Pest Megyei Hírlap, 1994. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-18 / 14. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. JANUAR 18., KEDD A falusi turizmus esélyei megyénkben Az idegenforgalom megoldás Idegenforgalommal, turizmussal foglalkozó angol, ír és kanadai szakemberek jártak néhány nappal ezelőtt Pest megye keleti, délkeleti fertályában. Gödöllőn a Grassalkovich-kastélyt, Zsámbo- kon a falumúzeumot és templomot, Tápiószelén a Blaskovich-kú- riamúzeumot nézték meg. A külföldiekből és magyarokból álló társaság Tápiószőlősön a községháza dísztermében egy ízletes, jókedvű közös vacsorán értékelte a tapasztalatokat. A látogatáson részt vett Tégiássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke is. A tápiószelei Blaskovich-kúriamúzeum az első számú vendégcsalogató — Sajnos nem maradt időnk arra, hogy Tápiószőlősön is szétnézzünk — magyarázta Csizmadia László, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola főigazgatója akinek a vezetésével főiskolai tanárok és hallgatók kísérték el a vendégeket a körúton. — Ezúttal nem a turizmus csúcsteljesítményeit mutattuk be, hanem a magyarság gyökereinek teljes kereszt- metszetét. A királyi, főúri, kastélyt, a középnemesikúria-múze- umot és a nép életét ábrázoló falumúzeumot. A Grassalkovich- kastélyt megcsodálták barátaink, s azt mondták: olyan érdekes, mint a versailles-i. Zsámbékon népi ruhába öltözött asszonyok táncoltak, énekeltek, amivel nagy sikert arattak. Az angolok szinte felszisszentek Tápiószelén, amikor a múzeumban megismerkedtek a legendás magyar versenyló, a Blaskovich család ménesében született Kincsem emlékeivel. Ők úgy tudták, hogy az angol telivérek legyőzhetetle- nek: Kincsem a maga idejében 54 versenyen győzte le őket... Mások ilyen alapon világderby- ket rendeznek, kihasználják az efféle vonzerőt. A tartalékainkat akartuk bemutatni a szakembereknek, amiből akad bőven, csak élni kell velük. Ügybuzgalom és szakértelem Élni kell a lehetőséggel, ám annak a legtöbbször hosszú az útja. Ennek a látogatásnak is megvannak a maga előzményei. Ilyen, hogy a Tápió-vidéki kistérség öt önkormányzata — nevezetesen Farmos, Tápiószele, Tápiószent- márton és Újszilvás — összefogott, s felkérte az idegenforgalmi főiskolát egy olyan felmérés, elemzés készítésére, amely a megrendelő települések idegen- forgalmi, turisztikai lehetőségeit vizsgálja, s javaslatokat tesz a turizmussal összefüggő fejlesztési irányokra, módozatokra. A főiskola könnyen ráállt az egyezségre — sőt: maga súgott, adott ötletet, hiszen főigazgatója, azonkívül, hogy az idegenforgalom elhivatott szakértője, még Pest megyei lakos, piliscsabai lokálpatrióta is, aki történetesen tagja a megyei közgyűlés idegenforgalmi albizottságának. Itt volt módja megismerkedni Veres Mihály tápiószőlősi polgármesterrel, akinek szívügye a Tápió-vidéki falusi turizmus megteremtése, s akit a környékbeli polgármesterekben meg akarta keresni, s meg is találta az ügyben saját településük érdekeit szintén felismerő harcostársakat. Ügybuzgalom és szakértelem ily módon egymásnak lett a geijesztője: az említett felmérés, továbbá a külföldiek és az OIH vezetőjének fogadása előtt már hónapokkal előbb elindult valami, megkezdődött egy folyamat. Ennek szerves része például, hogy Tápiószőlősön a megyében elsőként készítettek saját idegenforgalmi koncepciót, ami tartalmazza a leendő üdülőövezet részletes rendezési tervét, s amely egyértelműen egy olyan kis régióban gondolkodik, ami becsontosodott közigazgatási határokat és hierarchiát old fel, hisz nem függ sem Nagykátától sem Ceglédtől, a volt járási székhelyektől. Ezzel párhuzamosan Tá- piószentmárton nagyszabású, komplex település- és környezet- fejlesztésbe kezdett vagy kezd — faluközpont, szennyvíztisztító és -csatorna, üdülőövezet fejlesztése —, aminek a napi szükségszerűségen túl minden komponense a falusi turizmus megvalósítását is magában hordozza. A szentmártoniak Farmos önkormányzatával együtt kezdeményezték a kistérség Nagynádas- tó elnevezésű, 350 hektáros területének megmentését az élővilág számára, amely vonzereje lehetne az érdeklődésnek. Az más kérdés, hogy mikor, kitől, hogyan kap majd segítséget az ügy: vannak, akik már akarják a megoldást. Az önkormányzatok „offenzív” magatartásához más síkon társultak a civil szervezetek is. A települések baráti körei ugyanebben a témában szintén összefogtak. Persze ez sem megy magától: kellett hozzá a Tápiószelei Blaskovich Múzeum Baráti Köre, amelyik régóta szorgoskodik, szervez a térség értékeinek felkutatása, megmentése, közkinccsé tétele érdekében. Ennek legfrissebb eredménye például az a pro- pagandafüzetecske, ami a Tápió- mente látnivalóit, műemlékeit mutatja be egy kiadványban. Az előzmények fenti részletezése —- amely korántsem teljes — annak megértése végett fontos, hogy addig is el kell jutni, amíg sor kerülhet valahol olyan találkozóra, amilyen Tápiószőlősön zajlott, ahol konkrét tapasztalatokról tudtak beszélni a külföldi szakemberek és az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője, valamint a polgármesterek, helyi vállalkozók. Mit mondott a hivatal elnöke? Tégiássy Tamástól, az OIH elnökétől azt kérdeztük hogy járt-e már ezen a vidéken, milyen benyomásokat szerzett, milyen esélyeket lát a falusi turizmus megvalósítására Pest megyének ebben a szegletében ? — Személyesen először jutottam el erre a vidékre, kedvezőek a benyomásaim, s jó lehetőségeket látok a turizmus kialakítására — nemcsak itt, hanem egész Pest megyében. Óriási előny Budapest közelsége, még akkor is, ha azt mondom: ideje megfordítani az irányt. A nagyváros túltelített, szennyezett, miközben a vidék tiszta levegőjű, csendes, van területe mindenféle tevékenységnek, a szabadságvágy kiélésének. A vendég szívesebben száll meg ilyen helyen, s este pedig bemegy a városba operaelőadást hallgatni, kaszinózni, táncolni. Félórás, egyórás autózás a külföldinek nem esik nehezére. Jól példázza ezt a lajosmizsei tanyacsárda sikertörténete, pedig az messzebb van Budapesthez, mint ez a vidék. Ezrével keresik fel külföldiek. Január elsején jártam ott, félszáz németet szórakoztattak lovasbemutatóval, kitűnő vendéglátással. A tulajdonosok férőhelyeket alakítanak ki, hogy a vendégek meg tudjanak náluk szállni, mert igénylik. Golfpályát, teniszpályákat, úszómedencéket építenek. Másik példa Hortobágy-Mata. Itt egy német—magyar vegyes társaság létesítette az Epona üdülőfalut. Főépület, bungalók, hozzájuk csatlakoznak az istállók, lovardák. Terület van, a vendég kiélheti bármelyik tevékenység iránti vágyát. Kockázatos vállalkozásnak tűnt ezt Debrecentől 20 percre megcsinálni, de bejött. Az első évben majdnem száz százalékot mutatott a feltöltöttségük. Ha kifejezetten a falusi turizmust nézzük, azt mondom: egy egész vidéket képes fellendíteni, mert széles körben felhasznál helyi termékeket, szőlőt, bort, húst, tejet, vajat és egyéb szolgáltatásokat. Ez komplex dolog, ugyanakkor nem szennyezi a környezetet, emberbarát. Sok kistérség egyetlen lehetséges kitörési pontja, beleértve az infrastukturális hiányosságok pótlását is. Ennek az a nyitja, hogy 5-6 település is- meije ezt fel, fogjon össze: a falusi turizmust ilyen kistérségekből kell összeraknunk ez a praktikus nagyságrend. Mindehhez ma még nélkülözhetetlen az ön- kormányzatok kezdeményezőkészsége: nálunk ma a polgár- mesterek kellenek az üzleti szféra beindításához. Nyugaton ez már megy magától. Itt akkor lesz valami, ha mondjuk öt polgármester összefog, és elkezd tárgyalni az idegenforgalmi hivatalPest megyének jók a turisztikai esélyei — mondta Tégiássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke lal... Azt valakinek ki kell találnia, hogy egyik faluban lesz az éjjeli szórakozóhely, a másikban gyógyfürdő, a régió közepén szálloda. Valakinek intéznie kell a képzést, hiszen a vendéglátás komoly szakértelmet igényel, ha otthon végzik is. Sok szereplője van a falusi turizmusnak... Önmagában az ötlet nem elégséges — A hivatal miben tud ehhez segítséget nyújtani? — A turizmus koncepciója a kormányprogram fontos része, ami a falusi turizmus támogatását is tartalmazza. Ebből eredően hivatalunkban egy osztályvezető a gazdája ennek a területnek. Szaktanácsadást tartunk, ha egy kis térség együttesen felméri lehetőségeit, ajánlatokat tesz, ahhoz már kiadvány kell. Mi itt is tudunk segíteni: propagandaosztályunk terjesztést vállal, kiküldjük külföldi képviseleteinknek, bekapcsoljuk a kínálatot az országos, az európai és a világ turizmusának vérkeringésébe. Nagyon nagy szükség mutatkozik tourinformirodáink szolgáltatásaira, jelenleg 22 működik az országban. de tízszerese kellene. — Pest megyében Szentendrén és Vác városában hoztak létre tourinformirodákat. A közelmúltban a Dél-Pest megyei polgármesterek is megfogalmazták hogy Cegléden is kellene egy, ami információkkal, szolgáltatásokkal segítené ennek a térségnek a kialakuló turizmusát. — Nagyon támogatom a mielőbbi megvalósítását. Egy héten belül leülünk a munkatársaimmal, hogy komoly terveket állítsunk össze a térség turizmusával kapcsolatban, ami persze vonatkozik más régiókra is. Sürget bennünket is a világkiállítás, ami külön is jelentőséget ad a dolognak. Pest megyében szerencsére felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. Ám ha csak a nyárra gondolunk, már az idén fel lehet fejleszteni errefelé sok mindent, hisz tapasztalatom, hogy van érdeklődés az emberekben. A külföldi szakértői csoportban egyébként ott volt Frank McMahon, a dublini idegenforgalmi főiskola rektorhelyettese. Közismerten híres az ír falusi turizmus: a vendég segíti a budapesti főiskola falusi turizmusra irányuló képzésének kialakítását. Hasonló céllal tartózkodik Magyarországon Jim Sátor — Sátor János — is, aki Kanadában a vancouveri üzleti és kereskedelmi főiskola tanszékvezetője. — A turistákat a különlegességek vonzzák ennek kell párosulnia jó szolgáltatásokkal. Ha ezeket összehozzuk, jön a siker. A magyarok — én is kanadai magyar vagyok, szüleim 1956-ban hagyták el az országot — nem is tudják, mennyi sajátos értékük létezik ami csak nekik van. Itt lehet sétálni az utcán, nem lövik le az embert. A falusi környezetben lehet pihenni, természetközeiben mozogni, művelődni. Nagy dolog, hogy ennyi kis múzeum, szép templom van a magyar védéken. Ä közlekedést és telekommunikációt viszont javítani keik Fontos tudni, hogy a pénz attól még nem jön, a külföldi befektető nem mozdul, mert van egy jó ötlet. A jó üzleti terv elengedhetetlen az elinduláshoz. .. Az idegenforgalmi főiskola e hónap végére készíti el a Tápió- vidéki kisrégióról szóló elemzőanyagot, amit megtárgyalnak a polgármesterekkel. Addig is folytatják az önkormányzatok által kijelölt, felkért, a jövőben a turizmussal foglalkozó személyek rendszeres felkészítését. Legközelebb január utolsó hétvégéjén találkoznak Tápiószentmárton- ban, a Tápió fogadóban. Tóth Ferenc Úgy tudták, az angol telivérek legvó'zhetétlenek Erdó'si Ágnes és Vimola Károly felvételei A legendás hírű Kincsem nyomán vonzerő a lovassport
