Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-25 / 20. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. JANUAR 25., KEDD ÁLLÁSAJÁNLÓ A Pest Megyei Munkaügyi Központ ajánlatai: HOR Kft. 20-30 asztalost keres solymári munkahelyre. Cím: 2083 Solymár Kültelek. Telefon: 168-4298. Tüdőgyógyintézet felvételre keres szakképzett ápolónőket, felnőtt és gyermekosztályukra. Jelentkezés: Törökbálint, Munkácsy M. u. 70. Ápolási igazgató 166-8022 vagy 185-1014-es telefonon. Inter-Európa Bank üzemeltetési osztálya keres 1 angolul tudó operátort AS 400-as rendszer üzemeltetésére 3 műszakos munkarendbe. Lehetőség szerint MIDAS-ismeretekkel. Érdeklődni lehet: 269-1855, Agárdi Gyula vagy Győri Lajos. Cím: Budapest V., Szabadság tér 15. Király József vállalkozó keres: — 6 érettségizett munkatársat befektetési tanácsadói munkakörbe. Feltételek: minimum szakmunkás iskolai végzettség, 25—55 éves életkor, telefon és gépkocsi előny. Cím: Bp. IV., Ügető u. 30. Telefon: 180-6020 szerda és csütörtök 8—12 óráig. NIVOGLASS Kft. keres munkanélküli-járadékon lévő szakmunkásokat: — 5 asztalost, — 5 lakatost, — 5 üvegest. Cím: 2083 Solymár, Rönk u. 1. CHRO-MA Kft. keres: — 5 hegesztőt AVI-vizs- gával. Cím: Bp. IX., Illatos u. 9. Telefon: 121-4873. Széchenyi István Általános Iskola keres — angol—bármely és — testnevelés—bármely szakos pedagógust. Cím: Kerepestarcsa, Vörösmarty út 2. Telefon: (28J-370-410. Általános iskola keres: — matematika vagy fizika, valamint számítástechnikai végzettségű pedagógust. Cím: Sóskút, Tulipán u. 9. Telefon: (23)-348-072. Épül a gázvezeték Lakossági tájékoztató A nagykőrösi polgár- mesteri hivatal város- fejlesztési irodája január 31-én, délután 4 órakor tájékoztatást tart a helyi földgázhálózat idén esedékes bővítéséről. A városházán összehívott megbeszélésre azoknak az utcáknak a közös képviselőit vátják, ahonnan a földgázvezeték építésére pályázatot adott be a lakosság. • • Összegyűjtik a karácsonyfákat * Sok helyen még min- «' dig gyűlnek Vácott is j a házak elé kitett, olykor az ablakból kidobott csupasz karácsonyfák. A Váci Kommunális Kft. alkalmazottai ezért ismét megkezdték az elhervadt fenyőfák, fenyőgallyak összegyűjtését és elszállítását. Toldi Sándor, a kft. kommunális ágazatvezetője ezúton is azt kéri a város lakóitól, hogy a még megmaradt fenyőfákat tegyék minden esetben a szemeteskukák mellé. Az Á VÜ válaszol Önprivatizáció után — privatizáció előtt Tisztelt Olvasó! Tavaly december 31-én zárult le az Állami Vagyonügynökség fennállása óta legsikeresebbnek tartott privatizációs program, az önprivatizáció. Á technika az egész világon újdonságnak számított. Lényege, hogy az ÁVÜ pályázat útján kiválasztott tanácsadó cégeket bíz meg a privatizáció lebonyolításával. Ezek feladata: minimális vagyonügynökségi segítséget igénybe véve felgyorsítani a folyamatot. A két ütemben összesen mintegy 550 vállalatot érintő program keretében 1994. január 4-ig ösz- szesen 311 cég többségi tulajdonrészét adták el a szakértők; tulajdonképpen ezek privatizációja fejeződött be az előre megszabott határidőig. De mi lesz a többi céggel, azokkal, amelyek még a privatizáció korábbi szakaszában vannak? Erről beszélgettünk Rácz Ernővel az ÁVÜ ügyvezetőigazgató-h’elyette- sével. — Mire számíthatnak azok az cégek, amelyeket besoroltak az önprivatizációs programba, de 1993. december 31 -ig nem találtak új tulajdonosra? — Az ÁVÜ igazgatótanácsának döntése szerint azon a cégek privatizációját, amelyekre már írtak ki pályázatot, de a nyertes még nincs meg, vagy még nem kötöttek vele szerződést, a szakértő befejezheti. Formailag az történik, hogy a szakértő cég kap egy egyedi megbízást az ÁVÜ-től a tranzakció lebonyolítására. Jogai és kötelességei ugyanazok, mint eddig voltak, ezeket továbbra is Keretszerződés II. vagy a Keret- szerződés III. szabályozza, attól függően, hogy az adott vállalatot a program első vagy második ütemébe sorolták be. Mintegy 110-120 olyan folyamatban lévő pályázat van, amelyek eredménnyel