Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

1 PEST MEGYEI HÍRIAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 21., PÉNTEK 3 Szigorú pénzügypolitika Elkerülhető' a nettó adósság növekedése A külső egyensúly javítása és az infláció további fékezése a Magyar Nemzeti Bank ez évi monetáris politikájának elsőd­leges célja. Különösen fontos­nak tartja a jegybank a külső egyensúly múlt évi kedvezőt­len folyamatainak visszafordí­tását. A folyó fizetési mérleg deficitje 1994-ben nem halad­hatja meg az 1,5—2 milliárd dollárt. A jegybank úgy ítéli meg, hogy a külső adósság nagymértékű növekedésének elkerülése érdekében a folyó fizetési mérleg megengedhe­tő hiányát az szabja meg, hogy mennyi működőtőke áramlik külföldről az ország­ba. Az ez évi monetáris politi­kai irányelveket a Magyar Nemzeti Bank tegnap hozta nyilvánosságra. A prognózis szerint az idén 1,3—1,5 milliárd dollár értékű működőtőke érkezik az országba. így kedvező esetben az ország nettó kül­földi adóssága nem nő, ked­vezőtlenebb helyzetben vi­szont 0,5—0,7 milliárd dol­lárral bővül. Az azonban nem engedhető meg, hogy 1994-ben a gazdaság tartósan olyan pályára álljon, amelyen az import jelentősen megha­ladja az exportot, s ennek kö­vetkeztében a folyó fizetési mérleg romlik. Az MNB prognózisa szerint az idén en­nek megfelelően az export­nak legalább 7—9 százalék- kai kell növekednie, az im­port pedig csak 0—2 száza­lékkal bővülhet. Feltételezik ugyanis a Magyar Nemzeti Banknál, hogy az export múlt évi visszaesését kiváltó egyes tényezők átmenetiek. Amennyiben ezek a várakozá­sok igazolódnak, úgy a GDP termelése szinten marad, a nemzetgazdasági beruházá­sok pedig 0—5 százalékkal növekednek. A prognózis szerint a fo­gyasztói árak valamivel mér­sékeltebben emelkedhetnek, az infláció 16—22 százalék, a termelői árak növekedése pedig 11—13 százalék kö­zött lehet. Bár a költségvetés ez évi deficitje az előirányzat szerint eléri a 340 milliárd fo­rintot, ennek finanszírozásá­hoz ennél kevesebbre, 260 milliárd forintra van szükség. Ezt a lakossági megtakarítá­sok növekménye jelentős részben fedezi. A háztartások összes megtakarítása várható­an 240 milliárd forinttal bő­vül. így kisebb mértékben nö­vekedhet a külföldi adósság, a bevont külföldi forrás köz­vetlenül az államháztartást is finanszírozhatja. Mindezek alapján a jegy­bank az idén szigorú monetá­ris politikát kíván folytatni. Iparvállalatok várakozásai Rosszabb évre számítanak A tavalyinál rosszabb évre számítanak 1994-ben az ipar­vállalatok — állapítja meg a GK1 Gazdaságkutató Rt. fel­mérése, amelyet 500 iparvál­lalattól kapott információk alapján állítottak össze. A kü­lönböző méretű társaságok egyetértenek abban, hogy az 1993. évi szerény ipari növe­kedést még nem lehet a gyors és tartós élénkülés kez­detének tekinteni. A cégek úgy ítélik meg, hogy a belföldi értékesítés enyhén növekedni fog, ugyan­akkor a kivitel volumene az 1993". évinél is kedvezőtle­nebb lesz, különösen a kisvál­lalkozások gondolják így. A cégek többsége 1994-ben nem vár érdemi javulást kapa­citásának kihasználásában — az ipari termelőképesség átla­gos kihasználtsága jelenleg mintegy 70 százalékos. Tűzvédelmi törvényjavaslat a kormány előtt Betiltották az állatviadalokat Kibővítette a kormány az igazságügy-miniszter feladat- és hatáskörét. A jövőben neki kell véleményezni a készülő törvényeket abból a szem­pontból, hogy összeegyeztet- hetők-e az Európai Közösség jogrendszerével — hangzott el a tegnapi kabinetülés dönté­seit ismertető tájékoztatón. Kecskés László helyettes igazságügy-minisztériumi ál­lamtitkár ennek kapcsán hang­súlyozta: a Közösségbe való gazdasági integrációnk egyik alapvető feltétele, hogy jelen­legi és leendő jogszabályaink közelítsenek a közösségi elő­írásokhoz. Az igazságügy-mi- niszterfiek ezért kell valameny- nyi törvénytervezetet e szem­pontból megvizsgálnia, s az eredményről a kormányt tájé­koztatnia. — Utólagos kont­rollt ugyanakkor nem kell vé­geznie — tette hozzá Kecs­kés László. — Első olvasatban elfogad­ta a kabinet a tűz elleni véde­kezésről és a műszaki mentés­ről szóló törvényjavaslatot — jelentette be a továbbiakban Bukovics István, a BM tűz- és polgári védelmi országos pa­rancsnoka. Az ezredes az el­képzeléseket ismertetve el­mondta: a javaslat abból az al­kotmányos alapelvből indult ki, hogy mindenkinek joga van a tűz elleni védelemre és az életet, testi épséget fenye­gető veszély esetén a mentés­re. A védelem és a mentés, va­lamint a tűzoltóság szakmai tevékenységének központi irá­nyítását a belügyminiszter lát­ja el, irányítási jogkörét az or­szágos parancsnokok útján gyakorolja. , Bukovics István kitért arra, hogy a korábbi egységes álla­mi tűzoltóság szervezete gya­korlatilag kettévált: a tűzol­tást és a mentést az önkor­mányzati tűzoltóságok látják el, míg a szakmai irányítás változatlanul az országos, il­letve területi parancsnoksá­gok feladata maradt. Ehhez igazítják most a finanszíro­zást. A védekezés és kárelhá­rítás kiadásait az állam viseli oly módon, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartására differenciált nor­matív támogatást juttat az ön- kormányzatoknak. — Rendeletben tiltotta meg a kormány az állatviada­lokat, köztük a kutyaviadalo­kat, tilos lesz a jövőben állat­viadalokon részt venni, a via­dalokra fogadást szervezni és fogadást kötni — közölte a to­vábbiakban Verebélyi Imre belügyminisztériumi államtit­kár. Juhász Judit szóvivő a tájé­koztatón azt is elmondta, hogy a kormány jóváhagyta a Központi Számvevőségi Hiva­tal első féléves munkatervét. A KSZH ellenőrizni fogja egyebek közt a PHARE-prog- ram pénzeinek hasznosulását, s áttekinti a tavalyi tb-képvise- lő-választások költségfelhasz­nálásával kapcsolatos javasla­tainak végrehajtását. Feladata lesz a bős—nagymarosi víz­lépcsővel összefüggő szakér­tői szerződések célvizsgálata, valamint a központi költségve­tés forgóalapjának vizsgálata és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ellenőrzése. Februárban költözik a tb Megkezdődött a társadalom- biztosítás új budapesti székhá­zának műszaki átadása. Az át­adás-átvétel várhatóan még a hónap vége előtt befejeződik, így a tervek szerint február­ban már birtokba vehetik az épületet a tb dolgozói. A régi Váci úti toronyház mellett megépült új tb-szék- Láz felépítése összesen 3 mil­liárd 236 millió forintba, míg a hírközlési és kommunikáci­ós rendszer kialakítása csak­nem 100 millió forintba ke­rült. A bruttó 29 ezer négyzet- méter alapterületű és egy hét­ezer négyzetméteres, kétszin­tes mélygarázst is magában foglaló épületet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) veszi majd birtokba. >* Indul a Móricz Zsigmond Újságíró-iskola / A MŰK az esélyegyenlőségért küzd Első alkalommal fogadtak tegnap újságírókat a Magyar Újságírók Közösségének januárban birtokba vett székhá­zában. Kosa Csaba, a MŰK elnöke a szombati közgyűlés előtti sajtótájékoztatón elmondta, hogy ugyan gyakorlati­lag ez lesz a második ilyen jellegű összejövetelük, mégis az elsőnek tekintik. Az 1992 március 14-ei ugyanis alakuló közgyűlés volt, az ezzel járó gondokkal, bajokkal. A MÚK majd két éve kétszáz­negyvenegy taggal indult a Föld­művelésügyi Minisztérium épü­letében tartott első közgyűlés al­kalmával, most hétszáznegyven újságíró van soraikban. Sok gonddal küszködtek, és még most sem sikerült elérni az esély- egyenlőséget a másik újságíró­szervezettel, a MÚOSZ-szal szemben. A közös újságíróva- gyonból a MÚK ma sem része­sül, jelenlegi székházát is bérli. Az eddigi tárgyalások kudarcba fulladtak, s nem a mi hibánkból — mondta Kosa Csaba. Ezután beszámolt az eddig elért eredmé­nyekről, és vázolta a közeljövő terveit. Nemsokára megkezdőd­het — mondta — a szervezeti élet a székházban, ahol könyv­tár, archívum, kiállító- és előadó­terem létesül. A Móricz Zsigmond Újságíró Iskola január 28-án kezdi el mű­ködését — egyelőre a Lakiteleki Népfőiskola épületében —, amely első évben hat hónapos képzést nyújt majd az ott tanu­lóknak. A későbbiekben — ősz­től — az oktatás kétévesre bő­vül, s a tanárok a MÚK tehetsé­ges újságíróiból kerülnek ki. Ter­vezik, hogy bizonyos témák elő­adására a magyar szellemi élet jeles egyéniségeit is meghívják. Az érdeklődés az iskola iránt nagy, sokan jelentkeztek, s közü­lük harmincötén nyertek felvé­telt. Kosa Csaba örömmel jelentet­te be, hogy ettől az évtől kezdve a MÚK-tagok egészségügyi-or­vosi ellátása is megoldódik. Az üdültetés terén is történtek intéz­kedések, s remélhetően nyáron már igénybe vehetik ezt a lehető­séget a MÚK-os újságírók. Az elnök végül a közgyűlés napirendjét ismertette. Eszerint elsőként az elnöki beszámoló hangzik el, amelyet az etikai és számvizsgáló bizottság összeg­zése követ. Ekkor bocsátják vitá­ra a MŰK végleges alapszabá­lyát is. (árpási) Családsegítők konferenciája A gyermeket nevelők helyzete nehezedett Családsegítők a gyermekekért és a helyi közösségekért cím­mel kétnapos regionális konfe­rencia kezdődött tegnap Pé­csett. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága által támogatott ta­nácskozás, illetve a hozzá kap­csolódó további kétnapos tré­ning résztvevői dunántúli csa­ládsegítő szakemberek. Az ENSZ által a „Családok évé­nek” nyilvánított idei esztendő pécsi nyitórendezvényén egye­bek között azokról a módsze­rekről cserélik ki tapasztalatai­kat, amelyek alkalmazásával az önkormányzatokra háruló szoci­ális és egészségügyi gondosko­dást az ismert pénzszűke ellené­re a leghatékonyabbá tehetik. A témáról februárban Szolnokon, márciusban pedig Miskolcon is rendeznek hasonló fórumot a különféle humán szolgálatok, családsegítő központok és szo­ciális intézmények szakembe­rei számára. A konferencia sajtótájékozta­tóján Zám Mária szociológus hangoztatta: kutatásainak ered­ményei szerint hiányzik hazánk­ban a szociális és egészségügyi gondoskodást meghatározó ön- kormányzati stratégia, melynek kimunkálásához a kutató tanul­mányt készített a településeken dolgozó szakembereknek. Azt ajánlja, az önkormányzatok mű­ködjenek együtt a nem profitér­dekelt alapítványokkal és a cél­jaik elérését segítő más társadal­mi kezdeményezésekkel. A ma­gyar családpanel-kütatások leg­újabb eredményeire hivatkozva Zám Mária arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a közvélekedés­sel ellentétben manapság nem is annyira a nyugdíjasok, mint inkább a gyermeket nevelő csa­ládok anyagi helyzete vált nehe­zebbé, hiszen a családi pótlék, illetve az egyéb támogatások mértéke meg sem közelíti a ru- háztatás, az iskoláztatás költsé­geinek emelkedését, az alapve­tő fogyasztási cikkek drágulá­sát, és az anyasági juttatások is fokozatosan értéküket veszítet­ték. A pécsi családsegítő konfe­rencián egyebek között azt taná­csolták az önkormányzatoknak, hogy stratégiájukhoz elsőként „készítsenek diagnózist” saját térségük szociális, egészség- ügyi és oktatási gondoskodásra, segélyezésre vagy támogatásra szoruló családjairól, majd en­nek alapján tűzzék ki az eléren­dő célt, s határozzák meg saját erőforrásaikból megoldható, il­letve a központi támogatást is igénylő feladatokat. Lezsák Berettyóújfalun A Magyar Demokrata Fórum 1990-ben azzal az elhatáro­zással kezdte a kormányzást: a párt belerokkanhat a rend­szerváltó folyamatba, de az ország, a nemzet nem! — mondta Lezsák Sándor teg­nap este Berettyóújfalun egy lakossági fórumon. A választásokról szólva le­szögezte: az MDF másként készül a megmérettetésre, mint a többi párt. Kormányza­ti felelősségből adódóan meg­állíthatatlanul folytatja a tör­vény-előkészítő és országirá­nyító munkát, és semmit nem áldoz fel a kampány kedvéért. Az SZDSZ a Pravda etikáján A televízió egyik ripor­tere közölte velem, hogy a miniszterelnök tartotta sajtótájékozta­tón, de tehet, hogy vala­mi pártok közötti meg­beszélésen a Szabad De­mokraták Szövetsége egyenesen Boross Péter­nél tett panaszt amiatt, hogy a Pest Megyei Hír­lap nem közli az SZDSZ politikai hirde­téseit. Nincs okom a Nap Tv munkatársának szavában kételkedni, hisz a tűzhöz, mármint a Szabad Demokraták Szövetségéhez a műsor beállítottsága alapján eléggé közel áll. Ugyan­ezen a hasábon január 7-én elég érthetően hoz­tam az SZDSZ kam­pányfőnökének, Ma­gyar Bálintnak a tudo­mására, hogy miért nem kívánunk hirdeté­seik által pénzhez jutni. Szinte természetes, a képbe tökéletesen beleil­lik, így volt ez a pártál­lamban is az, amivel az SZDSZ most próbálko­zik, vagyis ha nem megy a szerkesztőségen át, akkor majd a politi­kai nagyhatalmúnk fog­nak közbeavatkozni, például a miniszterelnö­ki kabinet részéről. Va­lószínűleg megint észre kell majd venniük az ilyenfajta módszerek ideje lejárt. Ám azért az mégis szöget Ut a fe­jembe, hogy az SZDSZ és a hozzá nagyon közel átló liberálkommunista lapok, lapocskák mily fennhangon hirdetik az etikai kódex, kódexek fontosságát, s kivált­képp azt, amelyet a BBC neve fémjelez. Hi- vatkozgatnak a BBC- re, ám ugyanakkor imá­dott pártjukkal, az SZDSZ-szel együtt még mindig a Pravda etikai kódexe alapján állnak és működnek. Az SZDSZ említett helye­ken való panaszkodása mindenesetre erre a tényre utal. Talán meg fogom őket rendíteni, de panaszkodásuk, jaj­gatásuk tudatában sem hajiunk arra, hogy néze­teinken változtassunk. (Vödrös) * E hasábon január 10-én arról tettem említést, hogy értesülésünk sze­rint a rádióból műveit kitiltó Esterházy Péter író a letiltást követően 1994-re előleget vett fel. A Magyar Rádió ügyve­zető igazgatója dr. Zá- bolyi Jánosné levelében közölte, az ügyet vizs­gálják, melynek befeje­zése után konkrét vá­laszt adnak. (V.)

Next

/
Thumbnails
Contents