Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUAR 9., SZERDA Falvak és mindennapok Spanyolországi turnéra készülnek A csomádiak is magukra találnak Nem könnyű megfogalmazni, hogy miért vonzza az embert egy csöndes hangulatú, tiszta, kis falu. A minap Csornádra látogattam. Tavaly viharos falugyűlésen jártam itt. Akkor a főváros szemetét ide szállító Fővárosi Csatornaművek kapott rengeteg bírálatot. Azóta normalizálódtak a viszonyok. Tisztázódtak a félreértések. Sőt, még a tájban esett sebeket is begyógyítják. Befedik a használaton kívüli gödröket ott kint, a hulladéktároló telepen. A 24 millió forintos idei költségvetés mellett meg egyenesen jól jön, hogy az idén és 1996-ban 70—70 millió forint támogatást ad Csornádnak a fővárosi cég. Cserébe a terület használatáért. Az idei hetvenmilliót lehet a község csatornázására fordítani. — Hogy mikor? — Hamarosan, de előbb Csornád, Vác- rátót és Őrbottyán polgármestereinek kell megállapodniuk. Ugyanis közös területen, közös szennyvíztisztítót akarnak építtetni, ahová a három falu csatornáit lehetne vezetni. Ezekről a felsorolt tényekről már Orosz. Mihályné jegyző asszonytól értesülök, akire Gyöngyösi Pál polgármester bíz, mert hozzá ügyfelek érkeztek. Számára pedig első a polgárok dolga. Tavaly sok mindent elhatároztak az alig több mint 800 lelkes kisközség képviselő testületében. Ezek után érdeklődöm most. — Sikerült megvalósítani a terveket? . — A művelődési ház felújítása éppen hogy befejeződött — mondja Orosz Mihályné, aki a mondat közepén elbizonytalanodik. — Node, erről talán nem kellene írni ■— jegyzi meg tanácstalanul, mintha a hivatal dolgozói tehetnének a véletlen fiaskóról. Az történt ugyanis — derül ki a további magyarázatból, hogy a szomszéd háznál csőtörés keletkezett, s a kiömlő víz alámosta a művelődési ház falát. A felelősséget ugyan átvállalta a Duna Menti Regionális Vízművek, de a helyreállítást elölről kell kez!- deni. Pedig működnének ott a szakkörök. Felléphetne már a tánccsoport, mert biztonságosabbá tették a színpadot. Sikerült kettéválasztani a könyvtárat. Az iskolában a gyermekek sajátosságaihoz igazodik az átszervezett bibliotéka. A művelődési házban kölcsönözhettek volna a felnőttek. Ám onnét most átmenetileg a községházára kell telepíteni a könyvállományt. ■ Az iskola küllemre szép. A tavalyi falugyűlésen az hangzott el, hogy viszont kicsik a termei, nehezen férne ott el az alsó és a felső tagozat minden osztályának növendéke. Ekkor még a szomszédos őr- bottyánba buszoztak naponta a felsősök. Ám már akkor érveltek a hazahozataluk mellett a többségben lévők. Ez a vágyuk azóta úgy teljesült, hogy a hetedikesekig bezárólag minden gyermek idehaza tanul. A nyolcadikosok még átjárnak, de a ballagásukkal véget ér majd ez a sajátos szomszédkapcsolat. Ezzel aztán a társközségi múlt végleg eltűnik, jövőre a nyolcadikosok sem utaznak. Á nemzetiségi családok örömére pedig tanítják a szlovák nyelvet. Ám a tovább népesedő régi iskola helyett újat kell építeni — határoztak a képviselők. Ehhez a szándékukhoz annak ellenére is nagyon ragaszkodnak, hogy telek és pénz még nincs a megvalósítására, de amit egy község akar, azt előbb-utóbb végre lehet hajtani — gondolják. Csornádon, a tagosításkor 6 ezer aranykorona értékű földet vittek be a termelőszövetkezetbe. A mostani igény viszont 9 ezer aranykorona. Az eltérés okán érdemes elgondolkodni, de biztos, hogy a központilag növesztett mezei birodalmak kialakítása okozta. A földek a fóti tsz. igazgatása alá tartoznak. A szabályok szerint pedig, mint tudjuk: a szövetkezeti tag, vagy aki öt évig annak dolgozója volt, lakjon bár Rákospalotán, vagy Mátészalkán, az árveréskor licitálhat Csornád határában is. A polgármester úr is úgy látja: nem jut majd elég föld a helybélieknek. A határ egykori tulajdonosainak. Kovács T. István Telefonközpont —■ épülőben A szépen fejlődő Verseg kisközség is rövidesen bekapcsolódik a távhívásba. A másfél ezer