Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994. JANUÁR 31., HÉTFŐ 9 A nemzeti médiáért Az orvos válaszol Lapunk olvasói idó'rűl időre olyan egészségügyi, orvosi kér­désekkel fordulnak hozzánk, amelyekre mi, a szerkesztő­ség munkatársai nem tudunk válaszolni. Ezért a Pest Me­gyei Hírlap megállapodott a Szent Rókus Kórház és Ren­delőintézettel, aminek eredménye, hogy az ott dolgozó szakorvosok adnak választ az önök kérdéseire. Az elmúlt hetekhez hasonlóan, a szerkesztőségünkhöz eddig beérke­zett kérdések közül most ismét kettőre adnak választ a szakemberek. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztősé­günk címére (Budapest VIII. kerület, Somogyi Béla utca 6. 1446, Postafiók 331.). Huszonöt éve élünk boldognak mondható házasságban a fér­jemmel. Az utóbbi időben viszont egyre többet veszekszünk egymással. Minden apró dolgon „hajba" tudunk kapni. Eddig nem volt jellemző ránk. Mi történhetett velünk? — kérdezi S. J.-né gödöllői olvasónk. A mindennapjaink során felgyülemlett feszültség, agresszió nagyon gyakran csapódik le közelálló személyekkel-szeretteinkkel való kapcsolatban. Az esetek többségében az állandó feszültséget kom­munikációs zavar tartja fenn (az érintett felek nem a közlés valódi tartalmára, hanem a közvetített in­dulatokra reagálnak — ily módon ördögi kört hozva létre). Sok­szor egy nyugodt körülmények között folytatott higgadt beszélge­tés is javít a helyzeten, amennyiben nem, szakember (pszihotera- peuta) segítségével célszerű a mélyebb okok után kutatni. * Dr. Istvé.i Tibor pszichiáter 16 éves kislányom menstruációja az utóbbi időben rendsze­resen késik. Vékony testalkatára talán nem vezethető vissza, bár, ki tudja. Ezért szeretném szakorvos véleményét megtudni erről az állapotról — érdeklődik B. T.-né Mogyoródról. Gyermekének menstruációs panaszai szakorvosi vizsgálatot tesznek szükségessé. Kérjük, men- ses-naptárával keresse fel a területileg illetékes gyermeknó'gyógyászt, vagy a felnó'tt-nó'gyógyá- szati szakrendelést. Dr. Pallér Anna nőgyógyász Önkormányzati lakástörvény Tavaly december 7-én a ma­gyar szellemi élet ötven jeles képviselője Szervát!usz Tibor szobrászművész kezdeménye­zésére felemelte szavát a mé­diaügyben. Hangot adtak óha­juknak, hogy a média körül keltett hisztéria helyett jobb lenne a hiteles és sokoldalú tá­mogatás, a rádió és a televízió nemzeti jeleggének megterem­tése kérdéseire keresni a vá­laszt. Felhívásukhoz eddig több mint nyolcezer ember csatlakozott. Az aláírók névso­rát korábban a Pesti Hírlap adta közre. Ezt a feladatot nemrég a Pest Megyei Hírlap vállalta el. Kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben csatlakozni kí­vánnak a felhíváshoz, levél­ben vagy személyesen, lehető­leg foglalkozásuk és címük megjelölésével, forduljanak szerkesztőségünkhöz (1446 Budapest, Pf. 311, illetve 1085 Budapest Vili., Somo­gyi Béla u. 6.). Értesítjük tisztelt olvasóin­kat, hogy a felhíváshoz Szervá- tius Tibornál is csatlakozhat­nak levélben (1025 Budapest, Csíksomlyói