Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-15 / 38. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUÁR 15., KEDD 5 Megyei elnökök találkozója Több a feladat, kevesebb a pénz Visegrádon tartották az elmúlt héten a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöki találkozóját. A kétnapos tanácskozás eredményeiről Inczédy János, Pest megye közgyűlésének elnöke számolt be lapunknak. A 19 megye elnökei kéthavonta találkoznak egymással, de most első ízben volt Pest megyében az összejövetel. A helyszín adottságainak köszönhető, hogy Boross Péter miniszterelnök elfogadta a meghívást, és Barsiné Pataky Etelka is több órát töltött el a megyei elnökökkel. Inczédy Jánostól megtudtuk, hogy a megyei önkormányzatok — átérezve a köz- igazgatás lehetetlen helyzetét — korábban szakembereket kértek fel annak kutatására, hogy szükség van e megyékre vagy nem. A kutatási programot az MTA pécsi regionális központja végezte. Most a megyei elnökök úgy döntöttek, hogy ebben az évben a politikáé a főszerep, ezért a kutatásokat csak a későbbiekben fogják folytatni. Az elnökök megvitatták az állami költségvetésnek a megyéket érintő fejezeteit is. Megállapították, hogy a normatívák nem követik az inflációt. Pest megyében ugyan a költségvetés végösszege 10 százalékkal magasabb a tavalyinál, az önkormányzatnak azonban jóval több feladatot kell ellátnia, több intézményt fenntartania, így reálértékben kevesebb a pénz. Foglalkoztak az elnökök az illetékbevételek várható alakulásával is. Megállapodtak abban, hogy minden megye elvégzi saját számításait arra vonatkozóan, kit hogyan érintett a változás ezen a területen. Miután jó ideje rendszeresen megismétlődnek a drámai felhívások, hogy nincs elegendő vér, az elnökök ezzel a témával is foglalkoztak. Egyesek szerint a megoldás az lenne, ha a vérellátó állomások állami irányítás alá kerülnének. Végül a megyék első számú vezetői arra a közös álláspontra jutottak, hogy nyilatkozzon az illetékes szakminisztérium, a MÖOSZ partner lesz a probléma megoldásában. Az önkormányzati törvény módosításáról eredetileg szövetségi álláspontot kívántak volna kialakítani a résztvevők, de mivel közeleg a választások időpontja, és több megyei elnök is indul képviselőjelöltként különböző pártok színeiben, egyelőre elhalasztották a törvény megvitatását. A pártoknak ugyanis eltérő elképzeléseik vannak a törvénymódosítással kapcsolatban, pártvitákat pedig nem akartak tartani a résztvevők. Konszenzust kell kialakítani — mondta Inczédy János —, és ebben élen fognak járni a megyei vezetők. Az elnök végezetül elmondta: nagy szükség van a megyei vezetők rendszeres találkozójára, hiszen ötleteket adnak és segítséget nyújtanak egymásnak. Igen gyors az információcsere a megyék között, és ez a személyes jó kapcsolatoknak is köszönhető. Halász Csilla Nem zárják be a rendelőt Az önkormányzat állja a költségeket Dunakeszi-alsó szabadságligeti orvosi rendelője fenntartásának, működésének anyagi feltételeit ebben az évben — s ha a szükség úgy kívánja, a jövőben is — a város önkormányzata fogja biztosítani — dőlt el az önkormányzat képviselőtestületének legutóbbi ülésén. Az orvosi rendelő finanszírozási gondjainak oka az, hogy az ott hetente két alkalommal rendelő dr. Varga Eszter, illetve havonta egyszer tanácsadást végző dr. Téglássy Teréz más rendelő működését finanszírozza, így a szabadságligeti költségeit nem tudja előteremteni. A két orvos, miután a Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár elutasította a működtetéshez adott hozzájárulása növelését indítványozó kérelmüket, az önkormányzathoz fordult segítségért. A képviselőtestület — tekintettel arra, hogy önkormányzati támogatás híján a rendelőt be kellene zárni — egyhangú igennel szavazta meg a rendelő önkormányzati finanszírozását. A testületi ülésen eldőlt az is. hogy hamarosan megkezdi működését a tavaly felszerelt városi nyomda. A Közüzemi Kft. telephelyén kialakított üzemben tízéves, felújított gépek várják, hogy rájuk kerüljön az első kézirat. A városi nyomdában — a képviselőtestület határozata értelmében — hárman dolgoznak majd, a környékbeli településekhez hasonlóan a polgármesteri hivatal alkalmazottjaként. A Dunakeszi Hotel körzetében lévő, s vállalkozóknak bérbe adott 14 telek elidegenítésének kérdése is napirendre került, a képviselőtestület 1500 forint négyzetméterben határozta meg vételárukat. A vállalkozók, akik az ön- kormányzattal kötött bérleti szerződésben üzletépítésre vállaltak kötelezettséget, csak akkor válhatnak bérleményük tulajdonosává, ha már felépítették boltjukat. Az 1500 forintos vételár a határozat kihirdetésétől számított egy éven át lesz érvényben, annak a vállalkozónak, aki ezt a határidőt túllépi, minden bizonnyal többet kell majd fizetnie. R. Z. Ez hiányzott a Sasadnak? Sóskúton irtják az erdői Még alig ült el a horányi fák irtása miatti botrány, máris hasonló esetről kaptunk hírt, ez alkalommal Sóskút- ról. A hír mellé képeket is mellékeltek, melyek a Sóskút és Pusztazámor közti erdőirtás egy-egy mozzanatát örökítették meg. Ez olyan terület, amit a Sasad Rt. — akkor még tsz — és a sóskúti érdekegyeztető fórum közös megegyezése értelmében a tagi alkalmazottak közt kellett volna szétosztani. Az irtásra a sóskúti és pusz- tazámori lakosság hívta fel a figyelmét a két polgármesternek, s egyben jelezték a Pest Megyei Erdőfelügyelőségnek is. Az alábbiakban közreadjuk azokat az információkat, amiket Kummer János sóskúti és Pátrovics Benedek pusz- tazámori polgármestertől kaptunk ez ügyben. Kummer János így vélekedett: Eddigi ismereteink szerint a Sasad Rt. vezetői 11 hektár erdőterület kitermelési jogát adták el egy gödöllői vállalkozónak. A kitermeléshez az Erdőfelügyelőség áldását adta, az engedély 1993-ra szólt, tudomásunk szerint nem hosszabbították meg ’94-re. Való igaz, a 074 hrsz- mú terület nem önkormányzati tulajdon, de a mi közigazgatási területünkhöz tartozik, a mi térségünk dísze. így joggal elvártuk volna, hogy a Sasad tájékoztasson bennünket az irtási szándékról. Már csak azért is, mert a környezet- és természetvédelem az önkormányzatok kompetenciájába tartozik, másrészt ez az erdő része annak a földalapnak, ami kárpótlásra, részaránytulajdonra és a tagi alkalmazottak részére lett kijelölve. Aki majd megkapja, főhet a feje. Mivel a fásítási kötelezettséget rá fogják kiterjeszteni. Ami a környezet- és természetvédelmet illeti: a meglévő és a már kitermelt erdő helyén 70 évvel ezelőtt szőlős- kertek voltak. Nem ok nélkül számolták fel őket az elődök. A lakosság felfigyelt a domboldal errodálására, ennek meggátlására erdősítettek, főleg akácot ültettek. Mondanom sem kell, az erózió veszélye most sem kevesebb, mint régen volt. Túl ezen, figyelmen kívül hagyták a térségben, pontosabban az erdő mögött létesítendő hulladékgazdálkodási központot, mely a tervek szerint a budai kerületek, és a környező települések kommunális hulladékainak tárolását célozza. Az erdő mint függöny, eltakarná az esztétikusnak aligha mondható látványt, és lefékezné a szagok terjedését, ami a széljárást tekintve Sóskút felé irányul. Ennek ismeretében aligha lehet csodálkozni, ha a lakosság háborog, s a kitermelés azonnali leállítását követeli. Pátrovics Benedek ezeket mondotta: A lakosság bejelentésére a jegyzővel együtt azonnal kiszálltunk a helyszínre s kértük a kitermelési engedélyt. A vállalkozó Gödöllőn lakik, ott értük el telefonon. Bemondta az engedély számát és az érvényesség idejét. Először ’92-ben adták ki, majd ’93-ban megújították. Ez évre már nem érvényes, s reméljük, nem is lesz. Az adatokat természetesen ellenőrizni fogjuk a szakhatóságnál, vagyis az Erdőfelügyelőségnél. Egyébként mindenben egyetértünk a sóskútiakkal. Méltánytalan eljárás, hogy a Sasad nem értesített bennünket, másrészt fájlaljuk az erdő irtását, mert még attól a kevés színfolttól is megfoszt bennünket, amiből nem sok van a környéken. A