Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-11 / 35. szám

MEGYEI ÍJTDT A í> £llMvL/\r XXXVIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEBRUAR 11., PENTEK Ha elrendelik, antiszemitának kell lennünk? (Sándor András írása a 2. oldalon) Hétszámjegyű hiány Pomázon Tévesen állapították meg a pénzügyi igényt Vancsura Miklós, a hévízi Állami Gyógyfürdőkorház fő­igazgató-helyettese, miután a népjóléti miniszter kinevezte a Pomázi Munkaterápiás Intézet kormánybiztosának, s e tisztségében eltöltött két hónapot, megdöbbenéssel tapasz­talta hogy az a hétszámjegyű — milliókról van szó — pénz­ügyi hiány, amelyről eddig csak rebesgettek a helyszínen — illetve alkalmi források útján a sajtóban is, valós. Református zsinat Szatmárnémetiben Nagyváradon megtartott sajtó- értekezletén Tókés László püs­pök tegnap bejelentette, hogy Szatmárnémetiben kedden is­mét összeül a Romániai Refor­mátus Egyház Zsinata. Napi­rendjéből kiemelte az egyházi igazságtétel témáját (ami a bu­kott diktatúra idején az egy­ház ellenében és az egyházon belül történtekért viselt fele­lősségre is utal), valamint a „belső egyházi diverzió” kér­déskörét (ami viszont jelenle­gi konfliktusokkal függ össze — a tud.). A zsinat előtt a Szatmár me­gyei tanfelügyelőség, vissza­vonva az előzetes engedélyt, indokolatlanul letiltotta az ülésnek a Kölcsey líceum dísz­termében való megtartását an­nak ellenére, hogy ott műkö­dik a szatmárnémeti reformá­tus gimnázium, és az épület a református egyház tulajdonát képezte az államosításig. — A nagy összegű veszteség keletkezésének okai között nem tapasztaltam visszaélést, vagy egyéb súlyosabb hibát — nyilatkozta a sajtó munkatársai­nak a miniszteri biztos a tegna­pi tájékoztatón. — Alapvetően amiatt keletkezett az éves költ­ségvetés 30 százalékát kitevő hi­ány (összegszerűen ez megha­ladja az 50 millió forintot — a a szterk.), mert 1992-ben, ami­kor az egészségügyi intézmé­nyek finanszírozásában a ma is érvényes változás megtörtént, helytelenül állapították meg az adott intézet működtetésének pénzügyi bázisát. A tárgyszerű bejelentés után, mely egyúttal eloszlatott min­denféle bántó, rosszindulatú fel- tételezést az intézet korábbi igazgatójának, a hazai és a nem­zetközi pszichiátriában is elis­mert szakembernek Kosza Idá­nak a gyakorlati ténykedéséről, Vancsura Miklós néhány szó­ban visszatekintett a múltba. El­mondta, hogy a pomázi intézet eddig is a Népjóléti Minisztéri­um felügyelete alatt működött. Mint egyészségügyi szolgáltató központ (s egyben gazdálkodó vállalat) 520 dolgozót foglal­koztatott. — Feltételezhető, hogy a gazdálkodásban is követtek el hibát a korábbi vezetők — mondta a miniszteri biztos. — Máig is érezhető annak hiánya, hogy a központi pénzelosztás korában nem cserélték le a me­zőgazdasági profil ellátásához nélkülözhetetlen gépparkot. Ha­sonlóan lehet bírálni a dolgo­zók magas létszámát is. Ugyan­akkor a valós okok nem itt kere­sendők — állította Vancsura Miklós. — A pénzügyi hiányt elsősorban az okozta, hogy az intézet évek óta áron alul szol­gáltat. (Folytatás a 4. oldalon) Fakivágás fegyveres őrökkel Kompon utazik az ártéri erdő Április 7-éig ülésezik az Országgyűlés Horányban fegyveres őrök vigyázzák, hogy a Duna partján rendben haladjon a fakiter­melés. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi munkálatokra hivatkozva rendelte el, hogy az árterületen levő fákat vágják ki. Lezáratta a területet, hogy illetékte­lenek ne zavarják meg a munkálatokat. A strázsák szerint még a fényképezés is tilos. Mint megörökítettük, a dunakeszi kompon szállítják el teherautószámra a felfűrészelt nyárfát Hancsovszki János felvétele Az Országgyűlés Házbizottsá­ga tegnapi ülésén a távirati iro­da értesülése szerint úgy határo­zott, hogy a T. Ház április 7-én fejezi be törvényhozói munká­ját. Az egyhangú döntés két for­dulóban született meg, mert az első körben a kereszténydemok­raták április 19. mellett voksol­tak. A kormány által a T. Ház­nak megalkotni javasolt 30-as törvénycsomagról a Házbizott­ság hétfőn délután rendkívüli ülésen dönt majd. Jó üzlet az adósság? Egy nagyszabású gazdasági program keretében, annak első lépéseként meg akarja vásárol­ni az államtól az Orosz