Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

JS PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 29., SZOMBAT 5 Kártalanításra vár az önkormányzat Két középiskola lesz Aszódon? Kormánydöntés tehet pontot az aszódi Petőfi Sán- j dór Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskoláról I több éve tartó tárgyalássorozat végére. A város kép- viseló'-testülete jóváhagyta azt a megállapodásterve­zetet az önkormányzat és a Magyarországi Evangélikus Egy­ház között, amely megvalósulása esetén 1996 őszén visszatér az egyház tulajdonába az 1948-ban kártalanítás nélkül álla­mosított középiskolája. Az átadás elengedhetetlen feltételé­nek jelölték, hogy az önkormányzat a jelenlegi középiskola feladatait ellátni képes új intézmény felépítéséhez illetve lét­rehozásához szükséges minimálisan 620 355 000 forint kárta­lanítást kapjon a központi költségvetésből. A tervezet alapjául a volt egy­házi ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szó­ló törvény szolgál. Az 1991-ben elfogadott jogsza­bály kölcsönös lehetőséget nyújt az önkormányzat és az egyház részére a 20 941 négy­zetméter nagyságú ingatlan tulajdonjogának megállapo­dás útján történő rendezésé­re. A Galga menti városka ugyanis a jövőben is fenn kí­ván tartani egy középiskolát. S mivel nincs olyan épülete, amelyben elhelyezhetné az egyházi vagy az önkormány­zati iskolát, továbbá saját ere­je sincs új épület létrehozásá­hoz, a Hatvani úti tanoda tu­lajdonjogának átadására — tartalmazza a tervezet — ki­zárólag központi költségveté­si forrás igénybevétele esetén kerülhet sor. A kért összeg 620 355 ezer forint, amely­nek 20 százalékát a kormány- döntést követő 30. napig, de legkésőbb 1994. szeptember 30-ig kell teljesíteni, a fenn­maradó 40-40 százalékot 1995. illetve 1996. június 30-ig. A Petőfi-gimnázium a Gal­ga mente több évszázados ha­gyományú középiskolája. A Pest megyei evangélikus es- peresség 1727-ben vált külön a Nógrád megyei esperesség- től, s ekkor kezdett önálló kö­zépiskolát szervezni. A gim­názium új épületét 1931-ben készítették el, később tornate­rem, szakközépiskolai szárny és tanuszoda került mellé. A megállapodástervezet szerint ezen ingatlan teljes birtokbaa­dása és tulajdonbaadása csak egyszerre és csak abban az időpontban történhet, ha a kártalanítás teljes egészében megvalósul. A kisebb összeg megajánlása szerződésbontó, az éves ütemezéstől való el­maradás szerződésmegszünte­tő feltétel. Az evangélikus egyház már a következő tanévben in­dít két első osztály. Ehhez az önkormányzat 1994-től ket­tő, majd 1995-től négy osz­tálytermet és szociális helyi­ségek közös használatát bizto­sítja, de erről külön megálla­podást kell készíteni február 28-ig. A megállapodástervezet azt is tartalmazza, hogy mind­két fél tartózkodik minden olyan magatartástól, amely károsan érintené a középisko­la működését. Mint az aszódi városházán Bagyin József polgármester­től megtudtuk, a megállapo­dástervezetet — aláírását kö­vetően — a Magyarországi Evangélikus Egyház terjeszti az illetékes tárcaközi bizott­ság elé. A végső döntés a kor­mányé. B. G. A gimnáziumot Schulek János tervei szerint építették A szerző felvétele Elfogadták a költségvetést A napokban fogadta el a dunavarsányi önkormányzati képviselő-testület a település idei költségvetését, ami elég kedvezően alakult: egyrészt, folytatni tudják a megkezdett fejlesztéseket, másrészt, újabbakat is tervezhetnek. Ahogy Ladjánszky Lászlótól, a község jegyzőjétől megtud­tuk, a költségvetés összbevé­tele valamivel több, mint 120 millió forint. Ennek nagy ré­szét áz intézmények fenntar­tására fordítják, míg szociális célokra 14 millió forintot szánnak. Fenntartják ez év­ben is a kenyér-akciót, amely­nek keretében kedvezményes áron juthatnak e fontos élel­miszerhez a helybéliek. A Dunakenyér Rt. havonta 2600 kilogramm kenyeret szállít a községbe. A nyugdí­jasok a vásárlásnál pénzt érő jegyeket kapnak az önkor­mányzattól, így még olcsób­ban jutnak kenyérhez. Útépítésre is félretettek 1 millió forintot, de remélik, a céltámogatásra benyújtott pá­lyázatuk eredménnyel zárul, kapnak állami támogatást e célra. Folytatódnak idén az intézmények fűtésével kap­csolatos munkálatok: tavaly fejeződött be a községben a gázberuházás, az iskolában, az óvodában, az orvosi ren­delőben és a polgármesteri hi­vatalban már azzal fűtenek. Ahol nem álltak még át gáz­fűtésre, ott ez évben alakítják át a fűtési rendszereket. Elkezdik a tornaterem ter­veinek kidolgozását, aminél számítanak a tavalyi Expó Napok bevételére, és a lakos­sági támogatásra. A testület külön és kiemelten kívánja se­gíteni a helyi sportegyesület tevékenységét. A szennyvíztisztító létesíté­sére 1 millió 250 ezer forin­tot irányoztak elő, a közterü­letek további fejlesztésére 500 ezer forintot szánnak. (szí) Makovecz tervezi a szennyvíztisztítót Ha minden az elképzelések szerint alakul, még az idén közös szennyvíztisztító telepet építtetnek Vácrátót, Őr- bottyán, valamint Csornád települések önkormányzatai. A három község tavaly társult szennyvízproblémáinak megoldása érdekében, az első lépés megtételére a tervek megrendelésére nyáron került sor. A tervek — mint azt Nagy A beruházás első ütemeként Gábortól Őrbottyán polgár- a szennyvíztisztító telep épül mesterétől a minap megtud- majd meg — a tervek szerint tűk — elkészültek, most már 800 köbméter/nap lesz a telje- az építéshez szükséges pénz sítménye, s bővíteni is lehet előteremtésén fáradoznak a majd, ha nagyobb kapacitásra településvezetők. lesz igény —, ezt követően pe­dig a három önkormányzat önállóan pénzügyi lehetőségei­hez igazodva építteti meg bel­ső csatornahálózatát. Nagy Gá­bor elmondta: az immáron a megvalósulás küszöbéhez ér­kezett fejlesztést a Makovecz- csapat tervezte. A hamarosan elkészülő rendőrőrs, valamint a gázhálózat kiépítése mellett a rendszerváltozás óta az egyik legjelentősebb beruhá­zásnak számít Őrbottyánban. (ribárv) Börtönszálló turistáknak Expótervek a Börzsönyben A Börzsöny Com Rt. elneve­zés alatt szövetkezett a Du­na- és Ipoly-melléki települé­sek önkormányzatai először csak a telefonhálózat közös fejlesztését tűzték ki célul. Később arra is rájöttek, hogy az egységben lévő erőt, még sok egyébre is ki lehet hasz­nálni. Először, csak a 17 Pest megyei község közös Expó­pályázatára gondoltak. Ám hamar felismerték, hogy a tá­jegység Nógrád megyei, köz- igazgatási területein is hason­ló sajátosságok érvényesül­nek. így már huszonkilenc te­lepülés pályázatára került el az Expó irodára, ahonnét vá­lasz is érkezett. Elfogadták a pályázatot, kérik, hogy dol­gozzák ki a részletes progra­mot, amihez támogatást nyúj­tanak. A közelmúltban, a Váci Tu­rinform Iroda által szerve­zett, kemencei. Falusi turiz­mus — tanfolyamon tartott erről a témáról előadást a tér­ség fejlesztési politikájában is aktív szerepet vállaló, Gya- raki F. Frigyes, nagymarosi alpolgármester. — Közös pályázatunknak az a lényege — magyarázta —, hogy a térségben és köz­ségenként, egyformán és együtt használják ki nagyon jó természeti adottságainkat. Programjaink rendezésével, mutassuk be vidékünk vonzó szépségeit. Bár a Kismaros— Királyrét erdei vasút sorsa körül még mindig sok a kér­dőjel, mégis szeretnénk kifej­leszteni, az úgynevezett kis­vasút turizmust. Talán még hosszabb vonalon is, mint ed­dig, ha sikerülnek a törekvé­seink. Hisz a hegyvidék belse­jében egykor hosszú, hosszú húzódtak. Látványosságot kínálnak a vidék olyan történelmi emlé­kei is, mint a nógrádi vár, a megóvásra szoruló Drégely­vár, Kemencén a régi Fiont megye székháza, a kincses Nagybörzsöny műemlék templomai, a község bányász­múzeuma, tájháza, a vidék sok, ma még elhanyagolt kas­télya — sorolta a példákat. Gyaraki F. Frigyes arra az ismert tényre szintén fel­hívta a figyelmet, hogy a vi­dék falvaiban nemzetiségek is élnek. A Börzsöny tájegy­ség német nemzetiségi kultu­rális egyesülete — mint ar­ról lapunk tudósított — a múlt év október 29-én ala­kult meg Szendehelyen. Ösz- szehangolt lépések történtek annak érdekében is, hogy ha­marosan létrejöhessen a kör­nyéken élő szlovákok hason­ló egyesülete. így ők is fel­éleszthetik hagyományaikat, együtt virágozhatnak külön­böző nyelvű népek kultúrái. Ezzel is közelebb juthatunk a határok nélküli Európa megvalósításához. Az expoelőkészületek má­sodik szakaszában már a nyi­tott határ megvalósítására tö­rekszünk — folytatta az alpol­gármester. Rendezvényeink érdeké­ben átlépjük az Ipoly folyót. Közös programokat szerve­zünk a szlovákiai oldalon olyan magyarlakta falvakkal, mint például Helemba és Szálka. A nagymarosi vezető és Börzsöny Com-elnökségi tag, részletes felmérést készí­tett a vidék szálláshelyeiről is. Jöhetnek a vendégek, el tudják őket helyezni. Ez ügy­ben eddig Magyarországon vagy talán világon sem kínált különlegességgel is akarnak szolgálni. Ä márianosztrai börtön egy szárnyában beren­dezik a Cella szállót. Aki ön­ként akar dutyiba kerülni, s meg akaija tudni, hol rabos­kodott esetleg valamelyik né­hai elődje, az lakhat komfor­tos kóterekben. K. T. I. Népszerű a mezőgazdasági gépszerelő' szak A műhelymunkát nagyon szeretik a fiatalok: előtérben Pólyák Zsolt dolgozik Erdősi Ágnes felvétele 9 Nincs abban semmi új, amit fotósunk len­csevégre kapott az egykori Ceglédi Álla­mi Tangazdaság, egykori, traktorokat a műszaki vizs­gán átengedő állomásán. Ám mégis van a dologban vala­mi, amire érdemes odafigyel­ni, az a foglalatosság, melyet a képen látható gyermekek űznek, a mezőgazdasági gép­szerelés, egyre népszerűbb megyénkben. — Nem csupán azért van ez így, mert sorra megszűn­nek a környező településeken eddig működött nagyvállala­tok, s elfoglaltság — iskola és műhely — nélkül marad­nak a tizenéves fiatalok, ha­nem ez a szakma is kezdi újra visszanyerni presztízsét — mondja Bicskei Károly a ceglédi Bem József 103. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézet gyakorlati oktatási ve­zetője. — Iskolánkban össze­sen 56 osztály, s abban 1400 tanuló van. Ami a mezőgaz­dasági gépszerelőket illeti, ők elsőben nyolcán, a máso­dikban öten, s végzősként ha­tan járnak hozzánk. Az egykori Állami Tangaz­daság, tudjuk meg a szakokta­tótól, eddig is az intézmény bázisvállalata volt. Ez a kap­csolat alapvetően nem szűnt meg a gazdaság rt.-vé alaku­lásával sem, így ennek kö­szönhetően nem kellett új tan­műhely után nézniük. — Külön is szerencsésnek érezzük magunkat. Egyrész­ről azért mert míg sorra szűn­nek meg a térségben a nagy- vállalatok, mi változatlan for­mában fenn tudjuk tartani a gyermekek gyakorlati képzé­séhez nélkülözhetetlen mű­hellyel a kapcsolatot. Más­részről azért, mert olyan szak­mát tanul e csaknem 20 fia­tal, mely — éppen a tulajdo­nosi váltás időszakában — évről évre népszerűbb. A mezőgazdasági gépszere­lők különösen keresettek e tá­jon. Nemcsak a szigorúan szakmában dolgozó iparosok alkalmazzák ezeket a fiatalo­kat. Az úgynevezett rokon­szakmákban dolgozók, így például az autószerelők, egyéb kisiparosok is, akik mintegy félkész tudással ren­delkező szakmunkásokat fog­lalkoztatják felszabadulás után a mieinket — magyaráz­ta Bicskei Károly. A követelmények azon­ban nemcsak gyakorlati té­ren emelkednek a mai fiatal­ság számára: hasonlóan alap­vető általános foglalkoztatá­si feltétel lett az érettségi is. Eddig a tanulók felszabadulá­suk után ültek be a bizonyít­vány megszerzése érdekében az iskolapadokba. Most azonban azon fáradoznak a „Bem Józsefben”, hogy hely­ben — további kétéves kép­zéssel — szerezhessék meg a népszerű szakmával már rendelkező tizenévesek az érettségi okmányt. (mé) Nem csak mesterséget tanulnak, érettségiznek is

Next

/
Thumbnails
Contents