Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-07 / 5. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1994. JANUAR 7„ FENTEK Ötszörös a túljelentkezés Szeretném bemutatni azt a képzési rendszert, amelyben jelenlegi diákjaink és tanáraink dolgoznak. E képzési formának két fő területe van, az egyik a hagyományos gimnáziumi, míg a másik az úgynevezett nyolcosztályos rendszer, melyben az oktatást egyedi engedélyezésű program szerint végezzük 1992-től. Programunk bemutatásával kettős célt szeretnénk elérni, egyrészt volt kollégáinkat és diákjainkat mutatom be: mennyiben változott napjainkig az iskola, amelynek ők is alakítói voltak, másrészt a későbbi iskolatörténet számára kívánok hiteles képet hagyni a jelen állapotokról. A négyosztályos formáról Az ilyen típusú osztályokból ebben a tanévben még hármat indítottunk. A bejutás alapvető feltétele a sikeres felvételi vizsga volt, melyet magyarból, matematikából és — e tanévben kivételesen — történelemből tartottunk. A tanulók osztályba sorolását nyelvi választásuk figyelembevételével végeztük el, biztosítva a haladó szintű képzést is. Változatlanul működtetjük a Szabados kollégám által bevezetett emelési rendszert, amellyel orientálni szeretnénk diákjainkat az érdeklődésüknek megfelelő tantárgyak felé. Immár jól felszerelt géptermekben a technika keretén belül számítástechnikát, illetve egyik csoportunkban informatikát tanítunk. Ugyancsak külön minisztériumi engedéllyel tanítjuk a környezetvédelmet — heti egy órában — minden első osztályunkban. Változatlanul biztosítani tudjuk tehetséges tanulóink versenyekre való felkészítését. Az első és második osztályok számára összesen hat ilyen előkészítőt szerveztünk. Lényegében változatlan keretek között működtetjük másodikosaink számára a fakultatív rendszert. Ezeken az órákon azt szeretnénk elérni, hogy az alapórákon tanultakat elmélyítsük. A viszonylag kötetlen formák ellenére — például nincs osztályozás — nem kis munka diákjainknak az a heti plusz 2 vagy 4 óra, amelyet így magukra vállalnak. A magasabb évfolyamokon a korábbi választástól' függetlenül, szabadon lehet űj fakultatív tárgyakat tanulni. Az osztályozás megjelenése, illetve a fakultatív tárgyakhoz kapcsolódó egyetemi előkészítők azonban már céltudatos választást feltételeznek. A korábbiakhoz viszonyítva újdonságnak számít, hogy a nyelvek iránt érdeklődőknek nyelvvizsga-előkészítőket is tudunk biztosítani. Ezen a területen további előrelépést jelenthet az önkormányzat és a Területi Oktatási Központ támogatásával alkalmazott két anyanyelvi angoltanár is. A korábban is működtetett gépipari műszaki rajz mellett a gépírás és számítástechnika szélesíti a gyakorlati fakultációs lehetőségeinket. A négyosztályos rendszerünk megújítását szeretnénk elérni az új nyelvi képzés bevezetésével, valamint az úgynevezett ötödik éves képzés feltételeinek megteremtésével. Elképzelésünk szerint ez az eddigieknél jobb pályaválasztási esélyeket biztosítana végzős diákjainknak. A nyolcosztályos formáról Tantestületünk többéves előkészítő munkájának eredményeként a tavalyi évben indítottuk az első ilyen csoportunkat. Az óriási érdeklődést a több mint ötszörös túljelentkezés jelzi a legjobban, amely az idei, 1993-as beiskolázásnál is megmaradt. Tapasztalatunk szerint kisgim- nazistáink gyorsan tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez. Ez a korosztály nem volt kollégiánknak teljesen idegen, hiszen az idősebbek közül többen a Bárdos Lajos; illetve a Széchenyi István Általános Iskolával való közös igazgatás idején lényegében ilyen rendszerben tanítottak. Á nyolcosztályos forma számtalan előnye közül csak a legfontosabbakat emelném ki: — Az általános iskolai és gimnáziumi anyag egy lineá- risabb átrendezésével hatékonyabb képzést tudunk megvalósítani. — A jó képességű tanulóknak gyorsabb haladást tesz lehetővé. — A kamaszkor idejére stabil, állandó iskolai hátteret biztosít. — A matematika mellett az irodalmat, a számítástechnikát és a nyelveket csoportbontásban tanítjuk úgy, hogy a nyelveknél három részre bonthattuk az osztályokat. — Szeretnénk elérni, hogy egy-egy kolléga 8 éven keresztül tanítson egy osztályt. Az első év tapasztalatai kedvezőek, így továbbra is bízunk elképzeléseink sikeres megvalósításában. Varga Tibor igazgató Továbbtanulási eredményeink A gimnáziumban folyó oktatási munka az iskola megalakulásától napjainkig alapvetően háromféle célt szolgált: — lehetőséget nyújt arra, hogy diákjaink sikerrel felvételizzenek az egyetemeken és főiskolákon; — érettségi bizonyítványt nyújt azoknak, akik olyan szakmát kívánnak elsajátítani, amelyhez érettségi szükséges; — végül — és a beiskolázási körzetünkben ez reális igény volt és maradt — az érettségi bizonyítvány birtokában a végzett fiatalok munkába állnak, esetleg szakmai tanfolyamokkal egészítik ki a középiskolai oklevelet. A fenti három cél közül az elsőt — a magasabb oktatási intézménybe való bejutást — iskolai oktatásunk egész rendszerével támogatjuk az I. évtől kezdve, III. és IV. osztályban pedig direkt módon, egyetemi előkészítő tanfolyamokkal. Ennek a munkának az eredményét — a sikeres egyetemi, főiskolai felvételiket — számszerűen is mérni tudjuk.(...) Az elmúlt 16 évben 458 tanulónk próbálkozott felvételt nyerni az ország különböző felsőoktatási intézményeibe, és 284 sikerrel felvételizett. Ez 62 százalékos felvételi arányt jelent, ami az országos átlag felett van. A fenti számsor „pulzálá- sa” követi az iskola szerkezetében beállt változásokat: — 1980-tól kettő — 1987-től három — 1993-ban pedig négy végzős osztályunk volt (az utóbbiak eredménye még pontosan nem ismert), amely tény növelte a jelentkezők számát, ugyanakkor — mivel ugyanazon beiskolázási körzetből „merítjük” tanulóinkat — némileg csökkenti a felvettek arányát, hiszen relative növekedett az iskola „érettségi-orientáltsága”.)...) El kell mondanunk, hogy továbbtanuló diákjaink jelentős része egyetemeken, közülük sokan az ország legfrekventáltabb intézményeiben tanultak tovább. így több diákunk végzett orvostudományi egyetemeken, tudományegyetem bölcsészettudományi karán, közgazdaságtudományi egyetemen, tudományegyetemek jogtudományi karán, külkereskedelmi főiskolán. Igen sokakat vettek fel az ország különböző műszaki egyetemeire és főiskoláira, a tudományegyetemek természettudományi karaira, a pedagógiai főiskolák szinte mindegyikére, az agrár felső- oktatás különböző egyetemeire és főiskoláira. Büszkék vagyunk ezekre a volt diákokra, s az a tény. hogy a felvettek szinte mindegyike sikeresen be is fejezte tanulmányait azt mutatja, hogy megfelelő alappal indultak iskolánkból. Említést érdemel, hogy a felvételik országos értékelésénél van egy mutató, amely azt jelzi, hogy a továbbtanuló úgynevezett* „vitt pontjai” hogyan bizonyulnak a felvételi vizsgán szerzett pontszámokhoz. Ez a szám minél jobban fedi egymást, annál reálisabb az osztályozás, illetve annál megfelelőbb a felkészítés a középiskolákban. Iskolánkban a szerzett és a hozott pontok aránya az utóbbi öt év kimutatásában az alábbi: 1988: 86 százalék, 1989: 86 . százalék, 1990: 82 sszázalék, 1991: 79 százalék, 1992: 91 százalék. (Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adatai.) Ezek a számok az országos átlag felett vannak. Hogyan sikerült a vidéki kisgimnáziumnak megvetnie a lábát akkor, amikor a 70-es években a hasonló iskolák országszerte megszűntek? S hogyan tudott (és tud) a főváros konkurenciájával is megbirkózni? Úgy, hogy az iskola vállalta a jó tanulók mellett a kissé gyengébbeket, s mindent megtett azért, hogy elnyerje a legjobbakat. Az iskola működése során bevezetett változások, új oktatási lehetőségek: a II. osztályos „szabad sáv”, majd fakt, az I. osztályos „emelés”, a megnövelt nyelvi órák, a gyakorlati fakultáció kiterjesztése (műszaki rajz, gépírás, számítástechnika) és az újabb, nagyobb szabású szerkezetváltozások — mint a 8 osztályos rendszer — alapvető célja mindig direkt módon a sikeres érettségi és felvételi vizsga volt — indirekt módon pedig az, hogy minél több tehetséges, körzetünkbe tartozó diákot megnyerjen azáltal, hogy versenyképes programot tud nyújtani. Végül el kell mondanunk, hogy az eddig elemzett továbbtanulási eredmények mellett iskolánk gondot fordított azokra is, akik nem ilyen szándékkal lépték át az iskola kapuját. A már említett gyakorlati fakultáció segítségével, nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy „csupán” az érettségi bizonyítvány birtokában, fiataljaink sikeres menedzserek, titkárnők, műszaki rajzolók, programozók, idegenvezetők, alkalmazottak lettek és lehetnek. S rájuk ugyanúgy büszkék vagyunk s örülünk annak, hogy ily módon megtalálják helyüket az életben. Somodi Elekné igazgatóhelyettes Humor Pistike hatalmas vastüdőt cipel be az iskolába. A tanító bácsi örül a mázsás szerkezetnek, hiszen ennyi vassal akár a kerületi vándorzászlót is elnyerheti, de azért megkérdezi Pistikét:' — Mondd, apukád mit szólt, amikor elhoztad otthonról ezt a nagy-nagy gépet? — Apukám? Nem szólt az már semmit, csak így csinált, hogy pfffffffft... grrr... oahhhhh. ▲ Két borsó megy a sivatagban. Melyik a részeg? Amelyik a falra hányt. ▲ Találnak egy csontvázat a bokorban. — Ki volt ő? — A tavalyi bújócska nyertese. ▲ — Mi az? Egyik füleden be, a másikon ki, mégis a fejedben marad? Csákány. Telek Sándor Radnóti Miklóshoz Másról, másról igyekeztem írni Lásd, ezek vagyunk mi: Te becsülted őt, én meg Téged. Meghaltál, de megmaradt emléked. Eltűntél, koppan a hír és dobban, dermed a szív bent. S most a föld alatt nyugszol itt lent. Eltemettek?! Fél évszázad s egy rendszer eltűnt már utánad. Egy rendszer eltűnt s egy nemzet éled, mert nemzet lesz, amíg nép lesz! Ne félj. Te harcod megvívtad. Párbajra az embert hívtad. Az embert, ki ölt, s ölni vágyott, ki nem csak parancsra mészárolt. Most itt ülök a temetőben, minden olyan távol tőlem. A temető bíbor hangja minden szótól elszakadva. Csönd van. Csönd, mint amilyet még nem hallott e Síri Emlék. Nem szólhat hozzám senki sem, itt ülök a kő széliben, ide vagyok betonozva, várok egy idegen halottra, de a költő oly távol van, meghalt már rég egy táborban. S a levél mit írt hitveséhez (a hitves nem kaphatta kézhez) csak most érkezett meg hozzátok, de ő tudja mire vártok, hát szól hozzátok minden éjjel mit ember nem érthet ésszel: Szájában félig szítt cigaretta, mögötte két halott lett az áldozat. Ma én vagyok az áldozat. O, Te Isten, mily nagy kárhozat! Az oldalt a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium diákjainak munkáiból, valamint az elmúlt évi jubileumi évkönyv anyagából válogattuk.
