Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-20 / 16. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK 3 Boross Péter befejezte megbeszéléssorozatát Boross Péter miniszterelnök tegnap befejezte hétfőn meg­kezdett tárgyalássorozatát a Parlamentben képviselt pár­tok és frakciók vezetőivel. El­sőként Csurka Istvánt, a MIÉP társelnökét és Horváth Lajos pártelnököt, frakcióve­zetőt fogadta. Szóba került a választások lehetséges időpontja is. Csur­ka István elmondása szerint a MIÉP-nek és a miniszterel­nöknek egyaránt az a vélemé­nye, hogy nem jó, ha a válasz­tások munkanapra esnek. Ez alkalmat adna a munkahelye­ken a dolgozók befolyásolásá­ra, ami végső soron az MSZP-nek kedvezne. A MIÉP egyetértene azzal, hogy a köztársasági elnök va­sárnapra írja ki a választáso­kat, de megítélése szerint má­jusban az első vasárnapnál jobb időpontot is lehetne ta­lálni. Boross Péter a megbeszélé­sen megerősítette, hogy a kor­mány február 7-én beterjeszti a Parlamentnek a médiatör­vény-javaslatot, és a pártközi vitára csak ezután kerül sor. A MIÉP álláspontját ismertet­ve Csurka István rámutatott: pártja és ő személy szerint nem tartja lényegesnek a mé- ditörvényt, s nem látja lehető­ségét most sem annak, hogy e dokumentumot a Parlament elfogadja. Csurka hozzátette: kár ezzel megterhelni a vá­lasztási időszakot, mert a mé­diatörvény bizonyos körök­nek nagy propagandalehetősé­geket ad. A MIÉP ellenben Ha az országos választmány jelölne az MDF elnöki tisztsé­gébe, akkor azt kötelességem elvállalni, de nem Für Lajos ellenében — jelentette ki Le- zsák Sándor, az MDF ügyve­zető elnöke azon a szerda esti sajtótájékoztatón, melyet a Magyar Demokrata Fórum II. kerületi szervezete megala­kulásának ötéves évfordulójá­ra emlékező ünnepi nagygyű­lés után tartottak. A gyűlésen megjelent Bo­ross Péter miniszterelnök és Balsai István igazságügy-mi­niszter. Zsigmond Attila és Csáti György, a kerület or­szággyűlési képviselői rövid köszöntőjükben az elmúlt öt évre emlékeztek, míg Olajos Csaba, alapító tag a helyi alapszervezet megalakulásá­nak mozzanatait idézte fel. — Az ország szabad és független, de lélekben még nem egészen az — mondta ünnepi beszédében Lezsák Sándor, majd az elmúlt há­rom és fél évet értékelve kije­lentette, a számvetésre büsz­ke lehet a demokrata fórum és a koalíció. Gazdagabb lett az ország, nem csupán ember­főkben, szándékban és akarat­ban, hanem lehetőségekben is. Persze vijjognak körülöt­tünk, de ez a dolguk. Az el­lenzék meg akaija nyerni a választást, és ez természetes — mondta az előadó —, a ko­alíció azonban folytatni sze­hangsúlyozta az úgynevezett pufajkástörvény beterjesztésé­nek szükségességét. Csurka István szerint Boross Péter ez­zel egyetértett, s azzal is, hogy ebben a parlamenti cik­lusban meg kellene születnie a földtörvénynek és a rendőr­ségi törvénynek is. A kora délutáni órákban Fodor Istvánnal, a független képviselőcsoport szószólójá­val folytatott több mint más­fél órás megbeszélést a kor­mányfő. A találkozó után Fo­dor István elmondta az újság­íróknak, hogy elsősorban a parlament törvényhozási munkájáról, a választás idő­pontjáról, valamint a prágai találkozóról ejtettek szót. Ami a törvényhozó munkát il­leti, a képviselő közölte: a mi­niszterelnök célszerűnek tar­taná, hogy — amennyiben le­hetséges — az Országgyűlés április közepéig dolgozzon. Fodor egyetértett ezzel, hoz­zátéve: helyesnek tartaná úgy ütemezni a parlamenti mun­kát, hogy az utolsó időszak­ban ne a törvények vitájára, hanem a határozathozatalok­ra tevődjék a hangsúly. Az ügynöktörvénnyel kap­csolatban Fodor elmondta a miniszterelnöknek: egyetérte­nek a törvénnyel és jónak tart­ják a tervezett időzítést. Ne­vezetesen azt, hogy a jogsza­bályt a jelenlegi Parlament fo­gadja el, s a következő válasz­tások után politizálóknak kell­jen szembenézniük az abban foglaltakkal. A prágai találkozóról szó­retné a megkezdett munkát, jobban és határozottabban. Az ügyvezető elnök utalt a nehézségekre, a belső drá­mákra, a veszélyes csapdákra és kíméletlen helyzetekre, nemkülönben a szűnni nem akaró támadásokra és provo­kációkra. Nem véletlenül idézte az egyébként jelenlévő Bethlen István képviselőt: „Egymás ellen nem lehet or­szágot építeni.” Az elnök sze­retné, ha sokakhoz eljutna ez a gondolat, hiszen minden­kor, amikor a gyűlölet szítot­ta fel az ellentéteket, annak vesztese végül is az ország, a nemzet volt. A szónok megállapította, hogy a kormány és a koalíció stabil helyzetet teremtett az országban, a rendszerválto­zás folyamata visszafordítha­tatlanul elindult. Sok még a nehézség, a törvények még nem kellőképpen illeszked­nek, újra és újra ki kell talál­ni a kihívásokra a választ, a megoldást, hiszen példa mindezekre nincsen. Lezsák Sándor elmondta, országjáró tapasztalatai alapján úgy érzi, erősödik a bizalom az embe­rekben a fórum józan és mér­téktartó politikája iránt. Vége­zetül hangsúlyozta, azt szeret­né, ha nemes választási küz­delemben mérettetnének meg a pártok; ki kell vetni a szél­sőséges, hisztériakeltő hango­kat. (sz. á.) ló beszámoló hallatán Fodor úgy érzékelte, hogy a minisz­terelnök térségben gondolko­zik. Mint mondta, a maga ré­széről támogatja az ilyen típu­sú hozzáállást. Boross Péter délután meg­beszélést folytatott Pozsgay Imrével, a Nemzeti Demokra­ta Szövetség elnökével. Pozs­Boross Péter a sajtótájékozta­tón hangsúlyozta, hogy a vá­lasztások időpontjáról a köz- társasági elnök az alkotmány előírásainak megfelelően szu­verén módon dönt. A minisz­terelnök az MSZP vezetőitől azt az információt kapta, hogy a szocialistáknak megfelelő időpont lenne a május 6-a. Bo­ross Péter tájékoztatása szerint a koalíciós pártok ezt az idő­pontot két okból nem tartják megfelelőnek. Egyrészt hét­köznap helyett a vasárnapot tartanák megfelelő napnak, másrészt inkább a május 15-e mellett voksolnának, mert így elkerülhető lenne, hogy a má­sodik forduló pünkösdre es­sen. A miniszterelnök kijelen­tette: biztos abban, hogy a köz- társasági elnök az egyeztető tárgyalásokon ezeket a véle­ményeket figyelembe veszi. Boross Péter kötelességének érzi, hogy a tárgyalásai során elhangzottakról levélben tájé­koztassa az államfőt. (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter elmondta, hogy azok a termelők, akik nem rendelkeznek a bankok által hitelfelvételhez szükséges 30 százalékos saját erővel, azok végleges, tehát vissza nem té­rítendő támogatásként kapják meg ezt az összeget, amely azonban nem-haladhatja meg az ötszázezer forintot. A kö­zeli napokban már elérhető lesz ez a lehetőség, így a jövő héten minden érdeklődő beszerezheti a pályázathoz szükséges nyomtatványokat a megyei földművelésügyi hi­vataloknál. Ezek beküldési határideje szeptember 30., il­letve, ha 25 millió forint alat­ti a project, akkor október 15. A döntésről a beküldéstől számított hatvan napon belül kapják meg a választ mind­azok, akik éltek a lehetőség­gel. Az elmúlt évet a miniszter a javuló piac évének nevezte, mivel az immáron harmadik éve tartó súlyos aszálykárok ellenére az agrárkivitel meg­haladta a kétmilliárd dollárt. • Vaklármának minősítette azon kijelentéseket, amelyek szerint katasztrofális helyzet­ben van a mezőgazdaság, hi­ány lesz az üzletekben és 100 forintba kerül majd egy kiló kenyér — mivel a termelés­ben mindössze 7 százalékos volt a visszaesés. A tulajdonváltásról elhang­gay Imre a tárgyalás után a sajtó munkatársainak elmond­ta: örömmel üdvözölte azt a kormányelhatározást, hogy át­tevődik a hangsúly a gazdasá­gi törvénykezésre. Pozsgay Imre szerint a legfőbb köve­telmény, hogy a választások ne viszolygást, csömört, ha­nem a demokrácia iránti von­A megbeszélések során Bo­ross Péter megismételte: a kormány legkésőbb február 7-én benyújtja a parlament­nek a médiatörvény-terveze­tet. és ezt követően igényt tart, illetve lehetővé teszi az egyeztető eljárásokat, ame­lyekre — Boross Péter szavai szerint — szükségképpen sor kell kerüljön. A miniszterel­nök természetesnek nevezte, hogy egyes ellenzéki politiku­sok személyi kérdéseket is föl­vetettek. Boross Péter nyoma­tékosan kifejtette: a választá­sokig sem a rádió, sem a tele­vízió vezetőségével, vagy ve­zetőivel, vagy vezetőjével kapcsolatos személyi ügyek­ben nem kíván indítványt elő­terjeszteni. Hozzátette: „Saj­nos az elmúlt évek ha valamit elrontottak, akkor a média- helyzetet rontották el, s rop­pant nehéz ma már valamely személyben vagy akárkiben megtalálni azt, akivel minden­ki egyetért.” A miniszterel­zott, hogy az elkövetkező hó­napokban teljesen befejező­dik. 1993 végéig 27 millió aranykorona értékű föld ke­rült árverésre, s a tulajdon­hoz jutottak száma meghalad­ja a 320 ezret, így a kárpótlás­ra kijelölt termőföldek (és er­dők) 90 százaléka került már magántulajdonba. Szintén az elmúlt év eredménye az a többmilliárdos támogatás, amelyet az agrárgazdaság fej­lesztésére, a mezőgazdaság stabilizálására, a vállalkozá­sok kibontakoztatására és a piacépítés céljaira fordítot­tak. A tavaly márciusban lét­rehozott Agrárrendtartási Hi­vatal is folytatni fogja tevé­kenységét és további termék- tanácsok megszervezésére le­het számítani. A legfonto­sabb termékpiacok esetében a kormány már döntött a fel­tételekhez kötött garantált ár­ról és piacszabályozásról. Az agrárgazdaság számára 1994-nek a stabilizáció évé­nek kell lennie. A hazai piac növekedése és a nemzetközi érdeklődés élénkülése a való­színű — hangsúlyozta Szabó János. A termelési érték vár­hatóan 5-8 százalékkal növek­szik és az exportárbevétel szintén növekedni fog — hangzott el az idei terveket il­letően. Ezt támasztja alá, hogy nőtt a vetett búza terüle­te, és ha nem történik draszti­kus változás az időjárásban, zódást ébresszék föl. Emiatt kérte a miniszterelnököt, hogy biztosítsa a korrekt kam­pányt, illetve a választások korrekt lebonyolítását. Boross Péter ezzel befejez­te tárgyalássorozatát. Ezt kö­vetően sajtótájékoztatón szá­molt be megbeszélései ered­ményeiről. nők véleménye szerint egy kommunikációs érdekcsoport olyan mélyen behatolt az ille­tékes politikai szervezetekbe, hogy már formálja az állás­pontokat is. Boross Péter azt is hangsúlyozta tárgyalópart­nereinek, hogy a médiaügy 1990 szeptemberében romlott el, amikor Európában példát­lan módon az az elképesztő eset fordult elő, hogy a mi­niszterelnökkel felvett inter­jút egy intézmény vezetője le­tiltotta. Boross Péter hozzátet­te: ekkor kellett volna az el­lenzék oldaláról felszólalni, hogy ez abszurditás, sérti az alkotmányos elveket. A miniszterelnök visszauta­sította azokat a tanácsokat, mi­szerint a kormány ebben az időszakban ne nagyon tegyen semmit. Mint mondta: a kabi­net működik, változatlanul ha­tározatokat és döntéseket hoz, s nem fékezi önmagát, mert mandátuma százszázalékos ér­vényű. jó termésre számíthatunk a szőlő- és a gyümölcstermesz­tésben is. Kitűnő piaci pozíci­ókat értünk el a napraforgó­kivitelben, a cukorrépa meny- nyisége pedig fedezni fogja a teljes hazai szükségletet. Az állattenyésztés tőkeigényes volta miatt a szarvasmarhatar­tásban stagnálásra számíta­nak a szakértők, felpezsdül viszont a sertés- és baromfi­tartás. Az ez évi költségvetés­ben elsőbbséget kapott az ag­rárágazat támogatása, ez mintegy 57 milliárd forintot tesz ki, de az adóterhek csök­kentésével és egyéb kedvez­ményekkel további jelenté­keny összeg áramlik a mező- gazdaságba. Cél az agrárolló továbbnyílásának megakadá­lyozása az ágazat támogatási eszközrendszerének bővítése, a finanszírozási feltételek ja­vítása — hangzott el a sajtótá­jékoztatón. Végezetül a miniszter a pi­acvédelem és az itthoni alap­anyagok felhasználásának fontosságáról és külföldi be­fektetők élelmiszeriparba tör­ténő bekapcsolódásának hasz­nosságáról beszélt. Kijelentet­te, hogy ez az esztendő a fel­halmozásnövekedés éve lesz, amelynek hatásai érezhetők lesznek a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari, valamint az erdészeti beruházások színvo­nalában. Sz. L. B. Zsivkovék Dabason A béketábor egyik „nagyformátumú” poli­tikusát, Todor Zsivko- vot börtönbüntetésre ítélték, azaz a bolgár kommunista vezető hét évre cellába vonul. A hír elgondolkoztató, hi­szen végül is egy nagyon öreg és fénykorában sem jó szellemi képessé­gű emberről van szó. A bolgár legfelsőbb bíró­ság ötfős bizottsága dön­tésének megalapozottsá­gában nem kételkedem, csak eltűnődöm fölötte. Mert igaz, hogy a fejétől bűzlik a hal, azaz min­den bizonnyal a legfőbb bűnöket a bolgár nem­zet ellen ő maga szemé­lyesen követte el, ám eh­hez népes segítőtáborra volt szüksége. Vajon hol vannak dk? Mert Ma­gyarországon, a hason­szőrűek legalábbis, kö­szönik szépen, jó egész­ségnek örvendenek, s többségük, észrevéve, hogy itt számonkérésről szó sem lehet, a gyarló ember alapvető termé­szete szerint ellentáma­dásba ment át. Oiyany- nyira, hogy némelyikük már volt elvtársait azzal kritizálja, hogy azok an­nak idején azt a „csőcse­léket”, értsd nemzeti erői, amely ma undoro­dik az olyanfajta tevé­kenységtől, amilyet Kon- rád György, Eörsi Ist­ván és Bánó András foly­tat, nem söpörték el a kommunizmus évtizedei­ben. Ezen ember (Eörsi) véleménye szerint nyil­ván sokkal több intcrná- lőtáborra, Recskre és Hortobágyra lett volna szükség a kommunista diktatúra idején. Ezek ismeretében azt kell mondanom, ugyancsak helyes döntést hozott a bolgár igazságszolgálta­tás, hiszen a nagy ász be­börtönzése valószínű, hogy csöndre inti azt a népes tábort, amelyik ott Todor Zsivkovot tá­mogatta, s amely tábor legalább olyan széles volt Magyarországon is. Ám az itthoniak, mint említettem, nemhogy nincsenek csendben, ha­nem pont ellenkezőleg, eléggé el nem ítélhető módon, demagóg kije­lentésekkel tömik az egyébként sem könnyű helyzetben lévő nemzet fejét. Elég ha csak arra gondolunk, hogy Daba­son ezek az erők azzal, hogy az ottani ötvenha­tos emlékműnek nincs művészi értéke, el akar­ják távolítani. Sietve hozzáteszem, a Szabad­ság téri szovjet emlék­mű inkább ronda, mint művészi, de még rend­őrök is őrzik. Jobb lett volna, ha eme remekmű helyett a Zsidó Múzeu­mot őrizték volna. (Vödrös) Lezsák Sándor vállalja az elnökjelöltséget Erősödik a bizalom Szabó János földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója Startra kész a vidék bankja Európában példátlan egy miniszterelnöki interjú letiltása A kormányfő" a médiaügyről

Next

/
Thumbnails
Contents