Föderá­ciónak Magyarországgal szem­ben fennálló 900 millió dollá­ros tartozását a tavaly alakult társaság, a Keleti Piacokért Egyesület. A pénzügyi tranzak­ció következő lépéseként pe­dig magyar vállalatokat juttat­nának orosz cégeknél tulajdon­hoz. E tervről tegnap tanácsko­zott az egyesület Budaörsön, ahol bejelentették: az elképze­lés megvalósítása kedvező visszhangra talált az illetékes tárcáknál, ám gyakorlati meg­valósítása kormányszintű meg­állapodásokat igényel a két or­szág között. Kincseink védelmében Akad-e olyan érték századunkban, mely Bartók szelle­mi-művészi teljesítménye elé helyezhető'? Lehet-e fonto­sabb nemzeti érdek, mint e szellemi-művészi kincs mara­déktalan megőrzése? A japán császár Magyarországban elsőként Bartók és Kodály, a zene hazáját üdvözölte; Bush amerikai elnök is Bartók és a magyar zene hazáját köszöntötte ben­nünk. Bartók Béla neve, mint országzászló leng a hazai minőség jelképeként. A parlamenti jogalkotás, az államigazgatás, a kulturá­lis vezetés célja nem térhet el az ország egyetemes érde­kétől. A nemzeti kincs nem lehet alku tárgya. A jognak, a jogalkotásnak Bartókot kell szolgálnia, és nem fordít­va. Minden olyan végeredmény, mely Bartók hazai tulaj­donát csorbítja, ellentétes a legmagasabb rendű magyar érdekekkel. A Kádár-rendszerben Bartókot, Kodályt nem intéz­ményre, hanem államilag támogatott vállalatra — az Editio Musica Budapestre — bízták. Míg legfontosabb képzőművészeti értékeinket intézményi keretek között múzeumok őrizték (ezért ma egy Cso.it váry-kép eladása fel sem merülhet), addig a Bartók-művekkel kapcsolatos jogokat vállalati keretek közé helyezték, az egységes párt- és minisztériumi felügyelet körülményei között. Az EMB szerepe ezért kettős: egyrészt alapvető nemze­ti kincsek őrzője és letéteményese (itt helyezték el Bartók és mások jogait), kezeli hazánk image-ét, presztízsét je­lentő szellemi tulajdont, másrészt közönséges vállalat­ként működik. Az előbbi copyright-vágyon tárgyként nem kézzel fogható, ahogyan például valamely Tiziano- festmény, de ugyanolyan értékű, jellegű. Az EMB esetében a két szerep szétválasztása nem tör­tént meg. Ez a bajok egyik forrása. Bartókot, Kodályt és a XX. századi zene más értékeit védettségüktől megfosz­tották, lefokozták, az eladható áruk osztályába sorolták. A zenei műemlékvédelem nem működött. Alapvető nemzeti értékeink védelme verbálisán ugyan élt — evidenciaként —, de zenei kincseink védelméről törvény nem született, a copyright, mint minden körül­mények között megvédendő „tárgy”, parlamenti kulturá­lis albizottság elé nem került. Az EMB kettős funkciójú jellege gyaníthatóan hiányosan megfogalmazott, jogilag körvonalazatlan maradt. A műemlék-felügyelőség, az illetékes múzeumok egy- egy szebb követ, értékesebb köcsögöt is levédetlek. A Bar- tók-zene védelmének még a kft.-sítés és az ÁVÜ Rt. ha­táskörébe való utalás előtt meg kellett volna történnie. Nemcsak garanciákkal, de effektiv szétválasztással, meg­nevezve tételesen, mi adható el és mi nem. A magánosítá- si törvény ugyanis értelemszerűen csak a nemzeti kultu­rális kincsen kívül álló vállalati részre vonatkoztatható. A „levédett”szellemi copyright-rész gondozása természe­tesen nem bízható dr. Homolya István úrra és főmunka­társaira. Ok már bebizonyították, hogy az alapvető nem­zeti-zenei kincseket is eladnák, és saját kft.-jük kizáróla­gos vagyonának tekintenék. Dr. Homolya zenetudomá­nyi végzettségével pontosan tudta, hogy mit ad el, hogy milyen károkat okoz az országnak. A „zenei műemlékvédelem”kidolgozásában és végre­hajtásában együttesen meghatározó szerepet kell vállal­nia a Szerzői Jogvédő Hivatal vezetőségének és a ko­molyzene-szerzés vezető személyiségeinek. Természete­sen a Művelődési Minisztérium értékóvó megbízása alap­ján. Ha a Kádár-rendszer a Nemzeti Múzeumot netán vál­lalatnak minősítette volna, ma a királyi koronát kfi.-sít- ve, az arany napi árfolyamán jogszerűen adná el, kizáró­lagos döntése alapján a Nemzeti Múzeum Kft. igazgató­ja és részvényeseinek csoportja. Számunkra a nemzeti kincs védelme lehet az egyetlen szempont, akár a Szent Koronáról, akár Bartók műveiről van szó. Durkó Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents