Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-25 / 20. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. JANUAR 25., KEDD Áremelés a termelők háta mögött „Drágább a tej és a szesz” adtuk hírül január 4-i számunkban a soros áremeléseket. Az MTI-tdl átvett cikkben leírtuk azt is, hogy „Az árak-növelését a szállítók és a gyártók a költségek, illetve az adótartalom emelkedésével magyarázták. A tej- és tejtermékek esetében a felvásárlási árak növekedése szerepel indokként...” Ez a cikk késztette Ványi Gábor dán- szentmiklósi egyéni gazdálkodót, tehéntartót arra, hogy tollat ragadjon, s megírja szerkesztó'ségünknek: „a dánszentmiklósi termelők nem emelték az áraikat. Azért írom le mindezt, hogy az újságolvasó, mint vásárló, ne a termelőt átkozza, hisz az nem tehet a háta mögött rendezett áremelésről, ami egyébként sincs összhangban a felvásárlási árral.” Ez a levél indított arra, hogy felkeressem Ványi Gábort a dánszentmiklós határában fekvő tanyáján, s megkérjem, részletezze: ő, mint termelő, miként vélekedik a tej árának alakulásáról. Alig ülünk le beszélgetni, Ványi Gábor és a gyesen lévő felesége nem győz panaszkodni a mezőgazdaságban általuk tapasztalt visszá- ságokról. — Arra biztatott egy-két évvel ezelőtt bennünket a kormány — fejtegette a gazda némi indulattal a hangjában —, hogy adjunk le tehenet, a felvásárlási árán felül kapunk még tízezer forintot is. Leadtam egyet, de a megígért pénzre ugyan várhattam, a mai napig sem érkezett meg. De nem is ez az igazán érdekes, hanem az, hogy a dánszentmiklósi gazdáktól addig 800—1000 liter tej össze is gyűlt naponta a csarnokban, ma alig 350. Le is csökkentették a begyűjtő fizetését a felére, úgy 5 ezer forintra. Azt mondták neki, ha több lesz a tej, ő is többet fog kapni. Dehát miért tehet arról az a szerencsétlen, hogy kevesebbet viszünk? — S ki a csarnok tulajdonosa? — szakítom meg a panaszáradatot. — A Ceglédi Tejipari Részvénytársaság bérli az ön- kormányzattól. Azelőtt a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalaté volt. de az fölajánlotta a falunak, mondván, hogy neki ugyan nem kell. A Ványi családnak még csak tizennégy szarvasmarhája van, de szeretné megtartani a szaporulatot is Hancsovszki János felvételei Jön a lézerfax Bővül a Port-csoport Újabb vállalkozással, az E. C.-Port Irodarendszer Kft.- vel bővült Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi hálózta a teljesen magyar tulajdonban lévő Port-csoport. A japán—német kooperációban készülő Develop gyártmányú fénymásolók és telefaxok magyarországi értékesítésére szakosodott kft. a közelmúltban kezdte meg működését. Fő tulajdonosa a Port-csoport és néhány magánszemély. Alapvetően irodai berendezéseket értékesít. Arra számít, hogy nem egészen két éven belül a hazai fénymásoló és telefax piaci forgalmánál legalább 12 százalékkal részesedik. A kínálaton szerepel a lézerfax, amely már papírra is képes átmásolni a kívánt szöveget, számítógépes kapcsolat megteremtésére is használható. A kft. részben azért lett a Portcsoport tagja, mert tőkére van szüksége, másrészt lényeges az a segítség, melyet az egész országra kiterjedő hálózattal rendelkező csoport a fénymásolók és telefaxok eladásánál biztosítani tud. Az értékesítésbe ugyanis a kft. mellett várhatóan a Port-csoport többi tagvállalata is bekapcsolódik. Mint ismeretes, a Port-csoport tavaly januárban alakult, tagvállalatai közé tartozik az időközben összeolvadt Royal Bútor és Trial Kereskedelmi Vállalat, a Dél- ker, a Pécsi Agroker. Megalakulása óta három vas-műszaki kereskedéssel foglalkozó kft.-vei, egy utazási irodával a Port-Travellel, a Port Informatika számítástechnikai vállalkozással bővült a hálózat és tagja lett a Port- Real Kft., amely ingatlan kezelésével foglalkozik. A csoport várhatóan márciusban Budapesten a Hangár utcában nyitja meg legújabb általános rendeltetésű áruházát. Múlt évi forgalma meghaladta a 12 milliárd forintot. Gazdákon gazdagodó tejipar — S végül is mennyit kap egy liter tejért? Ványi Gábor elém tesz egy részletes fizetési kimutatást. Erről olvasom le, hogy decemberben 421 és fél liter tejért összesen 7 729 forintot fizettek ki neki. Ebből 7 257 forintot kapott magáért a tejért, 508 forintot pedig kompenzációs felárként. 36 forintot viszont levontak állattenyésztési hozzájárulásként. Vagyis az összbevétel fél százalékát. — Állattenyésztési hozzájárulás? — nézek rá. — Ez mit jelent, ez a pénz hová kerül? — Fogalmam sincs róla — tárja szét a karját a gazda. — Kiszámíthatja tehát — mutat a papírra —, azért a tejért, amit több mint 40 forintért lehet kapni a boltban, decemberben 18 forint 33 fillért adtak. Januárban 3 forintos emelést ajánlott a részvénytársaság a kereskedőknek, de ebből csak egyet adtak a termelőnek. Azaz, nekem csak adtak volna... — Miért csak „ volna ” ? Ványi Gábor indulata mintha kezdene elpárologni. — Azért, mert ebben a hónapban nem viszek tejet a csarnokba. Most egy kis alakú kartonpapírt mutat, amelyen a hét napjai vannak fölírva egymás mellé, s minden nap alá jó néhány néC a nevek mellett pedig az, hogy az illető mennyi tejet igényel. — Ebben a hónapban kevesebb a tejem, mert mind a hét tehenem vemhes, s közülük már csak ötöt fejek — magyarázza. — Ezért aztán az egészet el tudom adni háznál. Körülbelül napi 30-35 litert. — S mennyiért adja? — Harminc forintért literVányi Gábor gazdálkodó harminc családot lát el tejjel jét — mosolyodik el. — Megmondom őszintén, én is emelten az árat 5 forinttal. Erre először ketten lemondták, de aztán meggondolták magukat. Nálam még így is vagy tíz forinttal olcsóbb a tej, mint a boltban. — Dehát akkor mi az akadálya annak, hogy nem az ösz- szes tejet háznál adja el? — nézek rá csodálkozva. — Az — válaszolja —, hogy a tehenek nem mindig ugyanannyi tejet adnak. Amikor vemhesek, illetve télen alacsonyabb a hozam, nyáron magasabb. S mit csináljak akkor a fölösleges tejjel? — 5 hányán tartanak Dán- szentmiklóson tehenet? — Hát úgy körülbelül tízen. — Akkor talán hasznosabb volna, ha egyikük sem a tejcsarnokba vinné a tejet, hanem inkább ellátnák a falut. — Talán el se tudnánk látni, annyi tehén ugyanis azért nincs Dánszentmiklóson — mondja elgondolkodva. — De nem is biztos, hogy mindegyikük vállalná, hogy kihordja házhoz a tejet. Sokan a kényelmesebb megoldást választják, elviszik a tejcsarnokba, s le van tudva a gondja. — Akkor most már csak egy dolgot nem értek — nézek föl a jegyzetelésből. — Miért nem maguk bérelik a tejcsarnokot, miért hagyják meg ezt a lehetőséget a Ceglédi Tejipari Részvénytársaságnak? Esetleg alakíthatnának egy értékesítési szövetkezetét, s akik nem vinnék házhoz a tejet, azok megbíznának valakit evvel a munkával, illetve a csarnokban árulnák a tejet. Jól járna a vásárló is, mert jobb minőségű tejet kapna mint az rt-től. Ványi Gábor elgondolkozva néz rám. — Alaposan át kellene gondolni azt, amit mond. Mi- kebudán most épül egy sajtüzem, amikor elkészül, odahordjuk, ha többet adnak érte. Arra is gondoltunk, hogy valamiféle kis feldolgozóüzemet vásárolunk. Nem tudom azonban, hogy ennyi tehénnel bele szabad-e vágni. Egy biztos: sokáig már nem hagyjuk. hogy a Ceglédi Tejipari Részvénytársaság a mi munkánkból tartsa el magát. Búcsúzóul Ványi Gábor megmutatja a „birodalmát”. Két ólban tartja a teheneit, illetve az üszőit, összesen 14 állatot. A tehenek az apjáé voltak, a tanyát pedig a felesége örökölte. Ő maga — mielőtt 1988-ban a tehéntartásra adta volna a fejét — kereskedőként kereste a kenyerét, felesége pedig laboráns volt Budapesten, ahová mindennap följárt. Azt tervezik, hogy nem megy vissza dolgozni, amikor lejár a gyese, inkább a férjének segít. Mert. bár nem köny- nyű az életük, sok a munka, jövőjüket mégis gazdálkodókként képzelik el. Hardi Péter Rugalmas statisztika Amerikaiaké a többségi tulajdon Tizennégymilliárdos alumíniumipari fejlesztés Csaknem 15 milliárd dolláros kereskedelmi többletet könyvelt el a tavalyi évre Oroszországban, egyharmaddal többet, mint 1992-re vonatkozóan. A Reuter megjegyzi, hogy nyugati elelmzők szerint, az összeg feltehetően erősen túlzott. A tegnap közzétett orosz adatok alapján tavaly az import 4 milliárd dollárral, 31,23 milliárdra csökkent, míg az export 5,3 milliárddal, 45,91 mil- lárdra nőtt. Az aktívum így 14,68 milliárd dollár. Nyugati becslések szerint, 5-7 milliárd dollár közötti összegre teszik az 1993-as orosz kereskedelmi többletet. Az orosz kormány egyébként korábban 20 milliárd dolláros aktívumot jövendölt. Nyugati vélemények szerint, az import mindenképpen nagyobb lehetett, mert a behozatalra kivetett adó miatt sok amatőr igyekezett „papíro- nyom” nélkül bevinni az árukat, amit a határok gyenge felügyelete nem tesz túl nehézzé. Az Alcoa-Köfém Rt. jelenleg 50,1 százalékban az Alumínium Company of America, 49,9 százalékban pedig a Hungalu Rt. tulajdonában van. A társaság magánosítása tavaly január 1 -jén fejeződött be, törzstőkéje 8,33 milliárd forint, tartalék vagyona pedig mintegy 6 milliárd forint. Az Alcoa tőkeemeléses konstrukcióval 50 millió dollárért jutott tulajdonrészéhez, miután a Hungalu-Rt. az Állami Vagyonügynökség segítségével 2,5 milliárd forint értékben mentesítette hitelétől a társaságot. Az Alcoa-Köfém Magyar- ország egyetlen és Közép-Eu- rópa legnagyobb alumínium félgyártmány-előállító gyára, ahol sajtolási és hengerlési tuskókat, hengerelt termékeket, sajtolt termékeket és készárut állítanak elő. Két tulajdonos közötti megállapodás alapján az Alcoa felügyeli közvetlenül a társaság managmentjét. A magánosítást követően a társaságot jelentősen átszervezték, melynek eredményeként egy üzletági bontású szervezet jött létre. A társaságnál ma növekvő termelés figyelhető meg, így az évi árbevétele megközelíti a 16 milliárd forintot. Az amerikai befektető kötelezettséget vállalt a munkavállalók teljes átképzésére több éven keresztül. A társaság működésének első öt évére összesen 145 millió dollár beruházást irányoztak elő az üzleti tervben, ebből 80 millió dollárra ugyancsak az Alcoa vállalt kötelezettséget. A társaság első évében 1,2 milliárd forint értékű beruházást indítottak el, amely alapvetően a cég infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja. Forintos hírek A közlekedési tárca elkészítette a minisztériumhoz tartozó regionális vízművek vízdíjának módosításáról szóló tervezetét. A módosítást tartalmazó, várhatóan február elsején hatályba lépő kormányrendeletet hamarosan aláírják. Az önkormányzati tulajdonban lévő vízműből szolgáltatott ivóvíz díjáról az 1994. január elsejétől hatályba lépő törvény- módosítás szerint az ön- kormányzatok döntenek. A KHVM számukra, csupán szakmai segítséget nyújt az ármegállapításhoz. Az Informix nemzetközi szoftver adatbang cég március harmadikán és negyedikén szoftverbemutatót tart a magyar szakembereknek a Rama- da Grand Hotelben. Tegnap forgalomba bocsátották a szuperdínárt, amelynek hivatalos állítások szerint aranyfedezete van, s amely jelenleg 13 millió régi dinárt ér. Az árfolyamot a márkához kötik — egy márka egy új szuperdínárért váltható be. A szuperdínárt 1—5—10 dínáros bankjegyekben bocsátották ki, létezik tíz párás váltópénz is. Mintegy 170 millió forint értékű szerződést kötött meg, illetve köt meg a közeljövőben a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet a múlt év végi értékesítési akcióinak eredményeként. A múlt év utolsó negyedében 223 ingatlant hirdetett meg eladásra a KVSZ egy árverés és két pályázat keretében.