kecsegtetnek. — Meddig kell a szekértőknek befejezni a privatizációt? — A végső határidő az egyedi megbízási szerződés aláírásától számított 90 nap, azaz legkésőbb március vége. — Mi történik a többi vállalattal? — Visszakerülnek az ÁVÜ-höz. Éla volt szakértőjük, akkor az köteles a vállalat összes dokumentumát az elvégzett munkát igazoló jegyzőkönyvvel átadni nekünk. A megmaradt vállalatok több szempontból is — pl. méret, privatizációs lehetőségek — hasonlítanak egymáshoz, ezért tanácsos ezt a kört egyben tartani. A megmaradt kb. 150 vállalatot az PRI-MAN Kft. kezeli tovább úgy, hogy teljes egészében az ÁVÜ döntési rendszere érvényesül. — Ezek szerint azok a szakértő cégek, amelyek nem jutottak el a privatizációig, nem kapnak semmit a munkájukért? — Az Állami Vagyonügynökségnél ilyen esetben nincs teljesítmény — azaz privatizációs, illetve állami bevétel —, ezért nem fizetünk. Szó volt erről a szakértők által aláírt keretszerződésekben, így a helyzet nem lehet meglepetés a számukra. —Azok a vállalatok, amelyek megmaradtak, valószínűleg nem a legjobbak. El lehet majd őket adni, s egyáltalán milyen cégekről van szó? — Ezek a vállalatok nehezen privatizálhatóak, jellemzően rossz gazdasági helyzetben vannak, mi azonban bízunk abba, hogy el lehet őket adni. Az ÁVÜ-höz való visszakerülésük pedig olyan új helyzetet teremt, amely lehetővé teszi új konstrukciók kialakítását, valamint eddig nem alkalmazott privatizációs technikák igénybevételét is. Al i.AMI YAGYOXIGYXOIÍSIG Jogi tanácsok A kárpótlási határidőik meghosszabbításáról Elhunyt nagyapámnak jelentős földbirtoka volt, amit államosítottak. Leszármazója édesapám volt, aki a kárpótlási törvény hatálybalépésekor már szintén nem volt életben. Mint egyetlen unoka kárpótlási igényt szerettem volna érvényesíteni, de azt a jogi tanácsot kaptam, hogy nem vagyok jogosult. Időközben úgy értesültem, hogy helytelen tanácsot kaptam, de mivel a határidő már lejárt, nem érvényesíthetem az igényemet. Kérem jogi tanácsukat — fordult hozzánk levelével egy ceglédi kedves olvasónk. Sajnos, olvasónk valóban rossz jogi tanácsot kapott, mivel a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény, az ún. /. kárpótlási törvény alapján kárpótlási jogosultsága kétséget kizáróan fennállt. E törvény a Polgári törvénykönyv szerinti öröklési rendtől eltérő jogutódlási szabályt állapított meg — az Alkotmánybíróság megerősítésével — annyiban, hogy a felmenők jogutódlását kizárta és a kárpótlásra jogosultak körét az eredeti jogosultra, illetőleg annak leszármazóira, illetőleg ezek hiányában a túlélő házastársra korlátozta. A részletes szabályok szerint, ha az eredeti — kárt szenvedett — jogosult elhalt, utána a leszármazói lépnek a helyébe, azonban csak az elhalt felmenő után, egymás közt egyenlő arányban, a felmenőt megillető rész erejéig. Az elhalt gyermekei tehát jogosulttá váltak a kárpótlásra, ha valamelyik gyermek elhunyt, de van leszármazója, akkor helyébe gyermeke, vagyis az eredeti jogosult unokája (unokái) lépnek, több jogosult esetén a felmenőt megillető rész (szülőjük) jogosultságának mértékéig, egymásközt egyenlő arányban. Jogosultság Olyan elhalt leszármazó után, aki meghalt, és nincs leszármazója, az őt megillető rész után — a testvér(ek)nek, illetőleg az ő leszármazóik- nak — kárpótlás nem jár. A túlélő házastárs abban az esetben szerzett a kárpótlásra jogosultságot, ha leszármazók nincsenek, továbbá esetében két feltétel együttesen megvalósul: a sérelem elszenvedésekor és az eredeti jogosult halálakor házasságban élt az eredeti tulajdonossal. Az I. kárpótlási törvény a jogosultság feltételeként határozta meg a magyar állampolgárságot, továbbá az is, aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt, vagy akit a magyar állampolgárságától megfosztásával összefüggésben ért sérelem, továbbá az a nem magyar állampolgár, aki 1990. december 31-én életvitelszerűen Magyarországon élt. Olvasónk leveléből megtudjuk, hogy az eredeti jogosult nagyszülője volt, aki után fia