Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 4., SZERDA 5 A Építkező kocsériak Jobb a telefonellátás, mint a fővárosban A településfejlesztések krónikájának ismeretében állíthatjuk, hogy Pest megye számos helységében emlékezetes marad a ’93-as esztendő karácsonya. A különböző közművesítési munkálatok sok helyen az ünnep előestéjén fejeződtek be, és a lakosság, mint egy nagy ajándékot vehette birtokába például a műutakat, másutt az új villamos hálózatot, vagy miként Nagykőrösön, a város egyes körzeteiben a földgázellátó-rendszert. Kocséron telefoncsörgés köszöntötte a karácsonyt. Az ősszel elkezdett építkezés eredményeképpen 150 új állomással gyarapodott a korábban 60 előfizetőt számláló falu. A telefonhálózat bővítése ezzel még nem fejeződött be. A beruházás második szakaszában további 50, főként külterületi lakás kapcsolódik majd a tanyákra is messze kiágazó korszerű vezetékrendszerre. Ezenkívül 4 segélykérő állomást is felszerelnek a fontosabb utak mentén. Kocsér önkormányzata szerencsésen döntött tehát, amikor belépett a kifejezetten'a körzet telefonfejlesztésére létrehozott Abonytel Kft.-be. A vállalkozásban ugyanis jelentős pénzeket takarít meg a beruházás általános forgalmi adójának visz- szaigényelhetősége folytán a kft.-t alapító 6 település — Abony, Kocsér, Kőröste- tétlen, Törtei, Jászkarajenő és Ceglédbercel —, melyek közös összefogással a fővonaltól félreeső társaik, mint például Jászkarajenőnek a hálózatra való csatlakozását is elősegítették. Dél-Pest megyének ez az 510 millió forintot érő telefonfejlesztése a tervek szerint legkésőbb június végéig befejeződik. Attól a naptól Kocsér igen előkelő helyre lép az országos statisztikában: a falu minden harmadik lakásában ott lesz a készülék, ami arányában felülmúlja a főváros telefonellátását is. A Barabás Ferenc polgármester és Regdon Tibor jegyzőtől hallottak szerint Kocséron a ’94-es.év is az intenzív közműfejlesztés ’ időszakának ígérkezik. Mostanára elkészült a Kocsért Szentkirállyal összekötő műút tanulmányterve. A csaknem 6 kilométeres útszakasz legalább 10 kilométerrel rövidíti majd le a falu és Bács-Kis- kun megye székhelye közötti távolságot. Ennek főként a Kocsér környéki termelők és a kecskeméti konzervgyár közötti terményforgalmazás szempontjából lesz óriási jelentősége. A beruházás egyébként 40 millióba kerül, de mivel elkerüli a lakott körzeteket, a környezetvédelmi alap támogatására is számíthatnak az egymás felé utat építő települések. Bács-Kiskun megye önkormányzata jelezte, hogy komoly összeggel segíti a szentkirályiak útépítését. Ha Pest megye önkormányzata is hasonlóan kedvező döntést hoz — amiben a kocsériak nagyon bíznak — akkor rövidesén a föld- gázhálózat megépítését is elkezdheti az elmaradottságát szívós akarattal felszámolni igyekvő falu. Miklay Jenő Régi emlék Antall Józsefről Nagykőrösre gondolta a patikamúzeumot © Néhai Antall József miniszterelnök ismert és népszerű ember volt már jóval azelőtt, hogy a politikai, a közéleti pályára lépett. Számos település tudományos kutatóműhelyében megfordult, visszaemlékezések őrzik a tudós alakját. Nagykőrösön viszont talán kevesen tudják, hogy Antall József 1991-ben az alföldi településen tett látogatása alkalmával is már ismerősként érkezett. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum akkori főigazgatójával Novák László, az Arany János Múzeum igazgatója találkozott először. — Ha jól emlékszem, éppen 20 éve, 1973 júniusában keresett fel bennünket, és a patikatörténet tárgyi emlékeiről érdeklődött — mondja Novák László.— Akkoriban a kecskeméti patikamúzeum létrehozásán is fáradozott, ahhoz kutatta a kölcsönbe vehető tárgyakat. Sajnos a nevezetes körösi Ezser-féle patikaházból már csak az apróbb felszerelések, eszközök maradtak meg, a berendezés nagy részét jóval korábban elvitték valahová Pest megyébe. Mindenesetre szóvá tettem Antall Józsefnek, hogy szerencsésebb lenne, ha a patikamúzeumot itt, Nagykőrösön hoznák létre. Elgondolkozott a javaslaton, és jelentőségteljes ígéretet tett, hogy megvizsgálja a múzeumalapítás körülményeit. Később megtudtuk, hogy lépéseket tett az Országos Műemlék Felügyelőségnél annak érdekében, hogy a Pa- tay utca sarkán lévő régi gyógyszertár épületét nyilvánítsák műemlékké. Ez lett volna a feltétele annak, hogy egy nagy értékű történeti gyűjteménnyel gazdagodjon a város. Csak hát Isten malmai nagyon lassan őrölnek a magas hivatalokban, nem Antall Józsefen múlt, hogy a patikamúzeum Kőrös helyett végül is a másik településnek jutott. K. J. Év eleji körkérdés Kossuth Lajosra emlékeznek Az új esztendő első napjai mindenütt a 1 számvetés és tervezés jegyében telnek. Cegléd országgyűlési képviselőjét, polgármesterét, intézmények vezetőit arról faggattuk: várta-e, hogy véget érjen már az óév? Hogyan kezdte 1994-et? Minek örülne, ha teljesülne az idén? Réti Miklós országgyűlési képviselő: — Amiatt nem vártam az óév végét, hogy figyelmeztessen, megint öregedtünk. Viszont, ha a kérdés mögött az rejlik, hogy elégedett vagyok-e a tavalyi esztendővel, azt mondom: nem. Ugyanis még mindig nem történt meg a magyar gazdaság olyannyira várt növekedési pályára állítása. A nemzeti össztermék tovább zsugorodott, az államháztartás hiánya pedig csaknem megduplázódott. Ez aggasztó. így nem tudom elképzelni a gazdaság helyzetének stabilizálódását, a kedvező változást. Lábra állás Az új év első napjaiban a betegekkel foglalkozom. Az ünnepek idején elcsendesült, elnéptelenedett a kórházi osztály. Jönnek az újabb műtétesek, a gyógyulásban reménykedők. Ugyanakkor egy-két Magyar Igazság és Elet Pártja-rendez- vény megszervezése is rám vár. Annak örülnék, ha megszakadna a korábban említett negatív kép, s végre az ország lábra tudna állni. Természetesen számomra fontos a MIÉP jó szereplése is. A hétfő reggeli rádiónyilatkozatokból elég egyértelműen kezd kirajzolódni, hogy a liberális gazdaságpolitika összekovácsolhatja az SZDSZ-t, a Fideszt, az MDF-et. Örülnék, ha a választások után a mi szavunknak is lenne súlya. Ez nehéz lesz, mert elég komoly össztűz zúdul ránk. A változatlanság és a változtatás igénye fog összecsapni az idei választásokon. — Én mindig várom az év végét — mondta Mácz István polgármester —, hiszen a vidámság, a tiszta örömök pezs- gős hangulata kitűnő start a következő esztendőre. És persze arra is, hogy ki-ki számvetést készítsen. Jó, ha az ember megvizsgálja önmagát és a tetteit. A mindennapi teendők mellett most a január 22-i magyar kultúra napjára készülünk. Ez az esemény a korábbiakhoz képest azzal lesz izgalmasabb és gazdagabb, hogy Székelyudvarhely művészei — táncosok, írók, képzőművészek — bemutatkoznak városunkban. Voltaképpen egy kicsit mi már az 1996-os expóra kacsingatunk e közös rendezvénnyel. Március 20-án less Kossuth halálának századik évfordulója. Az akkor kezdődő magyar héten Cegléd aktív résztvevőként kíván emlékezni a magyar hazafira. Ezzel kapcsolatos lépéseket már meg kell tennem. Minek örülnék? Hogyha továbbra is az eddigi kiegyensúlyozott, békességes, nyugodt közhangulat lenne a meghatározó a városban. Az első ütem — Úgy ítélem meg, hogy 1993 sikeres esztendő volt az életünkben — válaszolta Mohos György, a Toldy Kórház igazgató-főorvosa. — Annál is inkább, mert az ön- kormányzati testület jóváhagyta az egyészségügyi intézmény felújításának első ütemét. Ez tulajdonképpen a leendő teljes rekonstrukció kezdete. Az sem lényegtelen, hogy minden gazdasági és pénzügyi nehézség ellenére működőképes maradt a kórház. Sőt javult a műszerezettség. Most a számvetés mellett az 1994-es költségvetésünk előkészítésén munkálkodunk. Utóbbiban sok még a kérdőjel. Elégedett lennék, ha az idén megvalósulna mindannyiunk szíve vágya: a szép és korszerű laboratórium, valamint a gyógyszer- tár. S ezzel bővülhet majd a röntgen-, az endoszkópia- és az ultrahangrészlegünk. Lűr István, a Kossuth Művelődési Központ igazgatója: — Évek óta attól félek, hogy az intézményünk rendezvényeire egyre kevesebben jönnek el. Legnagyobb örömünkre a műsoraink, a szolgáltatásaink igen szép számú érdeklődőt vonzottak az elmúlt esztendőben is. A számok tanúsága szerint talán alaptalanul aggódtam. Ezért nem volt különösebb ok arra, hogy mielőbb búcsúzzunk az óévtől. Éppen a munkatársaim bérügyeinek rendezésével foglalkozom, ami egyáltalán nem könnyű és hálás feladat. Őszintén remélem, hogy ebben az évben is sok örömteli percet tudunk nyújtani azoknak a polgároknak, akik művelődésre, kikapcsolódásra vágynak. Akadt öröm is — Mi tagadás, igen nehéz, nemegyszer feszültségektől vibráló évet hagytunk magunk mögött — mondta Dávid Lajos városi rendőrkapitány. — Magamnak új beosztásban kellett bizonyítanom a rátermettségem. Nem kis gondot okoztak a jelentős személyi változások. Ugyanakkor akadt öröm is, hiszen a bűnözés emelkedő ütemét munkatársaimmal meg tudtuk állítani. Ezekben a napokban elemzem a statisztikai adatokat. Mérlegelem, hogy hol lehet fokozni az eredményességet, és milyen intézkezdések javíthatnak a hiányosságokon. A jelek szerint tavasszal beköltözhetünk majd az új, korszerű létesítményünkbe. Ott kulturált körülmények között munkálkodhatunk. Az igazi öröm az lesz, hogyha az eredményeink bizonyítják: méltóak vagyunk az új épületre, s a város polgárainak bizalmára. F. F. * Iskolakeresztelő Erden Nincs influenzajárvány! A bécsiek fele már megkapta; egyes hazai tájainkon is mind gyakoribbak az influenzamegbetegedések. Mi a helyzet megyénkben, észleltek-e már járványgócokat, s egyáltalán felkészültek-e a szakemberek az esetleges tömeges megbetegedésre? Kérdéseinkre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest megyei intézetének epidemiológiai ügyeletes felügyelője, Szentpéteri Sándorné választolt. — Miként minden évben, idén is már kora ősszel, októberben kiépítettük Pest megyében a figyelőszolgálatunkat. Ez abból állt, hogy valamennyi 1. fokú tisztiorvosi szolgálati helyre eljuttattuk azt a körlevelünket, melyben felhívtuk a szakemberek figyelmét: folyamatosan jegyezzék térségükben az influenzás megbetegedések adatait, illetve rendszeresen tájékoztassák az ÁNTSZ közpon- ú intézetét az esetleges járványgócok kialakulásáról. Ily módon december elején kaptuk az említett felhívásunkra az első figyelemre méltó jelzést: Vác körzetéből, konkrétan Csornádról, ebből a mintegy 750 lakosú zárt településről jelentették, hogy a körzeti orvos 20 gyermeknél és fiatalkorú felnőttnél észlelt influenza jellegű megbetegedést. A panaszosok valamennyien magas lázzal, izomfájdalommal, ele- settséggel, végtaggyengeséggel fordultak orvosukhoz. Ugyanakkor a két hét alatt lezajlott megbetegedési hullám során egyik pácienset sem kellett kórházba utalni,*s egyiküknél sem észlelt a helyi szakember szövődményt. Ugyancsak az említett járásból kaptuk a második bejelentést is: Vámosmikoláról. Itt először 15 gyermeknél és 4 fiatal felnőttnél tapasztalt a körzeti orvos influenzára utaló tüneteket, majd alig egy hét múlva újabb 31 megbetegedést jelentettek a tisztiorvosi szolgálathoz. A fentieken kívül Vác város 1. számú felnó'ttkörzetében regisztrált a háziorvos járványgócra jellemző mennyiségű megbetegedést. — Eszerint csak Vác körzetét érintette jobban az influenzavírus? — Úgy vélem: annak köszönhetően, hogy az iskolai szünet ideje alatt jóval kevesebb fiatal járt közösségekbe, maradtak az említett számok ennyire alacsonyak. Mindemellett az ÁNTSZ idejében gon- doskokott a védőoltások kiszállításáról: 15 ezer influenza „A” és 11 ezer influenza „B" oltóanyag jutott el (sajnos 5 ezerrel kevesebb, mint tavaly) a megyei, a házi- és a családi orvosokhoz. Ezenkívül idén is kidolgoztuk a felkészülési tervünket is, melynek keretében a szövődményes betegeinket mihamarabb eljuttathatjuk a kórházakba, a klinikákra. M. É. Március 15-től a Batthyány családnevet fogja viselni Érd Újtelep városrészének általános iskolája — tudtuk meg Harmat Bélától. A polgármester a választást két történelmi ténnyel indokolta. Az első, hogy Érd hosszú időn át Batthyány-bir- tok volt, a másik szerint a váAz új év elején Erdei Tamást, Budajenő jegyzőjét arról kérdeztük, milyen év áll a község mögött, s melyek az idei legfontosabb tervek. — A múlt év eseménydús volt számunkra — válaszolta. — A csatornahálózat építése mellett december közepén átadták a községi gázvezeték-hálózatot is. Ma még csak 30-40 házban használnak gázt, hamarosan több háztartást is bekapcsolnak a szolgáltatásba. A hálózat építése húszmillió forintba került, melyhez tizenegymillió forinttal önkormányzatunk járult hozzá. A hiányzó összeget a lakosságnak kellett pótolnia. Házanként 45 ezer forintot fizettek, melynek 15 százalékát már az állam visz- szatérítette. Elmondta még, hogy tavaly első ízben értékesítettek ros Újfalu elnevezésű részének megteremtése — rövid idővel az 1836-os dunai árvíz után — Batthyány Fülöp nevéhez fűződik. Harmat Béla azt is közölte: az iskola tantestületének javaslatát vita nélkül fogadták el a városatyák. R. Z. 23 közművesített telket. Ezeket két és fél évvel ezelőtt vásárolta az önkormányzat az akkori téesztől. A közművek megépítésére 12 millió forintot fordítottak. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, 20 millió forint nyereségre tettek szert. Ennek köszönhetően a község lakosságának nem kellett hozzájárulni a csatornahálózat építéséhez. Ez évben is terveznek hasonló beruházásokat. Önkormányzatuk elég sok földterülettel rendelkezik. Nemrég az Egyetértés Vagyonkezelő Szervezettől vásároltak újabb négy hektárnyi ingatlant, ezt szeretnék hasznosítani. Ezenkívül foglalkoznak egy új általános iskola építésének, vagy a jelenlegi felújításának gondolatával, s bővíteni szeretnék az óvodát is. (ljubka) Bevált a számítás Budajenőn Közmuvesítik, majd értékesítik
