Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 29., SZOMBAT 3 Semlegességgyűjtemény... Csak hallgatom, hallgatom a minap a Magyar Rádió „po­litikailag független fiának”a műsorát, a Kossuth nemzeti adó esti fó'mú'soridejében. A parlamenti pártok esélyeiről szól e pártatlan beszélgetés. Minősíteni illetlen dolog len­ne. Minősítse hát a készítői az a sok közül kiragadott né­hány kitétel csupán, amely a sokoldalúság és megbízható­ság egy-egy kis újságírói gyöngyszeme. Es természetesen legelsőül a pártatlanságé, amelyről egyesek a Bródy Sán­dor utcából igyekeznek meggyőzni a magyar hallgatósá­got: „Horn Gyula ugyebár az élmezőnyben van...” (Ki­ében?) )y4 Szocialista Párt a legnépszerűbb...”(Honnan tudja?) „Fodor Gábor, a népszerű fideszes(?) tovább nö­velte az SZDSZ népszerűségét is...”(A Fideszét például olyannyira, hogy csaknem kenyértörésig erőszakolta a dolgot.) „Palotás a taxisblokád idején levezényelt egy 8 órás egyeztető' folyamatot.,.”(E néhány sor írójának, aki mindezt végigülte, mások az emlékei, tehát fedje ezt is ho­mály?...) Néhány perccel később: „Horn Gyula spiccen van, pe­dig a televízióban kevesebbet szerepel, mint a kormányzó­pártok politikusai közül a legtöbben.”(Hogy a televízió stopperrel mért adatai épp az ellenkezőjét bizonyítják, s ezt Nahlik alelnök úr is megerősítette hivatalosan — se­baj. Erre valahogyan már nem figyelt e , független”mű­sorkészítő'. ..) „Demszky Gábor Budapesten kevésbé népszerű, mint vidéken. Véleménye ellentmondásossá vált az expóval kapcsolatban.”(Hát enyhén szólva. Ugyanis kézzel-lábbal állt ellen — éppen a „tettek embereként”...)„Kuncze Gá­bor népszerűsége frakcióvezetése óta nó'ttön-nó'...”(A hite­lesítés forrásait nem ártott volna megjelölni...) Mindezeket ilyen, e közhelyes bevezetőkkel hangolta „semlegesre”a műsorgazda: „úgy hírlik... azt mondják az emberek... sokszor hallani... az az elterjedt véle­mény. .. stb. stb.) Hol, merrefelé tisztelt szerkesztő úr? S ki, vagy mi alapozta meg a fenti minősítéseket? Csak nem a Medián nevű közvélemény-kutató, amely — minő vélet­len — ugyancsak e műsorban mutatta meg magát? Per­sze, mint semleges... Ez lenne a közvélemény? A közszolgálat pedig az ilyesfajta műsorok?... Még nincs is kiírt választási időpont, de már. repülnek a nehéz kövek. Nem is oly sokára megtudjuk. Murányi László Református vezetők a kormányfőnél Jó ütemben halad az iskolák visszaadása Boross Péter üdvözli Hegedűs Lóránt püspököt (MTI-felvétel) Megalakult az Országos Akkreditációs Bizottság Mérföldkő a felsőoktatásban Boross Péter miniszterel­nök — az egyházak veze­tő személyiségeivel elkez­dett megbeszélések kereté­ben — tegnap hivatalában fogadta a magyarországi református egyház vezető­it. A megbeszélésen jelen volt Hegedűs Lóránt püs­pök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, Kocsis Elemér, Márkus Mi­hály és Mészáros István püspök, Czine Mihály, Bod­nár Ákos, Kálmán Attila és Szabó Dániel egyházkerüle­ti gondnok. A meghívottak megelége­déssel állapították meg, hogy jó ütemben halad az egyházi iskolák visszaadá­sa, s kifejezték reményü­ket, hogy a még vitás ingat­lanügyek is mielőbb rende­ződnek. Szó esett az isko­lák finanszírozásának hely­zetéről, valamint a hosszú távon lehetséges megoldá­sokról. A tárgyalópartnerek fon­tosnak tartották a keresz­tyén-keresztény egyházak összefogását a társadalmi szolidaritás, erkölcsi meg­újulás érdekében. A Magyar felsőoktatás törté­netében mérföldkőként érté­kelte az Országos Akkreditá­ciós Bizottság létrejöttét Ku- bovics Imre államtitkár a teg­napi megalakulást követő saj­tótájékoztatón a Művelődési és Közoktatási Minisztérium­ban. Az OAB a felsőoktatási törvény végrehajtását teszi le­hetővé. A bizottság egyik legfonto­sabb feladata, hogy a világ­ban elfogadott követelmény- rendszer szerint minősítse (akkreditálja) az egyetemeket és főiskolákat az egyes sza­kok akkreditálásán keresztül. A minősítés során a képzést és oktatást, ennek személyi és intézményes feltételeit ve­szik figyelembe. Az akkredi­tált egyetemek és főiskolák diplomái ezáltal egyenértékű­ek lesznek bármely ország diplonuíjával, azokat minde­nütt elfogadják majd, s ez új korszakot nyit a magyar felső- oktatás történetében. Ezzel egyenértékű jelentő­ségű, hogy az OAB — és elődje, az Ideiglenes Akkredi­tációs Bizottság — működé­sének eredményeként a felső- oktatási intézmények vissza­kapják a tudományos fokoza­tok odaítélésének jogát. En­nek első — és fontos — lépé­seként az IAB kidolgozta a nagydoktori fokozatok odaíté­lésének általános követel­ményrendszerét. Ennek alap­Az Európai Unióhoz való csat­lakozás révén ismét azonosak lehetünk önmagunkkal — hangsúlyozta a magyar minisz­terelnök a Magyarország—Eu­rópai Unió parlamenti vegyes bizottság tegnapi ülésén. Bo­ross Péter rámutatott, hogy tár­sult tagságunk életbelépése — 1994. február elseje — nagyon fontos dátum, hiszen ezzel „ke­gyetlen évtizedeket” hagyunk magunk mögött. A kormányfő egy kérdésé­re válaszolva kifejtette: a bé­kepartnerség nem nyújt meg­felelő garanciákat Magyaror­szág biztonsága szempontjá­ból. Az ünnepeiteknek a zöme Tol­na megyéből érkezett, míg szűkebb hazánkból ezúttal senki sem kapott meghívást a Népjóléti Minésztériumba. Örömként is felfogható ez, hi­szen mögötte — talán — az van: idén senki sem hagyja ott munkahelyét a megyei egészségügyi intézményekből. Az aktív életszakasszal való szakítás egyben a szám­ján az OAB megállapítja, hogy az egyes egyetemek me­lyik tudományterületeken, mely tudományágakban foly­tathatnak doktori képzést és ítélhetnek oda doktori (PhD) fokozatot. Az OAB működésével megváltozik és egységessé vá­lik a felsőoktatásban dolgo­zók kinevezési rendszere is. A főiskolai docensek és taná­rok kinevezésének alapköve­telménye a PhD-fokozat. Az egyetemi tanárok kinevezésé­hez a PhD-fokozat mellett az oktatók habilitációjára van szükség. Ennek általános kö­vetelményrendszerét az OAB dolgozza ki, amelynek alap­ján minden egyetem maga ké­szíti el habilitációs szabályza­tát. Ahhoz, hogy egy oktatót habilitáljanak az erre felállí­tott bizottságok, be kell bizo­nyítania magas tudományos képzettségét, magas szintű tu­dományos tevékenységre való alkalmasságát, valamint azt, hogy tudásából tananya­got tud formálni és ezt magas szinten át tudja hallgatóinak adni. A habilitációs kötele­zettség a törvény életbelépése utáni kinevezésekre vonatko­zik. Az augusztus 31-e előtt elfogadott pályázatokra, vala­mint a már kinevezett egyete­mi tanárokra nem érvényes. Az OAB működésével megváltozik a felsőoktatási intézmények szakindítási és A magyar médiahelyzetre vonatkozó kérdés kapcsán a mi­niszterelnök kijelentette: úgy hi­szi, hogy aki tárgyilagosan fog­lalkozik e témakörrel, az megál­lapíthatja, hogy Magyarorszá­gon sajtószabadság van. A magyar gazdaság helyze­tét érintve elmondta: nem sze­rencsés számunkra sem az a visszaesés, ami a nyugat-euró­pai gazdaságban tapasztalható, sem a dél határaink közelében zajló háború. Hasonlóképpen káros következményei vannak keleti piacaink beszűkülésének. A miniszterelnök fontos poli­tikai eredménynek nevezte, hogy az 1990-es választások vetés készítésének is az ideje — hangsúlyozta Sutján Lász­ló. — Vannak ugyan el nem végzett teendők, maradtak visz- sza már nem fordítható ügyek, ugyanakkor az elvég­zett munkáért csak köszönet il­leti a kitartókat, azokat, akik vállalták az ágazatban gyako­ri alacsony béreket, a megle­hetősen nehéz körülménye­ket. Különösen igaz ez azok­sz.akalapítási rendje. Új sza­kok alapítására a Felsőoktatá­si és Tudományos Tanács va­lamint az OAB javaslata alap­ján a kormány ad engedélyt. Más felsőoktatási intézmé­nyekben már működő szakok bevezetését ezeknek a szer­veknek a tanácsa alapján a miniszter engedélyezi. Az OAB csak javaslattévő jogokkal rendelkezik. Ha vé­leménye szerint egy felsőok­tatási intézmény nem akkredi­tálható, javasolhatja vizsgáz­tatási jogának megvonását, il­letőleg változtatásokat írhat elő az oktatás tartalmára és személyi feltételeire vonatko­zóan. Ennek alapján javasol­hatja az egyetemi és főiskolai rang megvonását, amelynek a felsőoktatási törvény alap­ján a kormány érvényt szerez­het. Minősítése az újonnan alapítható felsőoktatási intéz­ményekre is vonatkozik, és főként ezeknél esik nagy súly- lyal latba — hangzott el új­ságírói kérdésre válaszolva. Az OAB tagjai Róna Tas András akadémikust, nyel­vész-orientalistát választották elnökükül. Alelnökök Bíró Pé­ter mérnök-akadémikus és Vá­rai lyay György mezőgazdász­akadémikus lettek, vagyis a tu­dományosság mindhárom nagy területét képviseli az OAB vezetősége — mondta végül Kubovics Imre. (veszelszky) után megszületett kormány négy évig tudott a helyén ma­radni, s hogy az első szabadon választott parlament is kitölti mandátumát. Habsburg Ottó, a vegyes bi­zottság társelnöke a megbeszé­léseket összegezve külön is ki­emelte azt az egyetértést, ame­lyet a magyarországi politikai pártok tanúsítanak a reformok és az Európai Unióhoz való közeledés tekintetében. A te­kintélyes politikus egyben újó­lag szorgalmazta, hogy a ma­gyar kormány mielőbb adja be a teljes jogú Európai Unió­beli tagságot célzó felvételi ké­relmét. ra, akik kis településeken szol­gálták le az elmúlt évtizedeket. Az ünnepség adta keretet használta ki a népjóléti minisz­ter arra, hogy figyelmeztes­sen: a készülő nyugdíjtörvény nem kényszeríthet senkit sem arra, hogy akarata ellenére el­menjen megszokott, megszere­tett munkahelyéről. Ugyanak­kor, ha az idős korú mégis a pihenést választja, ne feled­kezzen el arról, hogy adja át a fiatalabbaknak mindazt, amit hosszú évtizedek alatt megta­nult. — Ez utóbbi hozzátarto­zik a nemzet egészségéhez — zárta ünnepi hozzászólását Suiján László. jyp A hazug képviselő Kedves Olvasóink bi­zonyára emlékeznek arra, hogy a Szabad Demokraták Szövet­ségének nagykőrösi országgyűlési képvi­selője, Ábrahám Ti­bor egy alkalommal a parlamentben olyan újságnak ne­vezte a Pest Megyei Hírlapot, amely a kormányt is jobbról támadja. Nem felej­tett el olyan jelzőket sem használni, mint nacionalista, csurkis- ta abban bízván, hogy ez a magyar nemzet általános és teljes megvetését fog­ja kiváltani irán­tunk. Szerkesztősé­günk természetesen a parlamentben föl­tett kérdést ugyan­úgy közölte, mint az arra válaszoló tárca nélküli miniszter sza­vait. De mert szere­tünk tiszta vizet önte­ni a pohárba, hát kértük Ábrahám urat, írja meg la­punknak, mely cikke­ket, írásokat tartotta szélsőjobboldalinak. No de Ábrahám úr, mert hiszen tudta, hogy a tisztelt ház­ban hazudott, nem válaszolt kérdésünk­re, még akkor sem, amikor hosszú napo­kon át üresen jelent meg egy négyzet la­punkban azzal, hogy azt mindaddig közöl­jük, míg a , jeles poli­tikus” nem küldi el válaszát. Aztán le­mondtunk róla, ki­vettük az üresen ha­gyott négyzetet a lap­ból azzal, hogy gyá­ván, szemérmetlenül viselkedett, s ezt kö­vetően pártjába be- guhózva már nem mert a nyilvánosság elé lépni. Hála Isten­nek ez az emlék Nagykőrösön is meg­maradt, ahonnan most elküldték ne­kem a képviselő ma­gát ajánló hírlevelét. Ebben az áll: „Akár közügyben, akár sze­mélyes ügyben ke­res, készségesen vála­szolok minden egyes levélre”. Természe­tes, hogy megint nép­ámító hazugsággal ál­lunk szemben, hi­szen nem hiszem, hogy Ábrahám úr vá­laszoló kedve egy év alatt mégis megnőtt volna. Nagyszerű len­ne, ha az ilyen közé­leti személyiségeket nemcsak Nagykőrö­sön, hanem az egész országban észreven- nék, $ hazudozásaik- nak megfelelően ke­zelnék őket. (Vödrös) Kegyetlen évtizedek után Nyugdíjasok a népjóléti miniszternél A nemzet egészségéhez tartozik A nyugdíjba vonulás egyszerre bánat, s egyszerre öröm — mondta Surján László népjóléti miniszter azon a tegnapi ünnepségen, melyen nyugállományba vonuló főnővéreknek, kórházi osztályvezetőknek, gyógyszertárosoknak, s más egészségügyi munkatársaknak köszönte meg a becsületben, kitartásban, tisztességben s odaadásban eltöltött évtizedeket.

Next

/
Thumbnails
Contents