Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-14 / 37. szám

I PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ Tél Tóbiás korai temetése Farsangolók az Ipoly hídján Elindultak a maskarázók Ipolydamásdon máig sem me­rültek feledésbe a régi szoká­sok. Mint minden évben, az el­múlt szombaton is megismétel­ték a farsangi télbúcsúztatás sa­játos formáját. Damásd és az Ipoly túlsó partján fekvő He- lemba község hagyományai közös tőről fakadnak. Nem csoda, hisz rokonok, testvérek élnek a folyón innen és túl, csak a politikacsinálta ország­határ választja el őket. 1989-ben híd épült az Ipolyon. Négy év óta azon járnak át, ha a közös ünnepek alkalmával megnyitják. Ezért tarthatják közösen az idei farsangot is. A rokonságon kívül abban is nagy a hasonlóság, hogy a többség mindkét helyen ma­gyarul beszél. A valaha 800 lakosú Damásdon ma csak négyszázan, a korábban ez­ren felüli lélekszámú Helem- bán csak hétszázan élnek. Munka csak a központi tele­püléseken található, az iskolá­sok más település iskolájába ingáznak mindennap. A da- másdi fiatalok csak azóta kap­hatnak lakásépítési kölcsönt hazai építkezéshez, mióta sa­ját önkormányzatuk van. Ta­valy sikerült megnyitni a köz­ségi óvodát is. A hagyomány kötőanyag. Ezért ébresztik, amennyire csak lehet. Szombaton tréfás maskarákba öltözött menet in­dult az országhatár felé. Elöl haladt az ifjú pár. A vőle­gény karján gyanúsan férfias menyasszony, talpig fehér­ben. Talán, mint a tavasz kisasszonya, de a rossz nyel­vek szerint már előrehaladott állapotban. A szlovák határőrök en­gedték fotózni az őrszoba „foglyát”, az ágyon heverő Tél Tóbiás rongybábut. A Helembáról érkező menet élén haladó Bogdányi Jó­zsef polgármester a határvor nalon fogott kezet dr. Gosz­tonyi Jenő damásdi polgár- mesterrel. Aztán zeneszó­val vonult a két csapat, elő­ször Ipolydamásdra. Itt be­zörgettek minden ház kapu­ján. Fogadta őket a gazd- asszony és a gazda. Kínál­ták a kalácsot, a szál kol­bászt, az oldal szalonnát, a jó bort. A hélembai vendé­gek meg a magukkal hozott kosarakból osztogatták a fi­nomságokat. Gosztonyi doktor és Korcs- máros László tanár úr, a vi­dék néprajzi gyűjtője magya­rázta: régebben még a házak­hoz is belopóztak éjjel a legé­nyek. Elvitték a tojást, meg amit találtak, felbolygatták a ház rendjét, de nem illett megsértődni. Délben Helembára vonult a menet. A hídon előbb meg­gyújtották és a folyóba dob­ták az őrszoba rabját, majd Helemba utcáin lobbantak a tűzugrató lángok, mik fölött kurjongató maskarások szal- tóztak összekapaszkodva. Délután kezdtek aggódni a magyarországi oldal résztve­vői. Vajon enyhül-e a szigor? Merthogy csak este hatig le­het átjárni a hídon, pedig a helembai álarcos bál kivilá­gos virradatig tartana. Aztán meg, úgy tudják: idén volt utoljára közös a farsang. A hi­dat jövőre elbontják. Gosztonyi doktor úr meg­nyugtatta a kedélyeket: ki­lencvenhatig még hivatalo­san is állni fog a híd. Akik tervezték és építették, azt mondják: tovább is bírja. El kell tehát intézni, hogy ma­radjon, s legyen átjárható, mint a márciusban talán már végleg megnyíló Betkés— Szálka közötti. Rokonnak, jó barátnak ez a vágya. A két or­szág idegenforgalma, meg az ésszerűség is ezt kívánja. Kép és szöveg: Kovács T. István Farsang az aulában Magyar ruhában sváb táncot járnak a majorettek Erdősi Agnes felvétele 1874-ben, amikor megnyílt a Közgazdaságtudományi Egye­tem, a köszöntők során német szöveg is elhangzott. Annál is inkább, mert a meghívottak közt jelen volt a császárt kép­viselő Palatinusz és sok más jeles Bécsből érkezett vendég. Akik ott, akkor összejöttek, va­lamennyien értették a német szót, mely félig-meddig hivata­los volt Magyarországon. Az­tán ahogy gördült a történe­lem szekere, a német nyelv már csak tananyagként szere­pelt a magyar felsőoktatás Du- na-parti fellegvárában. Most, százhúsz év múltán újra német beszédtől volt han­gos a fényes aula, a magyaror­szági németek, svábok gyűl­tek össze a hagyományos or­szágos farsangi bálra. Jöttek Nógrádból, Komárom megyé­ből és Tokajból, de a többség Pest megyéből: Solymárról, Biatorbágyról, Szigetújfalu­ból, Újhartyánból és Törökbá­lintról. Mint kiderült. Pestről sem halt ki a svábság, jelenleg a legtöbbjük a Terézvárosban él. A vendégek a hagyomá­nyoknak megfelelően „batyuk­kal” érkeztek, kendőbe, kosár­ba parkolt harapnivalóval és telt demizsonokkal. A vendég- fogadók is tartották magukat az elődök szokásaihoz, a belé­pők mellére rozmaringágacs­kákat tűztek. Hét órakor felharsant a kürt, mely a tánc kezdetét je­lezte, egyelőre csak a színpa­don. Két órán keresztül folyt a vetélkedő, ki lejti a legszeb­ben a polkát, valcert, hopp- szát, és kinek a legdíszesebb a ruhája a táncolok közül. A ha­misítatlan sváb népi viselet egyikében-másikában még a dédszülők ropták a táncot, le­vendulaillatú szekrények mé­lyén őrizték őket az utódok. Ami újdonság volt: ötven majorett magyar ruhában sváb zenére táncolt. A színpompás műsort fergeteges taps követ­te, mint ahogy a konferanszié szavait is megtapsolta a közön­ség. — A svábok mindig lojá­lisak voltak Magyarország­hoz, mely háromszáz éve befo­gadta őket. A maguk nyelve, kultúrája és hagyományai mel­lett a magyart is magukénak tekintik. Ezt kívánta kifejezés­re juttatni a magyar ruhában sváb táncot bemutató majorett- együttes. Ugyanez a sokszínűség jel­lemezte a díszvendégeket is, akiket a bál rendezői, a Ma­gyarországi Német Kultúre- gyesület hívott meg a rangos eseményre. Képviseltette ma­gát a magyar köz- és kultúrá­iét politikusok és művészek személyében. Jelen volt a Né­met Nagykövetség képviselő­je, Ausztria nagykövete és Hessen tartomány egyik mi­nisztere. „Proszit” és „Isten él­tessen” ölelkezett a koccintá­sokkor, s a bőségtől roskado­zó asztalok arról győzték meg a külhoni vendégeket: Magyar- országon nincs hiány sem inni-, sem ennivalóban. Százhúsz évvel ezelőtt, nem messzire az egyetemtől azon fáradoztak az Országház­ban a honatyák, hogy a Du­na—Tisza közt, a Lajtán in­nen, egységbe kovácsolják a nemzetet. Deák Ferenc egy év­vel korábban mondta el utol­só, nevezetes beszédét, mely az.identitás és a nemzet egysé­gének fontosságára figyelmez­tetett. Akkor önmaguk fennmara­dásáért és önállóságért küzdöt­tünk, ma viszont a más nemze­tiségiek jogait iktatjuk törvény­be. Hogy ne csak egy fényes farsangi estén, de a munkás hétköznapok során is minden­ki otthon érezze magát ebben a sok vihart és ellenségeske­dést megért honban. Matula Gy. Oszkár Sváb bál Diósdon Fúvószenekar fújta a talpalávalót szombaton a diósdi is­kola tornatermében. A jó hangulatú sváb bálra nem­csak helybéliek, hanem a környező' települések — Érd, Százhalombatta — lakói is eljöttek. És megjelent né­hány ismert politikus, közéleti személyiség is, így Balsai István igazságügyminiszter a bál fővédnöke, a házigaz­da Horváth Béla országgyűlési képviselő', Szűcs István helyettes államtitkár, Gyarmati Dezső' olimpiai bajnok, országgyűlési képviselő és mások. A bál bevételét a ren­dezők a helyi katolikus templom felújítására szánják. (b) Megkérdeztük Milyenek az útviszonyok Pest megyében? A hirtelen visszatért tél jelentős mennyiségű havat, de főleg hideg levegőt zúdított az országra, melynek követ­kezményeit a közúti balesetek száma is tükrözi. Milyen a helyzet Pest megyében, és mire kell számítani az elkö­vetkező napokban? — kérdeztük Gazdag-Soós Csabá­tól, a Budapesti Közúti Igazgatóság ügyeletesétől. — Gyakorlatilag minden út járható, ám alig van olyan, ami hómentes, noha 81 hóeke, erőgép és sózóko­csi teljesít folyamatos szol­gálatot Pest megye útjain. Latyak és hókása a jellem­ző, amivel a só nem képes megbirkózni. Alkonyat után romlik a helyzet, hajnalra 18—20 fokos hideget jelez a meteorológia. A só elvileg 8—10 fokig olvad, vagyis olvaszt, ezért a továbbiak­ban áttérünk a finom kőzú­zalék és darált salak szórásá­ra. Nehezíti a dolgunkat, hogy vasárnap gyér a gépjár­műforgalom, s így hiány­zott a kerekek hógyúró hatá­sa. Az előrejelzéseket tekint­ve a következő 48 órában Vác, Gödöllő, Dobogókő, Cegléd és Dabas térségében kell havas, lefagyott utakra és hófúvásokra számítani. Ezért a gyakorlatlan, sőt még a gyakorlott vezetőket is arra intjük, ha nem feltét­lenül muszáj, ne utazzanak gépjárművel. Aki mégis útra kel, az ne felejtse ott­hon a hóláncot, lapátot és öl­tözzön az időjárásnak meg­felelően. Nem árt a hűtőfo­lyadék fagyállóképességét is felülvizsgálni, különben érhet bennünket költséges meglepetés. Némi javulás legfeljebb a hét második fe­lében várható. (gyé) Halló 04, halló 05, halló 07! Füstmérgezést kapott a csecseméi A csapadékos időjárás ellenére a tűzoltóknak ezen a hétvégén is kijutott, több kisebb-na- gyobb tűzesethez riasztották őket. A legsúlyosabb eset Soly­máron történt, ahová hat szer­kocsival vonultak ki. Egy csalá­di ház teljes tetőszerkezete le­égett, de személyi sérülés nem történt. Az anyagi kár jelentős. * Vashartyánon egy istállónak használt melléképület égett ki eddig tisztázatlan okokból. A tűzoltók eldobott cigarettavég­re gyanakszanak, az gyújtotta meg a szalmát. Az anyagi kár­tól eltekintve, súlyosabb követ­kezménye nem volt az esetnek. * Nagykőrösön a szabálytalanul működtetett hősugárzó okozott tüzet egy családi házban, mely­nek következményeként életve­szélybe került egy három hóna­pos csecsemő. A háziak időben észlelték a bajt, s az apának sike­rült épségben kimenteni a lángo­ló szobában magára hagyott gyereket. A csecsemőt a ceglégi kórházba szállították, de szeren­csére csak enyhe füstmérgezést kapott. Az apa másodfokú égési sérülésekkel szorult orvosi ellá­tásra. Az anyagi kár itt is nagy. * A közúti rendőröknél is erős volt a „hajtás”, öt súlyos és hat könnyebb balesethez szálltak ki a helyszínelők. Két súlyos baleset történt Dabas térségé­ben, egy-egy Vácon, Cegléden és Szigetszentmiklóson. * Az elmúlt hét krónikájához tar­tozik egy autófeltörés is, me­lyet a gyáli katolikus plébánia lezárt udvarán követtek el isme­retlen tettesek. A késő esti órák­ban feltörték a plébános udva­ron parkoló kocsiját, majd ki­szerelték a magnósrádiót. A kár közel 30 ezer forint. Az ügyben folyik a vizsgálat. A DÉMÁSZ Rt. ceglédi kirendeltsége értesíti a fogyasztókat, hogy Cegléden, a 6/135-ös, a 6/136-os és a 6/140-es transzformátorkörzetben 1994. február 19-én 8-tól 16 óráig áramszünet lesz Az áramszünet az Öregszőlők, a Budai út, a Pesti út, a Közép út és a Gőz-dűlő által határolt területet érinti. A fogyasztók türelmét és megértését kéri: a DÉMÁSZ Rt.

Next

/
Thumbnails
Contents