Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-21 / 17. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. JANUAR 21.. PENTEK A műtárgyak útja kiszámíthatatlan Kortárs képzőművészek Nagykőrösön Képárverés lesz január 30-án délután 2 órakor Nagykőrösön az Arany János Művelődési Központban — tudtuk meg a kor- társ képzőművészek nemrég megnyílt körösi tárlatán. Bizonyára kevesen vannak köztünk, akik részt vettek már műtár- gyárverésen. Valószínű, annál többen, akik filmen láttak olyan jelenetet, ahol folyik a harc egy- egy műtárgyért. A versengőknek szinte az életük függ attól, hogy megszerezzék. Az árak egyre C. Kis József: Csendélet magasabbra és magasabbra kúsznak aztán akinek nincs már pénze. hogy magasabb árat ígérjen, feladja. Az árverési kalapács lecsap: a tárgy elkelt. Azé lett, aki legtöbbet tudott fizetni érte. Január 30-án Nagykőrösön nem egészen ilyen lesz az árverés. Elmehet az is, aki nem a „kikiáltási árra” ráígérni, ellenkezőleg, alkudni akar. A művelődési központban jelenleg látható Kortárs képzőművészek kiállításán a képek mellett szereplő árak tájékoztatók. Emelkedhetnek is, de csökkenhetnek is, a vásárlói kedvtől, a vásárolni kívánók pénztárcájától függően. A kiállítók tulajdonképpen találkozónak szánják az árverést. Ismerkedésnek. Akik mostanában betérnek a kiállítóterembe, jó előre elgondolkodhatnak rajta, tetszenek-e a bemutatott képek. Melyik tetszik közülük? Ahány festő, annyi festői világ. A kiállítás megnyitóján jelen levő Pável Zoltán, ahogy éppen az ő képeit néztem, biztatott: kérdezzek. — Miért éppen kutyákat festett? — kérdeztem hirtelen, azt gondolva, erre úgysincs magyarázat. Volt. — Mert úgy érzem, hogy a kutyákat az Isten jókedvében teremtette. Mulatságosak. Szórakoztatni akartam velük. Feketefehérek, mert a fekete és a fehér szín egymás melletti alkalmazása jó festői lehetőség. Ugyanezért festek szívesen zebrákat, meg azért, mert zebrák ritkán kerülnek képre. A Csobbanás című festmény előtt állunk meg. — Jó játék volt elkapni a pillanatot, mikor egy kocka a vízbe csobban. Festőileg próbáltam megmutatni, hiszen a valóságban nemigen figyelhetjük meg, hogyan történik ez. — Több képen ábrázol csillagokat, csillagos eget. — Ezek tájképek, olyan tájaknak az ábrázolásai, amelyekre sohasem jutunk el. Az Indulás előtt címet viselő képemen pedig két olyan repülőgép van, mely nem alkalmas az utazásra. Az egyik túl öreg, a másik játék. Mégis bennük van, vagy volt a repülés lehetősége. Az erdélyi Czinege Zsolt kellemes színhatású, hagyományos formavilágú képein szülőföldje tájai, városrészletei, épületei jelennek meg. Címei: Falusi ház, Udvar magnóliával, Borszéki táj, Az út, Nagyszebeni utca, Szülővárosom... Tájképek láthatók Tábori Bélától is: Szirakuzai táj, Bodrogi táj, s egy félig-meddig képzeletbeli táj: Tengervilág. A tenger mélye, fantasztikus állatokkal. A Los Angelesben élő Marika S. Kántor úgynevezett naiv festő. A naiv festők jellemzője, hogy részletesen, aprólékos pontossággal ábrázolják a valóságot. Marika S. Kántor is megteszi ezt, de valósághű képeinek naivitását még szándékosan fokozza is. Falusi mulatságaban a népvi- seletes alakok közül az egyik szamárháton ül, a háttérben mesebeli virágok nyílnak. Havas táján éppen egy őzcsorda vonul át. C. Kis József, a Csömörről érkezett művész a flamand mesterek klasszikus formáin, módszerein iskolázott festő. Ám amit ábrázol, nem a látvány, azt ragadja meg, amit a képzelet szül. Ami az emlékek közül felmerül. A színek harmóniájával, az alakok megkomponáltságával éri el, hogy egységbe olvadnak akár ellentétesnek is érezhető dolgok. Képein különös jelenetek tárulnak elénk,, olyanok, amilyeneket álmunkban láthatunk, melyek a szabadjára engedett tudatalattiból törhetnek elő. Eljutott a kiállításra egy Szász Endre-kép, a Hamiskártyás. Pasztell- és ceruzarajzokat állított ki a csömöri Nagy Éva, a