Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-19 / 15. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. JANUÁR 19., SZERDA 5 Véget ért a „Szociális védöháló”-szeminárium Szakembereink külföldi meghívásokat kaptak Tanyasi emberek „Mi kivárjuk a jobb időket” Felső vány nincs feltüntetve a térképen, mindössze néhány házból álló tanyaközpont Bugyi és Dunavarsány közt. Ide tartozik a Bozsó-tanya is, kis sziget a homokos, akácfákkal tűzdelt dűlök közt, melyek tulajdonjogára a némedi és a bugyi földrendező bizottság egyaránt számot tart. Négy napon át tanácskoztak, előadásokat hallgattak meg, személyes tapasztalatcseréken, sőt helyszíni bejáráson is voltak azok a chemnitzi, lud- wigsburgi és essexi szociális- ügyi szakemberek, akiket Pest megye hasonló területen dolgozó ügyintézői, gyakorlati munkatársai hívtak meg, s kísértek végig a gazdag programokon. Dr. Horváth Szabolcs megyei főorvost arra kértük, összegezze a tapsztalatokat: — Meglehetősen nehéz ösz- szehasonlítani a négy régió — köztük a megyénk — szakemberei által elmondottakat, hiszen valamennyien más-más — érthető módon különböző anyagi lehetőségekkel rendelkező — intézményi rendszerről, eltérő működési feltételekről szóltak előadásaikban. Különbség van abban is, hogy míg Nyugat-Európában az otthoni ellátás a népszerű gondozási forma, illetve az intézményi keretek is általában csak kis létszámú idős korú ember elhelyezését biztosítják, Magyarországon, így a megyénkben is, a nagy — s általában nem e célra épült — épületekben berendezett szociális otthonok a gyakoriak. Különbség van továbbiakban abban is, hogy azokban az országokban, ahonnan vendégeink érkeztek, az általános egészségügyi feladatok és a szociális ellátás rendszere élesen elválnak egymástól. Nálunk azonban a szociálpolitika jobban összefonódik az egészségüggyel. Mindehhez — a (Folytatás az L oldalról) A szövetségen kívül a tanácskozás szervezői között találjuk a Belügyminisztérium ön- kormányzati főosztályát, a Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetségét, a Kisvárosi Ön- kormányzatok Országos Szövetségét és a Közigazgatási Kamarát. A vendéglátók nevében Gémesi György polgár- mester megnyitójában elmondta: ezt a tudományos tanácskozást összekötötték egy korábban, az államigazgatás és az egészségügy területén dolgozók részére kiírt pályázat részleges értékelésével. — Hat témakörben vártuk a dolgozatokat — mondta a polgármester. — Mivel az egészségügy területéről nagyon színvonalas munkák érkeztek, kiemeltük ezt a témát a pályázatok közül. E kétnapos tanácskozáson lehetőség nyílik az említett dolgozatok meghallgatására és megvitatására, majd egy újabb fórum ad helyet a fennmaradó 5 pályázati téma megbeszélésére. A tudományos tanácskozás első napján ünnepi eseszeminárium egyik tanulságaként is említem — újabb feladatként járul, hogy hazánkban tulajdonképpen még csak gyermekcipőben jár a szociális háló kialakítása. Ehhez is segítséget kaptunk a német és az angol szakemberektől: olyan mintákat mutattak be nekünk a külföldiek, melyek ugyan egy az egyben nem vehetők át, de a gondoskodás ezen formái más országokban és régiókban is alkalmazhatók. — Túl azon, hogy Nyugat- Európában hagyományai vannak a szociális gondoskodás-- nak, mintha sokkal nagyobb figyelmet is fordítanának a rászorulókra. .. — Alapvetően nálunk, Magyarországon is rendkívül magas szintű szociális érzékenység jellemzi az embereket. Ám úgy, ahogyan mondta, az intézményrendszer elmarad ettől. Az okokat, túl azon, hogy Nyugat-Európában régebben kiépültek a gondoskodás házai, abban látom, hogy az említett államokban más normatív összegekkel gazdálkodnak a régiók, s az államok általában sokkal nagyobb tételeket fordítanak szociális szakemberek képzésére. Csupán két számot említek: Ludwigsburgban 2,4 lakos jut egy ápolóra, míg ugyanez a szám Chemnitzben 3,1 körül van. Ezekkel az adatokkal összevetve a mieinket, úgy érzem, mintha még csak a gyermekkorban lennénk. Fel kell nőnünk nekünk is a felnőtt színvonalú szociális gondoskodáshoz. S ebben, mintményre is lehetőség nyílt: ekkor kapta meg Gödöllő azt az orvosi műszerekkel felszerelt, sőt rövidhullámú mentőhívórendszerrel is ellátott korszerű ügyeleti autót, egy Peugeot 106-ost, mely elsősorban a város sürgősségi beteg- ellátását szolgálja. (E rendszer gyakorlati működtetéséről a mai tanácskozáson hallegy szülő a gyermekét, segítettek négy napon át bennünket a külföldi szakemberek. — A vasárnapi gyömrői programon hangzott el, hogy a ludwigsburgi régióban a mi megyei kastélyszerű épületünkhöz hasonlóban rendeznek be szociális otthont. A már tapasztalatokkal rendelkező hazai kolléga majd a helyszínen segíti a németeket... — A személyes jellegű, később megvalósuló kapcsolatok alapjainak lerakásához is nagy segítséget kaptunk a szemináriumon. Konkrét meghívásokat is átnyújtottak szakembereinknek a német és az angol kollégák. Ezenkívül számos olyan szakmai jellegű ötletet hagytak itt a vendégeink, melyek feldolgozása a későbbiekben várat magára. — A feldolgozás alatt a szemináriumon elhangzottak országos megismertetését érti? — Feltétlenül feladatunk, hogy például a minisztérium illetékesét bevonva, más térségekkel, országos szervezetekkel is tudassuk, mit kell tennünk nekünk ahhoz, hogy a megyénkben jobban, s a valós igényekhez igazodva valósuljon meg a szociális gondoskodás. Tudomásul kell vennünk, hogy nagyon sürget az idő bennünket: rendkívül sok a rászoruló ember. Egy adott társadalom szociális ellátási rendszerét a hatékony gazdálkodás, az intézményhálózat fejlettsége, s az elesettek felé megnyilvánuló érzékenység együttesen alakítja. M. É. hatnak előadást, láthatnak bemutatót a szakemberek). Az önkormányzati tudományos konferenciával párhuzamosan a városi művelődési központban orvosi berendezéseket forgalmazó cégek tartanak szakmai bemutatót, s egyben felajánlják sorsolásra is műszereiket. M. É. A Bozsó család levélben keresett meg bennünket, melyben elpanaszolták anyagi helyzetüket. A traktoros félj, a munka nélküli feleség és a középiskolás lány a létminimum alatt él, azt is úgy, hogy a bugyi önkormányzat 1900 forint keresetkiegészítést folyósít a családnak. Bozsó- ék ezt az összeget sérelmezték, de mint kiderült, az önkormányzat törvényesen járt el a megállapításakor. Ettől függetlenül, Bozsóék helyzete valóban nem irigylésre méltó. % Nem kellett a tej a felvásárlóknak Rossz földesút vezet a tanyához, melyet dühös kutyák őriznek. Ezekre itt szükség van, hisz a legközelebbi szomszédig 2 km a távolság. (Két évvel ezelőtt fényes nappal fojtottak meg egy magányos asz- szonyt a környéken.) A kutyazsinatra előkerül a gazdaasz- szony, aki közel sem úgy fest, ahogy a népi írók regényeiben olvasni. Ráadásul meglepően választékosán fogalmaz. Bozsóék, már mint házasok, húsz éve költözködtek ki a tanyára, mert Pesten nem kaptak lakást, sőt kisgyerekkel még albérletet sem. A tanya annak idején a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának tulajdona volt, és szolgálati lakásként szerepelt. Bozsó traktorosként, az asszony bedolgozóként vállalt munkát, s keresetkiegészítésként belevágtak a tehenészetbe. Később, amikor erre lehetőség adódott, megvették a házat, s a hozzá tartozó telket. Az évek során a telekre két istálló épült, amiben 16 tehén kérődzött. Egy részüket a Felsőbabáéi Állatni Gazdaságtól bérelték, de volt néhány saját jószág is. A 80-as évek végén már napi 120-130 liter tejet adtak le naponta a bugyi tejbegyűjtőnél. Aztán váratlanul becsapott az istennyila, a Budapesti Tejipari Vállalat megszüntette a tejbegyűjtést. A @ A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság volt nagykőrösi gyáregységét — mint arról beszámoltunk — egy hazai, valamint egy osztrák vállalkozó vásárolta meg. Az Eu- roholz néven létrejött kft. több mint egy-évig tartó kényszer- szünet után, február közepe táján kezdi meg a fafeldolgozást. Termékválasztéka a korábbi gyakorlathoz képest nem változik lényegesen. Áz Örkényi úti üzemben továbbra is a rakodólap lesz a fő termék. A pipagyárként ismert telep a privatizáció során tulajdonjogilag két részre szakadt. Az ország legnagyobb pipafaragó műhelyét Szabó Balázs helybeli váldöntés Bozsóékon kívül még hét tehenészt sújtott, a pesti beszállítás költségeire ráment (volna) a nyereségük. —- Akkor leültünk számolni, s kiderült, hogy a tejet nem érdemes beszállítani Pestre. Nem kifizetődő. Ezt követően írtunk egy kérvényt a bugyi ön- kormányzathoz. Ebben kértük, létesítsenek egy tejbegyűjtőt, melynek fenntartási költségét a tehenészek fedeznék, plusz garantáltunk évi 200 ezer forint tiszta hasznot. Úgy kalkuláltunk, ha literenként lemondunk két forintról, jól járunk mi is, az önkormányzat is. Sajnos a kérést elutasították, mi pedig szép lassan kezdtünk tönkremenni — mondja Bozsó- né halk sóhajjal. — Előbb a bérelt teheneket adtuk vissza, majd a sajátunkat is eladtuk. Már csak kettő árválkodik az istállókban. Ráadásul megszűnt a munkahelyem, már a segély is lejárt. A férjem fizetése, a családi pótlék és jövedelemkiegészítő összesen nem éri el a 20 ezer forintot. Ebből fizetjük a ház részleteit, s a vetőmagra felvett OTP-kölcsönt. Nincs föld a vetőmagnak Bozsóék ugyanis számítottak arra a 20 aranykorona értékű földre, amit a tangazdaság ígért. Csakhogy pont a kárpótlásra kijelölt terület az, melyre Némedi és Bugyi is igényt tart. Vetőmag tehát van — OTP-tartozás is van —, csak föld nincs, amibe a magot elvessék. (A tangazdaság — lojálisán — jó minőségű termőföldet jelölt ki a részarány-tulajdonosoknak, s mi sem természetesebb, hogy a két község is ezt szeretné megkapni, mint régi jussát. A vitának bírósági döntés vet majd véget, de ez még folyamatban van, a földek parlagon hevernek. A jó is, a rossz is.) — Térjenek vissza a tehenészethez — javasolom Bozsónélalkozó vásárolta meg, az Euro- holz pedig a bútorüzemet, amelynek termelését főként a belsőépítészeti vállalkozásokra szeretnék a jövőben alapozni. E szándék teljesülésének jó esélye van, amint azt Varga Imrétől, az Euroholz igazgatójától hallottuk, több neves tervező céggel, így például az országházi posta tervezőivel, kerültek kapcsolatba. Szinte készpénznek vehető ígéreteket kaptak a körösiek komoly, igényes beruházások kivitelezésére. Jól fizető piaca ígérkezik az ablakfrízeknek is. E termékeket hazai bútorgyárakkal kooperálva értékesítik majd — elsősorban Németországban. nak. — Nem próbáltak szabadpiacon értékesíteni? — Persze hogy próbáltam. Bejártam Erzsébetre, literenként méricskéltem. De ehhez esetenként kell kérni a helyi ön- kormányzat engedélyét. Vagy megadják, vagy nem. Ha igen, fizetem a helypénzt és a szállítás benzinköltségét. De még így is fennáll a veszély, hogy a nyakamon marad a tej. Az emberek többsége idegenkedik a házi tejtől, ragaszkodik a zacskóshoz. Tudja, sokszor elgondolkoztam rajta, hogy a tejen mindenki meggazdagodott, csak az nem, aki megtermelte. Nekünk ráment az életünk legszebb korszaka, az erőnk, a fiatalságunk, de még a pénzünk is. Ma sem értem, a tejipari vállalat miért szüntette meg a begyűjtőt, azt meg végképp nem, hogy az önkormányzat miért utasította el a kérelmünket. Amíg élünk, remélünk — A két tehénkét miért hagyták meg „írmagnak”? — Csak nem járok be tejet venni a községbe?! Az egyik tejel, a másik meg vemhes. — A borjút eladják? — Még gondolkozom rajta. Lehet, hogy megtartjuk. Mert mi van akkor, ha változik a helyzet, és újra lesz kereslet a tejre? Bozsóné beszélgetésünk elején kerek perec azt mondta: ebben a tanyában még egyszer nem lesz tehenészet! Az ember akkor megy be jókedvvel az istállóba, ha van értelme, ha látja a munkája gyümölcsét. Hát ez az, amit nem látok! Van persze egy másik mondás is: amíg az ember él, remél is. Bozsóék nyilván reménykednek, különben miért küszködnének a két tehénnel. A téli tavaszban vaijak köröznek, majd letanyáznak a pőre fákra. Kár-kár — kárognak kórusban. Hát kár az van. Kár a 14 tehénért, meg a parlagon hagyott földekért. Mellesleg Bozsóné mást is mondott: — Elköltözni a tanyáról? Azt már nem! Mi kivárjuk a jobb időket. Matula Gy. Oszkár Az éves árbevételét 500—800 millió forint közé felfuttatni akaró Euroholz tehát nagy reményeket fűz bútorüzeméhez. Kitűnik ez abból is, hogy az asztalostanulók képzésére a termelés szünteltetése- kor, tehát bizonytalan, sőt válságosnak mondható időszakban is gondot fordítottak. Példásan együttműködve az iparosképző iskolával. A szakemberek képzése érdekében hozott áldozatok nem voltak hiábavalók. Rövidesen megkezdi termelését a bútorüzem is, amelynek törzsgárdáját rfiinde- nekelőtt a szakmát ott kitanult fiatalok legjobbjaiból akarják kialakítani. (—ay) Szemléletváltás az egészségügyben Kizárólagos mérce a beteg ellátása A Peugeot 106-os típusú autót lízingelő kft. első ízben adott át gépkocsit egészségügyi célra Erdősi Agnes felvétele Törzsgárda a tanítványokból Parlamenti megrendelés
