Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-26 / 21. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUAR 26.. SZERDA Zenével a gyermekekért Zsoltár és ragtime # Különleges élményt nyújtó hangversenyen vehettünk részt a hétvégén Gödöllőn. Mitói válhat „különlegessé” egy hangverseny? Két fiatalember, két zenész elhatározta, hogy segít olyan gyerekeken, akik számára nem adatott meg, hogy családban éljenek. Hogyan segítenek? Ahogyan tólük telik: jótékonysági koncertet adnak. Mi indította ókét elhatározásukra? Jártak — talán véletlenül — egy nevelőotthonban, láttak ott egészen kicsi, egytől négyéves korú gyermekeket. — Az természetes, nem kell magyarázni, magától értetődő, hogy az ember segíteni akar rajtuk — mondta a két zenész egyike, Tóth Benedek. Koncertsorozatot terveznek, az ország különböző részeibe szándékoznak eljutni. Sorozatuk első hangversenyének színhelye volt Gödöllő. A gödöllői Chopin Zeneiskola. Gyermekkorában itt tanult zenét, a közeli Vácszentlászlóról járt ide, majd később is vissza-visszatért tanulni, tanítani, koncertezni a másik fiatalember, Balogh Péter. Egymással a Zeneakadémián ismerkedtek meg. Tóth Benedek már korábban végzett ott ütőhangszer szakon, Balogh Péter utolsó éves zongora szakos hallgató. Elkezdődik a hangverseny. A belépődíj ki- nek-kinek tetszése szerinti. Nem telik meg teljesen a kis előadóterem. Talán ötvenen ülhetnek a széksorokban. Nézem, kik. Néhány hölgy, néhány úr. A város egyik orvosa, gyakori résztvevője kulturális eseményeknek. Két szerzetes atya a premontrei rendházból. Fiatalok. Gyerekek. Az egyik kislányt már többször láttán zongorán előadni a művelődési házban. A koncert első részében Bach-fuvolaszoná- ták átiratait halljuk. A C-dúr, az E-dúr és a h-moll szonátát zongorán és vibrafonon. Két fehéringes fiatalember hajladozik a hangszerek felett. Bizonyára most nincs más, semmi más számukra az egész világból, mint a hangszer, melyet megszólaltatnak. Vannak még ilyen fiatalemberek. Vannak ilyen fiatalemberek. Van remény. Szünet után a terembe visszatérve átrendezett pódiumot találunk. Mindenfelé gyertyák. Elöl három gong, harang, kolomp. Lekapcsolják a villanyt, csak a gyertyák fénye lobog. Egy kislány felkiált: de jó! Ezen nevetünk. A következő műsorrészlet címe: Improvizációk zsoltárszövegekre. Tóth Benedek sejtelmes, talán nem is evilági hangokat kelt a különböző ütőhangszerekből. Balogh Péter hátul térdel a homályban. Énekel: Itt az Isten, mindnyájunk Istene, mindenkor és örökké... Kovács Margit: Éneklők, 1953 (Terrakotta relief, mintázott) És felgyullad a villany, a gyertyákat elfújják, Balogh Péter visszatér a zongorához, Tóth Benedek a vibrafon mögé. Debussy következik, Holdfény, Lépések a hóban, majd ragtime-zene és Gershwin. Alkalmilag kiegészülnek egy bőgőssel — Sipos Csabával —, s vidám dzsesszműsornak lehetünk részesei. Persze, semmi kedvünk távozni. Bárcsak ne fejeződne még be az est. Tapsolunk, de hiába. Tudtunkra adják: ez már az utolsó ráadás. Jó lenne, ha most kezdődne az egész. Ha úgy előre tudhatnánk, miben lesz majd részünk. Akkor többen és gyakrabban elmennénk ilyen estekre. De hát restek vagyunk és tudatlanok. Legközelebb február 8-án ad koncertet Balogh Péter és Tóth Benedek — Debrecenben. Messze van. Talán még visszatérnek Pest megyébe is. Nádudvari Anna Vonósnégyes a Francia Intézetben A Danubius vonósnégyes január 28-án a Francia Intézetben koncertezik. Gabriel Fauré, a 20-as években elhunyt francia zeneszerző c-moll zongoranégyesét adják elő az est első részében. A kortárs Vidovszky László Danses allemandes című darabját és Félix Men- delssohn-Bartholdy Esz-dúr vonósnégyesét a második részben hallhatják a hangversenyre látogatók. A műsorban Hauser Aderienne zongoraművész is fellép. A Danubius vonósnégyes 1983-ban alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendékeiből. Az eviani nemzetközi versenyen 1987-ben elnyerte a legjobb XX. századi interpretáció és a legjobb Mozart-előadás díját. Pécsiek vendégjátéka A Pécsi Nemzeti Színház előadásában is láthatja a fővárosi közönség Arthur Millernek a Pesti Színházban nagy sikerrel játszott . Közjáték Vichyben című drámáját. A mecsekaljai színtársulat a József Attila Színházzal kötött megállapodás értelmében február elsején Angyalföldön is bemutatja az amerikai drámaíró világszerte ismert darabját, melyet a pécsi színpadon Csiszár Imre rendezett. Antall Péter fotókiállítása _____ Érden, a Magyar F öldrajzi Múzeumja ban január 27-én, hol- nap délután fél ötkor kerül sor Antall Péter Egyiptomban készült fotói kiállításának megnyitójára. A Múzeumbarát Kör e programját az Almásy László nyomdokain a Szaharában című előadás és diavetítés egészíti ki. f Folytatás az 1. oldalról) Közel 150 ezer emberről van szó, akik az elmúlt 50 évben hátrányos megkülönböztetésben részesültek, és ma is szomorú sorban élnek. Nemcsak határainkon innen, hanem azon túl is, és nem csupán a magyarok, de a közös hazát szolgáló más nemzetiségiek is. — Egy zeneakadémiai koncert megszervezése igen költséges. Kik támogatták önöket? — A nagyterem bérleti díját a járulékköltségekkel a fővárosi önkormányzat fedezte. A termet jutányos áron bocsátotta rendelkezésünkre a Zeneakadémia vezetősége. A hangszerek szállítását, a zenekar tagjainak utazási és szolgálati díját a megyei önkormányzat fizeti. A szervezésben segített Sárer János vezérőrnagy, Pádár Zsíg- mond őrnagy és Szászvári Im- jos alezredes a Honvédelmi Minisztériumból. De a feladatok oroszlánrészét Tömöri Pálné. valamint Kovács Lászlóné, a Pest Megyei Levéltár gazdasági vezetője végezte, akik ingyen vállalták a hosszú hetek óta tartó, embertpróbáló munkát — mondta Noseda Tibor, majd hozzáfűzte: — bevételeink az egységesen 300 forintos árú koncertjegyekből származnak..., adományokat a helyszínen is gyűjtünk. . — Kérem, mondjon valamit a műsorról és a közreműködőkről! — A műsor első számaként felhangzó Mozart: Figaro házassága nyitány érdekessége, hogy az operától önálló életet él, noha hangvétele tükrözi az akkoriban polgárpukkasztónak számító dalmű jellegzetességeit —mondta Noseda Tibor, a koncert karmestere. — A nyitó néhány taktus után óriási robban- nás történik, és ez a sodró lendület megszakítás nélkül folytatódik a nyitány végéig. A zeneszerző G-dúr versenyműve fuvolára és hárfára hazánkban ritkán hangzik fel. Noha jogosan Noseda Tibor, az együttes karnagya Erdó'si Agnes felvétele marasztalják el a szabályos formák önkényes kezelése miatt, a mű a zeneirodalom egyik gyöngyszeme. A Guines herceg szolgálatában lévő Mozart 1778-ban írta Párizsban, kitűnően fuvolázó mecénása és nagyszerűen hárfázó lánya számára — szabadjára ereszthette alkotó fantáziáját s ebből csodálatos mű születetett. Szívemhez legközelebb a középső, lassú tétel áll — vallotta Noseda Tibor. — Az Óra szimfónia Haydn tematikus szimfóniái közé tartozik. A második tétel állandó nyolcadmozgása végig azt a hatást kelti, mintha egy óra ketyegne, s a brácsaszólam még az ütéseket is megszólaltatja. S mint minden Haydn-kompozícióban, ebben is nagy szerepe van a humornak. Meg kell jegyeznünk, hogy Pest Megye Szimfonikus Zenekara két évvel ezelőtt alakult, a megye negyvenkét zenetanárából verbuválódott össze, s azóta több mint ötven fellépése volt. Koncertmesterük ezúttal is Kömyei Mátyás, az Állami Hangversenyzenekartól. A Mo- zart-versenymű szólistái pedig Pivon Gabriella fuvolaművész és Sipkái Deborah brácsaművész. D. Veszelszky Sára (A Zounuk Nemzetközi Hadigondozott Alapítványról lapunk niai számában a 10. oldalon olvashatnak bővebben.) Koncert a háborúk kárvallottjainak támogatására Művészi és humán értékek találkozása Palestrina-hangverseny a Mátyás templomban A zene fejedelmére emlékeznek Palestrina-e mlékhangver- senyt rendeznek ma este fél nyolckor a Mátyás templomban a zeneszerző halálának 400. évfordulója alkalmából. A legszebb kórusműveiből összeállított műsorban a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykara, a Cantus Corvinus Énekegyüttes és a Mátyás templom énekkara lép fel. Palestrina 1525-ben vagy 1526-ban született, és 68 éves korában, 1594. február 2-án hunyt el. A kor uralkodó muzsikájának, a francia és flamand egyházzenének felhasználásával sajátos stílust teremtett, s általa vált az olasz zene a kor uralkodó egyházzenéjévé. Jellegzetessége, hogy kompozíciói hűségesen követik a szöveget, és a fő hangsúlyt az érthetően megszólaló emberi hangra helyezik. Ennek a stílusnak a csúcspontja a hangszerkíséret nélkül megszólaló, többszólamú ének, az a capel- la, melynek legnagyobb mestereként tartjuk számon Palestrinát. Palestrina gyermekénekesként került a római Santa Maria Maggiore templom 'énekkarába, és még egész fiatalon szülővárosa, Palestrina templomának karnagya lett. Tehetségére felfigyelt III. Gyula pápa, és a római Szent Péter bazilika karnagyává nevezte ki. Karnagysága alatt jelent meg először nyomtatott műve, egy madrigál, majd hamarosan több miséskönyve is. Harmincesztendős korában először a Capella Sixstina énekese, majd hamarosan komponistája lett. II. Marcell pápasága alatt kezdte kidolgozni a szöveget követő misezenét, amely nemsokára a katolikus egyházzene hivatalos stílusává vált. Híres impromptái az időközben pápai székbe került IV. Pálnak annyira megtetszettek, hogy felvette a Sixtusi Kápolna programjába, és azóta is elhangzanak ott minden nagypénteken. Madrigáljai, miséskönyvei, motettái olyannyira nevezetessé tették hazájában, hogy még életében a Musicale Princeps (a zene fejedelme) kitüntető jelzővel illeték, s e felirat szerepel sírján is. (— szky) Egy erdélyi művész Németországból Visszafogott színek Ha tudjuk, hogy Schönauer Norbert és Mischinger Irén gyermeke: Pallos Sch. Jutta festőművész és grafikus Szászrégenben született, mely 1920 óta Romániához tartozik, akkor azt sem kell különösebben csodálnunk, hogy a művész 1986 óta miért él Németországban. .. Ám a budapesti Vármegye Galéria nem azért ad otthont — az Erdély Művészetéért Alapítvány jóvoltából — az erdélyi képzőművészeknek, hogy elfeledje az onnan elűzötteket vagy kivándorlókat. Március 10-ig a Vármegye utcában megtekinthető Pallos Sch. Jutta 26 olajfestménye, valamint nyolc pasztellje. (Sajnáljuk, hogy grafikáiból mutatóban sem kapott helyet egy munka sem.) Tizenkilenc éves korában szerepelt először kiállításon saját munkájával, azóta 210 közös és 32 egyéni tárlaton ismerkedhetett a közönség ezzel a kimondottan erdélyi festővel. A művein fellelhető emberi alakok, állatok, házak vagy utcarészletek láttán az első pillantásra Zsögödi Nagy Imre, Páll Lajos képei jutnak eszünkbe. Azonban Nagy Imre erős, súlyos színei. Páll Lajos dinamikus, szintén határozottabb színvilága — más egyéniséget sejtet, mint az itt látható festmények sajátos világa! Itt a színek nem harsognak, és a harmadik dimenzió sem nyitott, mint Nagy Imrénél vagy Pálinál. Mintha Pallos csupán a képkereten belül akarna értekezni vélünk, semmi sejtelem nem röptét kétes távolba. Elég megszokott, éppen ezért használom a kifejezést: egy az egyben nyilatkozik a festő. Színeit mintha egy láthatatlan kéz (itt: a művészi öntudat) elsimította volna. (Lásd: Gyökérőrzők, Székiek stb.) Az Esti hangulat című kép kivétel; mellette a legtöbb munkára illik a megállapítás, hogy a zöld, a kék szelídebb árnyalatai uralják a festményeket. László Gyula professzor (a tárlat megnyitásán) egyenesen „grafológiai vizsgálatnak” vetette alá ezeket a munkákat, mondván, hogy „minden négyzetcentimé- temek jelentése van. semmit sem takar homály”. Nem lelni itt tájat, csak embereket. erdélyi vagy nem erdélyi alakokat. De nem tombolnak az erdélyi népviseleti és népművészeti tárgyak. Pallos Jutta úgy erdélyi, hogy gondolati mondandója és a képek stílusa teszi összeté- veszthetetlenné. Nem hiszem, hogy az erdélyi lélek nemesebb lenne, mint a dél-tiroli. Csakhogy — van, saját dimenzióin belül, saját megjelenési formájában, pl. ebben a művészetben. Egy művésznőt ismerhet meg ezen a kiállításon a látogató, akivel sok minden megtörténhetett, viszont művészetével elhiteti vélünk, hogy Ő történt meg valójában. És ez már nem fél, ez már teljes győzelem. Kérdésemre: hogyan sikerült eljutnia Németországból a Vármegye utcába, csak ennyit mond: „Meghívtak, és szívesen jöttem.” És hogy hiányoltam a grafikáit, mentségére hozta föl, hogy nem sikerült megkapnia a Budapest Galériát, azért... (czegő)