út 8. vagy telefo­non (137-3209). Továbbá a Püski Könyvesházban (Buda­pest, Krisztina körút 26.) sze­mélyesen is jelentkezhetnek. Az utóbbi hetekben az aláb­biak csatlakoztak levélben, tele­fonon vagy személyesen a nemzeti médiák megteremtését szorgalmazó felhíváshoz: He­gedűs Lóránt református püs­pök,, Pongrátz Gergely’56-os Magyarok Világszövetsége el­nöke, Vödrös Édua kertész­mérnök, Hartmanné Vödrös Enid gyógyszerész (Torontó), Jeney Klára nyugdíjas opera­énekes, Tolnay Tibor festőmű­vész Nagyvárad, professzor dr. Juhász József egyetemi ta­nár, dr. Juhász Józsefné nyug­díjas közgazdász, Solti István­ná nyugdíjas tanítónő, Héczei Imre nyugdíjas tanár, Kónya Imre üzletkötő, Konyáné Ba- dics Anna szűcs, Szaller Sán­dor fegyveres őr, Szallerné Müller Szilvia pénztáros, Südi László gépészmérnök, Südi Lászlóné pénzügyi veze­tő, Kőműves Zoltán üzletkö­tő, Borsodi Zsuzsa szervező, Határozat a nyugati magyar­ság szavazati jogáról: Az Ausztráliai Magyar Szö­vetség már a magyarok III. vi­lágkongresszusán javasolta a külföldön élő magyar állampol­gárok szavazati jogának bizto­sítását. Ezt követően az 1993-as V. ausztráliai és új-zé- landi magyar tanácskozás hatá­rozatban fejtette ki a magyar­ság óhaját erre a jogra. A mostani, VI. ausztráliai és űj-zélandi magyar tanácskozás megdöbbenéssel veszi tudomá­sul, hogy a magyar kormány szándékai ellenére, a nyugati magyarságot kirekesztették a magyar országgyűlési választá­sokon való részvételből. Ezért a tanácskozás határozatban kö­veteli a kérdés napirenden tar­tását és a külföldön élő ma­gyar állampolgárok szavazati jogának mielőbbi biztosítását. Kis Krisztina reklámszervező, Szarvady János nyugdíjas, Bárczy István történész-újság­író, dr. Ath István nyugdíjas, Molnár M. Eszter tanár, Halmy Miklós festőművész, Halmy Ildikó óvónő, Halmy Keve-Kund tanító, Gály Dé- nestanár, Újházy Miklós, Mo­hácsi László, Görgits József MKU Eszék Magyar Képes Új­ság főszerkesztője, Bartis Fe­renc író, Kocsis Lajos közgaz­dász, Pofosz elnökségi tag, dr. Berényi György intenzív B környezetvédő ügyvezető, Ara Yerecyan ’56-os Magyarok Világszövetsége gazdasági ve­zetője, dr. Kukorelli István al­kotmányjogász, egyetemi ta­nár, dr. Marton István tudo­mányos osztályvezető, Perjé- si Zsolt ügyvezető, Micskó Ti­bor technikus, dr. Kánai Pál jogtanácsos, dr. Soós Miklós nyugdíjas jogtanácsos, Fűzi Tamás üzemmérnök, dr. Bú­zás Erika orvos, dr. Máthé Levente nyugdíjas jogtaná­csos, Móré Irma nyugdíjas kö­zépiskolai tanár, Szabó M. Ju­dit nyugdíjas nyomdász, Szi­getvári Ágnes eladó, Verba István nyugdíjas szakmunkás, Varga Iván Pofosz-tag, Sel- meczi József főmunkatárs, Ki­rály Gyula címzetes egyetemi tanár, Zeles Gyuláné nyugdí­jas tanító, Zeles Gyula építész­mérnök, Guti Gábor nyugdí­jas, Móder Imre etnográfus, Szabó János nyugdíjas, Hor­váth György gépészmérnök, Újházy Miklós nyugdíjas MÁV műszaki ellenőr, Bene Zoltán nyugdíjas tanár, Szeles György hivatalnok, Kravákli Istvánná belső ellenőr, dr. Bo­kor Emil Zoltán nyugdíjas. Szekeres Lászlóné nyugdíjas középiskolai tanár. Szekeres László nyugdíjas közgazdász, Hajdú László nyugdíjas, Páy Dénes tanár, Deák József nyugdíjas, dr. Szénási Már­ton nyugdíjas, Sztanó Veroni­ka építészmérnök, Dienes- Dehn Dávid diák, Romhányi Rita főiskolai hallgató, . dr. Romhányi Imre Pál gyermek- orvos, Hartyányi István nyug­díjas, Nyitray Zsolt nyugdíjas, Bórák Tamás, Oebschläger István gépészmérnök, Papp László autószerelő. Csík Kál­Üzenet a magyar törvényho­záshoz és a magyar nemzet minden tagjához: A VI. ausztráliai és új-zélan- di magyar tanácskozás résztve­vői több évtizedes demokráciá­ban töltött élettapasztalataik tu­datában üzenik a magyar nem­zet minden tagjának, hogy él­jen szavazati jogával mind az országgyűlési; mind a helyható­sági választások alkalmával. A képviseleti elv választáso­kon való gyakorlása demokra­ta voltunk legszebb önkifejezé­se. Itt, Ausztráliában a választá­sokon való részvétel kötelező. Az ebből levont kedvező ta­pasztalatok tudatában a tanács­kozás javasolja a magyar tör­vényhozásnak, hogy törvény­ben rögzítse a képviseleti vá­lasztásokon való részvétel ál­lampolgári kötelezettségét. Az úgynevezett háborús bű­mán villamosmérnök, Tóth Ti­bor üzemvezető, dr. Jenei Ká­roly tanár-történész, Bakonyi Tibor lakatos, dr. Balogh Zol­tán nyugdíjas jogász, Csonka Miklós nyugdíjas mérnök, dr. Balogh Edgár orvos, Szentes Jenő nyugdíjas technikus, Pongrácz Csilla asszisztens, dr. Mátray László közgaz­dász, Bartos Gézáné tisztvise­lő, Martényi Árpád bánya­mérnök, Hatvány Jenőné nyugdíjas, Vass Lajosné nyug­díjas, dr. Varga Lajos Károly fizikus, Marschall Jenő nyug­díjas, Harmati Tiborné nyug­díjas, Kún Sándor villamos­mérnök, dr. Cseke Gyula nyugdíjas, Jordán Ferenc köz­gazdász, Cseke István nyugdí­jas közgazdász, dr. Vass An­tal nyugdíjas jogász, Derzsi Ottó nyugdíjas tanár, Günt- ner Vilmos villamosmérnök, Somodi István kutató, Szűcs Imrénényugdíjas, Van László újságíró, dr. Varga Pál nyug­díjas jogász, Fitos Vilmos tör­ténész, Kardos Ernő nyugdí­jas vegyész, dr. Pongrácz Irén, dr. Kardos Ferenc or­vos, dr. Kardos Ferencné, Dankházi Tibor közgazdász­tanár, Dankházi Tiborné, Dankházi Árpád nyugdíjas, Dankházi Árpádné nyugdí­jas, Hegedűs Ilona nyugdíjas, Tumbáz Istvánná kertész, Harcos Gyuláné nyugdíjas, Bencskó Györgyné nyugdíjas, dr. Kónya Károlyorvos, No- votni Gyuláné múzeumi dol­gozó, Nagy Rozália varrónő, dr. Nyárádi Zoltán nyugdíjas tanár, dr. Nyárádi Zoltánná nyugdíjas tanítónő, dr. Major Lajos nyugdíjas orvos, dr. Ma­jor Lajosné tanárnő, Magyar István nyugdíjas, Magyar Ist­vánná nyugdíjas, Tóth Béla nyugdíjas bányász, Klément Istvánná, Füle Istvánná nyug­díjas, Kiszel Mihály plébános, Szenczi Györgynyugdíjas, Frakas István nyugdíjas, Far­kas Istvánná nyugdíjas, Mód Ferencné nyugdíjas, Kis- györgy János nyugdíjas, Füle Bálint nyugdíjas, Sándor Ist­ván nyugdíjas. Sándor István­ná nyugdíjas, Bely Istvánná nyugdíjas könyvelő, Prohász- ka Árpád nevelő, Simon Béla vízszerelő, Králl Katalin ápo­nösök ügyének felülvizsgála­ta: A megszálló Szovjetunió magyarországi kommunista bábkormányai több magyart nyilvánítottak háborús bűnös­nek, végeztettek ki és küldtek ezerszámra börtönbe, mint a többi, háborút veszteft orszá­gok együttvéve. Noha leg­többjüknek csak az volt a „bű­ne”, hogy mint magyar kato­na vagy politikus védte a sa­ját hazáját, a világhódító kom­munista imperializmus ellen. Ezért a VI. ausztárliai és új-zélandi magyar tanácsko­zás felhívja a magyar kor­mányt, hogy mint Jány Gusz­táv vezérezredes ügyében tét­je, vizsgálja felül a háborús bűnösnek nyilvánítottak és el­ítéltek vagy megbélyegzettek ügyét. Ausztráliai Magyar Szövetség lónő, Garas Kálmán gimnázi­umi tanár, Garas Péter tanuló, Garas Kálmánné tanár, Józsa Pálné nyugdíjas, Iványos Lászlóné nyugdíjas, Kör- mendy Mátyásné nyugdíjas, Orosházi Mária nyugdíjas, Fülöp Lajosné adminisztrátor, id. Petrányi Ferenc tanár, Pet­rányi Ferenc nyugdíjas tanító, Nagy Andrea ötvös, Petrányi Endre ötvös, Bálint Antalné nyugdíjas, Ország Julianna nyugdíjas, Horváth György nyugdíjas, Horváth György­né nyugdíjas, ifj. Horváth György mozdonyvezető, özv. Zászlós Gáspárné nyugdíjas, Zászlós Gáspár nyugdíjas, Bencze Márton gyapjúfonó­szövő kézműves, Bencze Már­tonná gyapjúfonó, Plangáz Jó­zsefné intézményvezető, Plan­gáz József nyugdíjas, Ele­ment Józsefiig, Bimbó Bélá- né ápolónő, Józsa Dávidné nyugdíjas, Sziládi Istvánná gondozónő, Szilvássy Sándor nyugdíjas, Dávid Brigitta ápo­lónő, Lengyel Ferencné ápoló­nő, Erdős Ferencné nyugdí­jas, Darányi Ágnes ápolónő, Király Sándor nyugdíjas, Bu- zes Istvánná nyugdíjas, Zaka Gyuláné ápolónő. Nagy Má­ria nyugdíjas, Balogh Károly- né ápolónő, Semetka László­né ápolónő, Balog István nyugdíjas, Kóczány Istvánná főnővér, Tóth Ferenc nyugdí­jas, Kráder Gusztávné nyug­díjas, Plangár Judit riporter, dr. Sarkady László főorvos, Benedek Sándor nyugdíjas építész, dr. Horváth Károly orvos, Oldal Erzsébet nyugdí­jas, Farkas Márta VEF-szer- vező, dr. Csáky András or­vos, Lovas Ottó mentőtiszt, dr. Pusztai Márta orvos, dr. Virsinger György állatorvos, dr. Virsinger Györgyné logo­pédus, Halla Ferenc kalkulá­tor, Halta Ferencné üzemtech­nikus, Dobozi István nyugdí­jas, Zakar Ferenc építész, Holló László, Anka György, Török László újságíró, Boldi­zsár János, dr. Bojtos Attila orvos, dr. Kónya Mihály állat­orvos.'Fésűs Ferenc alpolgár­mester, Pusztai Klára vállal­kozó, Csököly Sándor díjbe­szedő, Sávolyi Márta főelőa­dó, Érti Márta előadó. Gödi pályázat A termálstrand hasznosításáért Göd nagyközség önkormány­zata pályázatot hirdet a gödi termálstrand ' hosszú távú hasznosítására. A 3 és fél hektár pázsit bo­rította területen fekvő strand­nak három feszített víztükrű medencéje és faházas öltöző­je van, s a jelenleg kétezer fürdőző befogadására alkal­mas hely még bővíthető. A részletes pályázati kiírás a gödi polgármesteri hivatal­ban (2132 Göd, Pesti út 81.) vehető át. A pályázat benyúj­tásának határideje: 1994. feb­ruár 28., délután 