fentiek mellé kívánkozik egy sóskúti lakos spontán kérdése, mondása: — Egy olyan nagy gazdaságnak, mint a Sasad, pont arra a kis pénzre volt szüksége, amit a fákért kap? Az apáink nem azért ültették azt az erdőt, hogy mások elkótyavetyéljék! Az irtással kapcsolatban várjuk a Sasad Rt. és az Erdőfelügyelőség véleményét, illetve az üggyel kapcsolatos álláspontjukat. (matula) A helyszínről készült képek egyike. Elszállításra váró farönkök, melyekről utólag nem lehet megállapítani, hogy tavaly vagy ez évben lettek-e kivágva Eredményes évet zárt a PVCSV utódja Fejlesztésekre is jut az idén A PVCSV bomlását , a tulajdonosok aka- 1 rata „segítette” elő. Az egyetlen céljuk ezzel az volt, hogy ne csak formailag, de gyakorlatilag is rendelkezhessenek a saját közművagyonukkal, s belátásuk szerint működtessék azt a települések javára. Hogyan rendeződött ez a kérdés Cegléden és környékén? A megyei vagyonátadó bizottság alapján a ceglédi üzemmérnökség épületeit, gépeit és eszközeit a múlt év január 1-jétől tíz település közös tulajdonként vehette át. Ezzel együtt jött létre az önkormányzatok vízműveket üzemeltető intézménye is, amelynek élére — nyolc pályázó közül — Soltész Ferencet választották igazgatónak. Az új szervezet feladata a tavalyi, február 4-i megalakulástól mit sem változott — tudtuk meg Soltész Fe- renctől. Ehelyett az önálló számviteli, pénzügyi, gazdálkodási kereteket kellett megteremteni, s közben zökkenő- mentesen biztosítani a szolgáltatást. Mindehhez az intézmény az induláskor tizenötmillió forintos folyószámla- hitelt vett fel — az önkormányzatok vállaltak érte kezességet. Végül is a szervezet elérte azt e szűk esztendő alatt, hogy már megél a saját bevételeiből. Az utóbbi három-négy hónapban állandósult a létszám is. Az egykori ceglédi üzemmérnökségnek ma kétszáztíz munkatársa van. Soltész Ferenc a továbbiakban elmondta, hogy a cégnek december végén tizenhárommillió forinttal tartoztak. Ebből a tekintélyes summából körülbelül nyolcmillió pénztechnikai okok miatt késve, de megérkezett a számlára. Viszont úgy látszik, hogy a fennmaradó ötmillióért — amelynek jelentős részével a Rákóczi Lakás Szövetkezet tartozik — keményen kell küzdeni. Valószínű, hogy elkerülhetetlen a per is. Mindenesetre a hiányzó a pénz — bármennyire is szükség lenne rá — nem rendítette meg a gazdálkodó szervezetet. A PVCSV vagyonának vég- elszámolási mérlege — az előzetes hírek szerint — várhatóan ez év első felében készül el. Akkor derül majd ki, hogy egy-egy önkormányzat e vagyonból mennyit kap készpénzben. Ettől kezdve a képviselő-testületek döntenek arról, hogy ezt az összeget mire költik: az ágazat további fejlesztésére fordítják azt, vagy más célra költik. Az intézmény körvonalazta egy négy-öt esztendei műszaki program legfontosabb elemeit is. Körülbelül százkétszázmillió forint közötti összeg szükségeltetik ahhoz, hogy a közművek állapota ne romoljon tovább, sőt, javulhasson a technikai színvonal. Csupán a díjakból félretett fejlesztési keretből ezt az elképzelést jóval lassabban lehet megvalósítani. Viszont, ha a települések a PVCSV-vagyon rájuk jutó részét e műszaki programra áldozzák, felgyorsulhat a kivitelezés. — Az már bizonyos, hogy a vízműveket üzemeltető intézmény a közeljövőben kénytelen lesz emelni a tarifát — mondta az igazgató. — Ugyanis a partnereiktől arágábban kapják az áramot, a laboratóriumi szolgáltatásokat. Ezért ezekből a terhekből valamennyit át kell hárítani a fogyasztókra. A cég arra törekszik, erről döntenek a képviselő-testületek is a közeli napokban, hogy a lakosságot ne terhelje túl a díjak emelése. Végezetül Soltész Ferenc elmondta, ebben az esztendőben elsődleges céljuk, hogy a szolgáltatásaik színvonalát megtartsák. Egyébként a minőség miatt nincs kifogás, viszont a fogyasztással kapcsolatban a szolgátatóművek állapota miatt több panasz merült fel, a tervezett fejlesztésekhez az igazgatóság elvárja a települések támogatását. F. F.
