Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1994 JANUÁR 24., HÉTFŐ 9 „Életfa” NGO — Háttértanulmány egy új párthoz Hazánk békességéért is imádkoznak Szentmise Antall József lelkiüdvéért „Zöld, szerelem, te zöld.” (Federico Garica Lorca) (Eger, 1994. január) Akkor hát a főszerkesztő úr engedelmével meginterjú­volom magamat. Tudniillik, a Zölt Alterna­tíva párt színrelépése alkal­mával interjút készítek Sán­dor Andrással, a január 14-én megalakult „Életfa” Környezetvédő Szövetség el­nökével, aki addig a napig, a nevezetes közgyűlésig a „Heves Megyei Környezet- védők Szövetsége” ügyveze­tő elnöke volt. Nem könnyű, dehát így takarékosabb. Az újságíró szembesül az elnökkel ugyanazon a koponyán be­lül. — Elnök úr, Önök megle­pő módon megyeiből regio­nális szövetséggé alakultak ezen a közgyűlésen és nevü­ket is megváltoztatták. Mi volt ennek az előzménye? — Tudja, ez az, amit úgy hívnak: evolúció. Van egy kromoszóma, egyesül más kromoszómákkal, lesz belő­le egy sejt, osztódik, egye­sül más sejtekkel, lesz belő­le egy többsejtű lény, és így tovább. A Heves Megyei Környezetvédők Szövetsé­ge felsőmagyarországi regi­onális szövetség lett, mert csatlakoztak a salgótarjáni­ak, a miskolci barlangá­szok, az ózdi természetvé­dők, szerves kapcsolat ala­kult ki a váci Göncöllel, a pomázi „Zöld Szív "-vei, és így tovább. Ez egy sereg embert jelent, akik megfog­ják egymás kezét is tenni akarnak valamit azért, hogy ez az önmagától elragadta­tott emberiség bele ne fúl­jon a saját szennyébe és si­vataggá ne indusztrializálja a maga környezetét. Nem vállalkozás, nem intézmény — Közelebbről mennyi ez a sereg ember? — Olyan 4200-^1300. Most újra el kell készíte­nünk a pontos nyilvántar­tást, mert nem minden tage­gyesületnek vannak megbíz­ható adatai. — Kinek jutott eszébe ez a név: „életfa”? — Nekem. Mert mint He­ves megyei szövetségnek három fa volt a „címerünk”, — ez meg is maradt. El akartunk szakadni a kissé „nyársat nyelt” hivatalosság­tól: „Heves—Nógrád—Bor­sodi Szövetség” (egyébként is, most már Abaúj és Zemp­lén nélkül nincs Borsod), vagy „Északmagyarorszá- gi”, „Felsőmagyarországi Regionális”, és így tovább. Különben is, a közgyűlés a lehető legdemokratikusab- ban szavazott az új névről. — Most már két-három „zöld párt" is van. Mi az Önök viszonya ezekhez? — A „Zöld Párt”-hoz semmi közünk, szerintünk egy meglehetősen extrém alakulat, környezetvédő program nélkül. A „reális zöldek” inkább reális bróke­rek. A „Zöld Alternatívát”, más szervezetekkel együtt, viszont mi hoztuk létre. Az a mi gyermekünk.-Hogy-hogy „mi hoz­tuk létre"? — Nézze, 1989, a válto­zás óta létrejött itt az ország­ban egy meglehetősen tarka „zöld” mozgalom. Vagy szá­zötven „endzsió”. Ez egy amerikai rövidítés kiejtése: NGO, vagyis „Non-Govem- mental Organization”, „nem kormányfüggőségű szerve­zet”. Magyarul önkéntes tár­sadalmi szervezet. Ezek affé­le kömyezetharcos szabad- csapatok, paradicsomi plura­lizmusban és teljes elméleti és gyakorlati szabadságban. Az egyiknek majdnem az a célja, hogy megszűntesse a civilizációt, a másik, ha sze­rény lépésekben is, gyakorla­ti eredményeket szeretne el­érni. Vannak köztük termé­szetvédők, energetikusok, Duna-körösök, városi kör­nyezetvédők, nemzetiek, li­berálisok, szakirányúak, fe­ministák, anarchisták. Azóta évenként egyszer találkoz­tak, hol Szegeden, hol Tata­bányán, hol Magyaróváron, most márciusban éppen Eger­ben találkoznak majd. Ezek közül kinőtt mintegy tizen­öt-tizenhat olyan szervezet, amelyet a minisztériumnak is komolyan kellett vennie. Köztük vagyunk mi is. Ez a tizenöt-tizenhat szervezet részt vett a környezetvédel­mi törvény (voltaképpen egy kerettörvény) megalkotásá­ban is, — ez most vár arra, hogy a kormány beterjessze. Nos tehát, ezek a tizenha­tok leszűrték azt a tapaszta­latot, hogy az 1990 márciu­sában parlamentivé vált pár­tok közül egyiknek sem in­ge, sem gatyája, de még kör- mefeketéje sem a környezet és a természet kérdése. Né- hányad-magunkkal mi, He­ves megyeiek, kötüttük az ebet a karóhoz, hogy létre kell hozni egy komoly, a mozgalmakból kinövő kör­nyezetvédő pártot a válasz­tásokra, hogy legalább né­hány képviselőnk bekerül­jön a parlamentbe és képvi­selje a magyarok országa lakhatóságának ügyét. így jött létre a Zöld Alternatíva. Mi Tudományos Bizottsá­gunk volt elnökét, Koltai Ottó regionális vízműigaz­gatót küldtük be az elnök­ségbe. Ez, persze, azt jelen­ti, hogy ő már semmiféle tisztséget nem visel a mi szövetségünkben, viszont megmaradt a Heves megyei „Életminőségért” Alapít­vány kuratóriumi elnökének. — Mi ez az alapítvány? — Egy önkéntes polgári, társadalmi szervezet sem nem vállalkozás, sem nem intézmény. Terveink megva­lósításához azonban pénz szükséges. Képzés, tanácsa­dás, tájékoztató munka, be­mutató területek létesítése, és így tovább, túl a működé­si költségeken, amelyeket — eddig legalábbis — költ­ségvetési pályázat útján biz­tosítottak. Mivel már évek óta folyamatosan és igen gyümölcsözően részt ve­szünk a Heves megyei köz­gyűlés munkájában, Heves megyével, mint önkormány­zattal társulva hoztuk létre ezt az alapítványt. Pedagógusok, biológusok, mérnökök — Eszerint „kifelé” ezen az alapítványon keresztül dol­goznak? — Ez csak egy része a munkapályáknak. Mint szö­vetség, projektumrendszer­ben végezzük munkánkat, 15 projektumunk van, mind­egyiket egy háromtagú szak­vezetés irányítja. Ilyen pél­dául a Tisza-tározó komple­xusa, a mátraalji Toka-pa­tak völgyének méregtelení­tése és a hulladékakkumulá­tor-feldolgozó telepítésének kivédése, másfelől pontos javaslat elkészítése a hulla­dékakkumulátorok össze­gyűjtésére és külföldi feldol­gozására, az Északi-közép- hegység erdeinek rekonstru­álására és megvédésére, a bükki karsztvíz immár ve­szélyessé vált kirablásának megszünttésére, ezzel össze­függő barlangászati prog­ram tagegyesületünk, a mis­kolci Marcel Laubens ré­vén, a Zagyva-völgyi pro­jektum a folyó karancsi for­rásától fogva a torkolatig, társadalmi segítség a levegő­szennyezés-mérés összefüg­gő megszervezésére Eger­ben, Gyöngyösön, Miskol­con, Salgótarjában, az Eger-kömyéki Mészhegy és Pajdos dombok védetté nyil­vánítása és a Nyergesen bio­kulturális bemutatóterület lé­tesítése, a dél-hevesi és egy­kori külső-szolnoki füves puszták élővilágának kutatá­sa későbbi védetté nyilvání­tás érdekében, ifjúsági szer­vezetünknek, a Környezet- védők Ifjúsági Körének fo­lyófigyelő és szemétlera- kás-felderítő szolgálata, ózdi tagegyesületünknek er­dővédelmi járőrszolgálata, „Zöld Szív” mozgalom im­már 25 iskolában, és — last but not least — tanácsadó és tervezőszolgálatuk az ön- kormányzatok számára kör­nyezeti problémákban. — Van mindehhez elegen­dő erejük és személyi ellá­tottságuk? — Van. Igen sok mérnök- tagunk és aktívánk van a kü­lönböző területeken, sok pe­dagógus, biológus... — S viszonyuk az önkor­mányzatokkal és a helyi po­litikával? — Polgármestertagjaink is vannak. A falusi önkormány­zatokkal nagyon jó a viszo­nyunk. Az egri közgyűlés va­lamivel tartózkodóbb. Kitű­nő az együttműködésünk a Szuperinfó című hirdetési új­sággal, az Axel Springel-tu- lajdonú megyei napilap vi­szont nem lelkesedik értünk. Igen jó a kapcsolatunk dr. Lu­kács Tamás keresztényde­mokrata képviselővel, sem­mi kapcsolatunk nincs az MDF-es képviselővel, sem az önkormányzati Fideszes és SZDSZ-es képviselőkkel. Kitűnő a kapcsolat a Pest Me­gyei Hírlappal. Meglehető­sen nagy a szórás. Elsősor­ban a személyes kapcsolatok­nak van jelentőségük. — Ön egy személyben ve­zeti a szövetséget? — Hogyan képzeli? Van rendszeresen ülésező vá­lasztmányunk, vezetősé­günk, elnökségünk. De nem is ez a lényeg, ez önmagá­ban forma. A lényeg az, hogy sokan dolgoznak és önállóan. Mit érnék el Bár­dos Feri nélkül? Évekig ügy­vivő volt, most már ügyve­zető, a motorja mindennek, páratlan szervező. Rittenba- cher Ödön, az innovátor, Sa- létli Gyuri, élete a termé­szetvédelem, az ifjúsági kör tagjaival már vagy öt külön­böző pályázatot nyert, az ezerkezű Szabó Jusztina, Kárász Imre, a felsőfokú képzés menedzsere, az erdé­szek: V. Szabó Ferenc és Garamszegi István, az ame­rikai lány, Michelle Tabor, a miskolci Nagy Zsuzsa... Minden rajtuk múlt. Rajtam csak annyi, hogy hagytam őket dolgozni. — Ön író, újságíró, filo- lógus... Hogyan került be ebbe a sodrásba? — 1974-ben lettem tagja a megyei Népfront környe­zetvédelmi bizottságának. 1977-ben megalapítottam a Bükki Nemzeti Park Baráti Körét, megírtuk huszonné­gyen a nagy Bükk-monográ- fiát (csak a megyei pártbi­zottság lapja — ma Axel Springelé — hallgatott ró­la), 1989-ben alapítottuk meg a Heves Megyei Kör­nyezetvédők Szövetségét. Legjobb meggyőződéssel — Nem lép fel Zöld Alterna­tíva képviselőnek? — Nem. Öreg vagyok: hetven múltam. S a magam személyében távoltartom magam a pártpolitikától. De mint szervezet, ott állunk a Zöld Alternatíva mögött. — Újságíró tevékenysége alapján úgy ismerik, mint aki még az MDF-től is jobb­ra áll... — Nem állok senkitől sem jobbra, sem balra. Leg­jobb meggyőződésem alap­ján hazámat és nemzetemet szolgálom. Ebbe beleillik, hogy nemcsak politikai-gaz­dasági, de ökológiai vésztől is meg akarom menteni az országot. Nem bújok be semmiféle skatulyába, sem egyenruhába. De ez messze visz. Erről majd máskor. * Máskor?... Bajosan. Ez a ri­porter és ez az interjúalany még egyszer nem találkozik, mert egyben ntarad. Sándor András MINDÉ A Magyar Demok­rata Fórum Mendei Szervezete engesz­telő szentmisét mu­tat be Antall József néhai miniszterelnökünk lelkiüd­véért és hazánk békességé­ért január 30-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor a A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Zenetudomá­nyi Tenszéke felvételt hir­det az 1994/1995-ös tanév­re, a zenetudományi szakra. A felvételi vizsgára jelentke­zés módja, feltételei meg­egyeznek a főiskolára való jelentkezés 1994. évi, a Fel- soőktatási felvételi tájékozta- íó-ban ismertetett egyéb fel­tételeivel. A felvételi köve­telményekről ismertető kap­A Magyar Máltai Szeretet Szolgálat felkérésére az MDF Ceglédi Szervezete ruhaneműt és tartós élelmi­szergyűjtést szervez január 24-től 30-ig minden nap reg­Kerepesi temető kápolnájá­ban. A szentmisére a mendei szervezők szeretettel meghív­ják a néhai miniszterelnök tisztelőit és —- mint a Menőé­ről érkezett meghívó írja — „minden hazáját szerető hon­fitársunkat”. ható a tanulmányi osztá­lyon. Cím: VI., Liszt Ferenc tér 8. I. emelet. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Zenetudomá­nyi Tanszéke az 1994/1995- ös tanéve felvételizni szándé­kozó érdeklődők részére két­hetente díjtalan előkészítőt tart. Első alkalommal: febru­ár 5-én szombaton, 9 órakor a Zeneakadémia XV-ös tan­termében. gél kilenctől délután ötig az Eötvös tér 5. szám alatti MDF irodában. Kérik mindazokat, akik az akciót bármilyen mértékben tá­mogatni tudják adományaik­kal, keressék fel a gyűjtőhelyet. Az orvos válaszol Lapunk olvasói időről időre olyan egészségügyi, orvosi kér­désekkel fordulnak hozzánk, amelyekre mi, a szerkesztő­ség munkatársai nem tudunk válaszolni. Ezért a Pest Me­gyei Hírlap megállapodott a Szent Rókus Kórház és Ren­delőintézettel, aminek eredménye, hogy az ott dolgozó szakorvosok adnak választ az önök kérdéseire. Az elmúlt hetekhez hasonlóan, a szerkesztőségünkhöz eddig beérke­zett kérdések közül most ismét kettőre adnak választ a szakemberek. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztősé­günk címére (Budapest VIII. kerület. Somogyi Béla utca 6. 1446, Postafiók 331.). Az utóbbi időben nagyon sok folyadékot iszom, legalábbis a szokásosnál lényegesen többet. (Napi 3-4 liter.) Betegség okozza ezt az állapotot vagy esetleg más oka lehet? — kérde­zi O. A. bagi olvasónk. Fokozott folyadékfogyasztás hátterében több té­nyező állhat. Lehet, hogy télen a száraz levegő­jű fűtött szobában kiszáradnak a nyálkahártyák és csupán ez okozza panaszait. Azonban az ese­tek egy részében a szomjazás betegség tünete. Leggyakrabban a cukorbetegség első jele lehet. Ugyancsak fokozott folyadékfogyasztással jár­hat a veseműködés károsodása is. Ezért ha úgy látja, hogy folyadékigénye a korábbinál lényegesen nagyobb, keresse fel háziorvosát. Néhány laboratóriumi vizsgálattal könnyen eldönthető, hogy betegség okozza-e a folyadékfo­gyasztásának növekedését. dr. Harsánvi Judit adjunktus F. T. budakeszi nyugdíjas olvasónk arról panaszkodik, hogy napközben álmos, fáradt, ahogy írja, olyan mintha „ki­csavarták” volna. Éjszaka frissnek, kipihentnek érzi magát. Tudja jól, hogy ez természetellenes dolog és azt kérdezi mi ilyenkor a teendő. A természetes nap-éjszakai ritmus felborulása nagyon gyakran összetett lelki zavar (pl. depresz- szív hangulatzavar, szorongásos zavar) egyik ve­zető tünete. Ilyenkor lélektani tényezők mellett az agyi ingerületátvivő anyagok (tín. neurot- ranszmitterek) egyensúlyának megbomlása áll a háttérben. Panaszával pszichiáter szakorvost ke­ressen fel — célzott pszichotrop gyógyszerrel a zavar hatéko­nyan kezelhető. dr. István Tibor pszichiáter Felvétel a zenetudományi szakra Tartós élelmiszereket, ruhaneműt gyűjtenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents