Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-25 / 20. szám

✓ Áremelés a tejtermelők háta mögött (Dánszentmiklósi riportunk lapunk 6. oldalán olvasható) XXXVIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1994. JANUÁR 25., KEDD : 13,50 forint Újabb támadás Tőkés László ellen Újabb támadást indítottak Tőkés László ellen a ,Jóaka­rói”. Az erdélyi magyarság egészét is érintő' hírről bizonyá­ra nem ebből az írásból értesül először olvasóink többsége. Hírt adott erről a televízió is, s tegnapi számunkban mi is. Arról, hogy ma délutánra a Romániai Romák Szabad De­mokratikus Egyesülete tüntetést szervezett a püspök ellen. Göncz Árpád a választásokról Göncz Árpád február 3-án vagy 4-én hirdeti ki a parlamenti vá­lasztások időpontját. Erről az ál­lamfő akkor beszélt, amikor hi­vatalában fogadta a parlamenti pártok frakcióvezetőit. Az el­nök hangsúlyozta: az időpont meghatározásánál arra törek­szik, hogy az országnak a lehe­tő leghamarabb legyen stabil és megállapodott kormánya, a vá­lasztás a lehető legolcsóbb le­gyen, és a voksolással ne ront­sák meg a lakosság évtizedek óta kialakult életrendjét. Az elhangozttakhoz az állam­fő hozzáfűzte: bár a nyugatalan­ság megszüntetése érdekében korábban is nagyon szívesen meghozná döntését a választá­sok kiírásáról, de február 3-ika, 4-ike előtt ezt nem tudja megten­ni, mert a jogszabály értelmé­ben határozata után a parlament­nek tíz napon belül össze kell ül­nie, hogy megválassza az Orszá­gos Választási Bizottságot. Már­pedig áz államfő külön ezért nem kívánja összehívni a tör­vényhozó testületet. Göncz Ár­pád döntését így február 3-án vagy 4-én hirdeti ki, és akkor a február 7-én összeülő Parla­mentnek is lesz elég ideje létre­hozni a választási bizottságot. A választási előkészületek egyéb­ként olyan stádiumban vannak, hogy május másodika után bár­mikor megtarthatják a voksolás első fordulóját. (Folytatás a 3. oldalon) Most azokat a dokumentu­mokat ismertetjük, amelyek tegnap délután jutottak el a szerkesztőségünkbe, s ame­lyek segítenek jobban megvi­lágítani e szomorú ügy hátte­rét. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület elnökségének nyilatkozata szerint az említett egyesület Újra kell gondolni az egész magyar mezőgazdaság terme­lési technológiáját és -alapvető változásokat kell végrehajtani a termelési módszerekben. Ez a tanulsága az elmúlt évi nagy aszálykárnak — nyilatkozta la­punknak Tunyogi András, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. Szakértők véleménye sze­rint tavaly országosan hét­nyolc százalékkal termeltek kevesebbet az ágazatban az előző évhez képest, és ugyan­ilyen arányban csökkent Pest nagyváradi fiókja Rézműves József Zoltán elnök aláírásá­val néhány nappal ezelőtti, január 18-i keltezéssel a nagyváradi bíróságon keresz­tül írásbeli értesítést juttatott el a püspökségre. Ebben föl­szólítja Tőkés Lászlót 12 ezer német márka kifizetésé­re. Ez az összeg részét képe­megyében is a mezőgazdasági termelés -— bár pontos statisz­tikai adatok még nem állnak rendelkezésre. Tunyogi András elmondta: senki nem készült ilyen nagy aszályra, a terméshozam né­hány növénynél feleakkora volt, mint amennyi általában biztonságosan termelhető. A statisztikai átlagokkal azon­ban óvatosan kell bánni, hi­szen van olyan falu is, ahol kellő mennyiségű csapadék esett. Összességében azonban ugyanolyan ráfordítási költsé­zi annak a segítségnek, ame­lyet az egyesület másfél év­vel ezelőtt, 1992 szeptembe­rében segélyként kapott Né­metországból. A felszólítás aláírója azon­ban ma már nem elégszik meg az említett összeggel, véleménye szerint a pénz el­értéktelenedése miatt a kifi­zetendő pénz eléri a 30 ezer márkát. A romaegyesület ugyanis minden havi késede­lemért 100 százalékos kama­tot követel. gek mellett a várt hozamnak csak a felét tudták betakaríta­ni a termelők. Ez az állattartás­ra is hatással volt, ha keve­sebb a takarmány, természe­tes, hogy csökken az állatállo­mány. Ma a magyar mezőgaz­daság technológiája csak ak­kor biztonságos, ha optimális időn belül megfelelő mennyi­ségi csapadék esik. Az elmúlt év azonban bebizonyította, hogy ez a technológia nem tartható tovább, ezért teljes ag­ronómiái váltásra van szükség. (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Megalapozott a mezőgazdasági fellendülés A vállalkozók segítője a falugazdász Telefonközpont Monoron Monoron a tervek szerint március végére készül el az új telefonközpont épülete. A helyi önkormányzat és a Matáv közös beruházásában megvalósuló korszerű központ üzembe helyezése után jelentősen bővülhet majd a térségben a telefontulajdonosok száma Hancsovszki János felvétele Átvilágítást kérnek Újságírók csatlakozása Mint ismeretes, Mécs Imre SZDSZ-es országgyűlési kép­viselő emlékezetes parlamen­ti felszólalásában szóvá tette, hogy a sajtó, a Rádió és a Te­levízió vezető munkatársaira nem kellene kiterjeszteni a III/3-as törvényt. Véleménye szerint ugyanis a sajtóban, a közszolgálati médiumoknál dolgozók között túl sokan kompromittálódtak ebben az ügyben a korábbi évtizedek­ben, s így a törvény kiterjesz­tése komoly gondot okozna e hírközlő szervek munkájá­ban. A képviselő pártja ma­gyarázkodásra kényszerült a szerencsétlen elszólás miatt, a Magyar Újságírók Közössé­gének elnöksége és etikai bi­zottsága pedig, mint tudjuk, tiltakozott a sok újságírót, rá­dióst és tévériportert méltán sértő kijelentés ellen és kérte átvilágítását. (Folytatás a 9. oldalon) Vetésnézők Ősz végén láttam őket kint a táblák sarkán örvendez­ni a sziklevélkék kiszökkenésén, de találkoztam velük a napokban is, amikor a lottyanós hó olvadtával meg­mutatta magát a zsenge kenyérnekvaló. A gazdák te­kintete most is a vetés közepe táját kutatta, ahol a ko­rábban kivirított gabona zöldjében itt-ott néhány folt feketéllett. Idm, lám, mutattak most a távolba, mégis­csak jól kezdődik az esztendő, mert íme, a búzaföld­nek szépen beforrottak a sebei. Aki most ocsúdik, annak sem kell magyarázni, hogy nem természeti csoda történt a néhány napra to­vaillant hóbunda alatt. Mások jókedvétől felderül a gépes ember arca is, hiszen ő volt az, aki egy őszi végi vasárnapon jóvá tette a hibát. Kapával, gereblyével plántálta el az üresen maradt, ázott porhanyóba az apró magvakat. Nem szól róla, hiszen ez így természe­tes. A téeszben ilyesmi talán eszébe sem jutott. Ő ara­tott akkor is, amikor siettében vagy figyelmetlenségé­től ősszel imitt-amott foltokat hagyott. Ő arat most is. Csakhogy az idei nyáron ez a föld már másoknak te­rem, s talán még a búza is másképp kalászol, s tucat­nyi kárpótolt várja itt ősz óta a beteljesedést. Sokasodnak a vetésnézők. Tavasszal még többen lesznek. Kárpótoltak, önállósult részarány-tulajdono­sok, téesz.tagság alapján földhöz jutottak. De nem az a lényeg, hogy ki, milyen jogcímen lett, lesz földtulajdo­nos, hanem az, hogy végre birtokba szállhat minden­ki, aki a földtől megélhetést, jövedelmet remél. Ki csa­ládjával, ki másokkal társulva öli erejét a gazdaság­ba, vagy bérbe adva szedi annak hasznait. A fontos, hogy e sokféle lehetőségből mindig annak a jussa le­gyen a választás, aki viseli e munka minden terhét. Közhely, de ettől igaz, a mezőgazdaság jövője mind­inkább a fold igazi birtokosainak kezében van. Miklay Jenő A megye közlekedési tapasztalatai Több ellenőrzés, kevesebb halálos baleset Megközelítően félmilliós ügy­félforgalmat bonyolított le 1993-ban a Pest Megyei Köz­lekedési Felügyelet — tudtuk meg Revuczky Gyula igazga­tótól, aki lapunk kérésére az elmúlt esztendő munkáját, ta­pasztalatait értékelte. A hazai közlekedés fel­ügyeletét ellátó hatóság ta­valy ünnepelte megalapításá­nak 125 éves évfordulóját. Ezt megelőzően — 1991 au­gusztus elsejétől — a felügye­let a közlekedési tárca állam­igazgatási szerveként, önálló intézményeként, teljes körű közlekedési hatósági felada­tok ellátására kapott .jogosít­ványt”. Tevékenysége ezáltal kiterjed az utakra, a jármű­vekre és azok vezetőire. A szervezet az utóbbi időben már foglalkozik taxis engedé­lyezési ügyekkel, a külföld­ről behozott járművek műsza­ki vizsgálatával, a nemzetkö­zi forgalomban résztvevő au­tóbuszok, valamint az oktatás­ra használt járművek műsza­ki ellenőrzésével is. A megnövekedett feladato­kat a Pest megyei felügyelet közel 200 főállású és 100 idő­szakosan megbízott dolgozó­val végzi el. A fővárosban lévő megyei központ köré a ceglédi, gödöllői és váci ki- rendeltségek épültek ki. Az igazgató elmondta: a jogsza­bályok minden területen szi­gorodtak, amit bizonyítanak a tavalyi adatok. Az elmúlt évbén például 160 ezer gép­járművet vizsgáltak meg a megyében: ennek fele már forgalomban volt. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents