmas kőrakás is. A nagymarosiak még az idén számíthatnak a partrendezés kezdetére is, de az igazgató nem csak ezzel kapcsolatban, hanem általában is türelmet kér a helybeliektől. Hiszen jól tudja, hogy az ilyen nagy munkálatok némileg megváltoztatják a község életét, de a végén helyre áll a környék rendje. Ismét szép és vonzó lesz ez a táj. K. T. I. Szigorodtak a módszerek Javult a fizetési morál V/ A TIGÁZ gödöllői ■iibjj&kdjt kirendeltségéhez «uj£ négy üzem tartozik: a gödöllői, a dunakeszi, a váci és a túrái. Tevékenységük a közterületi vezeték tervezésétől a díjbeszedésig, hátralékbehajtásig terjed. — Az utóbbi időben komoly fejlődést értünk el — mondta Blazsovszky László kirendeltségvezető. — Térségünkben a fogyasztók száma lassan eléri a hatvanezret lakossági szinten. Ez a TIGÁZ egészét tekintve tíz százalékos arány. 1987-ben a megyei szintű bekapcsolások száma volt annyi, mint tavaly a kirendeltségünké. Á felfutással azonban együtt járt bizonyos árbevételi visszaesés, ugyanis a háztartási gáz ára alacsonyabb, mint az iparié. Bízunk azonban abban, hogy a felmerülő költségeinket az új gáztörvénynek köszönhetően — amelynek megalkotásában magam is részt vettem — rendezni tudjuk. Ilyen árak és visszaeső ipari termelés mellett a bevételünk egyre kevesebb. Nem mindegy, hogy a pénzünkhöz mikor jutunk hozzá. Mi előre fizetünk a Mól Rt-nek a gázfelhasználásért, a fogyasztók pedig utólag térítik meg a díjat vagy még akkor sem. A díjbeszedő ismeri a körzetét, tudja, ki az, akire bizton lehet számítani a fizetést illetően, ha egy hónappal késbb is, de kiegyenlíti a számlát. Ebből a szempontból a legkritikusabb időszak a tavaszi. Tavaly ez idő tájt majdnem elérte a kintlevőségünk a tízmilliós nagyságrendet. Lépnünk kellett, mert nem mindegy, hogy mi magas kamatú kölcsönből, vagy a befizetésekből tudjuk fedezni a Mól Rt-nek járó ösz- szeget. Drasztikusabb megoldásokhoz kellett nyúlnunk — mondta Blazsovszky László. — Készíttettünk egy néhány perces videófilmet, amit a helyi kábeltelevízió levetített. Ennek a hatása, s az, hogy a szervizszerelőket küldjük ki kaszírozni (ebben az időszakban ugyanis kevesebb a munkájuk), megtette a hatását. A szervizszerelőknek meg van az a lehetősége, hogy adjon még nyolc nap haladékot, s ha a fogyasztó akkor sem fizet, kikapcsoljuk a gázszolgáltatásból. Számtalan esetben előfordult, hogy munkatársainkat nem engedték be a lakásba, hogy leszereljék a gázórát — ami egyébként a szolgáltató vállalat tulajdona —, ilyen esetekben a közterületen szüntettük meg a gázszolgáltatást. Ha a fogyasztó a későbbiekben mégiscsak fizet, meg kell térítenie a kikapcsolással és a beüzeme-* léssel járó valamennyi költségünket is. A lakók szociális helyzetét természetesen figyelembe vesszük. A fogyasztó hozzájárulásával kiadjuk az ön- kormányzatoknak a rászorulók listáját, s ők aztán a Héra Alapítványból hozzájárulhatnak a költségek kifizetéséhez. Ezekkel az intézkedéseinkkel elértük, hogy jelentős mértékben csökkent a hátralék összege. Most a lakótelepi lakások átalánydíjas fogyasztóit vesszük célba. Közöttük is sok az olyan, aki még azt a kis összeget sem fizeti. Náluk szó sem lehet a szolgáltatásból való kizárásról, hiszen a rendszer ezt nem teszi lehetővé. Hozzájuk igen nehéz bejutni. Hiába a többszöri felszólítás, a díjbeszedő eredménytelenül tér vissza. Az ilyenfajta adósság a kintlévőségünk harminc százalékát teszi ki. Reméljük azonban, hogy — látva a szigorodó feltételeket, azt, hogy alkalmanként még a karhatalom segítségét is igénybe vesszük — javulni fog az átalánydíjas fogyasztók fizetési morálja is. Árpási Mária