vált volna jogosulttá, tekintettel azonban, hogy ő is elhunyt, így az ő fia, az eredeti jogosult unokája vált kárpótlásra jogosulttá, mely igénye szerencsére nem évült el. A jogosultság feléledését az tette lehetővé, hogy az Országgyűlés 1993. december 22-i ülésnapján megalkotta az 1994. évi II. törvényt, amelynek alapján kárpótlás iránti kérelmét 1994. február 15-től 1994. március 15-ig az illetékes kárrendezési hivatalhoz minden olyan jogosult benyújthatja, aki eddig bármely okból ezt nem tette meg. A hivatkozott törvény mindhárom kárpótlási törvény jogosultjainak biztosítja ezt a póthatáridőt, azoknak is, akik nem nyújtották be kérelmüket, s azoknak is, akik már benyújtották, de azt a határidők elmulasztása miatt jogerősen elutasították. Ez utóbbiak a megjelölt határidőn belül jogosultak új kérelmet előterjeszteni és igényüket el fogják bírálni. Felhívom azonban olvasóink figyelmét, hogy az 1994. március 15-i határidő már jogvesztő. mulasztásigazolásnak a törvény értelmében nincs helye. Ami változott Fontos tudnivaló még, hogy az új törvény alapján benyújtható kárpótlási igényekre a jogalkotó részben eltérő rendelkezéseket is megállapított. Az I. kárpótlási törvény vonatkozásában a legfontosabb változások, hogy a kárpótlásra jogosult kizárólag az állandó lakóhelye szerinti településen árverésre kijelölt termőföldre árverezhet, de utalványt nem igényelhet (korábban az utalványt a kárpótlási jeggyel azonosan lehetett felhasználni), a kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozik, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a. Az I. kárpótlási törvény 24. §-a kiegészül továbbá egy (5) bekezdéssel, miszerint, ha az árverés időpontjában a kárpótlásra jogosult még nincs a megszerzett termőföld birtokában, illetőleg azt további 15 napon belül sem veheti birtokba, az egyébként megállapított határidőt a birtokbavétel lehetőségének megnyitásától kell számítani. A kárpótlásra jogosultak körét szélesíti az az új szabály, hogy az I. kárpótlási törvény 2. sz. melléklete kiegészül az 1949—1953 közötti időszakban született államosítási — vagy olyan egyéb — jogszabályok alapján elszenvedett vagyoni sérelmekre, amelyekkel összefüggésben az ipari és kereskedelmi engedélyeket megvonták, vagy az iparengedélyek beadásával kényszerítették az állampolgárt a vállalkozás felszámolására. Új lehetőség Az életüktől és szabadságuktól megfosztott, politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (az ún. III. kárpótlási törvény) rendelkezései az új törvény módosításával azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy az élet elvesztéséért járó egyösz- szegű kárpótlásban, illetőleg annak reá eső hányadában a kárpótlásra jogosult csak akkor részesülhet, ha a kárpótlás összegét a kárpótlási kérelmet — a törvény 14. §-a alapján — benyújtott hozzátartozók között még nem osztották fel. Olvasónknak és más érdekelteknek tehát azt tanácsolom, hogy élve a törvényalkotó adta határidő meghosszabbítással, kérelmét az illetékes kárpótlási és kárrendezési hivatalnál a megadott határidőn belül feltétlenül nyújtsa be és jogos igényét érvényesítse. Dr. Fogarasi Gabriella Anyakönyvi hírek Adj esélyt! Információs telefonok pályakezdő munkanélküliek számára: Fővárosi Munkaügyi Központ, 1052 Budapest, Széchenyi tér 9. Telefon: 112-4630. Fest Megyei Munkaügyi Központ, 1117 Budapest, Karinthy F. u. 1—3. Telefon: 185-2411/126-os mellék. Nagykőrösön kötöttek házasságot: Rajs István és Mo- nori Margit, Bene Csaba és Pethe Magdolna Ágnes. Meghaltak: Kubányi Ár- pádné Pesti Eszter (Baross Gábor u. 15.), Nagy Sándor Mihály (Regős u. 33.), Ivanics Ferenc (Encsi u. 27.), Kollár Katalin (Arany János u. 26.), Migaskó János (Szolnoki u. 52.), Harczi lstvánné Simon Terézia (Vörösmarty u. 6.), Megyesi József (Hungária u. 3.), Lakatos Pál (Gyopár u. 13/A), Kurgyis Andrásáé (Arany János u. 42.), Terjéki István (Ceglédi u. 9/C), Schlegel Antal- né Ronkó Juliánná (Hungária u. 7.), Kaluczky József- né Szabó Irma (Ady Endre u. 16.).