2 óra. A pá­lyázatról Ily és Gizella alpol- gármestemőnél lehet érdek­lődni személyesen vagy a (27)-345-300- as telefonszá­mon. @ A nagykőrösi képvi­selő-testület legutób­bi ülésének legizgal­masabb napirendi té­mája a lakások és a helyisé­geknek a bérletéről szóló ren­delettervezet megtárgyalása volt. A most elfogadott ön- kormányzati szintű jogsza­bály a parlament által tavaly nyáron megalkotott lakásgaz­dálkodási törvényre építke­zik. A korábbi rendelkezések tartalmához képest az új tör­vény szerint alapvető' válto­zás abban van, hogy megszün­teti a lakásgazdálkodás ható­sági jellegét. Az önkormány­zat egy gazdálkodó szervezet- , nek, nevezetesen a Káva Rt.- nek a tevékenységi körébe utalja ezt a feladatot, fenntart­va a tulajdonosi jogokat. Ez utóbbi kitétel azt jelenti, hogy például az önkormány­zati lakásoknál a lakbér mér­tékét a későbbiekben egy má­sik jogszabály, tehát szintén önkormányzati rendelet szab­ja meg. Ennek azonban nem lesz visszamenőleges hatá­lya, az új lakbért majd csak áz 1994 január elseje után bérbeadott lakások esetében lehet alkalmazni. A testület fenntartotta ma­gának a bérlők kiválasztásá­nak jogát. A gyarkolatban ez a pályázati rendszer bevezeté­sét jelenti. A kiutalásokat megelőzően mind a lakások, mind pedig a helyiségek es.e- tében pályázat alapján vá­lasztják ki a jövendő' bérlő­ket. Új szabály az is, hogy a jövőben a szerződéseknél a házastársak is csak a bérbea­dóval együttes megállapodás esetén válhatnak bérlőtársak­ká. A törvény egyértelműbbé teszi a bérbeadónak az épület­tel, illetve a bérlőnek a lakás­sal kapcsolatos feladatait. Biztosítja azt a jogot is, hogy a bérlő a bérbeadó hozzájáru­lásával elcserélhesse lakását, nemcsak lakásra, de más in­gatlanra is. A helyiségbérletre ugyan­ezeket a szabályokat alkal­mazzák, de itt a bérleti díjban szabadon megállapodhatnak a felek. Eltérő szabály a bér­lőtársi szerződés, amely csak a bérbeadó döntése alapján keletkezhet. A bérleti jog folytatása viszonylag szűk körben lehetséges. Újdonság benne az óvadék fogalma, a közérdekű célú lakás megha­tározása. Megszűnt ugyanak­kor a határozatlan időre szóló lakáskiutalás, a szerződések csak konkrét időszakra szól­hatnak. A lakásgazdálkodási tör­vény, valamint az azzal össze­függő önkormányzati rende­let új vonása a múltbeli ren­delkezésekhez képest az is, hogy a lakásoknak nem ad szociális minősítést. Magya­rán/ csak a szociális bérlő fo­galmát ismeri. Ebből követke­zik, hogy minden bérlő azt a bért fizeti, amit a bérleményé­re megállapítottak. A bérlő egyéni körülményeit más jog­szabályok alapján vizsgálják és döntik el, milyen támoga­tásban részesülhet az érde­kelt, s ezt a támogatást a lak­bérébe utalják. A rendelet a későbbiekben az elidegenítésről szóló ön- kormányzati rendelettel bő­vül majd. Hátravan még a lak­bérek mértékének megállapí­tása is, amely külön rendelet­ben jelenik meg, várhatóan június 30-a utáni hatállyal. M. J. Külföldi magyarok állásfoglalása

Next

/
Thumbnails
Contents