budapesti Olejnyik Ágnes. Nagy Éva mellképeinek — Anya, Anya gyermekével, Születés után — talán szentképek voltak az ihletői. Balerináiról Degas jut eszembe. Lófejeiről az, hogy milyen szépek a lovak. A szombathelyi Krieg Ferenc képeiről elsősorban — első látásra — az állapítható meg: hatásosak. Élénk színvilág, merész és változatos ecsetkezelés a jellemzője. Egyénien festett tájai sokaknál tetszésre találhatnak. Hogy Molnár Miklóst mi foglalkoztatja, elárulják címei: Erőtér, Koordináták, Viszonyrendszer. Képei megalkotásakor az absztrakt művészet szabadságával él. Vajon kik vásárolják meg ezeket a képeket? — kérdezzük önmagunktól, tudván, hogy a műtárgyak útjai kiszámíthatatlanok. .. A lényeg az, hogy művészi munka kerüljön lakásainkba. (A művészek eladott képeik árának tíz százalékát Nagykőrös kulturális alapja számára ajánlották fel.) Nádudvari Anna C. Kis József (Csömör): Emlékkép A régi magyar zenéről Budakeszin A zene történetének ötszáz évét ívelte át az a koncert amelyet Budakeszin tartottak szerda este, a magyar kultúra napja tiszteletére. Az Ómagyar Mária siralomtól Petrovics Emil kórusművéig sok szép darabban gyönyörködhettünk. A rendhagyó „történelemórát” olyan kiváló „tanárok” tartották, mint a Gabrieli Madrigálegyiittes, a Balassi Consort, a Stella Kamarakórus és Jancsó Sarolta elűadóművésznó'. A hangverseny szünetében a Balassi Consort és a Stella Kamarakórus vezetőivel, Lukács Lászlóval és Baráz Józsefiéi beszélgettünk. — Hogyan fogadja általában a közönség a régi zenét? — Két rétegre kell osztani a régi zenét, nem magyar, illetve magyar muzsikára — mondta Lukács László — A nem magyar szerzőket — Ba- chot, Vivaldit, és másokat — a koncertekre rendszeresen járó közönség kedveli, a magyar reneszánsz és barokk műveket, amelyek sajnos ritkábban kerülnek koncerttermekbe, inkább az értelmiség ismeri és szereti. — Mit lehetne tenni ezeknek a művészeknek a népszerűsítéséért? Főként a magyar reneszánsz és barokk muzsikáért. — Az amatörizmus kedvez a régi zenének, mely az iskolai tananyag része is, de nem eléggé. A mi együttesünk itt, Budakeszin rendhagyó irodalomórákat tart a könyvtárban, igyekszünk a gyerekeket fokozatosan aktivizálni. A különböző együttesek sokat tehetnek a régi zene érdekében. A rádiónak és a tv-nek több alkalommal kellene felléptetniük őket. A Virágh László vezette Régizene Társaság is ezeket a célokat szolgálja, többek között a zeneművek felkutatásával, a hanglemezkiadás szervezésével. — Mióta muzsikál együtt a Balassi Consort? — Öt éve, célunk a régi zene korhű megszólaltatása, korhű hangszerekkel. Régizene-kurzu- sokon tanultunk és tanulunk, Kecskés András, Szabó István, Virágh László irányításával. Egy karácsonyi kazettánk megjelent, A „Nap születése” címmel. — A Stella kórus előadásából szinte sugárzott a könnyedség az öröm. Mi a titka ennek a lelkesedésnek? — fordulok Baráz József karnagyhoz. — Fiatalok az énekkar tagjai, a volt tanítványok és az általuk szervezett ifjúság. Hobbiból énekelnek, egyébként mindegyiküknek megvan a zenei alapképzettsége. Mi is a reneszánsz, a barokk és a modem kórusművek színvonalas bemutatását tűztük ki célul, immár tizenöt éve. Megtudjuk a beszélgetés során, hogy a Stella kórus bejárta már Hollandiától Olaszországig, Finnországtól Spanyolországig egész Európát Tavaly huszonnyolc fellépésük volt, még Dél- Afrikába is eljutottak. Érvényes meghívásuk van Olaszországba, Frankfurtba, Hollandiába. A Horváth Mihály téri és a Hermina mezei templomban is énekelnek miséken, hangversenyeken. Előadásaikat hallgatva egész idő alatt egy Kodály-idézet járt az eszemben: „Mechanizálódó korunk abba az irányba fejlődik, hogy az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg.” Budakeszin, a magyar kultúra napján az „ének szelleme” mindenképp sikerrel védett valameny- nyiünket. Kopasz János Szentendrei levél Bánovszky Miklós köszöntése 1> fsz TÁ.V1 RAT Helyett,,;^ „Szentendréről küldöm e képlevelet lapjuknak, és kérem, hogy közöljék — köszöntve Bánovszky Miklóst, aki ma, január 17-én tölti be 99. életévét. Ha a legfelsőbb körök hivatalnokai meg is feledkeztek művészetét, tehetségét, Istentől kegyesen kapott hosszú életét valamiféle érdemrendecs- kével kitüntetni: úgy Pest megye lapja méltassa köszöntésre. Bánovszky képei karakteres látványképek. Jól rajzol, kitűnő karakterábrázoló — így különösen megkapóak portréi. Aktjain a szépséges testek a legjobb magyar művészek alkotásaival vetekszenek. Szentendrei városképei egy tovatűnt, átépített város varázslatos emlékképei, s nemcsak művek, de látványdokumentumok is. Ő a Szentendrei Művésztelep alapítóinak utolsó, még élő mohikánja. (...)” Szentendre, 1994. január 17. Szánthó Imre Örömmel tesszük közzé Szánthó Imre grafikusművész különös és elgondolkodtató levelét. Legyen e „képes dísztávirat” a gyakran késlekedő postás nélkül a mi születésnapi jókívánságunk és köszöntésünk is a nem kis kort megélt kiváló festőművésznek címezve. Megjegyezzük: a Pest Megyei Hírlap nemrég épp az ünnepelt művész Szentendrei táj című festményének reprodukcióját közölte — abból az alkalomból, hogy 42 helyi, képzőművész összefogott és alapítványt hozott létre a festőváros művészete érdekében, annak az igazi szentendrei hagyománynak az ápolásáért és felmutatásáért, amely Bánovszky Miklóstól a mai fiatal szentendreiek újat kereső kutatgatásáig ível. (A szerk.) A Madách Imre-napokról Mint lapunkban jeleztük, tegnap este Vácott Madách Imrére emlékeztek az író nevét viselő művelődési központban. S emlékeztek bizonyára szerte az országban nagy drámaírónkra. Balassagyarmaton a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokat — egyben a Kamarajátékok Országos Fesztiválját — immáron 23. alkalommal rendezik meg. A tegnap kezdődött és vasárnap záruló Nógrád megyei irodalmi fesztivál résztvevőinek száma minden eddigit felülmúlt, s ez feltehetően a hosszú időn át pangó amatőr mozgalom fellendülését jelzi. A program szerint 21 hazai együttes mutatja be műsorát. Derékba tört életpálya Török Richárd emlékkiállítása Egy éve már, hogy a kitűnő szobrászművész, Török Richárd tragikus hirtelenséggel 38 éves korában meghalt. Emlékének tiszteleg az a kiállítás, amely ma délelőtt 10 órakor nyílik a Kortárs Galériában (Budapest, III. Bécsi u. 3.), s amelyet tíz napon át tekinthetnek meg az érdeklődők. A mai napig tisztázatlan körülmények között elhunyt Török Richárd számára az alkotás öröme állt élete, tevékenysége középpontjában. Műtermében és a sportpályákon — ahol édesapja, a világhírű kézilabda-játékos révén is otthonosan mozgott — egyaránt szerette és tisztelte az emberit és az embereket, akikkel alapvetően jó kapcsolatban állt. Egy éve a farkasréti fák árnyékában pihen, emlékét a „0”-ás parcellában egy gránit sírkő és a virágok őrzik. Jelentkezések A könyvkiadók február 20-áig nevezhetik kiadványaikat az idei ünnepi könyvhétre és a „Szép Magyar Könyv 1993” versenyre — tájékoztatott a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. A 65. ünnepi könyvhétre az MKKE propagandaosztályán — Budapest, A mai világ hamar felejt Hová lettek tanítói, barátai, akik közül Somogyi Józsefiéi talán az utolsó is a sírba szállt? Alkotásait Canberrában, New York-ban, Londonban, Münchenben s a kis magyar faluban, Györkönyben láthatjuk, a „szakma” azonban mintha megfeledkezett volna róla. A derékba tört művészi pályájának a kiállítással igyekeznek méltó me- mentót állítani Török Richárd barátai és tisztelői. (jocha) a könyvhétre V. kerület Vörösmarty tér 1.— lehet nevezni. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a könyvhétre tervezett kiadvány adatait — címét a szerző nevét, árát, várható példányszámát műfaji besorolását kötésének fajtáját megjelenésének időpontját — és rövid tartalmi ismertetőjét. I
