Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

MEGYEI HÍR T A P rrrr XXXVIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ára: 13,50 forint .. / W 1994. JANUAR 21., PENTEK Az MDF képviselőjelöltjei A Magyar Demokrata Fó­rum budapesti választmá­nya tegnap mutatta be a párt azon fővárosi ország- gyűlési képviselőjelöltjeit, akik jelenleg n^m tagjai sem a parlamentnek, sem pedig a kormánynak. Esze­rint a 32 budapesti választó­kerületből tizenháromban indul a nyilvánosság előtt eleddig jórészt ismeretlen jelölt. Név szerint: Molnár Miklós, Skribek Péter, To- perczer Ferenc, Ferenci Csaba, Maróti László Fe­renc, Fodor Gusztáv, Füzy Mártonná, Gereben Ferenc, Tóth László, Farkas Tibor, Hunyadi István, Berta Zol­tán, Horváth László. Az MDF budapesti jelölt­listáján szereplő 19 közis­mert személy: Csáti György, Zsigmond Attila, Sárossy László, Fekete Gyu­la, Schamschula György, Zétényi Zsolt, Szabó Iván, Kis Gyula, Dobos László, Csapody Miklós, Perjés Gá­bor, Kátay Zoltán, Fekete György, Bába Iván, Dobos Krisztina, Demeter Ervin, Fodor András Attila, Gyur- kó János, Mészáros Péter. Aa alapellátás mellett luxusigényeket is kielégít Amerikai kórház Szentendre Az előzetes tervek szerint, s a jelenlegi üte­met tartva akár már két esztendő múlva megnyithatja kapuit Szentendrén a képün­kön ábrázolt amerikai alapítású kórház, mely, mint hazánk első, s feltételezhetően addigra is egyetlen magánkórháza, a XXI. századi színvonalú egészségügyi ellátást nyújtja betegeinek. Kiknek? Az alapellátás tekintetében minden helybéli lakosnak, míg a luxusigények után áhítozóknak is „csupán” a pénztárcájuk szab majd határt. Ezeket a ma még szokatlanul csengő infor­mációkat tudhatták meg az újságírók azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melyen az Amerikai Kórház Budapest Incorporated és a Nemzeti Egészségmegőrző és Rákellenes Központ Alapítvány közös vállalkozásában megvalósuló intézmény szerepelt a napiren­den. (Folytatás az 5. oldalon) A pápa fogadta Antall József özvegyét II. János Pál pápa tegnap au­diencián fogadta Antall Jó­zsef néhai magyar miniszter- elnök özvegyét és két fiát. Az elhunyt kormányfő legközelebbi hozzátartozói kedden azon a koncelebrált szentmisén vettek részt, amelyet Angelo Sodano bí­boros, a Vatikán miniszter- elnöke mutatott be a római San Stefano Rotondo-bazili- kában Antall József lelki üd­véért. Tegnap eltörött egy gázcső Érden a 6-os főút mellett lévő üdítőitalüzem mögött, amikor daruval megpróbál­tak kiemelni egy elakadt erőgépet. Mivel a cseppfolyós halmazállapotú propán-bután gáz nagy mennyiségben került a levegőbe, a helyszínre érkező polgári védelmi­sek és a Mól Rt. szakemberei először a veszélyes terüle­tet határolták be. Műszeres mérések alapján ötvenméte- res körzeten belül lehetett észlelni jelentős gázszivár­gást, s ez a közeli településekre nem jelentett veszélyt Vimola Károly felvétele Kivétel erősítse a szabályt? Fóliások olajsokkja Bajban vannak a szentlőrinc- kátai és a hasonló helyzet­ben lévő más lakhelyű fóliás kistermelők. A jelek szerint a nyakukon marad a hajtatá- si idényre előre beszerzett tü­zelőolaj. Segítő, áthidaló in­tézkedésre várnak: az ügy­ben levelet küldtek az illeté­kes szerveknek. A kiváltó ok: tavaly május 15-ével lé­pett életbe az a rendelet, amely a jövedéki törvény alapján megszigorította a háztartási tüzelőolaj felhasz­nálását. Jegyrendszert vezet­tek be, s az évente igénybe vehető HTO-mennyiséget 12 literben szabták meg lég­köbméterenként, ami kizáró­lag a lakásra vonatkozhat. (Folytatás a 4. oldalon) iterházy mártíromsága Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság egykori, már­tírhalált halt vezetőjének leányát hallhattuk a minap a te­levízió Szemtől szembe műsorában. A Bécsból hazalátogató Esterházy Alizzal Török Bá­lint, lapunk publicistája beszélgetett, s kérdései nyomán nem csupán egy izgalmas emberi portré bontakozott ki, hanem új megvilágítást kapott az a szörnyű tragédia is, amely a felvidéki magyarokat sújtotta a háború után. A híres arisztokrata család leszármazottja hűvös vissza­fogottsággal, indulatok nélkül beszélt édesapja meghur­coltatásáról, hosszú évekig tartó kínszenvedéseiről. Be­szélt 1945 tavaszáról, amikor Esterházy János a munka­társaival Pozsonyban tartózkodott, s várta a szovjet fel­szabadítókat”, hogy megérkezésüket követőén az új kor­mánynak átadja a felvidéki magyarok védelmét szorgal­mazó memorandumot. Beszélt arról, hogy a dokumentu­mot Gustav Husák kormánybiztos vette át, s arról, hogy ezt követőén Esterházyt letartóztatták, majd a Szovjetunió­ba hurcolták. A műsorban szó esett azokról az emberekről is, akiket saját szülőföldjükön fosztottak meg állampolgári jogaik­tól, s akik közül csak azokkal tettek kivételt, akik megta­gadták magyarságukat, népüket. Szó esett az 1941-es kosi- cei kormányprogramról, illetve az ezt követő' magyarelle­nes, a hitleri fajüldöző' politikai szemléletet tükröző' intéz­kedésekről. Arról, hogy a negyvenöt utáni, a magyarokat és a németeket sújtó „kollektív bűnösség”,a kitelepítések, majd az úgynevezett lakosságcsere is e felfogás jegyében fogantak. Arról, hogy a magyarságot több hullámban de­portálták és hurcolták kényszermunkára. Arról, hogy a re- szlovakizáció hírhedt törvénye háromszázötvenezer em­bert „segített hozzá”,hogy megtagadja magyarságát, szár­mazását. A mi jelünk a kereszt, és nem a horogkereszt — hirdette Esterházy János 1939-ben. Hirdette az az ember, aki a né­pébe, a kereszténységbe, a demokráciába vetett hitét soha­sem tagadta meg, aki nem engedett sem a szélsőjobb, sem a szélsőbal nyomásának, s becsülte a magyarsággal közös tör­ténelmi sorsot vállaló szlovákokat Hirdette ezt az az ember, aki 1942-ben a szlovák parlamentben egyedül szavazott a szlovákiai zsidók deportálása ellen, s akit később Pozsony­ban a fasizmus kiszolgálása és Csehszlovákia szétrombolá- sa vádjával távollétében halálra ítéltek, s aki 1957-ben cseh földön, a hírhedt mirovi börtönben halt meg. Mindezek tükrében nem csupán Esterházy Jánosra em­lékezünk különös tisztelettel, hanem csodáljuk a megma­radt felvidéki magyarság napjainkban is tanúsított türel­mét, állhatatosságát, közéleti-politikai józanságát. Azt a nagyszerű önmérsékletet, amelynek legutóbb Révkomá- romban is szemlélői lehettünk. Itt volna az ideje, hogy példát vegyenek róluk korunk gyűlölködő' szlovák politikusai Bánó Attila Révkomáromi leváltás Leváltották tegnap a szlováki­ai Somorjai Körzeti Hivatal elöljáróját, a révkomáromi nagygyűlés egyik aktív szer­vezőjét. Pogány Erzsébet, az Együttélés sajtótitkára A rév­komáromi nagygyűlés első ál­dozata? címen nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, mely­ben közük az Együttélés leg­felsőbb vezetéséhez tartozó Kvarda József azonnali hatály- lyal érvényes leváltásának té­nyét. A nyilatkozat emlékez­tet a leváltott Kvarda nagy­gyűléssel kapcsolatos szerve­zőmunkájára, és azt írja: „fel­vetődik a kérdés, vajon van-e összefüggés a sikeres kimene­telű nagygyűlés és a visszahí­vás tényét közlő dekrétum kézbesítésének időzítettsége között?” Megyeházi állásfoglalás a lakótelepről Beruházások támogatásával „kárpótolnák” Nagymarost A nagymarosi készenléti lakótelep gyermekotthonná való átalakítására vonatkozó hivatali előterjesztés meg­vitatása volt a fő napirendi pontja a megyei önkor­mányzat jogi és ügyrendi bizottsága tegnapi ülésének. Az előterjesztést — az ülésen Erdélyi László szóban is ismertette — Noseda Tibor, a társadalompolitikai osz­tály vezetője, Erdélyi László főjegyző és Bányai Judit, a közgyűlés alelnöke látta el kézjegyével. Az előterjesztés többek között leszögezi: a lakótelep nyitott el­helyezkedésével kiválóan al­kalmas az elképzelésekben sze­replő családszerű nevelést megvalósító nevelőotthon cél­jaira. A megállapítást nem fogad­ta el egyöntetűen a bizottság, volt olyan tagja, aki — főképp a nagymarosiak szinte egyönte­tű tiltakozására hivatkozva — másféle hasznosítást javasolt. Végül is egy ellenszavazat­tal úgy foglalt állást a testü­let, hogy mivel a megyének kötelessége gondoskodni a szobi, a vácdukai, a pomázi otthonokban nevelkedő gyere­kek elhelyezéséről, és erre a lakótelep lehetőséget nyújt, további tárgyalások kereté­ben törekedni kell a hivatal és a község álláspontjának kö­zelítésére. Ez a bizottsági vé­lemény szerint úgy érhető el, hogy a megye különböző be­ruházások — például torna­csarnok- és/vagy uszodaépí­tés — támogatásával osztja meg a gyermekotthon révén Nagymarosra háruló terheket. Különös hangsúlyt kapott az állásfoglalásban az, hogy bár a megyének törvényes joga bármely településen lét­rehoznia közcélú intézményt, minden esetben, így a készen­léti lakótelepén is figyelembe kell vennie a helybéliek elle­nérveit. R. Z. Szerencsés gázcsó'törés

Next

/
Thumbnails
Contents