Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29 / 24. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1994. JANUAR 29., SZOMBAT Dulovits Jenő-évforduló A nagy magyar feltalálóra emlékeztek 90 évvel ezelőtt született az egyik legnagyobb magyar találmány, az ún. Dußex fényképezőgép megalkotója, Dulovits Jenő. A jeles évforduló alkalmából a hét végén tartott tudományos emlékülést a Magyar Amatőr Fotóművészek Szövetsége. Dulovits Jenő nevét kevesen ismerik, noha találmánya mérföldkövet jelentett a fényképezésben. A Duflex kamera mindent tudott, amit szabadalmaztatása idején, 1943- ban egy fényképezőgép tudhatott: a világ első egyaknás, pentaprizmás, tükörreflexes, természetes állású, normálfilmes fényképezőgépe volt. Dulovits Budapesten született. Matematikatanár volt, de emellett szenvedélyesen fényképezett. 1943-ban szabadalmaztatott masináját 1947-től kezdve gyártotta a budapesti Gamma Művek. Gyártását 1949-ben — ma még homályos okok miatt — megszüntették, noha egyik legjelentősebb és legnagyobb hasznot hozó exporttermék lehetett volna a nyersanyagokban szegény Magyarország számára. Dulovits nemcsak feltalálóként, de fotóművészként is fordulópontot hozott a fényképezésben. Az ellenfény alkalmazásával iskolát teremtett a harmincas években. Jégpálya című fényképével aranyérmet nyert az 1931-es országos fotókiállításon. Nem volna teljes életművének ismertetése szakirodalmi munkásságának említése nélkül. 1940-ben jelent meg Művészetifényképezés című kötete. Az 1957-ben kiadott így fényképezek című, gazdagon illusztrált szakkönyve valószínűleg az eddigi legnagyobb sikert érte el a fényképezés témájában megjelentetett kiadványok közül. (-ky) Balázs Tibor • • Örömének — Zsófia lányom születésére — Árnyaink összebújnak, már öreg este van, a fáink összesúgnak, mint aki hontalan. A pásztorok már mesz- sze hirdetik az igét, háromkirályok veszte: úgy mondják, mint mesét... Csak a csillag világol, menekülni se kell, fölsír a gyermek, távol angyalkar énekel... A földrajz szerelmeseinek ajánljuk Balogh Jenő zászlókat és címereket bemutató kiállítását, amelyet Balogh-gyűjte- mény címen február 10-én, csütörtökön nyitnak meg a budapesti Józsefvárosi Művelődési Házban. Balogh Jenő az általános iskolában kezdett érdeklődni a világ országai iránt. Hobbija lett a zászlók gyűjtése, s persze a zászlókkal szimbolizált országok megismerése. Gyűjteménye azóta sokszorosára nőtt. A világ minden pontjáról kapja a híreket. Jelenleg több mint 900 levél és egyéb adatközlő kiadvány birtokosa. A kiállítás február 10—22-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Benedek Elek A mezei egér A szegény mezei egér megunta a mezőn való lakozást. Hej — sóhajtozott magában —, mennyivel jobb dolga van a házi egérnek! Eső, szél, hideg nem sanyargatja, nem is éhezik, mindég kap valami morzsalékot, hulladékot a szobában. Addig s addig sóhajtozott, kesergett, hogy egyszer rászánta magát a nagy utazásra, s meg sem állott, míg a faluba nem ért, ottan betért egy házhoz, s nagy hirtelen beszaladt a padka alá. A házi egész szépen szundikált a jó melegségben. — Adjon Isten jó napot, házi egér! ■— Adj’Isten, mezei egér! Hát te minek jöttél ide? — Annak, hogy adj szállást! Keserves az élet a mezőn, sokat kell ázni-fázni, sa- nyarogni. — Elhiszem neked, mezei egér, de bár én férhessek el. Aztán ne hidd, hogy olyan jó dolgom van. Sokat éhezem én is. — Mégiscsak úri dolgod van az enyémhez képest — mondta a mezei egér. — Ha Istent ismersz, szoríts egy kis helyet nekem! — Nem lehet, lelkem, atyámfia, bizony, nem lehet. Hanem eredj fel a padkára, ott lakik a herceg, az talán ad szállást. Fölmegy a mezei egér a padkára, s hát csakugyan ott volt a herceg, mármint a — macska. A hasával a tűznek volt fordulva, s úgy aludt, mint a bunda. Leszól a mezei egér a házi egérhez: — Nem merem megszólítani, alszik a herceg. — Ne is szólítsd, hanem dugd a farkincádat az orrába, s mindjárt felébred. No, a boldogtalan mezei egér megfogadta a házi egér tanácsát: a farkincáját bedugta a herceg orrába. De bezzeg felébredt a herceg, s ahogy meglátta az egeret: egyet mordult, s hamm! bekapta. A házi egér nagyot kacagott a padka alatt. — Úgy kell neked, te ok- tondi! Minek jöttél ide, ha nem tudsz bánni a herceggel?! Híre ment ennek a szomorú esetnek a mezei egerek országában, s azóta egy mezei egér se jő be a házba, tovább sanyarognak a mezőn... A fenti kép a kétszemélyes Budai Bábszínház gödi vendégszereplése után készült a település óvodájában Király Mátyás és Mátyás király Egy budai varga Mátyásnapon fel akarta köszönteni Mátyás királyt. A kapuban az őrök megállították. — Hé, mit akar? Hová akar menni? — förmed- tek rá a katonák. — Ma Mátyás-nap van. Fel akarom köszönteni a királyt, hosszú, boldog életet akarok kívánni neki, Ugyanis őfelsége meg én druszák vagyunk, mivel engemet is Király Mátyásnak hívnak. — Király Mátyás és Mátyás király között akkora különbség van, mint egy varga és egy király között — mondta az őr, s kitessékelte az atyafit a palotából. Jeles napok Balázs napja Február harmadika Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe. A Legenda Aurea szerint Balázs püspök egy özvegyasszony fiát, akinek torkában megakadt a halszálka, imájával mentette meg a fulladástól. Az özvegyasz- szony étellel és gyertyával fejezte ki köszönetét a püspöknek. A szent neki és mindazoknak, akik a templomba gyertyákat vittek, Jólétet és egészséget ígért. így vált szokássá, hogy szükség idejében a szentnek gyertyákat áldoztak. A 6. században a püspök nevét már a torokfájás gyógyítójaként emlegették. Emlékére alakult ki az a szokás, hogy a nép az áldozatra szánt gyertyákat a torka elé tartotta, miközben egészségért imádkozott. Később ezt a szokást az egyház szertartásként gyakorolta, nálunk a balázsolás vagy balázsáldás néven. A néphit mind a balá- zsáldást, mind a szentelt almát a torokfájás elleni védekezésként tartotta számon. Tót Laura Zsámbok Kiss Benedek Virágok a hóban Áldott Nap, te januári — szólnak az ereszek furulyái! A Dunán, rekedt szaxofonon a halál dodekafóniái... Vörös rózsát terem a tócsa, ám estére fekete rózsa... Kabátszámyaim szélbe tárom. Parazsas talpnyomot vetek a hóba. Elet ha van, öröm ha lenne, üszkös-szárral hull itt rendre! Magyar, oláh, szláv — bolyong a bánat, bolyong a lelkünk és Ady lelke. Jogot, rendet, dallamot áhít, kire a múlt is így kozmállik! Őrült hangszer: a Duna bőgi századok dodekafóniáit... Áldott a Nap, ezerszer áldott, ha télben is nyittat virágot! Csírák tüze a töppedt havon: lábnyomok, ti téli virágok! Gyerekrejtvény t 1 3 s í 6 5— *1 B 3— \ö n— iT~ ló & tó Id IS 13 20 ti 22 24 2^ 25 ié u ti 41 M! u H— K 5T~ 51---» \o y tr-1 W~ ■ Kedves Gyerekek! Mai rejtvényünk Szőnyi István nagy magyar festőművészről szól, aki 100 éve született, és életének utolsó évtizedében egy Pest megyei faluban élt és alkotott. VÍZSZINTES: 1. E nagy festő tanítványa volt a képző- művészeti főiskolán. 8. Háziállat. 13. Arra a helyre. 14. Madarat ijesztgető szó. 15. Kutyának vetett húsos falatok. 16. Diópótlófajta. 17. Férfinév. 19. Portéka. 20. Szarvasfajta. 22. Háziállat. 23. Rövid, csattanós elmefuttatás. 25. Ellenértéke. 26. Ellenőr röviden. 28. A hajnal istennője a görög mitológiában. 29. Ipari növény. 31. Apró hal. 33. Rágá. 34. Ebben a Pest megyei faluban élt Szőnyi István 36. Nyaraló. 38. Gyilkol. 39. Nemcsak üreg. 40. Hangszer. 42. Kor. 44. Indiai társadalmi forma. FÜGGŐLEGES: 1. Hajvágók. 2. Férfinév. 3. Francia—német határfolyó. 4. Itt (népiesen). 5. Csomózva hagy. 6. Sáv. 7. Kettős betű. 8. Anyagmennyiség mérték- egysége. 9. Nénike. 10. R. C. II. Román tánc. 12. Szőnyi István híres akvarellképének címe. 18. Kettőzve: nevetés. 19. Fejének része. 21. Érzékszerveiddel tapasztalod. 24. Közösség. 26. Csurgó. 27. Lepörkölődik. 28. Létezne. 30. ...kap (újjáéled). 32. Romániai (erdélyi) község. 33. Aló ... (takarodj)! 35. gat-... 37. Végtag. 41. T. N. 43. Argon. Kedves Gyerekek! A dőlt betűvel szedett sorok megfejtését február 10-ig küldjétek be szerkesztőségünk címére. Ne feledjétek! Már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni!
