Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. JANUAR 5., SZERDA Hirdetési levelezőlap Pest tegye valamennyi postahivatalában kapható az a levelezőlap, amelynek segítségével a Pest Megyei Hírlapban jelentethetik meg hirdetéseiket kedves Olvasóink. Vállalkozók, közülctek, magánszolgáltatók a kartonon hét szóig, magánszemélyek húsz szóig hirdethetnek. Nem kell ezután Budapestre utaznia annak, aki lapunkban akarja a hirdetését közzétenni. A megye valameny- nyi postahivatalában megvásárolható az említett levelezőlap, amelyhez boríték is jár, s bélyeg nélkül elküldhető a címünkre. A levél közvetlenül szerkesztőségünkbe érkezik, s mi ígérjük: a beérkezéstől számított negyvennyolc órán belül megjelentetjük hirdetését. Pest megyében ilyen rövid határidőre csak nálunk adhat fel sajtóhirdetést! Budapesti olvasóinknak pedig változatlanul szolgálatára áll a Blaha Lujza tér 3. szám alatti hirdetési üzletünk. Az iskolások egészségéért Áz iskolások egészségéért címmel január 7—8-án országos konferencia helyszíne lesz Budapest. A rendezvény célja az iskoláskorú gyermekek fizikai és pszichés állapotának javítása érdekében az iskola-egészségügy segítése, a témában érintett pedagógusok, orvosok, szervezetek kommunikációjának előrelendítésével. A konferencián többek között részt vesznek a tisztiorvosi hálózat, a védőnői szolgálat és gyermekélelmezés szakemberei, továbbá iskolaorvosok, pedagógusok, házi gyermekorvosok és az önkormányzatok tisztségviselői. Bővebb információval a rendezőbizottság áll az érdeklődők rendelkezésére. Telefonszám: 266-6089 és 137-6256. Országos textiles konferencia Népművészeti pályázati és bemutatkozási lehetőség A Békés Megyei Művelődési Központ a Magyar Művelődési Intézettel, valamint a Nép- művészeti Egyesület országos és megyei szervezetével közösen március 11. és 13. között Békéscsabán rendezi meg a IV. országos textiles konferenciát. A konferencia célja pályázati, bemutatkozási és tanácskozási lehetőséget nyújtani az országban tevékenykedő, népi textíliával foglalkozó közösségek és egyéni alkotók számára. A programban szerepelnek az alább részletezett pályázatok, a bemutatkozó kiállítás, valamint egy kétnapos tanácskozás, amelyen a résztvevők előadásokat hallhatnak a festé- kes szőttesek eredete, szín- és motívumvilága, a magyar nép viseletéi, a népművészeti mozgalom feladata és lehetőségei a magyar népviselet újjászületésében címmel. A tanácskozás részvételi díja 2000 forint, amely összeg fedezi a kollégiumi elszállásolás és az étkezés költségeit. A IV. országos textiles konferencia rendezői pályázatot hirdetnek székely festékes szőnyegekre. Pályázni lehet: a festékes szőnyegek formahagyományát követő, színeiben a mai környezetkultúrához igazodó alkotásokkal, amelyek nem szerepeltek még országos pályázatokon. A szőnyeg mérete 120-140x180-220 cm. A szőnyeg két összedolgozott darabból is állhat. Minden pályázó két alkotással nevezhet. Az elfogadott műveket a IV. országos textilkonferencián állítják ki (Megyei Művelődési Központ, 5600 Békéscsaba, Luther u. 6. szám). Az alkotók teljesítményüktől függően különféle díjakat vehetnek át. A kiemelkedő pályaművek alkotói külön díjazásban részesülnek és részt vehetnek a XI. Országos Népművészeti Pályázaton is. A második pályázatot a konferencia rendezői a népi hangulatú öltözködési hagyományt idéző női, férfi és gyermekruhák elkészítésére írták ki. E pályázat célja olyan öltözetkultúra kialakítása, amely nem népviselet, nem színpadi kosztüm, hanem mai, korszerű öltözék a hétköznapokra és az ünnepnapokra. A versenyen amatőrök és profi tervezők is indulhatnak. A legjobb alkotásokat Békéscsabán, a Kinizsi utcai Diáktanyán állítják ki, s alkotóik jutalomban részesülnek. A zsűri által javasolt viseletek részt vehetnek a már említett népművészeti pályázaton is. Békéscsabán a Luther u. 1. szám alatti evangélikus gyülekezeti teremben fehér hímzésekből (abroszok, térítők, függönyök, egyházi textíliák...) rendeznek országos bemutató kiállítást. Erre azonban csak a már díjazott, kiemelt vagy zsűrizett alkotások küldhetők be, személyenként maximum 4 darab. A kiállítások március 11-től 27-ig tekinthetők meg. A pályázatokkal kapcsolatos további információkat a Művelődési Központban (Békéscsaba, Luther u. 6. szám) kaphatnak az érdeklődők. A jelentkezési lapokat január 10-ig kell visszaküldeni. A pályázatokra, bemutatókra küldendő műveket, anyagokat február 1. és 10. között kell a művelődési központ címére eljuttatni. Falugyűlés után közmeghallgatás Kocséron Kőcser önkormányzatának képviselői, valamint a polgár- mesteri hivatal munkatársai januárban két alkalommal is találkozóra hívják a falubelieket. Január I4-én falugyűlést tartanak délután 3 órai kezdettel a tornacsarnokban. A fórumon Barabás Ferenc polgár- mester ad az elmúlt esztendő eseményeiről számvetést, elsősorban a kocséri mezőgazdaság átalakulásáról, a tulajdonrendezésekkel kapcsolatos további tennivalókról. Január 24-én közmeghallgatásra hivatalos a lakosság. A délután 2 órakor a házasságkötő teremben tartandó rendezvény fő témája a falu 1994. évi költségvetése lesz, de természetesen alkalom adódik minden más, közérdeklődésre számot tartó kérdést, javaslatot, véleményt szóba hozni. retek szeme egy helyen 3 forintba került. A mákot általában 400-ért mérték kilónként, a diót 200-ért, a dióbelet 500-ért, a torma kilóját 150-ért, az őrölt fűszerpaprikát 550 forintért. Valaki sült tököt is hozott, a finom csemege szeletét 20- forintért adta. Disznótorokhoz műbeleket árultak, a kolbászbél métere 7, a szalámibelekből ugyanakkor 16—26 forint között volt eladó. A szemesterményárusnál a kukorica litere 20, a búza 17, az étkezési napraforgó 40, a takarmánynak való pedig 25 forintba került. A baromfipiacon most kevés szárnyast árultak. A nagyobb tyúkokat párban 900-ért számították meg, a kisebbeket 650-ért, egy pár fiatal kacsát 300-ért, a szép nagy rántani való csirkéket 500 forintért kínálták. A tojás 8,50—9 forintért kelt el. A kocsispiacon most főként vágott tűzifával várták a vevőket. Az akácot 400-ért, a nyárfát pedig 300 forintért adták mázsánként. (-ay) Önkormányzati rendeletek Vác Város Önkor- VjJL 7 mányzat képviselőül^»} testületé az 1993. de- - ' • cember 13-i ülésén az alábbi rendeleteket alkotta: — Vác Város Önkormányzat 38/1993. (XII. 13.) rendelete az Önkormányzat 1/1993. (II. 8.) költségvetéséről szóló rendelet módosításáról. — Vác Város Önkormányzat 39/1993. (XII. 13.) rendelete a 10/1991. (IV. 8.) SZMSZ- rendeletének módosításáról. — Vác Város Önkormányzat 40/1993. (XII. 13.) rendelete a helyi autóbusz-közlekedési díjrendszerek megállapításáról szóló 8/1991. (III. 11.) rendelet módosításáról. — Vác Város Önkormányzat 41/1993. (XII. 13.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról. — Vác Város Önkormányzat 42/1993. (XII. 13.) rendelete Vác a volt Esze Tamás Laktanya (Oktatási Központ) és környéke helyi építési szabályozási előírásairól. — Vác Város Önkormányzat 43/1993. (XII. 13.) rendelete a város építési szabályozási előírásairól (Általános Rendezési Terv). Fenti rendeletek megtekinthetők a polgármesteri hivatal szervezési és jogi osztályán a 134. sz. szobában. Dr. Kovács Tibor jegyző ^ye,HÍRLAP Telefonos ügyelet Ha bármilyen ötlete, észrevétele, esetleg javaslata van, amely közérdekű, mondja el nekünk. Hívja fel lapunk szolgáltató rovatát a 138-4210-es telefonszámon. A vonal végén hétfőtől péntekig délelőtt 11-től délután 2 óráig ügyeletes munkatársunk várja az Ön hívását. (A 138-4210-es telefonon az ügyeleti időn túl bármikor telefaxos üzenete* is hagyhat.) A vajdasági magyarok megsegítésére Folytatódik a segélyakció \i/ Folytatja a gyűjtést a vajdasági magyarok megsegítésére az MDF gödöllői szervezete. Amint megérkezik számukra az ENSZ szankciós bizottságának engedélye — reményük szerint január közepére —, folyamatosan végzik majd a szállításokat a Vajdaságba. Megköszönve az eddigi adományokat, továbbra is várnak elsősorban gyermek- és felnőtt ruhát, tartós élelmiszert, pénzadományt megváltozott átvételi időben, szerdán 15—18 és szombaton 8—12 óráig Gödöllőn a Szabadság tér 10. I. emelet 115-ben. Amennyiben a fenti időpontokon kívül kívánnak hozzájuk adományokat eljuttatni, kérik, jelezzék a (28)-330-547 telefonszámon. Környezetvédők összejövetele Déli autópálya A budaörsi székhelyű Leve- a Budapesti Városvédő Egye- gő munkacsoport január sülét (VI. kér., Eötvös utca 8-án, este hat órakor Déli au- 8.) székhazában — tudtuk tópálya? címmel környezet- meg az Ökoszolgálattól ka- védelmi összejövetelt rendez pott tájékoztatóból. Várják a fiatalokat Ifjúsági szolgáltató iroda A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ifjúsági szolgáltató irodája egyaránt várja a fővárosi és a vidéki fiatalok jelentkezését személyesen, levélben vagy telefonon képzési-átképzési-továbbképzési kérdésekben. Ügyfélfogadás: naponta reggel kilenc és délután három óra között. Ügyfélszolgálati telefon: 251-3737 (délután négy órától ez a szám üzenetrögzítőként működik). Cím: Budapest XIV., Amerikai út 96. 1145. (Megközelíthető: az 1-es busszal és a kis földalattival a Mexikói úti végállomásig.) Létezik-e baleseti hajlam? A baleset okainak és törvény- szerűségeinek tudományos vizsgálata során már régen felfigyeltek arra, hogy egyeseknél a balesetek halmozottan fordulnak elő, egymást sűrűn követik. Felfigyeltek arra is, hogy azonos veszélyességű munka- folyamatoknál egyesek baleset- mentesen dolgoznak, míg másoknál előfordulnak balesetek. E tényekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy létezik baleseti hajlam, azaz egyes embereket bizonyos egyéni tulajdonságaik sokkal inkább hajlamosítják a balesetet előidéző hibákra, mint másokat. A további kutatások kérdésessé tették a baleseti haljam létezését. Kiderült ugyanis, hogy ugyanazok a személyek, akik bizonyos munkakörökben többször is szenvedtek balesetet, más munkaterületen baleset- mentesen dolgoztak. Bebizonyosodott, hogy a balesetek előfordulásának szubjektív feltételei igen változóak: bizonyos körülmények között az általában balesetmentesen dolgozók hajlanwssá válhatnak balesetet előidéző hibák elkövetésére, ezért a baleset előfordulásának valószínűsége igen sok külső és belső feltételtől függ. Éppen ezért hiba lenne a baleseti hajlamosság statikus elképzelése, vagyis az, hogy egy adott személynél a baleset előfordulásának valószínűségét állandónak tekinti. A balesetlélektani kutatások nyomán arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy célszerűbb a dolgozó egyéni veszélyeztetettségének fogalmát elfogadni, mint olyan dinamikus jellemzőt, amely mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt változik az ember életkörülményeinek, szervi állapotának, pszichikus felkészültségeinek, alkalmazkodó képességének és alkalmazkodásra való hajlandóságának függvényében. Az egyéni baleseti veszélyeztetettség voltaképpen az ember és környezete kölcsönhatásainak baleseti vonatkozásait tartalmazza. Az, hogy egy meghatározott veszélyforrás kinél és mikor válik baleset okozójává, egyáltalán kinél, mikor, mely tárgy tekinthető veszélyforrásnak, nagymértékben függ az illető személyiségétől, magatartását meghatározó beállítódástól, lelkiállapotától, s ezek által vezetett cselekvéseitől. A helytelen magatartásmódok rögződése, különösen, ha más, a veszélyeztetettséget ugyancsak fokozó tényezőkkel társul — ilyen lehet például a mozgásbizonytalanság — növekedhet a baleseti veszély. Gyakran a már megtörtént baleset is járhat olyan utóhatásokkal, hogy szorongás, pánikállapot lép fel és ennek következtében növekszik az egyéni baleseti veszélyeztetettség. A kutatások feladata éppen az, hogy feltáiják ki, milyen körülmények között van kitéve fokozott mértékben balesetnek, vagyis milyen tényezők milyen mértékben és milyen állandósággal befolyásolják az egyéni baleseti veszélyeztetettséget. dr. lakács Ilona Ö Az új év első hetében mindig kevés vásárló és eladó tiszteli meg jelenlétével a körösi hetipiacot. A kereskedők azért szinte kivétel nélkül kinyitották standjaikat, ahol szokásuk szerint, sokféle portékát kínáltak. Jócskán hoztak a déligyümölcsökből is. A citromot 100—120, a banánt 80, a mandarint 120, a narancsot 65—80 forintért adták. Az alma náluk 30—45 forintba került, a kocsispiacon a közepes nagyságú alma 20-ért ment. A vöröshagyma 35—40, a petrezselyemgyökér 30—60, a sárgarépa 30—40, a fokhagyma 200—250, a szárazbab litere 150, a fekete retek 30, a krumpli 30, a kelkáposzta 30, a cékla 40, a paradicsom 250, a lilahagyma 50, a karfiol 100—120, a zeller 40—50, a fehér káposzta 20, a csiperkegomba 180, a laska 60—80, a petrezselyemzöldből egy csomó 10, a póréhagyma szála 10, a savanyított káposzta 50, a hónapos Piaci árak