lélekszámú falu központjában építik — amikor az időjárás engedi — a telefonközpontot. A faluház udvarának végében, ahol egykor tyúkól állt, az alközpont kap helyet és a további tervek szerint egy kisebb pavilonsorból álló szolgáltató központ is. Vimola Károly felvételei Hagyományt folytató hartyáni zenészek Emlékkép 1949-ből. A ’40-es évek második felében súlyos atrocitások érték a magyarországi svábokat. A hartyáni zenészek ezekben a viharos időkben sem tették le a hangszert, s jelentős részük van abban, hogy a sváb zene nem merült feledésbe — mint örökséget, átmentettek az utódoknak. A zenészek szerencsés emberek, náluk nincs holtszezon, egy jó együttesnek télen, nyáron van meghívása. — Ha viszont nincs, akkor is találunk elfoglaltságot — egészít ki Fényes-Dausc László, a hartyáni Schwäbele Jungs zenekar szakmai és szellemi irányítója. Újhartyánban a lakosság zöme sváb, nagy kedvelői a zenének, így azután nem csoda, hogy két zenekaruk is van, melyek — valljuk be — örökké versengenek egymással. így volt ez már a harmincas években is, azzal a különbséggel, hogy akkor három együttes fújta a réz hangszereket, s a népszerűségük aszerint oszlott meg, hogy ki kinek a rokona és melyik bandában ügyködik. Az öregek állítják, mindegyik zenekar jó volt. mint ahogy manapság is nehéz eldönteni, vajon a Schwäbele Jungs vagy a Sváb Party jobb-e a kettő közül. A Schwäbele Jungs tíz tagja az ősszel nagy fába vágta a fejszéjét, magánkiadásban kazettát terveztek megjelentetni. Ezt követően hónapokig próbáltak, mert az effajta megmérettetés jóvalta igényesebb előadástechnikát igényel, mint egy hétvégi lagzi. Á cél érdekében az egyik tag, Brabanti József átalakította a házuk alagsorát, illetve olyan akusztikai körülményeket teremtett, mint amilyen a stúdiókban van. Itt próbált a zenekar hetente kétszer, majd készült egy próbafelvétel, a napokban pedig szalagra vették a kazetta végleges hanganyagát egy kecskeméti magánstúdióban. A tíz zenedarab színvonalát két országos nevű előadóművész közreműködése emeli, Maros Éva hárfa- és Geiger György trombitaszólója. A hartyáni sváb fiúk kazettája előreláthatóan márciusban kerül a piacra tízezer példányban. Az egyéb tervekről beszélgetve Fényes-Dausc László elmondta: a tavalyi bajorországi vendégszereplés sikerén felbátorodva most Spanyolország felé „kacsintgatnak”. — Spanyol és latin-amerikai zenéből állítottunk össze egy csokrot, ezt gyakorolják a gyerekek. Ha sikerül megszervezni az utat, úgy a nyár közepén Spanyolországban turnézunk. A „gyerekek” áltagéletkora 25 év, s szinte mindenben egy húron pendülnek. Imádnak muzsikálni, szeretik a tréfát, s alig van köztük olyan, akinek az apja vagy nagyapja ne játszott volna az egykori három zenekarban. (matula) Májusban gáz lesz Május hónapra ígérik a kivitelezők Zsámbékon a gáz ünnepélyes lánggyújtását. A Páty felől érkező gerincvezetékhez közeli utcákban már megkezdték a gázvezeték árkainak ásását. Az egész megyét képes ellátni Műanyag-új rafeldolgozó üzem Monoron Tahitótfaluban a fagyra várnak Őszi mélyszántás februárban A mezőgazdaság számára kifejezetten káros a mostanság tapasztalható enyhe, tavaszias időjárás — állapította meg Hansági Dénes a tahitótfalui Kék Duna Szövetkezet elnöke, akit a jelenlegi munkálatokról kérdeztünk. Mint mondotta, a gondok novemberben kezdődtek, amikor a túl korán érkezett tél, a hó és a hideg miatt nem tudták befejezni az őszi mélyszántást. Novemberben egyébként még vetni is szoktak, de a talajmunkákat és az alaptrágyázást mindenképpen ekkor szokás elvégezni. Jelenleg az ekkor elmaradt, illetve félbehagyott munkálatokat fejezik be, igazodva ahhoz, hogy az időjárás mely műveletnek kedvez. Nagy szükség volna egy több héten át tartó fagyos időszakra, amely nem csupán az ökológiai rendet állítaná helyre (elpusztítaná a kártevők egy részét. illetve késleltetné kifejlődésüket), hanem — megkeményítve a földet — lehetővé tenné az ilyenkor, februárban szokásos munkák elvégzését. Ilyen például a fejtrágyázás, amely az őszi vetésre szórt műtrágyával gyakorlatilag a növények tápanyag-utánpótlását jelenti. A szövetkezet elnöke végezetül elmondta, hogy csak novemberben és decemberben hullott le az a mennyiségű csapadék. amelynek az egész év során elosztva kellett volna jelentkeznie, s bár a nyári időjárás terméskiesést okozott, a mostani pedig a munkát hátráltatja, meglátása szerint országszerte hasonló.gondokkal küszködnek mindazok, akik mező- gazdasággal foglalkoznak, mégis jó termésre lehet számítani ez évben. Sz. L. B. Nemzeti erők szövetsége A Monor ipari körzetében lévő Qualipack Műanyagalap- anyag-gyártó és -forgalmazó Kft., az egykori MÉH Plast utódjaként 1990 óta foglalkozik műanyag hulladékok feldolgozásával és értékesítésével. A cég üzemvezetője Pos- gay Zoltán elmondta: céljuk a természetben nem elbomló szervetlen anyagok felhasználásával a környezet, megyénk tisztaságának védelme, és a termelők, gazdálkodók kielégítése termékeik által. A vállalat az egykori MÉH Plast utódjaként 1990 óta foglalkozik kidobásra szánt műanyagok, fóliák begyűjtésével, feldolgozásával és értékesítésével. Havonta 36—40 tonna műanyag hulladék érkezik az üzembe jelentékeny mértékben enyhítve ezzel a megye önkormányzatainak szemételhelyezési gondjait. A beérkezett alapanyagból úgynevezett regranulátumot, majd ebből kész - terméket készítenek. Ezek minősége nem marad el az eredeti műanyagipari termékekétől, áruk viszont 30—40 százalékkal alacsonyabb. Az itt készült termékek Szentendrétől Ceglédig a megye minden táján megtalálhatók. A jövő héten adják át azt a 170 négyzetméteres csarnokot, amely a már meglévő üzem szomszédságában további gépsorok beindítását teszi lehetővé. A mintegy 10 millió forintos önerős beruházás eredményeként terményes és meszeszsákok, valamint a háztartásban használatos kisméretű zacskók készülnek majd. Különösen nagy érdeklődés várható a vecsési gazdák részéről. Posgay Zoltán végezetül sajnálattal szólt arról, hogy rajtuk kívül csak két hasonló tevékenységi körű cég van az országban, holott mind az igények (az olcsó és jó minőségű áru iránt), mind pedig a nem túl rózsás helyzetben lévő környezetvédelem megkívánná és szükségessé tenné további cégek létrehozását, működtetését. (szűcs) A nemzeti összefogás megteremtése érdekében, január közepén 13 párt képviselője írta alá a Nemzetért Választási Szövetség alapító okiratát. A szövetség tagjai egységesen kívánnak fellépni a kozmopolita, liberális kommunista erőkkel szemben, a nemzet ügye iránt legmélyebb alázattal és szolgálatkészséggel. A pártok önálló arculatukat és programjukat megtartva vállalják, hogy legkiválóbb embereiket a szövetség színeiben indítják a ’94 évi választásokon — olvasható a nem régen közzétett felhívásukban. A szövetségnek tagja az Erdélyi Magyarok Pártja, az ’56-os Nemzeti Párt, a Magyar Érdek Pártja, a Magyar Hazafias Világszövetség, a Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt, a Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége, a 2. Magyar Hadsereg Veterán Bajtársak Országos Szövetsége, az Elszegényedés Elleni Nemzeti Mozgalom, a Kereszténydemokrata Unió, a Kisgazdák, Kisiparosok, Kiskereskedők, Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Szabadság- párt, a Kereszténydemokrata Roma Nemzetiségi Szervezet, valamint a Magyar Leventeszövetség. Jelezte továbbá csatlakozási szándékát a Magyar Munkanélküliek Pártja és a Mindszenty Társaság, de folynak a tárgyalások más politikai és társadalmi szervezetekkel is. A Nemzetért Választási Szövetség tagtoborzó, zászlóbontó nagygyűlését február 12-én délelőtt 11 órakor rendezi Budapesten az Építők Dózsa György úti székházában. A kampányindító választási nagygyűlést március 5-én délelőtt 11 órakor tartják, szintén az Építők székházában. A szövetség ifjúsági tagozata nagygyűlése március 15-én lesz déli 12 órakor Budapesten a Petőfi- szobomál. M. J.
